Introducing 

Prezi AI.

Your new presentation assistant.

Refine, enhance, and tailor your content, source relevant images, and edit visuals quicker than ever before.

Loading…
Transcript

A magyar bíróságok domain-ügyekben folytatott gyakorlata

elméleti háttér:

www.szabadalmi.hu/jogiforum.pdf

jogesetek:

http://www.szabadalmi.hu/jogesetek.html

- családnévvel megegyező domain (jakab.hu)

- domain web lapja tényleges tartalmat nem hordozott

- felhívta az alperest, hogy mondjon le a domain névről

- alperes képviselője ennek fejében 1.000.000 forintot igényelt a felperestől, amit a felperes nem fogadott el

- ismételt, sikertelen felhívást követően indított keresetet a személyhez fűződő joga megsértése miatt.

FIT:

Alkotmány 2. és 8. § (alapvető jogok)

Ptk. 4. § (1) és (4) (tisztesség/jóhiszem)

Ptk. 5. § (1) és (2) (joggal való visszaélés)

Ptk. 75. § (1) / Ptk. 77. § (személyhez fűződő jog)

A bíróság véleménye:

domain-név regisztrálási szándékának megismerését követően – jogos érdek nélkül – fenntartott, a későbbi igénylő családnevével megegyező domain-név fenntartás, név-viseléshez fűződő személyiségi jogot sért

FIT

- rendeltetésellenes névhasználat

- jogos érdek hiánya

- elzárta a felperest névválasztási joga gyakorlásától

LB

- kereskedelmi céllal történő regisztráció

- joggal való visszaélés

- „emiatt” megállapítható a személyhez fűződő jog sérelme

- „A felperes vezetékneve Jakab és közvetlen jogi érdeke fűződik ahhoz, hogy a vezetéknevét az internetes tevékenység során használhassa. E közvetlen jogi érdekre tekintettel a kereshetőségi joga egyértelműen és kétséget kizáróan fennáll.”

- személyes beazonosíthatóság hiánya?

„a felperes a Jakab név alapján közvetlenül beazonosítható” (sic) 

„Az alperes ugyanakkor a jakab.hu domain név alatt semmilyen tartalmat nem szolgáltatott, így a tevékenysége sem adott alapot a domain név felperestől való elhatárolására.”

LB:

- nem tekinthető a felperes érdekkörét sértő olyan magatartásnak, amely a jogellenesség megállapíthatóságát megalapozza

- a jogellenes névhasználat megállapítását nem teszi lehetővé a felperesnek azon érdeksérelme, mely szerint a domain név fenntartásával, illetve az átruházás megtagadásával az alperes megakadályozza abban, hogy a cégnevét az elfogadottabb - ékezet nélküli - domain név formátumban (is) használja, figyelembe véve azt is, hogy a felperes a cégnevével megegyező domain nevet ékezetes formában használja,

- [cégnévváltozás:] az alperesnek az a magatartása, hogy a domain név használatával a felperes nevének megváltoztatását követően nem hagyott fel, illetve azt nem ruházta át a felperesre, nem tekinthető jogtalannak

- a domain név használata - többlettényállás hiányában - nem vált jogosulatlanná önmagában attól, hogy utóbb azt a felperes cégnevének választotta

  • jogi személyek esetében a névhasználattal megvalósuló jogsértés szűkebb körben, korlátozott feltételek mellett állapítható meg
  • nevének csak azoknak a korábban nyilvántartásba vett jogi személyeknek a nevétől kell különböznie, amelyek hasonló működési körben és azonos területen tevékenykednek
  • jogi személynek nevével azonban a gazdasági forgalomban részt kell vennie és tényleges tevékenységet kell kifejtenie
  • a hasonló működési kör vizsgálatánál nem kizárólag a cégnyilvántartásban bejegyzett tevékenységeknek, hanem a felek által ténylegesen kifejtett, valóságosan gyakorolt tevékenységeknek van ügydöntő jelentősége (BH 2001/523.sz., 2004/106.sz.)
  • amennyiben a korábban nyilvántartásba vett jogi személynek nincs ténylegesen kifejtett tevékenysége, nincs valóságos működési köre, önmagában a nevek azonossága vagy hasonlósága esetén a névjog sérelmének megállapítása - tényleges érdeksérelem hiányában - fogalmilag kizárt
  • az ellenérdekű felet terhelte annak bizonyítása, hogy a kérelmező sérelmezett névhasználata hasonló működési körben és azonos területen kifejtett tevékenységével összefüggésben valósult meg
  • nem állapítható meg a tényleges érdeksérelem

- a domain név regisztrációja önmagában is használati cselekménynek minősül, azzal a domain név a közforgalomba került

- AZONBAN a domain név használata egy folyamat

- a használat gazdasági jellegét kell megítélni

- a regisztráció ténye alapján még nem vonható le arra nézve következtetés, hogy mennyiben valósul meg az azonos vagy hasonló áruk, szolgáltatások körében való védjegy használat a gazdasági tevékenység keretében

- többlet-tényállási elem szükséges, amit mindig az adott esetben, az összes körülmény alapján lehet megítélni.

