Loading presentation...

Present Remotely

Send the link below via email or IM

Copy

Present to your audience

Start remote presentation

  • Invited audience members will follow you as you navigate and present
  • People invited to a presentation do not need a Prezi account
  • This link expires 10 minutes after you close the presentation
  • A maximum of 30 users can follow your presentation
  • Learn more about this feature in our knowledge base article

Do you really want to delete this prezi?

Neither you, nor the coeditors you shared it with will be able to recover it again.

DeleteCancel

Make your likes visible on Facebook?

Connect your Facebook account to Prezi and let your likes appear on your timeline.
You can change this under Settings & Account at any time.

No, thanks

Tételsor 9. évfolyam

No description
by

Csaba Rigóczki

on 30 December 2015

Comments (0)

Please log in to add your comment.

Report abuse

Transcript of Tételsor 9. évfolyam

Tak it easy
A számonkérés legyen objektív!
Tételsor 9. évfolyam
1.
Naprendszer jellemzői
2
. Föld szerkezete, alakja
3
. Vulkánok működése
4. Természeti erőforrások
5
. Légkör anyagai, szerkezete
6
. Időjárás és éghajlat
7
. Felszíni vizek földrajza
8
. Felszín alatti és karsztjelenségek
9. Magyarország éghajlata
10
. Földtörténet epizódjai
11
. Lemeztektonika
12. Éghajlatváltozás
Tételsor 10. évfolyam
1
. Természet és társadalom kölcsönhatása
2.
Természeti erőforrások
3
. Mezőgazdaság – termékek, termelési típusok
4
. Kohászati vertikum
5. Válasszon egy iparágat!
6
. Tercier szektor jellemzői (infrastruktúra)
7. EU kialakulása
8. Fejlett vs. fejlődő országok
9.
Népesedési ciklus (migrációs kérdése)
10
. Urbanizáció
11. Rendszerváltó országok jellemzői
12. Tervutasítás vs. piacgazdaság
10/4. tétel
http://www.konkoly.hu/~kovari/CSILLAGASZAT/tananyag/CSILLAGASZAT/10_01.html
10/9
https://www.mozaweb.hu/Lecke-FOL-Foldrajz_9-A_vilag_nepessegenek_gyarapodasa-100160
9/10
https://www.mozaweb.hu/Lecke-FOL-Foldrajz_9-A_foldtortenet_esemenyei_I_II-100125
http://www.mozalearn.com/Lecke-TER-Termeszetismeret_5-A_vulkanikus_hegysegek-101575
9/3
9/5
http://legkoroptika.hu/alegkorfelepitese
http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/termeszettudomanyok/foldrajz/termeszetfoldrajz/a-fold-kozetburka/a-lemeztektonika-alapjai
9/11
http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/termeszettudomanyok/foldrajz/tarsadalomfoldrajz/nepessegfoldrajz/a-vilagnepesseg-eloszlasa-es-novekedese
10/1
http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/termeszettudomanyok/foldrajz/tarsadalomfoldrajz/globalis-jelensegek-problemak/a-termeszeti-kornyezet-atalakitasa-es-az-eroforrasok-problemaja
http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/termeszettudomanyok/foldrajz/tarsadalomfoldrajz/a-termeszeti-kornyezet-atalakitasa-es-az-eroforrasok-problemaja/a-termeszeti-kornyezet-kizsakmanyolasa
http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/termeszettudomanyok/foldrajz/tarsadalomfoldrajz/a-termeszeti-kornyezet-atalakitasa-es-az-eroforrasok-problemaja/fenntarthato-fejlodes
http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/termeszettudomanyok/foldrajz/termeszetfoldrajz/a-vulkani-tevekenyseg/vulkani-formakincs
http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/termeszettudomanyok/foldrajz/csillagaszat/a-naprendszer
9/1
