holland_festeszet

• Haarlemben élt
• Karel van Mander tanítványa (Schilderboek szerzője)
• 1610 Szent Lukács céhbe belépés
• Restaurátori munkák

Első ismert mű 1611-ből: Jacobus Zaffius

• Főként portrékat festett, Haarlem tehetős lakóit
• A nappali fényt kedvelte
• Életük jellemző pillanatában ragadta meg alakjait
• Jól ábrázolta az arckifejezéseket

1616 Szt. György lövészezred bankettje

• A lövészegylet a város büszkesége
• Hals ábrázolta őket először fesztelen hangulatban
• A testtarások természetesnek tűnnek, de a kompozíció geometrikus

1628 A jókedvű ivó

• Nem csak előkelők, társadalom megfestése
• Alakjai mindig derűsek
• Eleven szereplő, erőteljes színek

1649 René Descartes portréja

• Francia filozófus, természetkutató és matematikus
• Filozófiájának kiindulópontja a kételkedés
• Hals késői portréin már kevésbé élénk színek

Melyik festmény részlete látható a képen?

1632 Doktor Tulp anatómiája

Amszterdami sebészek

Tipikus csoportkép, XVII. sz. céhek körében gyakori

Doktor Tulp a fekete kalapot viselő előadó

Az arcok portrészerűek

Figyelem a holttestre irányul (fény-árnyék, sárgás bőr)

~ Krisztus siratása jelenet, de gyászolók helyett érzéketlen tanulmányozók

1642 "Éjjeli őrjárat"

Mi a cím érdekessége?

Frans Banning Cocq kapitány

lövészcéh vezetője

Eredeti cím: "A polgárőrség nagytermébe szánt festmény vázlata. Az ifjú Heer van Purmerlandt [Banning Cocq], mint kapitány, a képen elrendeli hadnagyának, Heer van Vlaerderdingennek, hogy vonultassa ki az alakulatot."

• Valójában polgárőrök csoportképe
• Nem hagyományos formában festette meg őket
• Háttérben: puskások, lándzsások, dobos, zászlós
• Hangsúlyos a kép baloldalán a piros ruhás fegyvertisztító katona és a kislány

1662 A posztóscéh elöljárói

• A céh védjegye az előttük lévő vörösszőnyeg
• De hangsúly a hat szereplőn
• Tanácskozásban megzavart férfiak - mind ránk néznek, mi is részesei lettünk

Fontosak még:

• Bibliai és mitológiai témájú képei, pl. Danaé; Sámson megvakítása

Egyetlen állítólagos önarcképe a "Kerítőnő" (1656) című festményén

• Leginkább kortársai ismerték el
• XIX. sz. közepén fedezték fel újra művészetét
• Képtípusai: történelmi, allegorikus, delfti látképek és legfőképp zsánerképek
• Perspektíva: tűt szúrt az enyészpontba, bekrétázott zsinórral jelölte az összefutó egyenes vonalakat
• Leginkább gazdag megrendelőknek festett
• Színek összehangja: ultramarinkék, sárga
• Kidolgozott háttér: térkép, festmény, tükör

Pályája elején történelmi témájú képek:

• Krisztus Mária és Márta házában
• Diana pihenője
• Szent Praxedis (kérdés, hogy övé-e)

Nem illik későbbi stílusához

Két képet festett városáról:

• Delfti utca
• Delfti látkép, 1660 k.

Érvényesül az architektonikus szerkezet és egységes színhatás (okker és barna, vörössel és sárgával)

• Nőalakok ábrázolása
• Bűn bírálata
• Hivatalos magatartásformák (Tejet öntő nő, Csipkeverő nő, Nő vizeskancsóval)

Egy-két kelléket festett csak néhány képén

Hasonlít a portréhoz, pedig nem az

Leghíresebb: Leány gyöngy fülbevalóval ("észak Mona Lisa-ja")

Hiúság megtestesítése: hermelinprémes sárga kabát, gyöngysor

1671-74 Műterem / A festőművészet allegóriája

Holland festészet

XVII. század, a "Holland aranykor"

Rembrandt Harmenszoon van Rijn

(1606-1669)

Frans Hals

(1581/85-1666)

Jan Vermeer van Delft

(1632-1675)

Maarten van Heemskerck:

Krisztus siratása, 16. sz.

• Tájképei, pl. Viharos táj (1630' évek: természet sötét erői, 1640' évek: csendes holland jelenetek)

Ajánlott linkek:

http://www.rijksmuseum.nl/

Rembrandt:

http://www.rembrandtonline.org/

http://www.rembrandthuis.nl/

Vermeer:

http://www.essentialvermeer.com/

• Önarcképek

(kb. 100 db, köztük 20 metszet)

• Metszetek

(Rembrandt metszetek:

http://thomonthenet.com/?p=EtchingRembrandt&t=s)

Fametszet:

• Sokszorosító eljárás
• Magasnyomáson
• Csiszolt fadúcra rajzolás tollal/irónnal
• Többi felület bemélyítése
• Nyomdai úton lenyomat készítése

Szépművészeti Múzeum:

Sok Rembrandt rajz és rézkarc

• 2006-ban: Rembrandt 400
• 2009-ben: Péter tagadása

kiállítások