„A „[t-kom].hu” és a „[mobile-t].hu” domain nevek esetében a másodfokú bíróság ilyen többlet-tényállási elemnek tekintette, hogy a használati cselekmény nemcsak a regisztrációval, hanem a honlapon közzétett tartalom szolgáltatásával is megvalósult. Az ott megjelent tájékoztató nyilatkozatból megtudta a fogyasztó az alperesi domain név regisztrációjának a célját, és hogy milyen tartalom-szolgáltatást vehet majd igénybe a domain névvel elérhető oldalon. Az a magatartás, hogy az adott megjelöléssel az alperes nyilvánosságra hozta a honlapján, hogy a telekommunikáció, távközlési szolgáltatásokkal kapcsolatos információkkal jelenik majd meg a piacon, a regisztráció mellett a használat folyamatának egy további mozzanata, tartalomszolgáltatás nyújtása volt.”

LB kitágította a védjegyjogosultak mozgásterét arra az esetre, ha a domain nevet korábban már használták védjegybitorlásra:

- alperes saját előadása szerint gazdasági megfontolásból került sor - kezdetben „teszt jelleggel” - az internetes oldalon a kifogásolt tartalom megjelenítésére

- gazdasági tevékenység

- az alperes a felperes felszólítását követően a honlapon a tartalomszolgáltatást akként módosította, hogy azon „A weblap még nincs feltöltve” szöveget elhelyezte

- a „hibaüzenet” megjelenésének időtartamát a bíróság ugyanúgy beszámította a jogsértés időtartamába.

- ratio decidendi: a bitorló a jogsértő szolgáltatásnyújtás feltételeit nem szüntette meg, márpedig a védjegytörvény a védjegybitorlással közvetlenül fenyegető cselekmény esetében is lehetőséget biztosít az eltiltásra

- a „hibaüzenet” önmagában nem alapozta meg annak megállapíthatóságát, hogy a jogsértő magatartás befejeződött, illetve annak lehetősége megszűnt (az alperes a bitorló szolgáltatások nyújtásának feltételeit nem szüntette meg)

- a korábban megvalósult jogsértő védjegyhasználatot is figyelembe véve - önmagában ezen állapot miatt is a védjegybitorlással közvetlenül fenyegető cselekmény abbahagyására kötelezhető a Vt. 27. § (2) bekezdés b) pont alapján

(a domain név alatt nyújtott, tartalomszolgáltatással megvalósuló védjegyhasználat egyes mozzanatai: szükségtelenül nevesítették az eljárt bíróságok önálló használati cselekményként a domain név „fenntartását”)

  • védjegybitorlás miatt indult perben a bíróságnak szükségképpen vizsgálnia kell a perbeli védjegy oltalmi körét, ez mellőzhetetlen annak felderítésében, hogy a sérelmezett megjelölést a védjeggyel való azonossága vagy hasonlósága miatt a fogyasztók összetéveszthetik-e
  • vizsgálandó, hogy a védjegy domináns szóeleme az oltalommal érintett áruk, vagy szolgáltatások sajátos, egyedi megjelölésére vagy közhasznú kifejezésként az általánosan használt megnevezésre szolgál-e
  • a közhasznú és az áru vagy szolgáltatás megnevezésére, fajtájára vagy egyéb jellemzőire általánosan használt kifejezés oltalomban való részesítése indokolatlanul és szükségtelenül akadályozná a versenytársakat az áruadatok feltüntetésében
  • az adott áru illetve szolgáltatás megjelölésére a közhasznú kifejezés „védjegyszerű”, ezáltal az üzleti tisztesség követelményeibe ütköző használata fogalmilag kizárt
  • a védjegyjogosult felperes az ábrával kombinált védjegyeinek oltalma alapján - függetlenül attól, hogy a védjegy domináns szóeleme rendelkezik-e önmagában megkülönböztető képességgel - nem tilthat el másokat az áruadat használatától
  • Ptk. – névhez fűződő jog/védjegy/cégnév
  • a domain név beazonosításra alkalmas jellemző
  • a domain név a használata folytán önmagában még nem válik személynévvé
  • önmagában nem biztosít a Ptk. 77. §-a alapján, a „személy neveként" jogvédelmet

versenyjogi szabályok (jellegbitorlás):

- tévesen hivatkozott a felperes arra, hogy a huzamos ideig történő rendszeres használattal a domain név a kereskedelmi nevévé vált, így a névviseléshez fűződő jog védelme ennek alapján is megilleti

- a megkülönböztetés és az összetévesztés lehetőségének kiküszöbölése iránti igény a kereskedelmi név megválasztása tekintetében is érvényesül

- a domain név „biztosítás” szóeleme nem alkalmas az adott szolgáltatást nyújtó személyének azonosítására és más, azonos szolgáltatást nyújtó személyektől való megkülönböztetésre

- a szolgáltatás általánosan használt elnevezése az adott szolgáltatást nyújtó személy kereskedelmi neveként nem funkcionálhat

- a „biztosítás” szóelem a közdomainre utaló „.hu” toldattal együtt, azaz a teljes domain név az, ami a kereskedelmi neveként védelemben részesül?

