Prezi

Present Remotely

Send the link below via email or IM

Copy

Present to your audience

Start remote presentation

  • Invited audience members will follow you as you navigate and present
  • People invited to a presentation do not need a Prezi account
  • This link expires 10 minutes after you close the presentation
  • A maximum of 30 users can follow your presentation
  • Learn more about this feature in the manual

Do you really want to delete this prezi?

Neither you, nor the coeditors you shared it with will be able to recover it again.

DeleteCancel

Make your likes visible on Facebook?

Connect your Facebook account to Prezi and let your likes appear on your timeline.
You can change this under Settings & Account at any time.

No, thanks

Népegészségügyi szűrővizsgálatok

No description
by Attila Kovács on 4 April 2013

Comments (0)

Please log in to add your comment.

Report abuse

Transcript of Népegészségügyi szűrővizsgálatok

Szervezett, célzott népegészségügyi szűrővizsgálatok EREDMÉNYESSÉGI INDEX:

ELÉRT HASZON X 100
ELÉRHETŐ HASZON Eredményesség, (effectiveness) HATÁSOSSÁGI INDEX:

ELÉRHETŐ HASZON X 100

MAXIMÁLISAN ELKÉPZELHETŐ LEHETSÉGES HASZON Hatásosság (efficacy) A súlyosság költség-hatékonysági és etikai előfeltétel: emlőrák szűrés igen, az epekőszűrés nem
a korai felismerés és a tünetek megjelenése előtti beavatkozás effektívebb mint a későbbi gyógykezelés 
hatásosság (efficacy)
eredményesség, (effectiveness)
hatékonyság (efficiency)
a korai felismeréshez társuló rizikó és költség ne közelítse meg az elérhető hasznot A SZŰRŐVIZSGÁLAT FELTÉTELEI A morbiditásnak és mortalitásnak mérhetően csökkennie kell.
A megbetegedés preklinikai fázisában levők prevalenciája megfelelően magas legyen (a prevalencia növelhető akkor ha a rizikócsoportot szűrjük).
Az eset-felismerés költségének (beleértve a diagnózist és a diagnosztizált páciensek kezelését is) összhangban kell lennie az összes egészségügyi kiadással. SZERVEZETT CÉLZOTT NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZŰRŐVIZSGÁLATOK FELTÉTELEI (Wilson-Junger) Okozható károk:
meghosszabbíthatja a betegség tudatában töltött időt, ha nem javítja a prognózist,
határesetekben túldiagnosztizálást és túlkezelést eredményezhet
ál-negatív eredmény alaptalan biztonságérzetet okoz
ál-pozitív eredmény káros lélektani mellékhatásokkal jár Lehetséges haszon:
javítja a gyógyulás esélyeit
jobb életminőséget biztosít,
mert kevésbé radikális
kezelést tesz lehetővé
csökkenti a halálozást
a negatív eredmény
megnyugtatja a vizsgáltat Szűrés: elérhető haszon és okozható károk A szűrővizsgálatok szempontjai Wilson és Junger WHO tanulmányán alapulnak (1968). Első jelentés, amely felismerte, a szűrésnek károkozási hatása is van.
Alapelvvé vált, hogy a tömegméretű szűrés népegészségügyi tevékenység és a szűrés hasznának felül kell múlnia az esetleg káros hatásokat.
Cél a károkozási kockázat minimalizálása és minél nagyobb hatékonyság elérésére SZERVEZETT CÉLZOTT NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZŰRŐVIZSGÁLATOK FELTÉTELEI  A szűrésbe bevonandó személyeket névre szóló, személyes hangvételű meghívólevéllel keresik fel. A szűrési nyilvántartás segítségével a szervezők képesek személy szerint megállapítani, hogy ki vett részt és ki nem vett részt szűrővizsgálaton; az utóbbiakat személyes ráhatással (ismételt meghívással, a háziorvos útján) igyekeznek a szűrésbe bevonni. Ilyen módon igyekeznek optimálissá tenni az érintett lakosság részvételét. SZERVEZETT CÉLZOTT NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZŰRŐVIZSGÁLATOK A szervezett szűrés az egészségügyi ellátórendszerbe ágyazottan végrehajtott, közpénzből finanszírozott, az életkor alapján veszélyeztetettnek minősülő lakosságcsopor-tokra kiterjedő, a célszemélyek személyes meghívását és követését alkalmazó, szakmailag indokolt gyakorisággal megismételt népegészségügyi tevékenység. SZERVEZETT CÉLZOTT NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZŰRŐVIZSGÁLATOK A tüdőrák a kezelés prognózisa igen rossz
függetlenül a kezelés kezdetétől,
a korábbi felfedezés (B-C szakasz) igen kis mértékben hosszabbítja meg az élettartamot,
összehasonlítva a tünetek jelentkezésének fázisában felfedezett esetekkel (C-D szakasz),
