Loading presentation...

Present Remotely

Send the link below via email or IM

Copy

Present to your audience

Start remote presentation

  • Invited audience members will follow you as you navigate and present
  • People invited to a presentation do not need a Prezi account
  • This link expires 10 minutes after you close the presentation
  • A maximum of 30 users can follow your presentation
  • Learn more about this feature in our knowledge base article

Do you really want to delete this prezi?

Neither you, nor the coeditors you shared it with will be able to recover it again.

DeleteCancel

Make your likes visible on Facebook?

Connect your Facebook account to Prezi and let your likes appear on your timeline.
You can change this under Settings & Account at any time.

No, thanks

Kereset és perindítás

Polgári eljárásjog 2.
by

Ádám Lukonits

on 22 April 2013

Comments (0)

Please log in to add your comment.

Report abuse

Transcript of Kereset és perindítás

Kereset és perindítás "A" tételsor
23., A kereset fogalma és fajtái
24., A keresetjog
25., A keresetváltoztatás és -kiterjesztés (általános és különös szabályok)
26., A viszontkereset és beszámítási kifogás
27., A keresetlevél, a keresetlevél benyújtásának és a perindításnak a joghatásai Mi az a kereset? Ki terjesztheti elő? Miből áll egy kereset? Mi az a keresetjog? Hogyan lehet
keresetet változtatni? Milyen fajtái vannak
a keresetnek? A kereset nem más, mint
a magánjogi vita
bírósági úton való elrendezésére irányuló kérelem. Tágabb értelemben a keresettel összefüggő jogosultságok és kötelezettségek rendszerezett összessége, szűkebb értelemben pedig
a bírósághoz való fordulás joga. A vitában érdekelt fél Az, akinek érdeke fűzödik
a jogvita valamely módon történő
eldőléséhez.

Saját kezűleg, a saját érdekében
terjeszti elő a keresetet. A törvény által
felhatalmazott
szervek, szervezetek A törvények által felsorolt
azon szervek, szervezetek, akik
a per megindítására jogosultak.

Más (az ún. anyagi jogosult)
érdekében terjesztik elő
keresetet. A per megindítására
egyéb módon jogosult Bárki lehet, aki a per megindítására
valamilyen legitim módon
jogot szerzett.

Más (az ún. anyagi jogosult)
érdekében terjeszti elő
a keresetet. Alany A felperes, aki kezdetben
csupán a fent említett alanyok
közül valamelyik.

Azáltal válik felperessé, hogy
jogával élve keresetet
terjeszt elő. Tárgy (jogcím) A keresettel
érvényesíteni kívánt
anyagi jogviszony. Tartalom A bíróság döntésére irányuló
határozott kérelem.

Ebből derül ki, hogy milyen
jogvédelmet kíván
igénybe venni a felperes
a bíróságtól. Alap Azon tények (körülmények),
melyeken az érvényesíteni kívánt
anyagi jogviszony nyugszik,
és amelyekre a felperes
követelését vagy jogát
alapozza. Címzett Egyrészt a bíróság,
másrészt az alperes. Marasztalási
kereset Amelyben a felperes olyan kérelemmel
fordul a bírósághoz, hogy az alperest
valaminek a szolgáltatására, tevésére,
nem tevésre, tűrésre, vagy
valamiért való helytállásra kötelezze. A felperes akkor nyújthat be marasztalási keresetet, ha
az alperessel szemben lejárt (tehát esedékes) követelése van,
és ezen követelésnek az alperes – részben vagy egészen –
nem tett eleget az előre meghatározott időpontig. Megállapítási
kereset Amellyel a felperes egy jogviszony
fennállásának vagy fenn nem állásának
a megállapítását kéri a bíróságtól. A felperes akkor élhet vele, ha valamely jogát
az alperessel szemben meg kell védeni
és a felperes az őt megillető követelés teljesítését
törvényesen még nem követelheti. Jogalakítási
kereset Amelyek a felek közti
jogviszony vagy jogállapot
megváltoztatására irányulnak. A felperes csakis akkor élhet vele, ha
ezt a törvény kifejezetten megengedi. Magánjogi, majd közjogi
keresetjog-elméletek Absztrakt
keresetjog-elmélet Előbbi szerint a kereset eredményeként
a sértett és a sértő (a felperes és az alperes),
vagyis két egymással egyenlő magánszemély között
egy új magánjogi jogviszony jön létre.

