Loading presentation...

Present Remotely

Send the link below via email or IM

Copy

Present to your audience

Start remote presentation

  • Invited audience members will follow you as you navigate and present
  • People invited to a presentation do not need a Prezi account
  • This link expires 10 minutes after you close the presentation
  • A maximum of 30 users can follow your presentation
  • Learn more about this feature in our knowledge base article

Do you really want to delete this prezi?

Neither you, nor the coeditors you shared it with will be able to recover it again.

DeleteCancel

Make your likes visible on Facebook?

Connect your Facebook account to Prezi and let your likes appear on your timeline.
You can change this under Settings & Account at any time.

No, thanks

Ottlik Géza prózatechnikája az Iskola a határon c. regényben

nyelv, kifejezhetetlen tényező, mise en abyme, a zsarnokság eufemisztikus vagy trágár nyelve, metafora, kép
by

Zsuzsa Selyem

on 2 March 2016

Comments (0)

Please log in to add your comment.

Report abuse

Transcript of Ottlik Géza prózatechnikája az Iskola a határon c. regényben

Ottlik Géza
prózatechnikája az
Iskola a határon

című regényben
„Világ egyedül nincsen, csak azzal együtt, aki szemléli.”
„mimesis” (Arisztotelész),
utánzás
helyett
„mise en abîme” (André Gide)
öntükrözés
(pl. a Hamlet egérfogó-jelenete,
Inception
)

Michel Foucault (1926-1984):
A szavak és a dolgok (1966):
Mi látható?
Mi rejtett?
Mi a tudományos diszkurzus által elfogadott igazság?
„Az ember viszonylag új találmány.”
„C’est avec les beaux sentiments, que l’on fait de la mauvaise littérature.” [ez a gond a szép érzésekkel, hogy rossz irodalom lesz belőlük] (André Gide 1869-1951)
„A gyomrából indult meg, fölfelé, lassan, valami émelygő félelem. Egész idő alatt, egész nap készülődött benne ez az érzés. Ott volt eddig is a gondolatai alján.
Schulze bajuszos, kemény, egészséges arcát látta. Undorodás és félelem fogta el. Ez a világ itt el akarja őt nyelni. Schulze megvédte őt: gondolta gyűlölettel.” (Iskola (206))
„Apagyit azonban nem verték agyon az elsőévesek. Csak megsebezték. Nagy handabanda támadhatott, nekimentek, és a zűrzavarban valaki megszúrta, talán véletlenül, saját bicskájával; hogy ki volt, az nem derült ki. Zsoldos, aki Szebek asztalánál ült, a délelőtti kihallgatásszünetekben lejárt az intézeti kórházba fogkezelésre; ő harmadnap látta Apagyit bekötözött fejjel eltávozni. Egy fekete posztóruhás, bajuszos öregemberrel kézen fogva lépegetett kifelé a főallén, civil ruhában, ahogyan Zsoldos mesélte.” (Továbbélők (76-77))
„A Las Meninas című képen mindig idegesítette őt az a gyerek vagy törpe, vagy mi a lópikula. Meg hátul a nyitott ajtó.”
Jöhet onnan a fény?
Mi van KINT?
„Köd volt. (Szebek Miklós) Medve ebben az órában egy (völgyféle) kis völgy oldalában kapaszkodott fölfelé,
idegen országban, s
egy horpadt bádogdobozt rugdosott maga előtt, amely minduntalan visszagurult.” (
Iskola, 210,
Továbbélők, 78)
Iskola
Az elbeszélés nehézségei
Non est volentis
Sár és hó
Sem azé, aki fut
A keret (csak balról meghatározott): 1957 július,
Lukács-uszoda 5. o. Sz-M: Musil Törless iskolaévei (1906) „előremutató”, mert lezárta az iskolaéveket?!
- öntudat vs. egzisztencia (TGM utószava)
Medve meghalt
Szeredi Dani?
Bébé?
Továbbélők

