Igenevek

Az igeneveknek három fajtáját különböztetjük meg:

A főnévi igenév

Az igéből -ni képzővel alkotott szó. Főnévi tulajdonságai vannak, igéből származnak, és megmaradnak az igei tulajdonságai is.

• főnévi igenév

• melléknévi igenév

• határozói igenév

pl.: adni, kapni, hozni, vinni stb.

Fogalma

A határozói igenév

Az igenév igéből képzett olyan főnév, melléknév vagy határozószó, amelynek igei sajátosságai vannak. Azok a szavak, amiket igékből hoztunk létre úgy, hogy az igékhez kapcsoltunk valamilyen képzőt.

A határozói igenév a cselekvés körülményeit fejezi ki, mint ahogyan a határozószó is. Ezért hívjuk határozóinak. Igéből képezzük a -va, -ve, -ván, -vén képzőkkel.

pl.: sírva, dalolva, vasalva, számolva stb.

Melléknévi igenév

a beálló melléknévi igenév:

Képzője az -andó és az -endő.

pl: megfőz + -endő = megfőzendő (ebéd)

folyamatos melléknévi igenév:

Az igenevek nem igék, csak igékből képezzük őket, de nincs igére jellemző tulajdonságuk. Az igenevek szófaja az igék és a névszók között helyezkedik el.

Azért hívjuk beállónak, mert azt fejezi ki, hogy valamilyen állapot beállt, valami még nincsen befejezve.

Képzője az -ó és az -ő.

pl: csörög + -ő = csörgő (telefon)

Azért nevezzük folyamatosnak, mert egy folytonosságot fejez ki.

befejezett melléknévi igenév:

Képzője a -t és a -tt.

pl: becsomagol + -t = becsomagolt (ajándék)

Azért hívjuk befejezettnek, mert egy elvégzett dolgot fejez ki.

IGENEVEK