Utóbbi szerint pedig a kereset eredményeként
a sértett és az állam (a felperes és a bíróság),
vagyis a magánszemély és az állam között
egy új közjogi jogviszony jön létre. A keresetjogot már az állammal szembeni absztrakt jogosítványként értelmezte, mely
a felperest arra jogosítja fel, hogy
az állam részéről peralapítást,
az alperes részéről pedig perbebocsátkozást jogosan várhasson el.

A peralapításhoz pedig
a magánjognak léteznie nem kell,
elég azt csupán állítani. Konkrét
keresetjog-elmélet A konkrét értelemben vett keresetjog
(vagyis a keresetindítás, mint jogosultság)
csak azt illeti meg, akinek valóságos
anyagi magánjoga is van.

Vallották, hogy az anyagi jogosult felperes
az állammal, illetve a bírósággal szemben
a keresetének megfelelő,
kedvező tartalmú ítéletre
tarthat igényt. Kettős
keresetjog-elmélet Konkrét jogosultsága a joga érvényesítésére valóban csak annak van, akit jogsérelem ért,
vagy akit ennek veszélye fenyeget.

Azonban annak is van keresetjoga,
akin sérelem nem esett, mivel a törvény ugyanolyan bánásmódban részesíti,
mint az előbbit. Modern
keresetjog-elméletek Szocialista
keresetjog-elmélet Ha valakinek anyagi magánjoga ugyan nincs,
de jogképessége van és keresete megfelel
a törvényben előírt feltételeknek, akkor felperesként a bírósághoz fordulhat jogvédelemért.

A bíróságtól csakis akkor követelheti, hogy
a keresetben foglaltaknak adjon is helyt, ha
az igazolhatóan létező és védendő
anyagi jogosultsága is megvan. „Igazságszolgáltatási igény”
modell A felperes igényt támaszthat
az állammal szemben arra, hogy
tegyen eleget általános kötelezettségeinek (vagyis hogy a törvény által biztosított
jogvédelmi cselekményeket vigye véghez),
de ez semmiképp sem terjedhet ki
a felperes számára kedvező ítélet követelhetőségére. Modern értelemben vett
„bírósághoz való fordulás joga” Két jogosítványból tevődik össze:
a keresetindítás jogából és
a bíróság érdemi döntésére
való igényből. A kereset megváltoztatása következtében
nem az eredeti keresetnek egy új változata marad hatályban, hanem az eredeti követelés tárgytalanná válik,
és helyét egy új veszi át. Általános szabályok Különös szabályok Diszjunktív anyagi jogi feltételek A megváltoztatott keresettel érvényesíteni kívánt anyagi jognak
ugyanabból a jogviszonyból kell származnia,
mint amelyből az eredeti keresettel érvényesíteni kívánt anyagi jog származik.
VAGY
A megváltoztatott keresettel érvényesíteni kívánt anyagi jognak
az eredeti keresettel érvényesíteni kívánt anyagi joggal összefüggésben kell lennie valamilyen módon. Konjunktív eljárásjogi feltételek A keresetváltoztatással csakis az elsőfokú ítélet meghozatalát megelőző
tárgyalás berekesztéséig lehet élni (feltéve persze, ha az anyagi jogi feltétel is teljesül).
ÉS
A keresetváltoztatást mindig írásban kell benyújtani, vagy jegyzőkönyvbe kell mondani. Kötelez jogi
képviselet esetén Nincs helye viszont újabb változtatásnak abban az esetben,
ha az alperes a felperesnek egy korábbi keresetváltoztatására tekintettel adta elő ellenkérelmét
(vagy terjesztette elő viszontkeresetét, beszámítási kifogását). A felperes csakis az alperesi ellenkérelem előadását
(vagy az alperesi viszontkereset, beszámítási kifogás előterjesztését)
követő 30 napon belül változtathatja meg keresetét