Első rész (1923)
Második rész (1926)
Merényiék kicsapásával helyreáll a rend


(Örley István (1913-1945) író, kritikus. Hivatásos katona, tüzérhadnagy volt, négyesztendei szolgálat után azonban kilépett a hadseregből. 1939-től 1944-ig a Rádió irodalmi osztályának lektora. 1941-től a Magyar Csillag segédszerk.-je. A német megszállás után kilépett a Rádiótól és mint katonaszökevény bujkált. Bp. ostroma alatt repülőtámadás áldozata lett. Írásai főként a Nyugatban és a Magyar Csillagban, az Életben jelentek meg. – F. m. Farsang (kisr. az Élet c. folyóiratban, 1940); Flocsek bukása (r., az Élet c. folyóiratban, 1941)
(Merényi Endre (Krisztián) 1944 április 3-án vagy 30-án halt meg a Don-kanyarnál)
A zsarnokság eufemisztikus vagy trágár nyelve vs. civil nyelv (a mindennapoké és a szabadságharcé)
kimenőköpeny
gyengélkedő
ismétlés
karabély
tanszerláda
rézgombos télikabát
beteg
tanulás
puska
pad, íróasztalka, szanlerdáta v. lanterszáda
Fekete kéz (Црна рука, Crna ruka): szerb radikális nacionalista, szeparatista, militáris szervezet, 1901-ben alakult, I. vh.
A zsarnokság humanista nyelve
- Írjon újat, érem. Azt ne írja, hogy nem bírja itt ki. És ne ragassza le a borítékot.
Ha valami baja, panasza van, forduljon hozzánk. Nem szükséges ilyesmivel nyugtalanítani az édesanyját.

- Ej, ej, fiacskám. Hát írja meg, hogy egészséges, hogy jó az ellátása, hogy jelest kapott az első magyar dolgozatára... hogy még nem tudott egészen beleszokni az itteni fegyelembe vagy ilyesmi, de reméli, rövidesen éppen olyan jó katona válik magából, mint a többiek.
De hát nem tudok mit írni, főhadnagy úr...
„Néma gyereknek az anyja se érti a szavát.”
„Ebben az egyszerű közmondásban, úgy érezte, benne volt minden baja. Ő éppen egy olyan világban szeretett volna élni, ahol mindenki megérti még a néma gyermek szavát is. Mindig bízott is benne, anélkül, hogy sokat gondolkozott volna fölötte, hogy valami különb és rejtelmesebb kapcsolat köti össze az egyik embert a másikkal, mint a szavak és a cselekedetek, a kifejezésnek ezek a silány eszközei.” (Továbbélők 83 – ebben a szituációban az Iskola másról kezd beszélni – 147.o.)
„Másképp hogyan érthetnénk meg végül még a néma gyerek szavát is? Hogyan volna lehetséges az a csoda, hogy a mi siralmas eszközeinkkel, szóval, tettel, rúgásokból, tréfákból, otromba, elnagyolt jelekből mégis megértjük egymást? Hogy közölni tudunk többet, mint a mondanivalónk? Hogy felfogjuk azt is, ami nincs benne, s ami bele sem férhet kifejezőeszközeinkbe?” (Iskola 368)
„Amiről nem lehet beszélni, arról hallgatni kell.”
Ludwig Wittgenstein
a nyelv szerepének tudatosítása, hatalomhoz való viszonya
a nyelv kifejezőképessége határainak tudatosítása, metafora helyett kép
pátosztalanítás
perspektívák szimultaneitása
a történet függése a pespektívától
ok-okozati relációk (és linearitás) helyett komplex, totálisan nem átlátható viszonyrendszerek
tükrözés helyett öntükrözés: a láthatatlant, a bizonytalant, a (hatalom által centrálisnak vélthez képest) periférikusat is elbeszélhetővé teszi
a „realitás” konstrukció-voltának leleplezése
a szervezett erőszak nevelési regénye, az individuum küzdelme „a személytelenség legnehezebb alakzatával: az ostobasággal” (TGM)
"a lappangó elkurvulás lehetőség-feltételeinek kérdésére felel, és nem az egyszer s mindenkorra kivívott belső szabadság előtörténetét állítja"; "a szakadás kérdésével számol, nem a folytonosság állításával" (Jakus-Hévizi)
összefoglalás
Valaha,
amikor valami baj, rosszízű kitolás, megaláztatás ért bennünket, éppen Szeredy találta ki a megoldást rá: elmesélte.
a szabadság
enyhe mámora
„A puffadt hulla, amelyet a kalpagos német sebészek körülvesznek, egy kicsit emlékeztetett Orbán Elemérre.”
Rembrandt: Tulp tanár úr anatómiája
Diego Velázquez: Las Meninas (1656)
Szeredy Dani motyogott valamit az orra alá, ahogy álltunk a Lukács-fürdő tetőteraszán, a kőpárkánynak támaszkodva, s néztük a sok napozó civilt.
Damjáni a szíve mélyén mindig várt valamit, s ha leltárt csinált, mi az, ami megéri a mindennapos felkeléseket-lefekvéseket, öltözködéseket, mosakodásokat meg a sok többi kellemetlenséget, ezek nélkül a lappangó várakozások nélkül kevés lett volna az összeszámolható jóízű dolog ahhoz, hogy kedve is legyen az életéhez.
1. mondat
Full transcript