tünetmentes tüdő carcinomák szűrő vizsgálattal történő felkutatása, a rendelkezésre álló módszerekkel nem tűnik hasznosnak sem hatékonynak. MIÉRT NEM SZŰRÜNK TÜDŐRÁKOT?  A betegségek fejlődésmenete (natural history) és a szűrővizsgálatok kapcsolata A szűrés magában rejti annak a lehetőségét:
életeket ment meg és a korai felismerésen, diagnózison és beavatkozáson keresztül az élet minőségét is javítja. A SZERVEZETT CÉLZOTT NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZŰRŐVIZSGÁLATOK A „másodlagos megelőzés” fogalma = általánosan a szűrés szinonímájaként használt
(szemben az elsődleges megelőzéssel /primer prevenció/, mely a betegség biológiai létrejöttének megakadályozását célozza meg)
A szűrővizsgálat célja
a betegségek és előállapotaik korai, még tünetmentes fázisban történő felderítése a prognózis javítása érdekében, azaz
tünet és panaszmentes személyeknek a rejtett betegség kimutatására alkalmas módszerrel végzett vizsgálata. A SZERVEZETT CÉLZOTT NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZŰRŐVIZSGÁLATOK A SZERVEZETT CÉLZOTT NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZŰRŐVIZSGÁLATOK A betegségek korai felismerésének módszere a szűrővizsgálat.
A szűrővizsgálat révén -még tünetmentes fázisban- megakadályozhatjuk a betegség kialakulását, azáltal, hogy még a tünetek megjelenése előtt beavatkozunk a betegségek kifejlődésének folyamatába, mintegy „megelőzzük” a súlyosabb kimenetelt, a szövődményeket, a halált és javíthatjuk a túlélők életminőségét.
Tömegméretekben elsősorban egészségesnek vélt (egészséges, illetve tünet és panaszmentes) célpopulációt vizsgál annak érdekében, hogy kiszűrje a célbetegség valamely tünet és panaszmentes fázisában levő látszólag egészséges személyt. 1. Primer prevenció
HPV fertőzés és a kockázatnövelő kofaktorok megelőzése,
Hatásos és megfizethető HPV vaccina kifejlesztése és bevezetése
2. korai felfedezés, szervezett szűrés
Szervezett szűrési program
3. diagnózis és beavatkozás
4. palliativ ellátás A méhnyakrák kontrol 4 komponense (WHO 2006)  A z I. fejezet „Daganatos megbetegedések visszaszorítása” és a III. fejezet „Népegészségügyi szűrővizsgálatok” programja. SZERVEZETT CÉLZOTT NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZŰRŐVIZSGÁLATOK 2002: Az Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programja, ma Nemzeti Népegészségügyi Program
4 nagy fejezet:
I. Az elkerülhető halálozások, megbetegedések, fogyatékosság megelőzése
II. Egészséges életmód programja, az emberi egészség rizikófaktorainak csökkentése
III. Az egészségügyi és népegészségügyi intézményrendszer fejlesztése az egészségi állapot javítása érdekében
IV. Egészséget támogató intézmény és politikaformáló környezet kialakítása SZERVEZETT CÉLZOTT NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZŰRŐVIZSGÁLATOK 2000: „Egészséges Nemzetért” Népegészségügyi Program (ENNP).
Feladata: A már futó programok egységbe foglalása, a kereteik között folyó tevékenységek összehangolása, a népegészségügyi szempontból kiemelkedő programrészek kiemelése, a tárcaközi programokban az egészségügy feladatainak meghatározása, pontosítása.
Öt nemzeti cél, tíz kiemelt nemzeti feladat, valamint a célok elérésére és a feladatok megvalósítására 17 alprogram 2010-ig tartó periódusra. SZERVEZETT CÉLZOTT NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZŰRŐVIZSGÁLATOK Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság által 1988-ban indított Technológiai Előretekintési Program (TEP) volt
Tanulmány: a következő 10-25 éves időszak előrejelzését készítette el, megadva a prioritásokat és hozzárendelve a megoldások kereteit és alternatíváit.
A program célja az ország előtt 15-25 éves távlatban elképzelhető opciók megfogalmazása és a hozzávezető út leírása, valamint a döntési javaslatok együttese volt. SZERVEZETT CÉLZOTT NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZŰRŐVIZSGÁLATOK 1994 ősze: első átfogó népegészségügyi stratégia (Prof. Dr. Kertai Pál országos tisztifőorvos) un. Kertai program az ezredfordulóra határozott meg öt nemzeti célt, tíz nemzeti feladatot, mindezek megvalósulását elősegítő húsz nemzeti programot.
Nem átfogó, egy-egy terület meghatározó stratégiái: Nemzeti Rákkontrol Program, Nemzeti Stroke Program, NEKAP, Nemzeti Drogstratégia, Ép-Szív kezdeményezés SZERVEZETT CÉLZOTT NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZŰRŐVIZSGÁLATOK ÖSSZES KÖLTSÉG