Ezen időtartamon csak akkor változtathatja meg keresetét,
ha ebbe az alperes beleegyezik, vagy ha olyan tényre alapoz,
amely ténynek a létezését képes igazolni és amely önhibáján kívül
az első tárgyalást követően jutott tudomására. Másodfokú eljárásban
és perújítási eljárás során A keresetet megváltoztatni nem lehet, módosítani azonban igen. Felülvizsgálati
eljárásban A keresetet sem megváltoztatni,
sem módosítani nem lehet. Hogyan lehet
keresetet kiterjeszteni? Személyi
keresetkiterjesztés Az elsőfokú ítélet meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig
a felperes mindazokra a személyekre kiterjesztheti a keresetét,
akiket ugyan eredetileg nem vont perbe,
de akik ellen a pert,
mint alperesi pertársak ellen,
megindíthatta volna. Tárgyi
keresetkiterjesztés Az első- és másodfokú eljárás teljes szakaszában, sőt perújítás útján is követelhetőek
azon járulékok, melyeket a felperes
eredeti követelésében nem érintett, továbbá követelhetők a járulékoknak és a követeléseknek a per folyamán esedékessé vált részletei is. Mi az a viszontkereset? Az alperes olyan keresete a felperessel szemben, amelyet a felperesi keresettel történő együttes elbírálás céljából
ugyanannál a bíróságnál terjeszt elő, ugyanabban a perben.

Mértékét a törvény nem szabályozza, így
felső értékhatárát sem szabja meg, ebből következően pedig
minden lehetőség megvan arra,
hogy a viszontkereseti követelés
értékben meghaladja a kereseti követelést. Diszjunktív anyagi jogi feltételei Az alperes által érvényesíteni kívánt anyagi jog
a felperes keresetével azonos jogviszonyból eredjen.
VAGY
Az alperes által érvényesíteni kívánt anyagi jog
a felperes keresetével összefüggő jogviszonyból eredjen.
VAGY
Az alperes által érvényesíteni kívánt anyagi jog
a felperes követelésébe beszámítható legyen. Eljárásjogi feltétele Az alperesnek a viszontkereset előterjesztésére
az elsőfokú ítélet meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig van lehetősége, azonban sosem használhatja fel
a per tudatos elhúzására.

A kötelező jogi képviselettel rendelkező alperes csupán az első tárgyalást követő 30 napon belül terjesztheti elő viszontkeresetét.
Ha pedig a kötelező jogi képviselővel rendelkező felperes a keresetét
bármely módon megváltoztatja, akkor a keresetváltoztatás közlésétől számított
30 napon belül terjesztheti elő, vagy módosíthatja a már korábban előterjesztett viszontkeresetét az alperes. Mi az a
beszámítási kifogás? Az alperes egyoldalú nyilatkozata arra nézve, hogy
a felperes javára, vele szemben fennálló követelést
(vagy annak egy részét) egyenlítsék ki abból a követelésből, amely viszont már az ő javára áll fenn a felperessel szemben.

A kereseti követelés erejéig hat ki a perben, vagyis beszámítani csakis a kereseti követelés mértékéig lehet, azon felül már nem. A kötelező jogi képviselettel rendelkező alperes elsősorban az első tárgyalást követő
30 napon belül terjesztheti elő beszámítási kifogását.

Azonban ha a kötelező jogi képviselővel rendelkező felperes keresetét bármely módon megváltoztatja, akkor a keresetváltoztatás közlésétől számított 30 napon belül terjesztheti elő vagy módosíthatja a már korábban előterjesztett beszámítási kifogását.
Ha pedig a beszámítani kért követelés csak fenti határidőket követően jár le, akkor az alperes beszámítási kifogását e határidők lejártát követő 30 napon belül terjesztheti elő Mi az a keresetlevél? Egy írásbeli beadvány, amely a keresetet és
a per megindításához szükséges
egyéb adatokat tartalmazza.