- nem: az internetes közegben az elérési útvonatlat jelölő domain név részeként a felső szintű közdomainre utaló „.hu” toldat semmiféle megkülönböztető képességgel nem rendelkezik

- attól függetlenül, hogy a domain név az internetes felhasználók körében elvileg alkalmas a szolgáltatást nyújtó személyének azonosítására.

Üzleti tisztességgel összhangban van?

(A felperes - a HYUNDAI gépjárművek gyártója - több éve fennálló partneri és szerződéses kapcsolat után a korábbi magyar forgalmazóit perelte be.)

FB:

- az egyes alperesek részéről megvalósuló, a védjegyeket érintő használati cselekményeket egyenként és konkrétan kellett minősíteni abból a szempontból, hogy azok az információnyújtáshoz való jognak megfelelnek-e, vagy meghaladják a fogyasztók tájékoztatásához fűződő jogot, és annak folytán a fogyasztók okkal feltételezhetik-e az alpereseknek a védjegy jogosultjával való különleges kapcsolatát

- a védjeggyel ellátott áru felperestől való megvétele, annak szervizelése nem eredményezheti azt, hogy az adott védjegyet az alperes a vásárolt árutól független vagy a szükséges mértéket meghaladó módon használja

- a védjegy cégnévként, domain névként történő használata a szükséges mértéket meghaladja

- az alperesek nem tilthatók el a felperestől vásárolt gépkocsik, vagy alkatrészek forgalmazásától, illetve az azokkal kapcsolatos szolgáltatások teljesítésétől, amelyek esetében a védjegyoltalom kimerülése (Vt. 16.) illetve a rendeltetés jelzésének szükségessége (Vt. 15.) megállapítható.

LB:

- a védjegyet a Vt. 15. § b) és c) pontja alapján a Hyundai gépkocsik értékesítése során az alperes jogosult volt használni (a jogerős részítélet ilyen használattal kapcsolatban az alperes terhére nem is állapított meg védjegybitorlást)

- ugyanakkor nem áll összhangban az üzleti tisztesség követelményeivel, hogy a gazdasági tevékenység során a védjegyet használó személy a védjegyet, megtévesztő módon használja

A Disztribútori Szerződés megszűnését követően az alperes már nem volt a Hyundai gépkocsik kizárólagos magyarországi forgalmazója, ezért a csatolt ügyféltájékoztatón ennek és a szóelemet is tartalmazó cégnevének a feltüntetése a Vt. 15. § (1) bekezdés b)-c) pontjai alapján jogszerűnek nyilvánvalóan nem tekinthető.

toshibanotebookszerviz.hu

TT:

- egy Toshiba laptopok, notebookok javítására szakosodott vállalkozó jogosult szolgáltatását megjelölni és nem tagadható meg tőle az informatív védjegyhasználat, másrészt

- a domain megtévesztő sem lehet, hiszen a panaszolt évek óta ezt a gazdasági tevékenységet folytatja, tehát a közönség erről ismerte meg

A magyar bírósági gyakorlat (római jogi alapokon) kategorikusan elutasítja az olyan bitorlási kereseteket, ahol az alperes lajstromozott iparjogvédelmi oltalommal rendelkezik.

„Neminem laedit qui suo iure utitur” (aki jogával él, senkit sem sért…)

BH 1998.121.: saját védjegy jogszerű használata kizárja a védjegybitorlást

EBH 2005.1315: Ha a védjegybitorlás miatt indult perben megállapítható, hogy a vitatott megjelölésre az alperes a megjelölés használatát megelőzően védjegy lajstromozása iránt eljárást kezdeményezett és az még jogerősen nem fejeződött be, a per tárgyalását fel kell függeszteni.)

BH 2007. 413.: „Az ítélőtábla a közösségi védjegy jogi sorsát azért tekintette a per eldöntése szempontjából előkérdésnek, mert a saját védjegy használata mellett a bitorlás megállapítása kizárt. Ez önmagában helyes jogi álláspont.”

Európai Bíróság C-561/11. (EU védjegy)

Versenyhelyzet hiánya miatt a Magyarországon gazdasági tevékenységet ténylegesen nem folytató külföldi székhelyű felperes a tisztességtelen verseny tilalmába ütköző magatartás miatt nem léphet fel.