AZ ELÉRHETŐ HASZONNAL KAPCSOLATOS KÖLTSÉGEK





HATÉKONYSÁGI INDEX:
POZITÍV HATÁSÚ
BEAVATKOZÁSOK KÖLTSÉGE x 100
ÖSSZES KÖLTSÉG Hatékonyság (efficiency) UK National Screening Committee Wilson és Junger pontosított 22 szempontja A kutatott betegségnek fontos népegészségügyi problémának kellene lenni.
Etikai feltétel, hogy a mindig szűkös egészségügyi forrásokat egy kevésbé megfelelő módszer ne vonhassa el egy sokkal hatékonyabbtól.
Elfogadott gyógymódra van szükség a felismert betegségben szenvedő páciensek számára.
A diagnosztikai és gyógykezelési lehetőségeknek hozzáférhetőnek kellene lenni.
Megfelelő szűrési módszer (teszt) vagy vizsgálat kell, hogy rendelkezésre álljon.
A szűrési módszernek a lakosság számára elfogadhatónak kell lennie. SZERVEZETT CÉLZOTT NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZŰRŐVIZSGÁLATOK FELTÉTELEI (Wilson-Junger)  A z I. fejezet „Daganatos megbetegedések visszaszorítása” és a III. fejezet „Népegészségügyi szűrővizsgálatok” programja.

Népegészségügyi szűrővizsgálatok
A „szakterület mai állása” megfogalmazza a „szervezett szűrés” (organised population screening) koncepcióját, amelynek lényege az, hogy – szemben az orvos/beteg találkozáshoz kötött alkalomszerű szűrési gyakorlattal – a szűrés céllakosságát, ezen belül a szűrésbe bevonandó egyedeket személy szerint azonosítják; ebből a célból területi szűrési nyilvántartást működtetnek. SZERVEZETT CÉLZOTT NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZŰRŐVIZSGÁLATOK A program megvizsgálta, hogy az időtávon belül az ország versenyképessége és az élet minősége szempontjából mi az, ami várható, ebből mi az ami jó és mi az, amit el kell kerülni. Az Egészég és élettudományok munkacsoport helyzetképében leszögezte, hogy a lakosság egészségi állapota rosszabb, mint ami az ország gazdasági helyzetéből következne. A munkacsoport végül hosszú távú, törvénybe iktatott nemzeti program indítását javasolja „Egészséges Magyarországért” címmel. SZERVEZETT CÉLZOTT NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZŰRŐVIZSGÁLATOK Szűrővizsgálatok: Költség-hatékonyság
VASTAGBÉLSZŰRÉS Source: IARC ECN and EUNICE projects, 2007) Colorectal cancer mortality in men in the EU Member States 2006 45 Source: IARC ECN and EUNICE projects, 2007) Colorectal cancer incidence in women in the EU Member States 2006 42 Méhnyakrák: 2007-ben 424 haláleset

Fejlődésmenete: ismert. PCDC: kb. 10 év

Módszere: citológiai vizsgálatot is alkalmazó nőgyógyászati méhnyakszűrés

Hatásossága: bizonyított (EBM)

Ajánlás: 25-65 év között nők negatív szűrővizsgálatát követően 3 évente meghívásos szűrés Méhnyakszűrés Szűrővizsgálatok: Költség-hatékonyság
MÉHNYAKSZŰRÉS A citológiai méhnyakszűrés patofiziológiai alapja
A méhnyak rákelőtti („precancerosus”, „prekurzor”, „rákmegelőző”) állapotait a méhnyak hüvelyi felszínét borító, és a nyakcsatornát bélelő hámsejtek fokozódóan súlyos elváltozásai jellemzik. Megjelölésükre korábban a cervikális diszplázia elnevezést használták; ez egy gyűjtőfogalom, amely összefoglalja a méhnyak hámjának érésgátlással, differenciálódás elmaradásával, fokozott osztódási képességgel bíró állapotait, a rák a kivételével. Fokozódóan súlyosbodó hámelváltozások spektruma, amelyben a külső méhszáj-felszín laphám-borítását mind súlyosabb mértékben a daganatsejtek biológiai és morfológiai jellegzetességeit mutató sejtek foglalják el. Kiterjedése és a sejt atypia súlyossága alapján három fokozatát különítik el: enyhe, mérsékelt, valamint súlyos fokú diszpláziát. Legenyhébb fokozatai az ép hámtól alig különböznek, súlyosabb fokozatai viszont az in situ ráktól szinte már el sem különíthető „határesetek”. Minthogy a hám alaphártyáján belül maradó sejtburjánzásról van szó, a cervikális intraepiteliális neoplasia (CIN) gyűjtőnév a jelenleg elfogadott. A méhnyakrák népegészségügyi jelentősége 36 A cervikális precancerosus állapotok prevalenciájának csúcsa ezt követően mintegy 10 évvel később következik be. Az invazív méhnyakrák előfordulása 40-50 éves korban a legmagasabb. A carcinogén HPV fertőzések alacsony hányada (mintegy 10%-a) perzisztál több évig, a perzisztencia azonban magas kockázatot jelent prekancerozus állapot kialakulására.