http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/termeszettudomanyok/foldrajz/termeszetfoldrajz/a-fold-legkore
9/2
http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/termeszettudomanyok/foldrajz/termeszetfoldrajz/szarazfoldi-vizkeszlet/tavak-keletkezese-es-pusztulasa
9/7
9/8
http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/termeszettudomanyok/foldrajz/termeszetfoldrajz/szarazfoldi-vizkeszlet/vizfolyasok-jellemzoi
http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/termeszettudomanyok/foldrajz/termeszetfoldrajz/szarazfoldi-vizkeszlet/felszin-alatti-vizek
http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/termeszettudomanyok/foldrajz/tarsadalomfoldrajz/a-primer-szektor-mezogazdasag/modern-arutermelo-mezogazdasag
10/3
http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/termeszettudomanyok/foldrajz/tarsadalomfoldrajz/globalis-jelensegek-problemak/a-termeszeti-kornyezet-atalakitasa-es-az-eroforrasok-problemaja
10/2
http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/termeszettudomanyok/foldrajz/tarsadalomfoldrajz/a-gazdasagi-elet-szektorai/a-tercier-szektor-i-infrastruktura-es-szolgaltatas
10/6
http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/termeszettudomanyok/foldrajz/tarsadalomfoldrajz/a-gazdasagi-elet-szektorai/tercier-szektor-ii-a-kozlekedes-mint-gazdasagi-szolgaltatas
http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/termeszettudomanyok/foldrajz/tarsadalomfoldrajz/a-gazdasagi-elet-szektorai/tercier-szektor-iii-az-idegenforgalom-mint-gazdasagi-szolgaltatas
10/10
http://www.sulinet.hu/tovabbtan/felveteli/2001/12het/foldrajz/foci12.html
http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/termeszettudomanyok/foldrajz/tarsadalomfoldrajz/telepulesfoldrajz/urbanizalodo-vilagunk
10/12
A pártvezetés meghatározta előre, hogy a disznónak 8 malaca kell hogy legyen. Megellik a TSZ-ben a malac, látja a dolgozó, csak 2 született. Nagyon megijed, gondolja, talán nem üti meg annyira a bokáját, ha hármat mond. El is mondja a TSZ vezetőnek, hogy hát, uram három malac van. Ő is nagyon megijed, gondolja füllent kicsit és azt mondja a városi pártvezetésnek, hogy 4 született. Persze ez megy egészen fentig, fent pedig megkapják a hírt, hogy a terv sikeres, sőt túlteljesítettük! 10 malac született! Nagyszerű, mondják a vezetők, akkor ebből kettőt importálunk, a többit pedig megesszük!.... Na, ebből nagyjából érthető?
VICC
A tervgazdálkodás egy olyan gazdasági rendszer ahol az állam vagy a kormány irányítja a gazdaságot. Az ilyen gazdaságokban a gazdaság összes szektorát az állam vagy a kormány szabályozza (úgynevezett „tervekkel”), dönt minden használatáról és a bevételek elosztásáról, a kommunista államrendszerhez hasonló módon. A tervezők döntik el mit kell termelni és utasítja a vállalkozásokat hogy azokat a javakat termeljék.

Magyarországon a szovjet befolyással vette kezdetét, és tartott egészen a '89-es "rendszerváltásig".
'47-től '50-ig az első 3 éves terv a háború utáni helyreállításról szólt, majd 5 éves tervekben határozták meg a termelést, és elosztást.
cserébe Rákosi vicc:
Rákosi pajtás ellenőrzi az iskolákat. Pistike felel:
És annyi krumplit termel az ország, hogy ha egy nagy kupacba raknák, akkor a Jóisten lábáig felérne.
Na, de, Pistike, nincs is Jóisten!
Na, és krupli van ??!
Ha komoly anyagot akarsz olvasni, akkor pl. a Medvetánc 1982:2-3-ban 189-198 oldalakon Bauer cikkét.