- a Tpvt. 1. § (1) bekezdés második fordulata alapján a külföldön tanúsított, de Magyarország területén is hatást kifejtő piaci magatartás tekintetében a jogszabály alkalmazási köre a II. fejezetben szabályozott magatartásokra (pl. 6. § = jellegbitorlás) nem terjed ki, ezért a felperes külföldön tanúsított piaci magatartásának nincs jelentősége

- a vállalkozásoknak Magyarországon fizikai mivoltukban is jelen kell lenniük ahhoz, hogy a törvény hatálya az általuk tanúsított piaci magatartásra kiterjedjen

- irreleváns az elsőfokú bíróságnak az a jogi álláspontja, hogy az Internet sajátossága folytán a felperes Magyarországon is elérhető Internetes oldalán szolgáltatásainak bemutatása mellett a perben releváns szerencsejáték szolgáltatást „asztal vagy hely” foglalása útján közvetlenül elérhetővé tételével Magyarországon közvetlenül is tanúsít piaci magatartást

Köszönöm a figyelmet!

Bede Máté jogtanácsos

Pintz és Társai Szabadalmi, Védjegy és Jogi Iroda Kft.

ww.szabadalmi.hu

(védjegy, személyhez fűződő jogok, jellegbitorlás)

Jogi Fórum Konferencia (Budapest)

2012. március 27.

Tényállások - alperesi védekezések

A domain név regisztráltatása és fenntartása önmagában

A domain név regisztráltatása és fenntartása többlettényállási elemmel

(Kúria+FIT kiforrott gyakorlata)

  • domain név használat = folyamat
  • első lépése a domain megszerzése,
  • ide sorolható a fenntartás és a további használat, de ezeket a mozzanatokat a használat megvalósulása szempontjából nem szükséges külön vizsgálni
  • honlap frissítése, fejlesztése: a tartalomszolgáltatással ténylegesen megvalósuló használat fogalmi körébe tartozik

  • önmagában a domain név regisztrációja: egy időpillanatban zajlik le és nem folyamatos cselekmény
  • a regisztráció folytán azonban a domain név az igénylő folyamatos rendelkezésére áll

FIT-H-PJ-2008-552. (puder.hu)

Elméleti háttér: jogsértő cselekmények felsorolása a jogszabályokban

- szabadalmi jog: taxatív (1995. évi XXXIII. törvény 19. §)

- védjegyjog: nem taxatív (1997. évi XI. törvény 12. §)

- közösségi védjegyek: nem taxatív (207/2009/EK rendelet 9. cikk)

„tilos különösen

a) a megjelölés elhelyezése az árun vagy csomagolásán;

b) a megjelölést hordozó áru forgalomba hozatala, eladásra való felkínálása, valamint forgalomba hozatal céljából történő raktáron tartása;

c) szolgáltatás nyújtása vagy annak felajánlása a megjelölés alatt;

d) a megjelölést hordozó áruknak az országba történő behozatala vagy onnét történő kivitele;

e) a megjelölés használata az üzleti levelezésben vagy a reklámozásban”

védjegybitorlás kísérlete: EU védjegyek esetében előkészületi cselekmény alapján is lehet marasztalni [FIT-H-PJ-2008-148 (T-KOM/Mobile-T)]

(joghatósági rendelkezés félreértelmezése, ld. KVR. 14. és 98. cikk)

1.

  • a felhasználó a domain névvel az átirányított oldalon jut a tartalomszolgáltatáshoz
  • a böngésző URL mezőjében egy másik (különböző) domain név jelenik meg
  • védjegyjogi szempontból nincs jelentősége
  • az átirányítás folytán megjelenő honlapon elérhető tartalom olyan, mintha az alperes domain neve alatt jelenne meg
  • a fogyasztók számára közömbös, hogy a domain alatti tartalom elérhetősége milyen technikai megoldással válik lehetővé
  • a domain névvel elérhető tartalom szempontjából az is irreleváns, hogy a rovatcímek alatt megjelenő tematikák előkészítését, tervezését, szerkesztését [vagyis a tartalom meghatározását] esetleg nem az alperes, hanem más végzi
  • („többlettényállási elemként” értékelhető, hogy az alperes a gazdasági tevékenysége körében az interneten ténylegesen is használta a domain nevet; a domain név alatt, annak átirányítása folytán elérhető tartalom jelent meg, amely a védjegy árujegyzékébe tartozó szolgáltatásokhoz hasonló)

FIT-H-PJ-2008-552. (puder.hu)

2.

A domain alatt nincs érdemi internetes tartalom (domain fenntartása bármilyen tartalom nélkül – „404-es hiba”) vagy irreleváns a tartalom („Bélyeggyűjtő Egyesület” v. „személyes bemutatkozó oldal”)

Vt.: „megjelölés, amely alkalmas arra, hogy valamely árut vagy szolgáltatást megkülönböztessen mások áruitól vagy szolgáltatásaitól”

Tpvt.: „jellegzetes megjelölés”

Vt. 15. §: a védjegyoltalom korlátai

- üzleti tisztesség követelményeivel összhangban

- saját név

- az áru jellemzőjére vonatkozó jelzés

- a védjegy szükséges az áru vagy a szolgáltatás rendeltetésének jelzésére

Vt. 16. §: jogkimerülés

- nem alkalmazható, ha a védjegyjogosultnak jogos érdeke fűződik ahhoz, hogy az áruk további forgalmazását ellenezze

Elméleti háttér

7.

