Introducing
Your new presentation assistant.
Refine, enhance, and tailor your content, source relevant images, and edit visuals quicker than ever before.
Trending searches
elméleti háttér:
www.szabadalmi.hu/jogiforum.pdf
jogesetek:
http://www.szabadalmi.hu/jogesetek.html
- családnévvel megegyező domain (jakab.hu)
- domain web lapja tényleges tartalmat nem hordozott
- felhívta az alperest, hogy mondjon le a domain névről
- alperes képviselője ennek fejében 1.000.000 forintot igényelt a felperestől, amit a felperes nem fogadott el
- ismételt, sikertelen felhívást követően indított keresetet a személyhez fűződő joga megsértése miatt.
FIT:
Alkotmány 2. és 8. § (alapvető jogok)
Ptk. 4. § (1) és (4) (tisztesség/jóhiszem)
Ptk. 5. § (1) és (2) (joggal való visszaélés)
Ptk. 75. § (1) / Ptk. 77. § (személyhez fűződő jog)
A bíróság véleménye:
domain-név regisztrálási szándékának megismerését követően – jogos érdek nélkül – fenntartott, a későbbi igénylő családnevével megegyező domain-név fenntartás, név-viseléshez fűződő személyiségi jogot sért
FIT
- rendeltetésellenes névhasználat
- jogos érdek hiánya
- elzárta a felperest névválasztási joga gyakorlásától
LB
- kereskedelmi céllal történő regisztráció
- joggal való visszaélés
- „emiatt” megállapítható a személyhez fűződő jog sérelme
- „A felperes vezetékneve Jakab és közvetlen jogi érdeke fűződik ahhoz, hogy a vezetéknevét az internetes tevékenység során használhassa. E közvetlen jogi érdekre tekintettel a kereshetőségi joga egyértelműen és kétséget kizáróan fennáll.”
- személyes beazonosíthatóság hiánya?
„a felperes a Jakab név alapján közvetlenül beazonosítható” (sic)
„Az alperes ugyanakkor a jakab.hu domain név alatt semmilyen tartalmat nem szolgáltatott, így a tevékenysége sem adott alapot a domain név felperestől való elhatárolására.”
LB:
- nem tekinthető a felperes érdekkörét sértő olyan magatartásnak, amely a jogellenesség megállapíthatóságát megalapozza
- a jogellenes névhasználat megállapítását nem teszi lehetővé a felperesnek azon érdeksérelme, mely szerint a domain név fenntartásával, illetve az átruházás megtagadásával az alperes megakadályozza abban, hogy a cégnevét az elfogadottabb - ékezet nélküli - domain név formátumban (is) használja, figyelembe véve azt is, hogy a felperes a cégnevével megegyező domain nevet ékezetes formában használja,
- [cégnévváltozás:] az alperesnek az a magatartása, hogy a domain név használatával a felperes nevének megváltoztatását követően nem hagyott fel, illetve azt nem ruházta át a felperesre, nem tekinthető jogtalannak
- a domain név használata - többlettényállás hiányában - nem vált jogosulatlanná önmagában attól, hogy utóbb azt a felperes cégnevének választotta
- a domain név regisztrációja önmagában is használati cselekménynek minősül, azzal a domain név a közforgalomba került
- AZONBAN a domain név használata egy folyamat
- a használat gazdasági jellegét kell megítélni
- a regisztráció ténye alapján még nem vonható le arra nézve következtetés, hogy mennyiben valósul meg az azonos vagy hasonló áruk, szolgáltatások körében való védjegy használat a gazdasági tevékenység keretében
- többlet-tényállási elem szükséges, amit mindig az adott esetben, az összes körülmény alapján lehet megítélni.
„A „[t-kom].hu” és a „[mobile-t].hu” domain nevek esetében a másodfokú bíróság ilyen többlet-tényállási elemnek tekintette, hogy a használati cselekmény nemcsak a regisztrációval, hanem a honlapon közzétett tartalom szolgáltatásával is megvalósult. Az ott megjelent tájékoztató nyilatkozatból megtudta a fogyasztó az alperesi domain név regisztrációjának a célját, és hogy milyen tartalom-szolgáltatást vehet majd igénybe a domain névvel elérhető oldalon. Az a magatartás, hogy az adott megjelöléssel az alperes nyilvánosságra hozta a honlapján, hogy a telekommunikáció, távközlési szolgáltatásokkal kapcsolatos információkkal jelenik majd meg a piacon, a regisztráció mellett a használat folyamatának egy további mozzanata, tartalomszolgáltatás nyújtása volt.”
