Tőzsde

A Budapesti Értéktőzsde

Hogyan kereskedhetünk a tőzsdén?

Mi is valójában a tőzsde?

egy piac, amely egy helyen koncentrálja az értékpapírok iránti keresletet és kínálatot (1864/1990)

• koncentrált (térben és időben)
• átlátható (azonnal elérhető információ)
• szabályozott (biztonság)

1. lépés: befektetési szolgáltató választása

• megkönnyíti a partner keresését (másodlagos értékpapírpiac)
• megbízható információval látja el a befektetőket (nyilvánosság)

tőzsdei kereskedő: bank vagy brókercég (befektetési vállalkozás)

• értékpapírokkal kapcsolatos teendők (megbízás felvétele, végrehajása)
• tanácsok

kiválasztásnál fontos szempontok:

• méret, tőkeerő
• piaci aktivitás, forgalom
• felszámított díjak mértéke

2. lépés: számla- nyitás

a tőzsdei kereskedéshez alapvető feltétel a számlanyitás

• ügyfélszámla (a tranzakciók lebonyolításához szükséges pénznek)
• értékpapírszámla (a dematerializált értékpapírok + hozzá kapcsolódó jogok nyilvántartására szolgál)

BUX

Befektetők a tőzsdén

• a BÉT hivatalos indexe
• a piac legjelentősebb részvényeinek

átlagos árváltozását mutatja

• index felépítése: kosár, amelybe az

indexben szereplő részvények meghatározott mennyiségét helyezték el

• az index értékét mindig a kezdő értékhez

képest adják meg

• az index értéke önmagában semmit sem

mond (bázis, időtáv)

• legfontosabb információ: az index értékének változása + ennek mértéke

Befektetők

típusai

Ügyletek kötése

1. fedezeti üzletkötő (hedge-elő):

nem várt piaci ármozgás ellen biztosítja magát

• cél: kockázat csökkentése
• gazda, aki év elején eladja nyár végi termését

2. spekuláns: kockáztat

• van elképzelése az árak alakulásáról, és ezt "megjátssza"

3. arbitrazsőr: ugyanazon termék

különböző piacain kialakult

árfolyamainak különbségeit

kihasználva nyereségre

tesznek szert

1. személyes megbízás

+ megbízható

- kényelmetlen

2. telefonos megbízás

+ közvetlen kapcsolat, rugalmas

- félreértés lehetősége

Információszerzés

3. internetes kereskedés

+ gyors, olcsó

- személyes kapcsolat hiánya

a befektetők folyamatosan nyomon követhetik az árak alakulását + idősorok, statisztikák

Tőzsdei megbízások

pl.: indexek, napi ép-statisztikák:

• nyitó/záróár, napi min/max ár
• forgalom (darabszám, érték)

1. piaci áras megbízás: a bróker

az adott pillanatban érvényes piaci áron köti meg az üzletet

2. limitáras megbízás: a befektető pontosan meghatározza, hogy mi az a minimális ill. maximális ár, ami mellett még hajlandó eladni ill. vásárolni

3. stop loss megbízás: a veszteség korlátozására szolgál

• eladási sl: ha az árfolyam esés közben elér egy bizonyos szintet

a befektetők hozzáférhetnek a tőzsdén jelen lévő vállalatokra vonatkozó hírekhez

Milyen megbízásról van szó?

1. 1000 Ft-ért veszünk egy részvényt, majd 900 Ft-on adunk egy ... eladási megbízást, ami akkor teljesül, ha az árfolyam 900 Ft-ig esik (max. 100 Ft veszteség)

2. brókerünk legfeljebb 12.500 Ft-on vegyen nekünk Mol részvényt

1991.01.02.: 1.000,

2014.05.16.: 18.238

3. brókerünket megbízzuk, hogy egy adott napon vegyen nekünk 50 db OTP részvényt

Piacok és termékek

Milyen ügyletről van szó?

Azonnali és származékos piacok

1. egy gazda tisztán szeretné látni már az év elején, hogy nyári termését milyen áron tudja majd értékesíteni, ezért márciusban fix áron eladja az augusztusban betakarítandó gabonáját

azonnali piac: az üzlet megkötése és teljesítése időben egybeesik

2. egy befektetési alapkezelő úgy látja, hogy a kedvező makrogazdasági folyamatok hamarosan a tőzsdei részvények árfolyamában is tükröződni fognak, azonban a nemzetközi események némi aggodalomra adnak okot. Bízik az árfolyamok emelkedésében, azonban fél egy váratlan politikai esemény negatív hatásaitól, ezért csak részvényekre szóló vételi jogot vásárol.

származékos piac:

• határidős piac: az üzlet megkötése és teljesítése időben elválik egymástól, az ügyletben részt vevő mindkét fél kötelezett

• opciós piac: az üzlet megkötése és teljesítése időben elválik egymástól + az ügyletben részt vevő egyik fél csak jogosult, nem kötelezett

Szekciók

a tőzsdei termékek kereskedése szekció-rendszerben zajlik

• szekciók=eltérő kereskedési szabályokkal rendelkező piacok
• egyes bektetési eszközök sajátosságai besorolás szekciókba

főbb szekciók:

• származékos
• BÉTa piac

• részvény
• hitelpapír
• áru

1. Mikor nyitotta meg kapuit a BÉT a rendszerváltás után?

a) 1990 b) 1992

c) 1995

2. Mikor indult be a BÉT-en a határidős piac?

a) 1995 b) 2000

c) 2005

3. Mit jelent a shortolás?

a) egy olyan befektetési stratégia, ami mindenképpen veszteséges

b) olyan befektetési stratégia, ami egy elvárt áresésre spekulál

c) értékpapírok alacsony áron történő eladását

4. Mit takar az arbitrázs-lehetőség fogalma?

a) olcsó vásárlási lehetőséget

b) valótlan információ terjesztéséből adódó lehetőséget

c) piaci félreárazásból adódó kockázatmentes nyereségszerzési lehetőséget

5. Melyik évben indult el a BÉT-en az elektronikus kereskedés?

a) 1998 b) 1994

c) 2001

6. Hány részvénnyel lehetett a BÉT-en kereskedni az újranyitás utáni 1. napon?

a) 5 b) 1

c) 15

7. Látogatható a BÉT?

a) igen, kereskedési időben

b) nem, mert a nyílt kikiáltásos kereskedés megszűnt már

c) igen, az épp tőzsdéző brókereket bármikor meg lehet nézni

8. Mikor van munkanapokon folyamatos kereskedés a tőzsdén?

a) 8:30-17:00-ig

b) 8:30-16:30-ig

c) 9:00-17:00-ig

9. Hány tulajdonosa van

a BÉT-nek?

a) 53

b) 77

c) 19

10. Mekkora volt a befektetési jegyek

napi összesített forgalma május 16-án?

a) 2,3 mFt

b) 19,8 mFt

c) 28,3 mFt

11. Mekkora volt az állam-

kötvények napi összesített

forgalma május 16-án?

a) 2.000 mFt

b) 0 mFt

c) 198,4 mFt

12. Mekkora volt a részvények napi összesített forgalma május 16-án?

a) 8,7 mrd Ft

b) 0 mrdFt

c) 36,9 mFt

13. Melyik a legdrágább

magyar részvény a BÉT-en?

a) MOL

b) OTP

c) RÁBA

13+1 Melyik papírnak volt a legmagasabb a napi forgalma?

a) OTP

b) Richter Gedeon

c) MOL