Introducing
Your new presentation assistant.
Refine, enhance, and tailor your content, source relevant images, and edit visuals quicker than ever before.
Trending searches
Minőségfejlesztés a szakképzésben
Tartalom
1. QM (Quality Management) cselekvési logika
A minőségbiztosítás nem mond semmit a minőségről
• Az átláthatóságot és a minimum sztenderdet figyelemmel kísérik
Gyakran igényel kiegészítő (plusz) személyzetet, időt és anyagi erőforrást
• Időnk egyharmadát a rendszer becsapásával töltjük
A próba- és hibafolyamatok egyszerűsítése
• A fejlesztések véletlenszerűek
A tanárok központi szerepe csökkent
• A tanárok tiltakoznak
„A termelési folyamatok“ nem követik az automatizálási rendszert
• Ez naponta újult meg és fejlődött
Az iskola nem a „termelés egyetlen helyszíne”
• A formális és informális tanulás egymást határozzák meg
Az ügyfelek elégedettsége csak részben függ az eredményektől
• A környezeti feltételek gyakran döntők
A tanulók nem klasszikus ügyfelek
• Aktívan részt vesznek a “termelésben”
• A tanóra csak egy javaslat
• A termék a tanulók nélkül elképzelhetetlen
4. A minőségbiztosítás követelményei az oktatási rendszerben
• Különleges jellemzők biztosítása
• A tanárok elérése
• A kutatási eredmények biztosítása
• Összpontosítás a lényegre
5. Minőség az iskolán belül
Normatív elvárások a szakképzésben az iskolákban
• A teljesítményorientáció
• A siker magas szintje az elvárt tanulói eredmények vonatkozásában
• Kimeneti irányok
• Hatékony alkalmazási források
6. Minőség a cégek esetében
Gyakorlati elvárások a szakképző iskolákkal szemben
• A tanulók elégedettsége (siker a megelégedettségi faktorban)
• Tanulási eredmények (tanulási siker)
• Gyakorlati teljesítmény
• Az üzleti gyakorlat előnyei (üzleti siker)
• Közreműködés a hozzáadott értékhez (megtérülő beruházás)
7. Minőségfejlesztés és -biztosítás
A “minőségfelfogás” egy áttételes keret és alap a minőség fejlesztésére és biztosítására
• Fejleszteni kell az összes érintett fél bevonásával
• Terhelés-könnyítés: a megfelelő irányultságú keret alkalmazása (elfogadása) az iskolai minőségben és az iskola-specifikus jellegzetességekben
Az orientációs keretművek az oktatási intézményeket minőségterületekre és jellemzőkre tagolják
• A minősítést a be- és kimeneti folyamatok dimenziói határozzák meg
• A nyelvoktatóknak szánt ELCL orientációs keretmű pl. 7 minőségterületet, 32 jellemzőt és 152 indikátort tartalmaz
• Az orientációs keretművek az iskola-specifikus és normatív előírások mellett a kutatások eredményeire támaszkodnak
8. Keretmunka követelmények
9. Dokumentáció
Köszönöm a figyelmet!
Előadás, Budapest, 2011. április 14.
ELCL Deutschland GmbH
3. Az oktatási szervezetek meghatározó jellemzői
2.Kritikus hangok
A kapcsolati szintek 70%-a határozza meg a sikeres kommunikációt (Watzlawick)
A vállalati oktatás minőségét meghatározza ...
• az oktatási funkciók ellenőrzése
• a saját minőségbiztosítás
• a szakképzési oktatáspolitika
Az iskolai oktatás minősége …
• egy normatív döntés és nem tulajdonság
• a politikai keretekfeltételek határozzák meg
• az oktatáspolitika határozza meg
• a szolgáltatás igénybevevői határozzák meg
Aktuális szituáció Európában
• Az iskolai függetlenség növelése
• Az oktatási standardok bevezetése
• Nemzetközi összehasonlíthatóság
Az aktuális helyzet Európában
• A cégek és iskolák együttműködésének növelése
• A kompetencia szintek bevezetése (EQF)
• Növelni a nemzetközi mobilitást
A QM iránya a vezetőségtől függ
Koncentrálás a lényegre
• A tanítási/tanulási folyamatok alakítása áll a középpontban
• Itt az oktatók munkájának minősége is számít
• Változások kis lépésekben
• A kisérletezés és a hiba elkerülése
Az oktatók bizonyítanak és együttműködnek
• Fokozzák központi szerepüket a minőségfejlesztésben
• Jelenlegi előnyök
• A stressz hozzáadott faktorainak minimumra csökkentése
A dokumentációt az iskolai portfolióban (minőség-kézikönyv) rögzítik
• Tartalmaz egy rövid profilt és a
mindenkor aktuális helyzetet
• Minőségterületekre struktúrál
• Tartalmazza a következő javítási
intézkedéseket is
• A belső célokat és külső értékelést
kínál
A minőségfejlesztés és -biztosítás az elérendő célok és a jelenlegi állapot
összehasonlításával kezdődik , és a PDCA ciklust követi (cselekvési logika)