A törvény írásbeliséget követel meg
vele kapcsolatban, azonban
az ügyvédi képviselet nélküli fél
jegyzőkönyvbe is mondhatja. Hogyan néz ki
a keresetlevél? Általános esetben A beadványokra vonatkozó általános szabályok szerint
a keresetlevelet eggyel több példányban kell benyújtani, mint ahány fél a perben érdekelve van,
ha pedig több félnek közös képviselője vagy meghatalmazottja van,
akkor részükre együttesen egy példányt kell számításba venni.
PLUSZ
Amennyiben a felet ügyvéd képviseli, akkor az ügyvéd köteles aláírásával ellátni
a kereset minden egyes példányát, ha pedig nem képviseli ügyvéd,
akkor a magánokirat szabályai az irányadóak a keresetlevélre. A keresetlevélben fel kell tüntetni
• az eljáró bíróságot,
• a feleknek és képviselőiknek a nevét, lakóhelyét és perbeli állását,
• az érvényesíteni kívánt jogot (az annak megalapozására felhozott tényekkel és azok bizonyítékaival együtt),
• azon adatokat, melyekből a bíróság hatásköre és illetékessége megállapítható,
• a bíróság döntésére irányuló határozott kérelmet (az ún. kereseti kérelmet) A keresetlevélhez mellékelten csatolni kell
• azt az okiratot, amelyre a felperes bizonyítékként hivatkozik,
• azt az okiratot, amely a bíróság hatáskörének, illetékességének, és a hivatalból figyelembe veendő körülményeknek az igazolásához szükséges (ha az adatokat személyi igazolvánnyal nem lehet igazolni),
• a jogi képviselő meghatalmazását (mely a képviseleti jogot is igazolja) Különös esetekben Jogi személy
vállalkozások esetén Kötelesek egymás közt megkísérelni a jogvita
peren kívülielintézését a keresetlevél benyújtása előtt.

Ha a felek jogvitájukat peren kívül nem rendezik és
a felperes keresetet indít, akkor a keresetlevélhez csatolni kell
a felperes és az alperes által korábban tett írásbeli nyilatkozatokat,
a peren kívüli elintézés sikertelenségét igazoló iratot,
a véleményeltérés adatait,
ha előzetes elszámolás készült a felek között, akkor annak eredményét,
ha az üggyel kapcsolatban korábban már született bírósági határozat,
akkor annak ügyszámát és tartalmát. Házassági per
esetén Egyrészt igazolni kell
a keresetindítási jogosultságot, másrészt pedig mellékelten csatolni kell a házasság megkötésére vonatkozó adatokat, és a házasságból származó
élő gyerekek születésére vonatkozó adatokat
igazoló okiratokat is
(feltéve, hogy az adatok személyi igazolvánnyal
nem igazolhatóak). Gondnokság alá helyezés
iránti per esetén Mellékelten csatolni kell a felperes által előadott adatokat igazoló okiratokat, továbbá ha a felperes a gyámhatóság, akkor az alperes elmeállapotára vonatkozó orvosszakértői véleményt és az alperesről készült környezettanulmányt is. Közigazgatási per
esetén Meg kell jelölni a felülvizsgálni kért
közigazgatási határozat számát,
a határozatról való tudomásszerzés idejét és módját, továbbá utalni kell arra, ha a közigazgatási eljárásban igénybe vett jogi képviselő meghatalmazása
a per vitelére is kiterjed. Sajtó-helyreigazítási per
esetén Mellékletben csatolni kell az érintett napilap, folyóirat, időszaki lap kifogásolt közleményét tartalmazó lapszámát,
internetes közlemény esetén pedig
a kifogásolt közlemény
kinyomtatott változatát. Amennyiben a keresetlevél a fent említetteknek nem felel meg
(vagyis tartalmi hiányosságokban szenved), úgy a bíróság hiánypótlást rendel el abban az esetben, ha a tartalmi hiányosságokban szenvedő keresetlevelet jogi képviselet nélküli fél nyújtotta be,
(a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasítására pedig csak akkor kerül sor,
ha a hiányosságok miatt lehetetlen a keresetlevél elbírálása).
VAGY
A bíróság a hiánypótlási felhívást mellőzve, idézés kibocsátása nélkül elutasítja a keresetlevelet abban az esetben, ha azt jogi képviselettel rendelkező fél nyújtotta be és
• a keresetlevél nem felel meg a Pp. által külön megszabott feltételeknek,
• a jogi képviselő nem csatolta meghatalmazását,
• a fél nem teljesítette az illeték megfizetésére vonatkozó kötelezettségét. Hogyan kell benyújtani
a keresetlevelet? A félnek a keresetlevél benyújtásával egyidejűleg
illetékfizetési kötelezettségének is eleget kell tennie,
mégpedig a keresetlevélen elhelyezett illetékbélyeg megfizetésével.