Schiffman M and, Castle PE: The Promise of Global Cervical-Cancer Prevention. N Engl J Med 2005;353: 2101-2104.
Stanley M. Immune responses to human papillomavirus. Vaccine 2006;24(Suppl 1):S16-22
Schiffmann M, Herrero R, Desalle R. et al. The carcinogenicity of human papillomavirus types reflects viral evolution. Virology 2005.; 337:76-84 A méhnyakrák népegészségügyi jelentősége 35 Világszerte a méhnyakrák korspecifikus incidenciája 40-60 éves kor között éri el a csúcsát. A korspecifikus incidencia növekedés mintázata a HPV fertőzés természetes fejlődésmenetét és az ezzel összefüggő karcinogenezis mechanizmusainak lefolyását tükrözi.
A méhnyakrák előfordulásának kockázata növekszik azok körében, akik a szexuális életet korai életkorban kezdik el, illetve akik nagyszámú partnerrel létesítenek szexuális kapcsolatot. A kedvezőtlenebb társadalmi-gazdasági helyzetben élő nők kockázata a méhnyakrák megbetegedésre és halálozásra magasabb, mint a magasabb társadalmi-gazdasági státusszal bíróké.
A karcinogén HPV törzsekkel való fertőzöttség többnyire átmeneti, a fertőzést követő 1-2 éven belül jellemzően megszűnik. A nők körében az átmeneti HPV fertőzés prevalenciája a csúcsát a szexuális élet megkezdését követően a késő tizenéves korban, illetve a 20-as években éri el. A méhnyakrák népegészségügyi jelentősége 34 Source: IARC ECN and EUNICE projects, 2007) Cervical cancer mortality in the EU Member States 2004 33 A térképeket készítette Juhász Attila, a Juhász Attila, Nagy Csilla, Páldy Anna, Kásler Miklós: A társadalmi-gazdasági helyzet és a jelentősebb rosszindulatú daganatok incidenciájának összefüggései Magyarországon, 2003-2008. Népegészségügy, 2010;4:320-330. közlés módszertana alapján A méhnyakrák népegészségügyi jelentősége
A méhnyak rosszindulatú daganata miatti korai (25-64 éves) incidencia és halálozás területi egyenlőtlenségei Magyarországon, 2006-2010. Méhnyakrák okozta megbetegedések és halálozások alakulása Magyarországon 2001-2007 (Forrás KSH és Nemzeti Rákregiszter) A méhnyakrák népegészségügyi jelentősége 28 EMLŐSZŰRÉS : Költség-hatékonyság Source: IARC ECN and EUNICE projects, 2007) Breast cancer mortality in the EU Member States 2006 26 Emlőrák okozta megbetegedések és halálozások alakulása Magyarországon 2001-2007 (Forrás KSH és Nemzeti Rákregiszter) Az emlőrák népegészségügyi jelentősége Source: IARC ECN and EUNICE projects, 2007) Colorectal cancer mortality in women in the EU Member States 2006 44 Source: IARC ECN and EUNICE projects, 2007) Colorectal cancer incidence in men in the EU Member States 2006 43 Vastagbélrák okozta megbetegedések és halálozások alakulása Magyarországon 2001-2007 (Forrás KSH és Nemzeti Rákregiszter) Vastagbélrák népegészségügyi probléma 41 41 *EU-átlag: 2004.május 1. előtti 15 ország átlaga
táblázat
A 0-X éves és a 25-64 éves korcsoportú nők méhnyakrák miatti halálozásának relatív kockázata Magyarországon Szűrővizsgálatok: Költség-hatékonyság
MÉHNYAKSZŰRÉS Ennek is három fokozata van: a CIN1 megfelel az enyhe fokú diszpláziának, a CIN2 a mérsékelt diszpláziának, a súlyos fokú diszpláziát és az in situ rákot pedig összevontan CIN3 megjelöléssel illetik. A CIN3 már mutatja a rák minden alaki jellegzetességét, az invázió kivételével. Epidemiológiai vizsgálatok eredményei azt mutatják, hogy a CIN1 nagy többsége spontán visszafejlődik, kisebb része súlyosbodik, és töredékéből alakul ki invazív rák. A CIN2 közel fele visszafejlődik, és kisebb hányaduk CIN3-má fejlődik. A CIN3 csupán egyharmada fejlődik vissza, több mint fele változatlan súlyosságban fennmarad, és mintegy 10-12% alakul az alaphártyát áttörő, invazív rákká 20 éves nyomonkövetési időn belül A méhnyakrák népegészségügyi jelentősége 37 Source: IARC ECN and EUNICE projects, 2007) Cervical cancer incidence in the EU Member States 2004 32 Emlőrák: 2007-ben 2.066 haláleset a nők 3. leggyakoribb haláloka