LB kitágította a védjegyjogosultak mozgásterét arra az esetre, ha a domain nevet korábban már használták védjegybitorlásra:
- alperes saját előadása szerint gazdasági megfontolásból került sor - kezdetben „teszt jelleggel” - az internetes oldalon a kifogásolt tartalom megjelenítésére
- gazdasági tevékenység
- az alperes a felperes felszólítását követően a honlapon a tartalomszolgáltatást akként módosította, hogy azon „A weblap még nincs feltöltve” szöveget elhelyezte
- a „hibaüzenet” megjelenésének időtartamát a bíróság ugyanúgy beszámította a jogsértés időtartamába.
- ratio decidendi: a bitorló a jogsértő szolgáltatásnyújtás feltételeit nem szüntette meg, márpedig a védjegytörvény a védjegybitorlással közvetlenül fenyegető cselekmény esetében is lehetőséget biztosít az eltiltásra
- a „hibaüzenet” önmagában nem alapozta meg annak megállapíthatóságát, hogy a jogsértő magatartás befejeződött, illetve annak lehetősége megszűnt (az alperes a bitorló szolgáltatások nyújtásának feltételeit nem szüntette meg)
- a korábban megvalósult jogsértő védjegyhasználatot is figyelembe véve - önmagában ezen állapot miatt is a védjegybitorlással közvetlenül fenyegető cselekmény abbahagyására kötelezhető a Vt. 27. § (2) bekezdés b) pont alapján
(a domain név alatt nyújtott, tartalomszolgáltatással megvalósuló védjegyhasználat egyes mozzanatai: szükségtelenül nevesítették az eljárt bíróságok önálló használati cselekményként a domain név „fenntartását”)
versenyjogi szabályok (jellegbitorlás):
- tévesen hivatkozott a felperes arra, hogy a huzamos ideig történő rendszeres használattal a domain név a kereskedelmi nevévé vált, így a névviseléshez fűződő jog védelme ennek alapján is megilleti
- a megkülönböztetés és az összetévesztés lehetőségének kiküszöbölése iránti igény a kereskedelmi név megválasztása tekintetében is érvényesül
- a domain név „biztosítás” szóeleme nem alkalmas az adott szolgáltatást nyújtó személyének azonosítására és más, azonos szolgáltatást nyújtó személyektől való megkülönböztetésre
- a szolgáltatás általánosan használt elnevezése az adott szolgáltatást nyújtó személy kereskedelmi neveként nem funkcionálhat
- a „biztosítás” szóelem a közdomainre utaló „.hu” toldattal együtt, azaz a teljes domain név az, ami a kereskedelmi neveként védelemben részesül?
- nem: az internetes közegben az elérési útvonatlat jelölő domain név részeként a felső szintű közdomainre utaló „.hu” toldat semmiféle megkülönböztető képességgel nem rendelkezik
- attól függetlenül, hogy a domain név az internetes felhasználók körében elvileg alkalmas a szolgáltatást nyújtó személyének azonosítására.
(A felperes - a HYUNDAI gépjárművek gyártója - több éve fennálló partneri és szerződéses kapcsolat után a korábbi magyar forgalmazóit perelte be.)
FB:
- az egyes alperesek részéről megvalósuló, a védjegyeket érintő használati cselekményeket egyenként és konkrétan kellett minősíteni abból a szempontból, hogy azok az információnyújtáshoz való jognak megfelelnek-e, vagy meghaladják a fogyasztók tájékoztatásához fűződő jogot, és annak folytán a fogyasztók okkal feltételezhetik-e az alpereseknek a védjegy jogosultjával való különleges kapcsolatát
- a védjeggyel ellátott áru felperestől való megvétele, annak szervizelése nem eredményezheti azt, hogy az adott védjegyet az alperes a vásárolt árutól független vagy a szükséges mértéket meghaladó módon használja
- a védjegy cégnévként, domain névként történő használata a szükséges mértéket meghaladja
- az alperesek nem tilthatók el a felperestől vásárolt gépkocsik, vagy alkatrészek forgalmazásától, illetve az azokkal kapcsolatos szolgáltatások teljesítésétől, amelyek esetében a védjegyoltalom kimerülése (Vt. 16.) illetve a rendeltetés jelzésének szükségessége (Vt. 15.) megállapítható.