Forgalmazók védjegyhasználata

A domain átirányítással egy olyan tartalomra mutat, amelynél a böngésző URL mezőjében egy másik (különböző) domain név jelenik meg (vagyis a domain nem látható a tartalom megjelenítésekor)

DNS: Domain Name System

Amit a domain nevek használatáról tudni kell:

Nem sérti a felperes jogait (anyagi jogi érvelés)

  • nincs megkülönböztető ereje a szónak,
  • nekem is fűződik jogom a névhez
  • a felperes védjegyével ellátott termékeket forgalmazom

(a felperestől vettem…)

  • a domain név használati jogának átengedése nem zárja ki a felelősségét
  • a domain név nyilvántartásban feltüntetett jogosultja a használat engedélyezését követően is az alperes marad, ezáltal a tartalom szolgáltatásért felelőssége fennáll
  • 2001. évi CVIII. törvény
  • 2.§ f) és k)
  • + 7. § (1)

LB-H-PJ-2008-465. (elcoteq.hu)

Gillette-ügy (C-228/03)

BMW-ügy (C-63/97)

3.

- a védjegy használatának jogszerűsége attól függ, hogy ez a használat szükséges-e a termék rendeltetésének jelzésére

- jogszerű olyankor, amikor „gyakorlatilag az ilyen típusú használat az egyetlen rendelkezésre álló eszköz arra, hogy a vásárlóközönséget érthetően és teljes körűen tájékoztassák a termék rendeltetéséről annak érdekében, hogy fennmaradjon a torzulásmentes verseny e termék piacán

- a védjegyhasználat különösen akkor nem felel meg az üzleti tisztesség követelményeinek a gazdasági tevékenység körében, ha:

– a használat módja arra enged következtetni, hogy a harmadik személy és a védjegyjogosult között üzleti kapcsolat áll fenn;

– a használat befolyásolja a védjegy értékét azáltal, hogy tisztességtelenül kihasználja a védjegy megkülönböztető képességét vagy jó hírnevét;

– a használat rontja vagy becsmérli az említett védjegyet hitelét; vagy

– a harmadik személy a termékét annak a védjeggyel jelölt terméknek az utánzataként vagy másolataként tünteti fel, amelynek nem ő a jogosultja.

- a BMW védjegy jogosultja nem tilthatja meg, hogy a BMW járművekre szakosodott kereskedő úgy reklámozza magát, mint BMW-szakember, vagy hogy arra szakosodott, feltéve, hogy olyan járműről van szó, amelyeket a védjegyjogosulttól, vagy annak hozzájárulásával szerzett meg

- csak akkor tilthatná meg, ha a továbbeladó azt a benyomást keltené, hogy közte és a jogosult között kereskedelmi kapcsolat áll fenn

LB-H-PJ-2009-77 (INGATLANBANK)

LB-H-PJ-2009-419

Tartománynévrendszer:

  • Emberek számára értelmes tartományneveket (pl. "szabadalmi.hu")
  • a hálózati eszközök számára érthető numerikus azonosítókká „fordítja le”, „oldja fel” (pl. 212.52.175.185),
  • melyek segítségével ezeket az eszközöket (a rajta levő tartalmat) meg lehet találni a hálózaton

Analógia: az internet telefonkönyve

  • ki lehet keresni az emberek számára értelmezhető számítógép-állomásnevekhez tartozó IP-címeket
  • független az erőforrások (szerverek) fizikai helyétől
  • állandó akkor is, ha az internet útválasztási rendszerében változás történik
  • egyszerűsítés (sokkal könnyebb megjegyezni)

http://hu.wikipedia.org/wiki/Domain_Name_System

http://blog.ausweb.com.au/graphical-explanation-onhow-dns-lookups-work/

http://innovationframes.com/phpbb/viewtopic.php?f=15&t=177

A domain használatának átengedése: „valóban én vagyok a regisztrált használó, de a kapcsolt tartalmat más tölti fel, más kezeli”

6.

FIT-H-PJ-2008-148 (T-KOM/Mobile-T)

LB-H-PJ-2009-386 (EBH2009. 1962)

(T-Gallery)

  • a reklámozási tevékenység - függetlenül annak „teszt jellegétől” - gazdasági jellegű használatnak minősül
  • az átlagos fogyasztó nem tesz különbséget a szolgáltatás reklámozása és a reklámozott szolgáltatás között
  • nem volt ügydöntő jelentősége annak, hogy a kifogásolt internetes oldalon szereplő szolgáltatásokat ténylegesen nem az alperes nyújtja.
  • „A honlapon megjelent tartalomra tekintettel az alperes tévesen érvelt azzal, hogy az érintett szolgáltatások nem hasonlóak. A két domain név alatt elérhető, az alperes által közzétett közlemény ugyanis azt tartalmazta, hogy a honlapokon a fogyasztó a telekommunikációs piacon jelenlévő cégek szolgáltatásairól és azok összehasonlításáról kap majd információkat, ez pedig egyértelműen beletartozik a védjegy árujegyzékének 38. osztály telekommunikációval kapcsolatos szolgáltatások körébe.”