Fejlődésmenete: ismert. PCDC: kb. 3-4 év

Módszere: lágyrész-röntgenvizsgálat (mammográfia) + fizikális emlővizsgálat

Hatásossága: bizonyított (EBM)

Ajánlás: 45-65 év között 2 évente meghívásos szűrés Emlőszűrés (1) (2) (3) (4) (5)
HIP, New York 31.000 65 18 29
Svéd “Két megye” 77.000 89 11 31
Malmö 21.000 74 9 19
Edinburgh 39.000 61 10 17
Stockholm 39.000 82 7 24
Göteborg 21.000 ? 5 19

(1) vizsgálat
(2) Szűrt esetszám
(3) Részvételi arány (%)
(4) Követési idő (év)
(5) Halálozás csökkenés (%) Emlőszűrés: a hatásosság bizonyítékai Source: IARC ECN and EUNICE projects, 2007) Breast cancer incidence in the EU Member States 2006 25 74 A különböző módon detektált, a korcsoportba tartozó nők (25-65 év) méhnyak vizsgálata és a részt nem vettek feltételezett aránya Szervezett célzott népegészségügyi méhnyakszűrés: a magyar paradoxon 74 A szűrési rendszer elindításához meg kellett teremteni a megfelelő jogszabályi hátteret.
Biztosítani kellett az egyes szervezetek felhatalmazásait, a finanszírozás jogi kereteit, a befogadás módját, a minimumfeltételeket, az adatok kezelésének lehetőségeit, etc.
51/1997-es (XII. 18.) NM. rendelet, az életkorhoz kötött szűrővizsgálatokról
40/2003. (VII.16.) ESZCSM rendelet az életkorhoz kötött szűrővizsgálatokkal kapcsolatos egyes miniszteri rendeletek módosításáról szól
Európai Unió Tanácsa 2003/878/EC számú ajánlása SZERVEZETT CÉLZOTT NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZŰRŐVIZSGÁLATOK
5. Jogszabályi háttér A megfelelő célcsoportok részvételének biztosítása a szűrések alapkérdése.
Csak meghatározott részvételi arány mellett lehet elérni a célt, a szűrési rendszerek fenntartása, működtetése csak ekkor eléggé hatékony, a célok csak ekkor érhetők el.
A tapasztalatok szerint a hazai kultúrában a behívó-visszahívó rendszer önmagában képes a célcsoport 40-50%-ának a mozgósítására. További 5%-ot jelenthet a megelőlegezett utazási lehetőség, illetve az utazás megszervezése.
Magyar kérdőjelek: mi lehet a maximálisan elérhető eredmény? SZERVEZETT CÉLZOTT NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZŰRŐVIZSGÁLATOK
4. A compliance 2004 szeptember: Modellprogram, a vastagbélszűrés megindítása időzítése, a mintagyűjtő „kazetták” beszerzése, a háziorvosi szolgálat bevonása a kazetták „terítésébe”, valamint a diagnosztikai (endoszkópiás) háttér kapacitás-lekötése.
A háziorvos, mint a vastagbélszűrés ‘shareholder’-e pontos feladatmeghatározása, a klinikai laboratóriumi kapacitás, a háttér kolonoszkópos diagnosztikus centrumok, a diagnosztikus pathológiai kapacitás, terápiás kapacitás biztosítása még tisztázásra várnak. SZERVEZETT CÉLZOTT NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZŰRŐVIZSGÁLATOK
3. A szűrési, diagnosztikus és terápiás kapacitás 2003 szeptember 29: A szervezett célzott cervix szűrés elindítása.
Magyar hagyomány és kultúra: a nőgyógyászati (méhnyak) szűrés első lépését jelentő mintavételt a nőgyógyászati szakellátás keretében kijelölt nőgyász szakorvosok és szakellátási egységek végzik.
A citológiai minták feldolgozására és elemzésére 43 cytopathológiai diagnosztikai laboratórium
(2002. májusban kiírt nyilvános pályázat: 86 beérkezett pályázat.) SZERVEZETT CÉLZOTT NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZŰRŐVIZSGÁLATOK
3. A szűrési, diagnosztikus és terápiás kapacitás Jelenleg 35 szűrő, diagnosztikai és terápiás háttérrel is rendelkező Komplex Mammográfiás Központ (KMK) és 6 csak szűrést végző Mammográfiás Szűrőállomás (MSZÁ) látja el az országot. SZERVEZETT CÉLZOTT NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZŰRŐVIZSGÁLATOK
3. A szűrési, diagnosztikus és terápiás kapacitás 2001. decemberben 35 akkreditált szűrőmunkahelyen megindult a szervezett mammográfiás lakosságszűrés
A szűrővizsgálat során sor kerül az emlők fizikális vizsgálatára, azaz megtekintésére és áttapintására, valamint mindkét emlőről kétirányú mammográfiás (röntgen) felvétel készül. Az elkészült mammográfiás felvételeket két radiológus szakorvos egymástól függetlenül értékeli és a nemzetközi gyakorlatban egységesen alkalmazott elvek alapján leletezi. SZERVEZETT CÉLZOTT NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZŰRŐVIZSGÁLATOK
3. A szűrési, diagnosztikus és terápiás kapacitás Egészségpolitikai feladat az egyes kapacitásszabályozási (befogadási) stratégiák eldöntése.
2001-ben eldőlt, hogy mindhárom szűréstípust nem lehet egyidejűleg bevezetni, hanem szakaszosan építjük fel a rendszert.
Elsőként az emlőszűrést indítottuk el. SZERVEZETT CÉLZOTT NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZŰRŐVIZSGÁLATOK
3. A szűrési, diagnosztikus és terápiás kapacitás A szűrések alapvető feltétele a hozzáférhetőség és elérhetőség biztosítása, amit megfelelő szűrési, valamint háttér diagnosztikus és terápiás (rehabilitációs) kapacitással kell biztosítani.
A szűrési rendszer, valamint a szükséges diagnosztikus és terápiás kapacitások jól tervezhetők.
Az epidemiológiai helyzet mellett legfőbb tényező a lakosság részvételi szándéka, a compliance.
A tervezés során figyelembe kell venni a gazdaságosságot, a költség-hatékonyságot, a méretgazdaságosságot. Általában a hozzáférhetőséget a nagyobb kapacitással lehet javítani, ami azonban a költség hatékonyságot és a minőséget rontja. SZERVEZETT CÉLZOTT NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZŰRŐVIZSGÁLATOK
3. A szűrési, diagnosztikus és terápiás kapacitás Az adatszolgáltatási alrendszer biztosítja:
az alapadatok (lakossági lista) területi hozzárendelésének megváltoztatását a területi koordinátorok által;
statisztikák készítését;
lekérdezéseket az adatbázisból;
minőségbiztosítási kimutatások készítését;
vezetői információk készítését. SZERVEZETT CÉLZOTT NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZŰRŐVIZSGÁLATOK
2. Adatmodell és az információs rendszer Regisztrálja a szűrés megtörténtét. Rendszeresen (2-4 hetente) frissíti lakossági listáját az OEP adatokkal. Ekkor történik az elhalálozottak, megbetegedettek inaktiválása a rendszerben.
A minőségbiztosítási alrendszer hivatott a hamis-negatív és hamis-pozitív diagnózisok felderítésével a szűrési rendszer résztvevőinek munkáját minőségileg ellenőrizni. SZERVEZETT CÉLZOTT NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZŰRŐVIZSGÁLATOK
2. Adatmodell és az információs rendszer A rendszer az OEP-től kapott lakossági lista alapján végzi a szűréstípusokra meghatározott algoritmusok szerint a lakossági behívást.
Minden behívásról értesíti a háziorvost. Fél éves időszakonként ellenőrzi a megjelenést, és szükség esetén megismétli a behívást. Szűréstípusonként a megfelelő periódus elteltével visszahívja a lakosokat. SZERVEZETT CÉLZOTT NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZŰRŐVIZSGÁLATOK
2. Adatmodell és az információs rendszer nyilvántartsa a megszűrt és a szűrésre el nem jutott populációt, működtessen egy másodlagos megszólító és ellenőrző rendszert arra a populációra vonatkozóan, mely az alapfelszólításra nem reagál;
a kiszűrt pozitív eseteket a gyógyító - ellátó egészségügyi intézményekhez irányítsa. SZERVEZETT CÉLZOTT NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZŰRŐVIZSGÁLATOK
2. Adatmodell és az információs rendszer ÁNTSZ szervezeti erőforrásaira és informatikai közművére épülő információrendszer.
A szűrések szervezésének igen költséges
A rendszer célja, hogy
lehetővé tegye a lakosság veszélyeztetett rétegének megfelelő periodikus megszólítását és irányítását a szűrővizsgálatok elvégzésére; SZERVEZETT CÉLZOTT NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZŰRŐVIZSGÁLATOK
2. Adatmodell és az információs rendszer 2.    Végrehajtás
2.1   Országos Tisztifőorvos
2.2   Helyettes országos tisztifőorvos
 2.3. Munkacsoportok:
emlőszűrési, méhnyak-szűrési, vastagbélszűrési
2.4. Népegészségügyi Főosztály, Szűrési Koordinációs Osztály
2.5.1. Országos Szűrési Koordinátor
2.5.2. Országos Szűrési Nyilvántartás
2.6. Területi Szűrési Osztályok: területi szűrési koordinátorok SZERVEZETT CÉLZOTT NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZŰRŐVIZSGÁLATOK
1. Projekt struktúra 1.    Egészségpolitikai és szakmai irányítás:
1.1  NEFMI felső vezetése
1.2  Népegészségügyi Főosztály SZERVEZETT CÉLZOTT NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZŰRŐVIZSGÁLATOK
1. Projekt struktúra Cél: Projektszerű működésből napi rutin, addig:
A projekt struktúra, adminisztratív kapacitás
Adatmodell és az információs rendszer
Szűrési, diagnosztikus és terápiás kapacitás
Compliance (tartalmazva a kommunikációs stratégiát, oktatást)
Jogszabályi háttér
Költségvetés
Időterv
Minőségbiztosítás   SZERVEZETT CÉLZOTT NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZŰRŐVIZSGÁLATOK Jog az egészséghez:
a jogok a szervezett méhnyakrák megelőzési programokkal biztosíthatók, opportunisztilus szűréssel nem.
Nyugat Európában a célcsoportba tartozóknak 55%-a csak opportunisztikus szűrésben részesül
Kelet Európában Grúzia, Lengyelország, Magyarország, Románia, Szlovénia, Szerbia, 1 éve Lettország folytat valamilyen formában szervezett méhnyakszűrést A méhnyakrák súlyos népegészségügyi probléma: jog az egészséghez 56 Az 50-70 év közötti férfiak és nők rejtett bélvérzésének kimutatása révén a vastagbélrák felkutatására irányuló vastagbélszűrés elindítása pilot, modell program keretében