LB:
- a védjegyet a Vt. 15. § b) és c) pontja alapján a Hyundai gépkocsik értékesítése során az alperes jogosult volt használni (a jogerős részítélet ilyen használattal kapcsolatban az alperes terhére nem is állapított meg védjegybitorlást)
- ugyanakkor nem áll összhangban az üzleti tisztesség követelményeivel, hogy a gazdasági tevékenység során a védjegyet használó személy a védjegyet, megtévesztő módon használja
A Disztribútori Szerződés megszűnését követően az alperes már nem volt a Hyundai gépkocsik kizárólagos magyarországi forgalmazója, ezért a csatolt ügyféltájékoztatón ennek és a szóelemet is tartalmazó cégnevének a feltüntetése a Vt. 15. § (1) bekezdés b)-c) pontjai alapján jogszerűnek nyilvánvalóan nem tekinthető.
toshibanotebookszerviz.hu
TT:
- egy Toshiba laptopok, notebookok javítására szakosodott vállalkozó jogosult szolgáltatását megjelölni és nem tagadható meg tőle az informatív védjegyhasználat, másrészt
- a domain megtévesztő sem lehet, hiszen a panaszolt évek óta ezt a gazdasági tevékenységet folytatja, tehát a közönség erről ismerte meg
BH 1998.121.: saját védjegy jogszerű használata kizárja a védjegybitorlást
EBH 2005.1315: Ha a védjegybitorlás miatt indult perben megállapítható, hogy a vitatott megjelölésre az alperes a megjelölés használatát megelőzően védjegy lajstromozása iránt eljárást kezdeményezett és az még jogerősen nem fejeződött be, a per tárgyalását fel kell függeszteni.)
BH 2007. 413.: „Az ítélőtábla a közösségi védjegy jogi sorsát azért tekintette a per eldöntése szempontjából előkérdésnek, mert a saját védjegy használata mellett a bitorlás megállapítása kizárt. Ez önmagában helyes jogi álláspont.”
Európai Bíróság C-561/11. (EU védjegy)
- a Tpvt. 1. § (1) bekezdés második fordulata alapján a külföldön tanúsított, de Magyarország területén is hatást kifejtő piaci magatartás tekintetében a jogszabály alkalmazási köre a II. fejezetben szabályozott magatartásokra (pl. 6. § = jellegbitorlás) nem terjed ki, ezért a felperes külföldön tanúsított piaci magatartásának nincs jelentősége
- a vállalkozásoknak Magyarországon fizikai mivoltukban is jelen kell lenniük ahhoz, hogy a törvény hatálya az általuk tanúsított piaci magatartásra kiterjedjen
- irreleváns az elsőfokú bíróságnak az a jogi álláspontja, hogy az Internet sajátossága folytán a felperes Magyarországon is elérhető Internetes oldalán szolgáltatásainak bemutatása mellett a perben releváns szerencsejáték szolgáltatást „asztal vagy hely” foglalása útján közvetlenül elérhetővé tételével Magyarországon közvetlenül is tanúsít piaci magatartást
(Kúria+FIT kiforrott gyakorlata)
FIT-H-PJ-2008-552. (puder.hu)
Elméleti háttér: jogsértő cselekmények felsorolása a jogszabályokban
- szabadalmi jog: taxatív (1995. évi XXXIII. törvény 19. §)
- védjegyjog: nem taxatív (1997. évi XI. törvény 12. §)