Hyundai-ügy

Sony-ügy (FIT-H-PJ-2008-816)

A domain nevet korábban jogszerűen használta a „jogelődöm”: „ha egyszer az elején nem volt benne semmi jogellenes”

FIT-H-PJ-2008-148 (T-KOM/Mobile-T)

(LB-H-PJ-2010-66; FIT-H-PJ-2009-547)

4.

- önmagában az a tény, hogy egy magánszemély regisztráltatja a domain nevet, nem jelenti azt, hogy az a gazdasági tevékenység körén kívül esik

- mindig az eset összes körülményei, a regisztráció gazdasági hatása alapján kell vizsgálni

- elsőfokú bíróság: a honlapon megjelent nyilatkozat csak az alperes szándékát tükrözte, ami a védjegybitorlás objektív jellege miatt nem értékelhető

- FIT: a jogsértő oldaláról is szükséges értékelni, hogy a használat a gazdasági tevékenység körében történt-e

„A perbeli esetben […] az alperes nyilvánosságra hozta a honlapokon az általa tervezett szolgáltatásokat. A nyilatkozatban felsorolta, hogy milyen tevékenységgel kíván foglalkozni, amelyek között szerepel a reklámszolgáltatás nyújtása, annak érdekében, hogy „az oldal fenntartásához és fejlesztéséhez szükséges anyagi erőforrásokat elő tudjuk teremteni”. A reklámozási tevékenység pedig önmagában is gazdasági tevékenységnek minősül.”

5.

- az alperes joggal használhatta volna a védjegyet, amennyiben csak azt kívánta volna reklámozni, hogy a Sony márkára specializálódott szakember, forgalmazással, karbantartással, javítással foglalkozik

- nem ezt történt, hanem „a Sony szót saját üzleti tevékenységük során üzletnévként, domain névként, csomagolóanyagon és árlistán tüntették fel, azt a látszatot keltve, mintha az alperesi kereskedelmi név alatt folytatott tevékenység a felpereshez, a felpereshez kötődnék”

- ez a használat pedig nem vezet a védjegyjogosultság kimerüléséhez, hanem egyszerű jogszerűtlen használat

Más szolgáltatásának reklámozása: „enyém a domain és a honlap is, de a honlapon található információk egy másik vállalkozás szolgáltatásaira vonatkoznak, azt nem én nyújtom/kínálom”

Nem gazdasági jellegű a használat: „magánszemély vagyok és nem folytatok gazdasági tevékenységet” (domainbroker?)

Toshiba-ügy (858/2011 – www.domain.hu)

LB-H-PJ-2010-18.

FIT-H-PJ-2008-552.

LB-H-PJ-2010-493.

telefonkonyv.org

puder.hu

CITYFOOD

Lásd még:

LB-H-PJ-2009-152

Gartenbau

LB-H-PJ-2011-235

biztositas.hu

  • a domain név regisztráltatása önmagában még nem minősül védjegyhasználati cselekménynek. (jogsértőnek)
  • a domain név fenntartása önmagában nem minősül védjegy használati cselekménynek
  • Mindig az eset összes körülményei alapján szükséges megítélni azt, hogy a regisztráció mellett fennáll-e olyan többlettényállási elem, amely alapján a védjegy jogosulatlan használata (jogsértés) megállapítható.
  • mindaddig, amíg a regisztráció folytán a domain az alperes rendelkezésére áll, a jogsértés a többlettényállási elemek megléte esetén megállapítható
  • a jogsértés időtartamának megállapítása szempontjából általában nincs jelentősége annak, hogy a folyamaton belül az egyes részcselekményeket (domain név fenntartás, honlap kialakítás, megjelenés az interneten) mikor végzi a domain jogosultja.

A személyhez fűződő jog megsértése objektív felelősségen alapul. Ezért a kereset elbírálása szempontjából a jogsértés elkövetésére motiváló szándék vagy célzat, így az alperes esetlegesen rosszhiszemű eljárása nem vizsgálható.

LB-H-PJ-2008-465

elcoteq.hu

Azonosság/hasonlóság?

„Az alperes téves álláspontjával szemben a Ptk. 77. § (4) bekezdésbe ütköző magatartás megállapítását nem zárja ki az, hogy a választott domain név a felperes cégnevével nem teljesen azonos, mert a cégnév vezérszavával és a felperes kereskedelmi nevével megegyezik.”

„A Legfelsőbb Bíróság több eseti döntésében kifejtette, hogy az Internetes weblap elnevezéseként is funkcionáló domain név az elektronikus szolgáltatások körében azonosítja a szolgáltatást nyújtó természetes vagy jogi személyt, amelynek használata, ha más személy nevéhez hasonló és megtévesztésre alkalmas, jogtalan és sérti a névviseléshez fűződő jogot.”