(székletminta otthoni vételéhez, gyűjtéséhez és a laboratóriumi vizsgálathoz szükséges feltételek biztosítása, endoszkópos vizsgálati háttérrel).
További népegészségügyi szempontból fontos daganatok szűrésének szakmai előkészítése
2006 -2009 Alkalomszerű szájüregi szűrések AKCIÓK 2. Az emlő méhnyak, és vastagbéldaganatok lakossági szűrésének folytatása, illetve megszervezése, a behívás-nyilvántartás-ellenőrzés-ellátás technikai/szakmai bázisának fejlesztése
A 45-65 év közötti nőknél az emlők röntgenvizsgálatán alapuló emlőszűrés folytatása, a részvétel növelése
A 25-65 év közötti nőknél a sejtvizsgálattal egybekötött nőgyógyászati onkológiai szűrés a korcsoport 80%-ban AKCIÓK 1.  
A népegészségügyi szűrővizsgálatokat az ÁNTSZ és a szolgáltatók a területi/térségi elvet alkalmazva meghatározott közigazgatási egységekben (megye, főváros) szervezik, kezdeményezi és végzik. A szervezés új eleme az életkor alapján veszélyeztetettnek minősülő személyek nyilvántartásán alapuló számítógépes behívó-visszahívó követési rendszer, amely biztosítja a céllakosság optimális átszűrtségét. SZERVEZETT CÉLZOTT NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZŰRŐVIZSGÁLATOK A megfelelő célcsoportok részvételének biztosítása a szűrések alapkérdése.
Csak meghatározott részvételi arány mellett lehet elérni a célt, a halálozás csökkentését, a szűrési rendszerek fenn-tartása, működtetése csak ekkor eléggé hatékony, a ráfordítások csak ekkor hasznosulnak.
Tapasztalatok szerint a hazai kultúrában lakosság viselkedése kiszámíthatatlan. (OTH, Jedlik Ányos Program, EMKI szűrési kutatások, SZÉP eredmények, vastagbélszűrési mintaprogram, védőnői mintaprogram, pándemiás (H1N1v védőoltás visszautasítás) SZERVEZETT CÉLZOTT NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZŰRŐVIZSGÁLATOK
„Keresleti oldal”: compliance 1. „Kínálati oldal”
A szűrések feltétele a hozzáférhetőség és elérhetőség biztosítása, amit megfelelő szűrési, valamint háttér diagnosztikus és terápiás (rehabilitációs) kapacitással kell biztosítani.
A szűrési rendszer, valamint a szükséges diagnosztikus és terápiás kapacitások jól tervezhetők (algoritmizálhatók).
2. „Keresleti oldal”
Az epidemiológiai helyzet mellett legfőbb tényező a lakosság részvételi szándéka, a compliance. SZERVEZETT CÉLZOTT NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZŰRŐVIZSGÁLATOK 45-65 év közötti nők kétévenként végzett emlőszűrése lágyrész röntgenvizsgálattal (mammográfiával) mintegy 30%-kal (cél: 30%),
25-65 év közötti nők negatív szűrővizsgálatát követően 3 évenként megismételt citológiai vizsgálatot is alkalmazó nőgyógyászati méhnyakszűrés 40-80%-kal (cél: 60%),
50-70 év közötti férfiak és nők kétévenkénti szűrővizsgálata a székletbeli rejtett vér laboratóriumi kimutatása révén mintegy 20%-kal (cél:?%) képes csökkenteni daganatok okozta halálozást. ELÉRHETŐ EREDMÉNYEK OGY 46/2003.(IV.16) határozattal elfogadott Nemzeti Népegészségügyi Program

Fő cél:
A szervezett és célzott lakossági szűrővizsgálatok segítségével 70 éves kor alatt 5-10%-kal mérséklődjön a daganatos betegségek okozta halálozás 2012-ig
(1700-3400 fő/év).

