Eredete:
- Kialakulása 100 millió évig tarthatott, mely a bolygó kialakulásakor (4,6 milliárd évvel ezelött) ment végbe. (Kezdetben sokkal intenzívebb lemeztektonikai mozgásoknak volt kitéve illetve a becsapódó aszteroidák pusztító erejének.)
A földkéreg hömérséklete a mélységgel arányosan nö és eléri az 500-1000 °C-ot a köpennyel való találkozásánál. A földkéreg és az alatta levö merev köpenyrész alkotja a litoszférát.
A Földkéreg
A földkéreg a Föld legkülsöbb közetburka. A földköpenytöl az átlagosan 30–40 km mélységben
található Mohorovii-felület (vagy Moho-felület ) választja el.
A Föld teljes térfogatának kevesebb, mint 1%-át foglalja magába.
A Moho-felület egy ásványi fázisátalakulást jelzö felület, mely felett megjelennek a földpátok és ennek megfelelöen megjelenik a gabbró nevü magmás közet. A felszín közelében a gabbró finomszemü megfelelöje, a bazalt alkotja a kérget. Ezt az övet óceáni kéregnek nevezik és átlagsürüsége 3 g/cm³. A kontinensek alatt a gabbró-bazalt réteg helyett vastag gránit-öv alakult ki. Ennek neve kontinentális kéreg, melynek átlagos sürüsége 2,8 g/cm³.
Kiömlési magmás közetek
Mélységi magmás közetek
Tufák
Bazalt
Andezit
Riolit
Bazalttufa
Riolittufák
Andezittufa
Diorit
Gabbró
Gránit
a benne képzdött buborékok miatt kenyérkönek is nevezik, a Tihanyi-félszigetet ez a közet alkotja
A Földön az óceánok aljzatát építi fel, hazánkban mintegy 50, ma már nem mköd bazaltvulkán található pl: Badacsony, Csobánc, Gulács, Hegyesd, Somló, Medves, Tátika.
A Föld leghosszabb hegységének, az Andoknak fö alkotója, hazánkban a Mátra, Börzsöny, Visegrádi-hg , Cserhát közetalkotója.
Jó formálhatósága miatt építkezésre is elöszeretettel használják (pl. esztergomi bazilika), a Mátrában és Börzsönyben fordul elö nagyobb mennyiségben
Kémiai összetétel alapján a gránit kiömlési párja, hazánkban a Tokaji- és a Zempléni-hg-ben találkozhatunk vele.
Erösen liokacsos, puha, könnyen alakítható közet, horzsakö, habkö, tajtékkö néven is ismert, mivel a riolitvulkánok általában hevesen törnek ki, nagy mennyiségben képzödik
A diorit mélységi magmás közet, keletkezési mélysége 36-5 km közötti.
Az óceáni lemezkérgek fö alkotója, hazánkban a Bükk-hg-ben (Szarvask) került felszínre egykori óceáni aljzatként
Szerkezet:
Durvaszemcsés köőzet, sajátalakú földpát és csillám, rendszerint alaktalan kvarccal.
Eredet:
Mélységi környezetben.
Köszönöm a figyelmet !