Védjegyhasználat az interneten

Saját védjegy

FIT-H-PJ-2008-148

LB-H-PJ-2008-425.

FIT-H-PJ-2007-195

T-KOM/Mobile-T

jakab.hu

ORIGÓAPRÓ

  • a felperes nem tilthatja meg a fantáziaszónak minősülő védjegyei önálló jelentéssel bíró „apró”, „autó”, „állás” szóelemének más által történő használatát a szolgáltatás fajtájának megjelölésére

Honlapokon: hol?

Interneten: hol?

EBH2009. 1962 / LB-H-PJ-2009-386

BH2003. 149.

T-Gallery

LB-H-PJ-2011-235

Nárcisz

biztositas.hu

  • weboldal látható tartalma
  • weboldal metadatai (láthatalan)

Az utónevek nem sajátíthatóak ki, azokat gazdasági tevékenysége körében, árujelzőként bárki használhatja.

Személyhez fűződő jogvédelem csak akkor vehető igénybe, ha a használat valamely konkrét személlyel kapcsolatba hozható.

  • domain (URL)
  • névszerveren (átirányítás)
  • internetes keresőkben (hogyan?)
  • keresőszóként
  • találati szövegben
  • online piactereken

FIT-H-PJ-2007-195 (ORIGÓAPRÓ)

EBH2009. 1962 / LB-H-PJ-2009-386 (T-Gallery)

saját (ábrás) védjegy használata az általános nyelvhasználatban szokásosan alkalmazott kifejezésekkel együtt nem valósít meg védjegybitorlást

amikor az alperes nem hivatkozhat alappal saját védjegyének jogszerű használtára

LB-H-PJ-2010-113

LB-H-PJ-2009-419.

INGATLANBANK 2.

- alaptalanul kérte a felperes - a domain névnek az alperes megalakulását megelőzően megvalósult jogszerű használatára hivatkozva - annak megállapítását, hogy az „ingatlanbank.hu" domain név használatával nem sérti az alperes névviseléshez fűződő jogát

- mi volt a felperes domain név használata során tanúsított magatartása? (többlettényállás):

a felperes az alperes megalakulását (cégnyilvántartásba történő bejegyzését) megelőzően felhagyott a domain fenntartásával/használatával és a domain nevet másra átruházta

- a domain névnek használata (az alperes névviselési jogának keletkezését követően) attól függetlenül jogosulatlan, hogy korábban a domain névnek a felperes jogosultja volt

Felperes: „az alperes az Interneten elérhető tartalom hiányában a domain nevet ténylegesen nem használta, illetve nem a Domainregisztrációs Szabályzat előírásainak megfelelően használta”

Alperes: „nem használom, de nemsokára használni fogom, előkészületek vannak” – saját előadás, nincs bizonyíték

- a felperes a jogosultja az „ORIGÓAPRÓ”, a 183.901 lajstromszámú „ORIGÓAUTÓ” és az „ORIGÓÁLLÁS” szóvédjegyeknek

- alperes weboldalain on-line szolgáltatásokat nyújt többek között az „[origó] apró”, „[origó] autó” és „[origó] állás” megjelölések alatt

- az elsőfokú bíróság elfogadta az alperesnek azt a védekezését, hogy a saját „Origo” védjegyeinek jogszerű használatával nem valósul meg védjegybitorlás

- nem alapoz meg védjegybitorlást az a körülmény, hogy az alperes saját védjegyeit nem magában, hanem más szóelemekkel együtt is használja, még akkor sem, ha ez a használati mód a perbeli védjegyekhez képest formális hasonlóságot eredményez

- az „apró”, „autó” és „ingatlan” szavak az általános nyelvhasználatban gyakran alkalmazott, a hirdetési szolgáltatás tartalmát, jellegét leíró olyan kifejezések, amelyeket bárki használhat

- az alperes e kifejezéseket - eltérően az egybeírt perbeli védjegyektől - a védjegye után írva nem fantáziaszóként, hanem kizárólag a szolgáltatás jellegének jelzésére alkalmazza

- az alperes által használt „t-gallery.hu” domain név nem azonos saját védjegyének „TG” és „T GALLERY” szóelemeivel, a jogsértés alól nem mentheti ki magát azzal, hogy saját védjegyét használta

- a domain névben szereplő „t” és „gallery” szóelemeket a felperes közösségi védjegye és az alperes saját védjegye egyaránt tartalmazza

- ilyen esetben a sérelmezett megjelölés és a védjegy azonossága szigorúbb szempontok figyelembe vételével vizsgálható

- a felperes közösségi védjegyével írásmódjában is teljesen azonos domain név használata nem tekinthető az alperes színes ábrás, kombinált védjegye alkalmazásának

- ennek megítélése során az alperes által hangsúlyozott internetes oldal megjelenítésének, illetve a domain név képzésére vonatkozó szabályoknak nincs jelentősége

- nem jelent kimentést az, hogy az alperes saját védjeggyel rendelkezik, mert az alperes által használt domain név nem azonos védjegyének a szóelemével, mert abban a TG és T és GALLERY elemek szerepelnek, utóbbiak között kötőjel nem található.