- közösségi védjegyek: nem taxatív (207/2009/EK rendelet 9. cikk)
„tilos különösen
a) a megjelölés elhelyezése az árun vagy csomagolásán;
b) a megjelölést hordozó áru forgalomba hozatala, eladásra való felkínálása, valamint forgalomba hozatal céljából történő raktáron tartása;
c) szolgáltatás nyújtása vagy annak felajánlása a megjelölés alatt;
d) a megjelölést hordozó áruknak az országba történő behozatala vagy onnét történő kivitele;
e) a megjelölés használata az üzleti levelezésben vagy a reklámozásban”
védjegybitorlás kísérlete: EU védjegyek esetében előkészületi cselekmény alapján is lehet marasztalni [FIT-H-PJ-2008-148 (T-KOM/Mobile-T)]
(joghatósági rendelkezés félreértelmezése, ld. KVR. 14. és 98. cikk)
FIT-H-PJ-2008-552. (puder.hu)
A domain alatt nincs érdemi internetes tartalom (domain fenntartása bármilyen tartalom nélkül – „404-es hiba”) vagy irreleváns a tartalom („Bélyeggyűjtő Egyesület” v. „személyes bemutatkozó oldal”)
Vt.: „megjelölés, amely alkalmas arra, hogy valamely árut vagy szolgáltatást megkülönböztessen mások áruitól vagy szolgáltatásaitól”
Tpvt.: „jellegzetes megjelölés”
Vt. 15. §: a védjegyoltalom korlátai
- üzleti tisztesség követelményeivel összhangban
- saját név
- az áru jellemzőjére vonatkozó jelzés
- a védjegy szükséges az áru vagy a szolgáltatás rendeltetésének jelzésére
Vt. 16. §: jogkimerülés
- nem alkalmazható, ha a védjegyjogosultnak jogos érdeke fűződik ahhoz, hogy az áruk további forgalmazását ellenezze
A domain átirányítással egy olyan tartalomra mutat, amelynél a böngésző URL mezőjében egy másik (különböző) domain név jelenik meg (vagyis a domain nem látható a tartalom megjelenítésekor)
Nem sérti a felperes jogait (anyagi jogi érvelés)
(a felperestől vettem…)
LB-H-PJ-2008-465. (elcoteq.hu)
- a védjegy használatának jogszerűsége attól függ, hogy ez a használat szükséges-e a termék rendeltetésének jelzésére
- jogszerű olyankor, amikor „gyakorlatilag az ilyen típusú használat az egyetlen rendelkezésre álló eszköz arra, hogy a vásárlóközönséget érthetően és teljes körűen tájékoztassák a termék rendeltetéséről annak érdekében, hogy fennmaradjon a torzulásmentes verseny e termék piacán
- a védjegyhasználat különösen akkor nem felel meg az üzleti tisztesség követelményeinek a gazdasági tevékenység körében, ha:
– a használat módja arra enged következtetni, hogy a harmadik személy és a védjegyjogosult között üzleti kapcsolat áll fenn;
– a használat befolyásolja a védjegy értékét azáltal, hogy tisztességtelenül kihasználja a védjegy megkülönböztető képességét vagy jó hírnevét;
– a használat rontja vagy becsmérli az említett védjegyet hitelét; vagy
– a harmadik személy a termékét annak a védjeggyel jelölt terméknek az utánzataként vagy másolataként tünteti fel, amelynek nem ő a jogosultja.
