Az európai oktatási szakpolitika prioritásai – 2016. május 10.
Az európai oktatási szakpolitika prioritásai – Fókuszban a transzverzális készségek fejlesztése a versenyképesség növelése érdekében
Felnőttkori tanulás
- Alapkészségek fejlesztése
- Részvétel és bevonás növelése, igényeikhez igazodás, minőségi oktatás
- IKT és nyitott oktatási segédanyagok alkalmazása a felnőttkori tanulásban
- Szakpolitikai intézkedések hatékonyságának, hatásosságának és koherenciájának növelése - sok szereplő
Szakképzés
20 iránymutató alapelv kidolgozása
1. nemzeti szintű irányítás és a társadalmi partnerek szerepvállalása a tanulószerződéses (alternáló) képzési modell támogatására - megfelelő jogi keretrendszer biztosítása, minőség
2. KKV-k ösztönzése és bevonása
3. A szakképzés vonzóvá tétele, átjárható tanulási utak, a pályaválasztási tanácsadás fejlesztése
4. A munkaalapú tanulás minőségbiztosítása (világos keretek, együttműködés és szakoktatók fejlesztése, tanulási eredmények rögzítése)
A nyelvtanítás és -tanulás eredményességének javítása
Languages in Education and Training összehasonlító elemzés a nyelvoktatás helyzetéről
Kutatások
- Nyelvek és foglalkoztathatóság
- Az idegen nyelvi mérések: nemzeti tesztek, idegen nyelvi mérések összehasonlíthatósága
Vállalkozókészség
„A vállalkozókészség az arra való képesség, hogy kihasználjuk a kínálkozó lehetőségeket és ezekből mások számára értéket teremtsünk. A létrehozott érték lehet pénzben mérhető, kulturális vagy társadalmi is.”
Felsőoktatás modernizációja
- Vállalkozási Kompetencia Európai Fogalmi Keretrendszere (ENTRECOMP)
- készségelemek szintbesorolása
- életkori érvényesség
- önértékelési eszközként alkalmazni
- Entrepreneurship 360 projekt: online elérhető tartalmat kínáló felület
Digitális kompetencia
"A digitális kompetencia többet jelent az infokommunikációs technológiák használatának készségénél; részét képezi az infokommunikációs technológiák kritikus, kreatív és kollaboratív használata is."
1. Felsőoktatási környezet átstrukturálása (minőség, hatékonyság és alkalmazkodóképesség egyensúlya)
- kormányzati koncepció a reformok céljáról, jogi és finanszírozási keretek kialakítása
- ösztönzők, teljesítmény-megállapodások
- eredmények nyomonkövetése
2. Regionális tudásháromszög: közös prioritások azonosítása
3. Nemzetközi kapcsolatrendszer kialakítása
4. Foglalkoztathatóság fejlesztése
- jövőre való felkészítés (készségelőrejelzés, pályatanácsadás, gazdasági kapcsolatok)
- új tanítási és tanulási utak és módszerek (IKT)
5. Lemorzsolódás csökkentése, a hozzáférés elősegítése
- Európai Digitális Kompetencia Keretrendszer (DIGCOMP) továbbfejlesztése
- Az önértékelést segítő egyszerűbb, az állampolgárok számára közvetlenül is használható táblázatos leírás
- Mérési és önértékelési eszközök
- Egyéb rendszerekhez való illeszkedés: EKKR, ESCO, Europass, ECDL
Korai iskolaelhagyás
Átfogó iskolai megközelítés
- minőségi befogadó oktatás - érdeklődést felkeltő tananyag, tanulót támogató légkör
- pedagógiai vezetés, iskolafejlesztési folyamatok: elszámoltathatóságra épülő nagyobb autonómia
- folyamatos szakmai fejlődés
- szülők és iskola együttműködése
Pedagógusképzés
Online eszköztár:
http://www.schooleducationgateway.eu/en/pub/resources/toolkitsforschools.htm
A tanítás életpálya-nézőpontú megközelítése
- a pedagógus szakma egy töretlen kontinuum
- együttműködésen alapuló tanulás (hozzáállás és új munkakultúra)
- pedagógusképzés együttműködésen alapuló irányítása
Digitális és online tanulás
Innovatív, nyitott tanulási környezetek létrehozása
• nyitott és kreatív iskola, problémamegoldásra építő tanulási formák
• nagyobb együttműködés, külső szakértelem bevonása
• a kreativitás fejlesztése, támogatása kulcskérdés
„Digitálisan Kompetens Oktatási Intézmény” referencia-keretrendszer
Minőségbiztosítási modell
Oktatáspolitikai iránymutatás a felhasználás jogi kérdéseiben
Új trendek megvitatása (pl.közösségi média, mobiltechnológia hatása)
ET2020 szakértői munkacsoportok
Az európai oktatási szakpolitikát alakító tényezők
Európa2020 – Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája
Oktatás és Képzés 2020
Összegzés
- európai szintű szakpolitikai intézkedések és irányelvek
- kölcsönös tudásmegosztás, PLA-k
- közös jelentések, ajánlások, szakmai háttéranyagok, módszertani útmutatók kidolgozása
Közös oktatási célok formálódása
Modern kor: racionalitás, fejlődés
Poszt modern: társadalmi világok pluralitása
sokszereplős erőtér
nyitott koordinációs módszer
kapcsolódó eszközrendszer
ÚJ FOGALMI KERETEK
1. Vezérelvek: korszerű és validált, holisztikus megközelítés
- ösztönzők és nyomonkövetés, az eredmények mérése
- együttműködés, partnerség, kommunikácó
- intelligens kormányzás
2. Instrumentális megközelítés
- keretrendszerek, minőségi sztenderdek és önértékelő eszközök alkalmazása
3. Tematikus fókuszok
- transzverzális készségek fejlesztése > versenyképesség
- digitális kultúra terjesztése
- életpálya-tanácsadási szolgáltatások
Habermas: kölcsönös figyelemre építő megértés, erőfeszítéssel formálódó értelem, kommunikáció
Bauman: minden tudás kontextuális, ezért az egyetlen lehetőség a kultúrák közti kommunikáció javítása
Egész életen át tartó tanulás
1) a tanulás felértékelődése: elismerés, hordozhatóság, transzparencia
2) információs és pályatanácsadási rendszerek kiépítése
3) tanulásba fektetett pénz és idő (egyén, állam és gazdaság)
4) LLL tanuló és a tanulási lehetőségek összekapcsolása
5) alapkészségek és kulcskompetenciák fejlesztése
6) innovatív pedagógia kultúra megteremtése
T
N
S
O
IDŐ
BIZALOM
EGYÜTTMŰKÖDÉS
FELELŐSSÉGVÁLLALÁS
C
E
M
O
I
E
V
L
A