- a jogellenes magatartás megállapíthatósága szempontjából közömbös volt az az alperesi védekezés, hogy a magáncélra regisztrált domain nevet akarta védjegyoltalommal is megerősíteni

Jogsértő domain

Jogsértő tartalom

LB-H-PJ-2009-77.

INGATLANBANK

az internetes tárhelyen elérhetővé tett adat és információ összessége sért valamilyen jogszabályt

valaki olyan domain név használatával irányít látogatókat a tárhelyére, ami problémás

- a felperes javára keletkezett névviselési jog folytán a hasonló működési körben és azonos területen tevékenykedő alperes a felperes nevével megegyező domain név használatától attól függetlenül köteles tartózkodni, hogy korábban más, a domain nevet esetleg jogszerűen regisztráltatta vagy használta

- önmagában az, hogy a felperes által kifogásolt, a nevével megegyező domain nevet a felperes cégnyilvántartásba vételét megelőzően, ismeretlen személy regisztráltatta, "az alperes névhasználatának jogellenességét nem zárja ki"

„a domain nem a Ptk. 77. § körébe tartozó cég (kereskedelmi) név, hanem csak névként is funkcionáló megjelölés”

  • Alperes a cégnevében az „[INGATLANBANK]" elnevezést a felperesi cég cégnyilvántartásba történt bejegyzését követően használta
  • A felperes cégnevének nyilvántartásba vételétől kezdődően a felperest megillette a névviseléshez fűződő jog és e jog alapján mindenkivel szemben felléphetett, aki jogosulatlanul használja a nevét
  • Az alperes a kifogásolt „.hu” domain nevet később vásárolta meg és kezdte meg használni, mint ahogy a felperes cégbejegyzésére sor került, ezért a másodfokú bíróság a felperesi kérelemnek megfelelően, a Ptk. 84. §-ának (1) bekezdés b) pontja alapján eltiltotta az alperest a felperesi cégnév vezérszavával egyező domain név használatától
  • a domain jogsértő jellege

> lehet független a tartalomtól,

> lehet jogsértő tartalommal párban,

> az is lehet, hogy pont az egyébként nem jogsértő tartalom miatt lesz jogellenes a domain használata,

  • a sérthető jogszabályok köre szűkebb: védjegy, névjog (Ptk.), jellegbitorlás (versenyjog), esetleg a „megtévesztő jelleg” (döntnöki eljárásban),
  • szankció: a domain névtől való megfosztás (a törlés vagy az átruházás kikényszerítése) csak bizonyos speciális eljárások lefolytatása után lehetséges, és a folyamat utolsó fázisa sosem az állami szervek részéről történik (mindig az internetszolgáltató szervezetek vannak a folyamat végén, akik az önszabályozásban vállalt elvek mentén járnak el),
  • a felelősség kizárólag a domain regisztrált jogosultját terheli (vagy nem? – Hyundai-ügy)
  • a sérült jogszabály akármi lehet (polgári jogi, szellemi tulajdont szabályozó, versenyjogi, fogyasztóvédelmi, stb.),
  • sokféle eljárás indítható, de ezek nem mind irányulnak közvetlenül a tartalom eltávolítására, és az eltávolítást mint célt különböző hatékonysággal szolgálják,
  • két szereplő felelőssége merül fel:

1. a tartalmat feltöltőé („az információs szolgáltatást igénybe vevő”, „megrendelő”)

2. a tárhelyszolgáltatóé (másodlagos jelleggel)

BH 39/2011. vagy LB-H-PJ-2010-150 (Casino de Monte-Carlo)

Jellegbitorlás

Döntnöki eljárás után polgári per

Domain-regisztrátor?

„inkább megtorlás mint bitorlás”

lehet megállapítási kereset és marasztalási (tűrésre kötelezést igénylő) kereset is…

LB-H-PJ-2010-66 (HYUNDAI)

- Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle

6. (116.) évfolyam 5. szám (2011. október)

„Meglepődne a közvélemény, ha egy később jogsértővé vált cégnév védjegybitorlási perében alperesként a céget képviselő ügyvédet is bevonnák. Az ügyvéd nyújtotta be az iratokat a cégbírósághoz, ő korlátozottan szintén ellenőrizte a cégnév jogszerűségét. A cégbíróság a nevet bejegyezte. Az ügyvéd folyamatosan ellátja a cég(név) képviseletét.”

  • LB-H-PJ-2010-113 INGATLANBANK 2
  • FIT-H-PJ-2011-71 Interrent
  • LB-H-PJ-2011-235 biztositas.hu
  • LB-H-PJ-2011-236 mhp
  • LB-H-PJ-2011-117 ket + spanset
Learn more about creating dynamic, engaging presentations with Prezi