- a BMW védjegy jogosultja nem tilthatja meg, hogy a BMW járművekre szakosodott kereskedő úgy reklámozza magát, mint BMW-szakember, vagy hogy arra szakosodott, feltéve, hogy olyan járműről van szó, amelyeket a védjegyjogosulttól, vagy annak hozzájárulásával szerzett meg
- csak akkor tilthatná meg, ha a továbbeladó azt a benyomást keltené, hogy közte és a jogosult között kereskedelmi kapcsolat áll fenn
LB-H-PJ-2009-77 (INGATLANBANK)
LB-H-PJ-2009-419
Tartománynévrendszer:
Analógia: az internet telefonkönyve
http://hu.wikipedia.org/wiki/Domain_Name_System
http://blog.ausweb.com.au/graphical-explanation-onhow-dns-lookups-work/
http://innovationframes.com/phpbb/viewtopic.php?f=15&t=177
A domain használatának átengedése: „valóban én vagyok a regisztrált használó, de a kapcsolt tartalmat más tölti fel, más kezeli”
A domain nevet korábban jogszerűen használta a „jogelődöm”: „ha egyszer az elején nem volt benne semmi jogellenes”
FIT-H-PJ-2008-148 (T-KOM/Mobile-T)
- önmagában az a tény, hogy egy magánszemély regisztráltatja a domain nevet, nem jelenti azt, hogy az a gazdasági tevékenység körén kívül esik
- mindig az eset összes körülményei, a regisztráció gazdasági hatása alapján kell vizsgálni
- elsőfokú bíróság: a honlapon megjelent nyilatkozat csak az alperes szándékát tükrözte, ami a védjegybitorlás objektív jellege miatt nem értékelhető
- FIT: a jogsértő oldaláról is szükséges értékelni, hogy a használat a gazdasági tevékenység körében történt-e
„A perbeli esetben […] az alperes nyilvánosságra hozta a honlapokon az általa tervezett szolgáltatásokat. A nyilatkozatban felsorolta, hogy milyen tevékenységgel kíván foglalkozni, amelyek között szerepel a reklámszolgáltatás nyújtása, annak érdekében, hogy „az oldal fenntartásához és fejlesztéséhez szükséges anyagi erőforrásokat elő tudjuk teremteni”. A reklámozási tevékenység pedig önmagában is gazdasági tevékenységnek minősül.”
- az alperes joggal használhatta volna a védjegyet, amennyiben csak azt kívánta volna reklámozni, hogy a Sony márkára specializálódott szakember, forgalmazással, karbantartással, javítással foglalkozik
- nem ezt történt, hanem „a Sony szót saját üzleti tevékenységük során üzletnévként, domain névként, csomagolóanyagon és árlistán tüntették fel, azt a látszatot keltve, mintha az alperesi kereskedelmi név alatt folytatott tevékenység a felpereshez, a felpereshez kötődnék”
- ez a használat pedig nem vezet a védjegyjogosultság kimerüléséhez, hanem egyszerű jogszerűtlen használat
Más szolgáltatásának reklámozása: „enyém a domain és a honlap is, de a honlapon található információk egy másik vállalkozás szolgáltatásaira vonatkoznak, azt nem én nyújtom/kínálom”
Nem gazdasági jellegű a használat: „magánszemély vagyok és nem folytatok gazdasági tevékenységet” (domainbroker?)
A személyhez fűződő jog megsértése objektív felelősségen alapul. Ezért a kereset elbírálása szempontjából a jogsértés elkövetésére motiváló szándék vagy célzat, így az alperes esetlegesen rosszhiszemű eljárása nem vizsgálható.
Azonosság/hasonlóság?
„Az alperes téves álláspontjával szemben a Ptk. 77. § (4) bekezdésbe ütköző magatartás megállapítását nem zárja ki az, hogy a választott domain név a felperes cégnevével nem teljesen azonos, mert a cégnév vezérszavával és a felperes kereskedelmi nevével megegyezik.”
Az utónevek nem sajátíthatóak ki, azokat gazdasági tevékenysége körében, árujelzőként bárki használhatja.
Személyhez fűződő jogvédelem csak akkor vehető igénybe, ha a használat valamely konkrét személlyel kapcsolatba hozható.