Tervgazdálkodás elvileg 1949-től 1989-ig végig volt, de változásokon ment keresztül. Egyrészt azért, amit előttem leírtak, ti. hogy laza keretekkel működött és volt az üzemeknek önigazgatásuk stb.

A tervgazdálkodással kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy a valóságban nem úgy működött, mint elméletben. Tehát nem az történt, hogy a terv készítése során előírták, hogy ennek és ennek kell történnie (ennyi pár Tisza cipőt és ennyi darab Ikarus buszt gyártsanak), és ez is történt, hanem óriási lobbytevékenység folyt, melynek során az ügyesebben tárgyaló, jobb összeköttetésekkel bíró vagy erős szövetségekbe tömörülő, esetleg stratégiai fontosságú vállalatokat irányító vezetők több központi forrást tudtak kiharcolni maguknak. Tehát igazából a tervezés egy kicsit anarchikus volt, mert a tervet rengeteg érdek eltorzította. Általában ami végül megvalósult, az elég kevéssé hasonlított az első tervvázlatokra. Ezt azért fontos tudni, mert sokan előszeretettel írnak olyan közhelyes marhaságokat, mint hogy a tervgazdálkodásban előre eldöntötték, hogyan fog fejlődni a gazdaság, és utána az is történt, ÉS ez baj, mert nem figyeltek a "piacra". Igazából az történt, hogy volt piac, mégpedig minimum kétféle: egyrészt belső és külső piac is volt, csak vagy rosszul, vagy torzan, vagy tényleg nem alkalmazkodtak hozzá, de az nem igaz, hogy nem figyeltek rá oda, másrészt viszont politikai koordináció volt a gazdaságban, azaz pl. egy cég tönkremenetele nemcsak attól függött, hogy a piacon jól gazdálkodott-e, hanem attól is (sőt!), hogy ki tudott-e a cégvezetés az elvtársaknál verekedni valami támogatást vagy azt, hogy az üzemet annyira fontosnak tartsák, hogy ne engedjék tönkremenni. Tehát a valóságban nem úgy van, mint a tankönyvben, hogy vannak piacgazdaságok, meg vannak tervezett gazdaságok, és vagy egyik, vagy másik van. Ami itt megvalósult, az egy változó, furcsa keveréke volt a kettőnek. Magánvélemény, de hajlok arra, hogy ez a keverék mindkét tiszta formánál rosszabb.
A terv-gazdálkodás nem 1989-ig tartott,hanem csal 1956-ig.Azután a 70-es években bekövetkezett "Új gazdasági mechanizmusig" irányított gazdálkodás volt,ezután már csak nagyon kevés helyen volt központi előírás.
A terv-gazdálkodás: minden ágazatnak előírták központilag,hogy mit és mennyit kell termelnie.Én akkor egy Tangazdaságban dolgoztam.Minden évben közölték,hogy mennyi buzát,kukoricát kell termelni ( akkor is,ha a föld arra nem volt alkalmas)mennyi állatot nevelni,sőt szovjet mintára riszt és gyapotot is kellett termeszteni.(Ez rövid időn belül megbukott).Nem csak a gadaságoknak írták elő,hanem a magán parasztoknak is.Ha egy állami gazdaság nem hozta a tervet,akkor nem volt prémium,és a vezetőknek csökkenhetett a fizetése is.Ha egy paraszt nem teljesítette,akkor Nagy Imre ( a hősként tiszteltről van szó)begyüjtési miniszter utasításásra szó szerint tisztára söpörték a parasztok padlását,egy csepp buzát sem hagyva nekik,és ha szólni mert,elvitte az ÁVH.
Hasonló volt a helyzet az iparban is.Eldöntötték,hogy az acél-és vas országa leszünk (behozott nyersanyagból)Ekkor épült pl.Dunaújváros.
