Osztrák barokk

Szerzetesrendek

• Szent Benedek követi: bencések, ciszterciek, szigorított bencések és ciszterciek
• Ágoston-rendek: ágoston rend kanonokok, ágoston-rendi remeték (Szent Ágoston remetéi, szerviták, pálosok)
• Lovagrendek: fegyveres lovagok (johanniták, templomosok,német lovagrend), fogolykiváltó rendek (trinitáriusok, mercedáriusok)
• Kolduló rendek: ferences család (Kisebb Testvérek Rendje, minoriták, kapucinusok), dominikánusok, karmeliták
• Szabályozott papok: jezsuiták, tanítórendek (piaristák, iskolatestvérek), betegápoló férfiszerzetek (irgalmasok, kamillások), papnevel és népmisszionáriusok (oratoriánusok, lazaristák, szulpiciánusok és eduisták, redemtoristák), apácák

Osztrák barokk építészet

• A barokk stílus a XVII. században honosodott meg Ausztriában
• Kezdeményezői többségben Itáliából jött mesterek (legnevezetesebb: Carlo Antonio Carlone)
• Később osztrák mesterek, akik ismerték Itáliát és a helyi igényeket is

Göttweig

• Terv: Johann Lucas von Hildebrand: Császárlépcső (Kaiserstiege)
• "vonulásunk" szertartásosan díszítő formák kísérik
• Freskó: Paul Troger (1739)
• A tér teljesen világi hangulatú (~barokk főúri világ, társasági élet színhelye, érkező vendégek fogadása)
• Osztrák és német építészetben a gazdag szerzetesrendek kolostorai szakrális kastély-együttesek, főúri kastély térszervezését követik
• De: középrizalit helyén templom
• Reprezentatív térsor szellemi síkon kapcsolódik (nem funkció szerint), 3 fő egység: templom, könyvtár, díszterem

Melki bencés apátság (1702-1746)

• Jakob Prandtauer (1660-1726), a kolostorépítészet legismertebb mestere (barokk stílust Carlone közvetítésével tanulhatta)
• Plasztikusan alakít, "szobrász-építész"
• Épületei a tájhoz illeszkednek, fény-árnyék hatások, festői
• Melk: magaslat felől megközelíthető, folyótól távolabbi (keleti) oldal
• Csarnok (Benediktihalle), díszudvar, priorátus (rend elöljárósága), vendégszárny, prelátus szárny (emeletén: apát) - mögötte kis udvar, téli és nyári sekrestyével
• A templom az együttes nyugati végén, a bejárathoz képest hátul

• Főhomlokzata a folyóra néz
• Kéttornyos, négyezeti kupolás
• Az elrendezést a terep adottsága indokolta (funkcionálisan a keleti, látvány szempontjából a nyugati a főirány)

Sankt Florian

• Prandtauer másik főműve
• ágostonrendi kolostor
• Carlone kezdte 1686-ban, az ő halála után, 1708-ban vette át a munkát
• Új egységekkel bővítette: szárnyépület udvari oldalához kapcsolt díszlépcső pavilon (1708-1714)
• ~késő reneszánsz hatása: félkörívben záródó nyílások törik át a homlokzatot, szabad betekintést enged a belsejébe
• Az alsó szinten a lépcsőkar emelkedését követi, fölül egyvonalban, a középső nyílás aránytalanul nagy
• A barokk "szerényebb", polgári változata; máshol a tértől függetlenül, a külső forma dekorativitása számít

Dürnstein (1721-1733)

• Joseph Munggenast (1680-1741), Matthias Steinl (1644-1727)
• Steinl értett még a festéshez, szobrászathoz, stukkókhoz, aranyművességhez, elefántcsont-faragáshoz, kovácsoltvas-művességhez
• Munggenast pedig Prandtauer egyik tanítványa volt
• Az építésben a díszítő jellegű plasztikus alakításra helyezték a hangsúlyt

• A barokk átalakításokat Josef Munggenast végezte
• Freskók: Paul Trogertől
• Kolostoralapítás: 1144, de középkorban megrongálódott, a korábbi épületet betemették

Johann Bernhard Fischer von Erlach (1656-1723)