A keresetlevelet a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz
kell benyújtani, viszont ha az derül ki a keresetlevélből,
hogy az ügy más bíróság hatáskörébe vagy illetékessége alá tartozik,
akkor a bíróság köteles hivatalból áttenni az ügyet a megfelelő bírósághoz.
Az ügyvéd nélkül eljáró félegyzőkönyvbe is mondhatja keresetlevelét
(bármelyik járásbíróságon vagy a perre illetékes törvényszéken),
a bíróság pedig köteles ellátni a szükséges útbaigazítással.

A közigazgatási perek megindításakor pedig a keresetlevelet
az elsőfokú közigazgatási határozatot hozó szervnél kell benyújtani,
amely 5 napon belül köteles azt és az ügy iratait
a másodfokon eljáró szervhez felterjeszteni, amely pedig
15 napon belül köteles ezeket továbbítani
az illetékes bírósághoz. Milyen joghatásai lesznek
a keresetlevél benyújtásának? Anyagi jogi joghatásai Eljárásjogi joghatásai Milyen joghatásai lesznek
a perindításnak? A keresetlevél benyújtásához fűződő joghatások elenyésznek,
ha a bíróság a keresetet idézés kibocsátása nélkül elutasítja
vagy a már folyamatban lévő pert megszünteti, a felperes pedig olyan helyzetbe kerül, mintha a keresetlevelet be sem nyújtotta volna. Az elbirtoklás megszakad.
PLUSZ
Az elévülés megszakad.
PLUSZ
A tartásdíj, az életjáradék és a baleseti járadék már lejárt
és alapos ok nélkül nem érvényesített részletei
bírósági úton legfeljebb a keresetlevél beadását megelőző
6 hónapos időszakra követelhetők. A polgári peres eljárás megindul.
PLUSZ
A bíróság hatáskörének és illetékességének megállapításánál
a per tárgyának értékére a keresetlevél beadásának időpontja
lesz az irányadó.
PLUSZ
A perindítást követő előzetes bizonyítást
csak az a bíróság folytathatja le,
akihez a keresetlevelet benyújtották
(vagyis a perbíróság). A perindítás joghatásai a keresetnek, illetőleg a viszontkeresetnek az ellenféllel való közlésével állnak be. Legfontosabb eljárásjogi hatása a perfüggőség beállása,
vagyis amíg a felek között per van folyamatban,
addig ugyanabból a tényalapból származó, ugyanazon jog iránt újabb per nem indítható.
Az egyéb eljárásjogi hatások közül az emelendő ki,
hogy a perindítástól számít a tárgyalási időköz. A perindítás joghatásai elenyésznek,
ha a bíróság a pert a Pp. 157. § alapján megszünteti,
vagy ha a per 6 hónapi szünetelést követően törvényből fakadóan,
önmagától megszűnik. Köszönöm
a figyelmet!
Full transcript