A fő cél elérését a következő szűrési célok segítik:
A 45-65 év közötti asszonyok 70%-a vegyen részt a kétévenként megismételt mammográfiás emlőszűrésen, ezáltal is 2012-ig 30%-kal csökkenjen az emlőrák okozta halálozás Magyarországon (704 elkerült haláleset/év). CÉLOK 2010-ig Vastagbélrák: 2007-ben 4779 haláleset (nő: a nők 2. leggyakoribb haláloka

Fejlődésmenete: ismert. PCDC: kb. 10 év

Módszere: rejtett székletvér immunkémiai kimutatása FOBT + teljes, „minőségi” kolonoszkópia (esetleges polipektómiával)

Hatásossága: bizonyított (EBM)

Ajánlás: Az átlagos kockázatú, 50-70 év közötti férfiak és nők 2 évente meghívásos szűrése Vastagbél szűrés Source: European Commission (DG SANCO, 2007), IARC (ECN and EUNICE projects, 2007) 75 Distribution of Cervical Screening Programmes based on Cervical Cytology in the EU in 2007 75 A fenti érték fölé emelkedni már aprólékos igényes szervezéssel, lépésenkénti, szűkebb rétegcsoportokra alkalmazott célstratégiák alkalmazásával lehet, igen költséges módon, bevetve a marketing, a kommunikáció teljes fegyvertárát.
A hatalmas költségek, a korlátozott források miatt az eredeti tervekkel szemben nem építettünk csak a szűrésekre alkalmazott kommunikációs stratégiát.
Megvalósult és kezdeti eredmény a 43,57% mammográfiás megjelenési arány, mely mögött jól működő behívási stratégia áll. SZERVEZETT CÉLZOTT NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZŰRŐVIZSGÁLATOK
4. A compliance
A méhnyakrák okozta halálozás 60%-kal csökkenjen a 25-65 év közötti asszonyok egyszeri negatív szűrővizsgálatát követően 3 évenként megismételt, citológiai vizsgálatot is alkalmazó, a céllakosság legalább 70%-ára kiterjedő nőgyógyászati méhnyakszűrése útján (279 elkerült halálozás/év).

Az 45-65 év közötti nők és férfiak korosztálya részére a széklet vér laboratóriumi kimutatásán alapuló vastag- és végbélszűrés rendszerének megszervezése.

Az összes halálozás csökkenéshez az évenkénti hozzájárulás 983/év (az elérendő cél 30,4 - 58,8%-a) lehet CÉLOK 2012-ig Source: European Commission (DG SANCO, 2007), IARC (ECN and EUNICE projects, 2007) Mammográfiás szűrési programok az EU-ban (2007) Forrás: Dr. Boncz Imre LAKOSSÁGI RÉSZVÉTEL
EMLŐSZŰRÉS ELLENTMONDÁSAI 2009*: részidős mérés SZERVEZETT CÉLZOTT NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZŰRŐVIZSGÁLATOK
Lakossági részvétel (Compliance): emlőszűrés LAKOSSÁGI RÉSZVÉTEL: EMLŐSZŰRÉS LAKOSSÁGI RÉSZVÉTEL
EMLŐSZŰRÉS SZERVEZETT CÉLZOTT NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZŰRŐVIZSGÁLATOK
Költségvetés: vastagbélszűrés SZERVEZETT CÉLZOTT NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZŰRŐVIZSGÁLATOK
Költségvetés: méhnyakszűrés 125 6. Költségmodell: E-alap hatás (emlőszűrés) 124 EMLŐSZŰRÉS: E-alap hatás 123 Népegészségügyre és szervezett szűrésre fordított pénzeszközök Költségek
Közvetlen költségek:
Szervezés, koordináció
Nyilvántartó-behívó-visszahívó-utánkövető rendszer
E-alapra gyakorolt hatás (utaztatás,szűrés, diagnosztika, terápia, rehabilitáció, táppénz)

Közvetett költségek

Elkerült veszteség, elnyert haszon 122 EMLŐSZŰRÉS Jól számítható szűrések kapacitás igénye
könnyen hozzárendelhető közvetlen költségek.
A költségek forrása hármas:
az állami költségvetés, mely a népegészségügyi program forrásain belül címkézi meg szűrésre,
az OEP (E alap) finanszírozása és az
egyéb fellelhető források (pályázat, szponzorok, reklám etc.)
A költségek elsősorban a részvételtől (compliance) függ. Ez a költségszámítások alapja. SZERVEZETT CÉLZOTT NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZŰRŐVIZSGÁLATOK
6. Költségvetés EMLŐSZŰRÉS ÉS A WHO STANDARDOK Forrás OEP, ÁSZ 4. LAKOSSÁGI RÉSZVÉTEL
EMLŐSZŰRÉS ELLENTMONDÁSAI OEP EMLŐSZŰRÉS: BEAVATKOZÁSOK KIADÁSAI
See the full transcript