- alaptalanul kérte a felperes - a domain névnek az alperes megalakulását megelőzően megvalósult jogszerű használatára hivatkozva - annak megállapítását, hogy az „ingatlanbank.hu" domain név használatával nem sérti az alperes névviseléshez fűződő jogát
- mi volt a felperes domain név használata során tanúsított magatartása? (többlettényállás):
a felperes az alperes megalakulását (cégnyilvántartásba történő bejegyzését) megelőzően felhagyott a domain fenntartásával/használatával és a domain nevet másra átruházta
- a domain névnek használata (az alperes névviselési jogának keletkezését követően) attól függetlenül jogosulatlan, hogy korábban a domain névnek a felperes jogosultja volt
Felperes: „az alperes az Interneten elérhető tartalom hiányában a domain nevet ténylegesen nem használta, illetve nem a Domainregisztrációs Szabályzat előírásainak megfelelően használta”
Alperes: „nem használom, de nemsokára használni fogom, előkészületek vannak” – saját előadás, nincs bizonyíték
- a felperes a jogosultja az „ORIGÓAPRÓ”, a 183.901 lajstromszámú „ORIGÓAUTÓ” és az „ORIGÓÁLLÁS” szóvédjegyeknek
- alperes weboldalain on-line szolgáltatásokat nyújt többek között az „[origó] apró”, „[origó] autó” és „[origó] állás” megjelölések alatt
- az elsőfokú bíróság elfogadta az alperesnek azt a védekezését, hogy a saját „Origo” védjegyeinek jogszerű használatával nem valósul meg védjegybitorlás
- nem alapoz meg védjegybitorlást az a körülmény, hogy az alperes saját védjegyeit nem magában, hanem más szóelemekkel együtt is használja, még akkor sem, ha ez a használati mód a perbeli védjegyekhez képest formális hasonlóságot eredményez
- az „apró”, „autó” és „ingatlan” szavak az általános nyelvhasználatban gyakran alkalmazott, a hirdetési szolgáltatás tartalmát, jellegét leíró olyan kifejezések, amelyeket bárki használhat
- az alperes e kifejezéseket - eltérően az egybeírt perbeli védjegyektől - a védjegye után írva nem fantáziaszóként, hanem kizárólag a szolgáltatás jellegének jelzésére alkalmazza
- az alperes által használt „t-gallery.hu” domain név nem azonos saját védjegyének „TG” és „T GALLERY” szóelemeivel, a jogsértés alól nem mentheti ki magát azzal, hogy saját védjegyét használta
- a domain névben szereplő „t” és „gallery” szóelemeket a felperes közösségi védjegye és az alperes saját védjegye egyaránt tartalmazza
- ilyen esetben a sérelmezett megjelölés és a védjegy azonossága szigorúbb szempontok figyelembe vételével vizsgálható
- a felperes közösségi védjegyével írásmódjában is teljesen azonos domain név használata nem tekinthető az alperes színes ábrás, kombinált védjegye alkalmazásának
- ennek megítélése során az alperes által hangsúlyozott internetes oldal megjelenítésének, illetve a domain név képzésére vonatkozó szabályoknak nincs jelentősége
- nem jelent kimentést az, hogy az alperes saját védjeggyel rendelkezik, mert az alperes által használt domain név nem azonos védjegyének a szóelemével, mert abban a TG és T és GALLERY elemek szerepelnek, utóbbiak között kötőjel nem található.
- a jogellenes magatartás megállapíthatósága szempontjából közömbös volt az az alperesi védekezés, hogy a magáncélra regisztrált domain nevet akarta védjegyoltalommal is megerősíteni
- a felperes javára keletkezett névviselési jog folytán a hasonló működési körben és azonos területen tevékenykedő alperes a felperes nevével megegyező domain név használatától attól függetlenül köteles tartózkodni, hogy korábban más, a domain nevet esetleg jogszerűen regisztráltatta vagy használta
- önmagában az, hogy a felperes által kifogásolt, a nevével megegyező domain nevet a felperes cégnyilvántartásba vételét megelőzően, ismeretlen személy regisztráltatta, "az alperes névhasználatának jogellenességét nem zárja ki"
„a domain nem a Ptk. 77. § körébe tartozó cég (kereskedelmi) név, hanem csak névként is funkcionáló megjelölés”
> lehet független a tartalomtól,
> lehet jogsértő tartalommal párban,
> az is lehet, hogy pont az egyébként nem jogsértő tartalom miatt lesz jogellenes a domain használata,
1. a tartalmat feltöltőé („az információs szolgáltatást igénybe vevő”, „megrendelő”)
2. a tárhelyszolgáltatóé (másodlagos jelleggel)
- Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle
6. (116.) évfolyam 5. szám (2011. október)
„Meglepődne a közvélemény, ha egy később jogsértővé vált cégnév védjegybitorlási perében alperesként a céget képviselő ügyvédet is bevonnák. Az ügyvéd nyújtotta be az iratokat a cégbírósághoz, ő korlátozottan szintén ellenőrizte a cégnév jogszerűségét. A cégbíróság a nevet bejegyezte. Az ügyvéd folyamatosan ellátja a cég(név) képviseletét.”