56 után az irányított gazdaság vette kezdetét.Ekkor a KGST előírásait kellett alkalmazni minden országban.Megosztották a KGST országok között,hogy melyik ország,mit termeljen.A magyar autógyártást pl.azért tették tönkre,hogy a lengyel és a csehszlovák autóipar fejlődjön.És még lehetne sorolni a példákat.
A 70-es évektől már a vállalatok alkalmazkodtak a piaci igényekhez,amelyik eladhatatlan terméket gyíártott,az tönkre ment.A mezőgazdaságban is érvényesült ez a tendencia.Létrejöttek az iparban a GMK-k(Gazdasági csoportulások,melyeket a dolgozók hoztak létre,és munkaidő után dolgoztak bennük.) A mezőgazdaságban pedig melléküzemágak jöttek létre.(Ipari termelés stb.)
Nem a piac igényei számítottak, nem az volt a legfontosabb, hogy mire van kereslet, hanem a tervutasításban meghatározott termékeket kellett minden gyárnak legyártania az előírt mennyiségben. Tehát pl. a diósgyőri Lenin Kohászati Műveknek ki volt adva a tervutasítás, hogy mondjuk mennyi vasúti sínt vagy hengerelt acélt kell egy év alatt elkészítenie. Aztán ahogy megcsinálták, egy jó részét dobták is ki rögtön a szemétbe, mert nem volt rá igény. De Pestről jött a vállveregetés, hogy nagyszerű elvtársak, teljesítettétek határidőre a tervet, nagyszerű, épül a szocialista haza!
Forrás: http://www.gyakorikerdesek.hu/politika__egyeb-kerdesek__488087-pontosan-milyen-es-mikor-volt-magyarorszagon-tervgazdalkodas
ez a hülye világ nem képes 3-5-10 évre előre pontosan, kiszámíthatóan viselkedni.
Tegyük fel, hogy megtervezed: egy adott földterületről minden évben 20 tonna búzát fogsz betakarítani, amit majd tonnánként 50.000 Ft-ért adsz el. Örülsz neki, hogy ki tudod számolni, mennyi pénzed lesz a végén.
Az első éven be is jön a dolog, sőt, nem 20, hanem 23 tonnát termelsz. Örülsz, mert előre teljesítetted a tervet. A második éven megvan a 20 tonna, aztán a harmadik évben jön tavasszal egy jégverés, örülsz annak a 12 tonnának, amit sikerül betakarítanod. Na, akkor abban az évben honnan fogják beszerezni a malmok azt a 8 tonna búzát, amit te nem adtál el nekik?
Vagy ha mondjuk nincs szerencséd és 5 év alatt nem jön össze a 100 tonna búza, csak 95, honnan lesz meg a hiányzó öt tonna? Meg lehet oldani, csak akkor ki kell igazítani a tervet. De ugye a tervben meghatározott árak, mennyiségek nem változhatnak, tehát ha te nem adod el a malomiparnak az 50.000 Ft-os búzát és 65.000 Ft-ért kell megvenniük a hiányzó 5 tonnát, akkor a különbözetet valakinek ki kell fizetnie. Ők ugyanis vállalták, hogy feldolgoznak 100 tonna búzát a tiédből, hogy abból lehessen 3,60-as kenyér a dolgozóknak (na, jó, ha egy tonna búza ára 50.000 Ft, akkor egy kenyér nem 3,60-ba fog kerülni, de ugye ez a tervgazdálkodás egyik máig velünk élő emléke).
Na, ki fogja kifizetni a tonnánként 15.000 Ft-os pluszt? Te veszel külföldről tonnánként 65.000 Ft-ért búzát? Nem fogsz, mert hát te szegény gazdálkodó vagy, alig volt termésed, nem telik rá. A malmok fogják megvenni? Köszönik szépen, nekik éppen egy kicsi hasznuk van az üzleten, nem hiányzik nekik a több gabona. Majd bekopogtatnak az állam bácsihoz, hogy "Látod, hát ez van, segíts már ki minket!". Az állam bácsi meg segít nekik. Neked, mint termelőnek jó, mert akkor is megvan a pénzecskéd, ha nem teljesíted a tervet (nem annyi, mint egyébként lenne, de egy kevés van), a malmoknak is jó, mert megvan a kellő mennyiségű búza olcsón, a népnek is jó, mert 3,60 a kenyér... De valaki csak rosszul járt a többletköltséggel, nem gondolod?