• Apja Grazban volt jó nevű szobrász, eleinte ő is annak készült
• Római tanulmányút (kapcsolat Berninivel, Carlo Fontanaval)
• Vranovi kastély (Morvaország - Csehország)

Salzburgi egyetem temploma: Kollegienkirche (1694-1707),

• nyújtott görög kereszt alakú tér,
• négyezet fölött tamburos kupolával,
• a keresztszárak sarkaiban elliptikus kápolnával

Bécsi Karlskirche (1716-1725),

• kilencosztatú alaprajz elliptikus kupolatérrel;
• homlokzatán két szélső torony, és két karcsú torony didalív-szerű motívumot képezve
• előkép: Salamon temploma?, iszlám mecsetek minaretje? Traianus oszlopa?

Schönbrunn

• J. B. Fischer von Erlach
• A Versailles-i kastélyt és a Louvre Keleti homlokzatához készült első Bernin-féle tervet vette alapul
• Szándék: XIV. Lajos Franciaországával szemben az osztrák császári ház tekintélyét demonstrálja
• Végül kisebb kastélyt valósított meg a tervezettnél
• De ez az első kastély, amely szakít az itáliai befolyással és francia példát követ
• Eredeti terveket rajzokból ismerjük
• 1744-49 Nicolaus Pacassi átalakította az épületet Mária Terézia idején
• Mai végső formáját a XIX. században kapta

Osztrák barokk városi paloták

• Általában 2 emeletes
• Földszint lábazatszerű
• Emeleteket nagypilaszterrend fogja át
• Felette koronázópárkány (balusztráddal/kőfonatos mellvéddel/attikafelfalazással megemelt)
• Jellegzetes bécsi típus: rizalitos, ezzel megbontja a tömegformát (így függőleges hangsúly <=> római palotáknál nincs rizalit, ezért vízszintes)
• Uralkodó formaelem: piano nobile és a rizalit metszéspontjában a díszterem

Johann Lucas von Hildebrandt (1668-1745)

• Rómában tanult, Carlo Fontana műhelyében, majd az osztrák seregben hadmérnök
• Korai munkája Prágától északkeletre (Jablonné v Podjestedi) Szent Lőrinc templom
• Ráckeve: volt Savoyai kastély (1701-1702)
• Bécs mellett: Belvedere nyári kastély

• Savoyai Jenő herceg nyári rezidenciája művész kerttel + a város határában fekvő palota (itáliai típusú városi palota és parkban szabadon álló francia kastély ötvözete)
• Először a teraszosított kert alsó szintjén álló lakópalota épült meg, évekkel később merült fel az igény a díszpalotára (Savoyai közben a németalföldi osztrák tartomány kormányzója lett)
• Alsó Belvedere (1714-1716): földszintes főépület középső része pavilonként emelkedik ki az oldalszárnyak közül, tagoltabb tömeg, de gazdagított részletek
• Középrizalit háromaxisos, attikával megemelt, itt a Márványterem, kétoldalt pedig a herceg lakosztálya
• Felső Belvedere (1721-22): reprezentál, barokk ünnepségeket rendeztek; alaprajza határozott négyszög, csak mérsékelten kiülő terek
• Elkülönülő, pavilonszerű egységek
• Relief díszíti a felületet szinte zsúfoltan, de a finom plasztika akkor érvényesül, ha körüljárjuk az épületet

Altenburg

Barokkra jellemző: parkok, nyírt bokrok, szobrok

Stukkódíszek (gipszvakolat)

Klosterneuburg

grisaille-technika

Herzogenburg

Altomonte freskója az apátlépcső fölött

Belvedere

Kremsmünster

Kovácsoltvas kapu

Eger, Fazola-kapu 1756 k.

Pannonhalmi Bencés Főapátság

Lilienfeld

• A bútort szerzetesek faragták
• Ornamentális díszek

Seitenstetten

Rein

Homann

1712 k.

Traianus oszlopa

-> Bécs az "új Rómaként" áll majd a világi és egyházi hatalmak élén

1709 Fischer von Erlach: Trautson-palota

Hildebrandt: Daun-Kinsky-palota (1713-1716 k.)