Aztán ugye ott vannak azok a hülye igények. Mi van, ha két év múlva az a sok idióta ember ne adj' Isten előveszi a szabad akaratát és azt mondja, hogy neki nem elég, ha csak rendes fehér kenyér van, hanem rozslisztes készült kenyeret akar enni?
Te nem fogsz rozsot termelni, mint ahogy a többi gazda sem, mert nem arra szerződtél. Van ugyan rozstermelés itthon, de nem sok, mert ahhoz a kevés rozskenyérhez, ami korábban fogyott, elég volt annyi is. A malmoknak külföldről, tervgazdaságon kívülről kell beszerezniük a rozsot, csak azért, mert az a sok hülye állampolgár képes volt valami másra gondolni, mint ami a tervben van.
Na de ott van a rozskenyér ára, amit nem lehet módosítani. Amíg csak a forgalom 1-2%-át tette ki, jó volt neki a búzakenyérnél kicsit drágább ár, de mikor már a forgalom 10-20%-a rozskenyér és több, importból származó rozs kell, nem lehet tartani ezt az árat. De emelni meg nem lehet, mert a tervben alacsony ár van. Na, ki fogja kifizetni a többletet? Illetve mi lesz azzal a búzával, ami nem fogy el, mert csökken a búzakenyér forgalma?
Ezért nem életképes a tervgazdálkodás: nem lehet több éves távlatokban meghatározni a keresletet és a kínálatot. Nem mondhatod azt az embereknek, hogy két évig senkinek sem nőhet a lába, mert legfeljebb 46-os cipőket gyártunk, nem lehet megtiltani nekik, hogy az évi milliós tételben gyártott ruhák helyett mást akarjanak hordani vagy mondjuk a nagyiparilag termelt bor helyett a sört szeressék. Ráadásul nem is lehet az egyedi igényeket központilag kiszolgálni. Ha valaki a konfekciómérettől jelentősen eltér, nem tud majd ruhát venni, a nagy büdös tervgazdaság mellett is varratnia kell - és ez csak egy példa, ami nem is feltétlenül luxusigényt jelent. Nem az 1984 világát éljük, ahol a nép egységes, igénytelen, szürke tömeg.
Persze ezeket a változásokat is lehet követni a tervvel. Újra lehet tárgyalni, meg lehet változtatni a tervszámokat, tervcélokat, de egyrészt egy öt évre tervezett beruházást a maga 5 évre számított bekerülési költségeivel, amortizációjával nehéz módosítani, másrészt nem sok értelme van a nagy, központi, sok éves tervnek, ha mondjuk évente többször kell toldozni-foldozni és végül már senki sem ismer rá.
Ezenkívül még annyit hozzátennék, hogy lehetetlen felülről átlátni teljesen a gazdaságot, a tervgazdaságnak pedig pont ez lenne a lényege.
Ezen kívül mivel mennyiség szemléletű volt ez a rendszer a minőségre egyáltalán nem figyeltek, rengeteg volt a selejt. Ráadásul eleve irreálisak voltak a tervszámok, gyakorlatilag sose jött be, ezért kozmetikázták az eredményeket.
Forrás: http://www.gyakorikerdesek.hu/politika__egyeb-kerdesek__2828632-miert-eletkeptelen-a-tervgazdalkodas
http://mek.oszk.hu/00100/00137/html/index.htm
9/4, 10/1
Súgni szabad kicsit, mert aki nem tudja, anak úgyis mindegy.
Full transcript