Loading presentation...

Present Remotely

Send the link below via email or IM

Copy

Present to your audience

Start remote presentation

  • Invited audience members will follow you as you navigate and present
  • People invited to a presentation do not need a Prezi account
  • This link expires 10 minutes after you close the presentation
  • A maximum of 30 users can follow your presentation
  • Learn more about this feature in our knowledge base article

Do you really want to delete this prezi?

Neither you, nor the coeditors you shared it with will be able to recover it again.

DeleteCancel

Make your likes visible on Facebook?

Connect your Facebook account to Prezi and let your likes appear on your timeline.
You can change this under Settings & Account at any time.

No, thanks

Hungarikumok , és a világörökség részei (föci prezentáció)

No description
by

Ivett Gyimesi

on 24 January 2015

Comments (0)

Please log in to add your comment.

Report abuse

Transcript of Hungarikumok , és a világörökség részei (föci prezentáció)


A

Föld ezernyi látnivalót tartogat!
Ami mind csak arra vár hogy felfedezd!
A Mount Everest szépsége.
Vagy a vadnyugat zordsága.
De csak hogy egy közelebbi pélával éljek nézzük Európát.
Hollandia káprázatos szinei
3200 település, 7 terészeti csoda és 10 nemzeti park, mindez 93030 négyzetkilméteren.
De csak hogy mégközelebb kerüljünk mai témánkhoz nézzük meg hazánkat.
A hungarikumok és a világörökség részei
A rbikkockát 1974-ben találta fel és 1977 ben szabadalmaztatott az ifiab rubik ernő.Aki eleinte a 2×2×2-es kockát szerette volna megalkotni. Az első problémába viszont akkor ütközött, amikor nem tudta, hogy hogyan lehetne úgy összeállítani a kockát, hogy mind a három tengelye körül elforgatható legyen.
Nekem a rubikkocka az elsők közt ugrik be mikor Magyarországra gondolok
Rubik az előző problémát próbálta gumigyűrükkel és mágnesel is megoldani mindezt sikertelenül
Ezt a problémát úgy oldotta meg ,hogy a kockaelemeket olyan alakúra faragta ki, hogy azok az alakjuknál fogva tartsák össze magukat.
Később különböző színekkel jelölte meg az oldalakat, hogy jobban lássa, hogyan mozognak egymáshoz képest.Sikerét leginkább annak köszönheti, hogy 3 dimenziós, és akárhogy is mozgatjuk, a játék egy darabban marad.
Remélem ezt a szörcsomót senkinek se kell bemutatnom.
A Puli talán az egyik legismertebb magyar kutyafajta
Bár hazánk több kutyafajtával is büszkélkedhet
Mint a Drótszőrű magyar vizsla,
Erdélyi kopó,Komondor,
Kuvasz,Magyar agár
Mudi,Pumi vagy a
Rövidszőrű magyar vizsla
Első leírója Heppe volt 1751-ben, és utána sokan megemlítik írásaikban a puli bozontos szőrét, hihetetlen intelligenciáját és munkabírását.
Már a Kr. e. 4. évezredből maradt ránk olyan sumer szobor, amely egy pulihoz nagyon hasonlító kutyát ábrázol
Az 1900-as évek elején megváltozott a mezőgazdaság szerkezete, csökkent a legelők területe és ezzel a puli munkalehetősége is.
Egyre kevesebb kutya maradt meg eredeti munkakörénél, a puliból sztárfajta lett.Az 1960-as években elkezdődött a puli tervszerű tenyésztése Ócsag Imre vezetésével, aminek során a fehér, majd a szürke és a maszkos fakó szín kitisztult, a szőrzet minősége javult.
Puli a nagyvilágból
Példáúl itt egy régi bud light reklám(A minőségért elnézést)
Vagy itt van Mark Zuckerberg kutyája Beast
Legyen a következő a PICK téliszalámi
Szeged a Tisza folyó partján fekszik a Pick Szeged Zrt gyárja amit Pick Márk 1869-ben alapította meg vállalkozását Szegeden, amelyet fokozatosan fejlesztett, bővített.
A céget 1869-ben Pick Márk alapította.Szeged szalámiipara egy nagyobb múltra tekinthetett vissza. A városban mindig is jelentős volt a sertéshizlalás,a paprikatermelés viszont csak a török hódoltság idején honosodott meg. Pick cége több rangos kitüntetést is elnyert a 20. század elején.
A cég jelentős munkaadó Szegeden, és szponzori tevékenysége is jelentős (például a Pick Szeged NB I.-es férfi kézilabdacsapatának a névadója). A Pick termékeinek jelentős részét exportálták és exportálják ma is.
A Pick szeged.Zrt hazánk egyik legsikeresebb férfi kézilabdacsapatának névadója és szpnzora
Valamint 2008-ban a Formula–1-es spanyol nagydíjon egy egy futamos szerződést kötöttek a McLaren Formula 1-es csapatával.
A PICK Téliszalámit a világ 35 országába exportáljuk.(Európa 25, Amerika 2, Ázsia 8).
A terméket az Original Hungarian Salami kategória üzenettel különböztetjük meg versenytársainktól, melynek alapja az egyedi megjelenés, a tradicionális gyártástechnológia.
A Pick szalámi kiemelkedő tulajdonságait, a harmonikus illatot és az egyedi ízt a helyi sajátosságok adják. Az alapanyag jellegzetessége, a szalámigyártás hagyományőrző gyártástechnológiája, a Tisza közelségéhez kapcsolódó klimatikus viszonyok, a penészflóra jelenléte, a megőrzött – szalámimestertől szalámimesternek átadott – mesterségbeli tudás, mind-mind hozzájárultak ahhoz, hogy a ma már hagyományos terméknek számító szegedi téliszalámi meghódítsa a világot.
Az alapító 1892. évi halálát követően özvegye és annak fivére tulajdonába került a cég.

1900-ban áthelyezték a szalámigyárat a Felső Tisza-partra. Az állandó hűs tiszai levegő kedvező feltételeket biztosított az érlelés folyamatához.A gyár történetében ezzel új korszak kezdődött. Megvásárolta a szomszédos, csődbe ment Tiani szalámigyárat, és így a teljes Tisza-parti ingatlan a Pick család tulajdonába került. A cég fő terméke a 20. század első évtizedében a szalámi lett. A két világháború között a Pick gyár a magyar élelmiszeripar egyik legjelentősebb üzemévé, a Pick szalámi pedig világmárkává vált. Pick Jenő 1934-től egyedül vezette a szalámigyárat Pick Márk cégnév alatt, egészen az államosításig.
Most pedig a szalámiról térjünk át a fűszerpaprikára, méghozzá a kalocsai fűszerpaprikára
A fűszerpaprika-őrlemény az I800-as évek közepén vált belföldi kereskedelmi árucikké, ami a század végére a külföldet is meghódította.
Habár az első Kalocsa környéki szárazföldi paprikamalom már 1820-ban felépült, a feldolgozás háziipari jellege mégis sokáig fennmaradt.
1861-ben épült az első kalocsai paprikamalom. 1900-ban már három paprikamalom őrölt 12 kőpárral.Ugyanakkor Bátya, Foktő, Fajsz, Uszód és Bogyiszló határában 30-35 dunai vízimalom őrölte a paprikát.
Az 1920-as évekig hagyományos módszerekkel folyt a fűszerpaprika feldolgozása Kalocsa környékén.A jól képzett paprikamolnárok segítségével a kikészítés és őrlés minősége rohamosan javult, majd az 1930-as évekre a kalocsai paprika rangja megemelkedett.Az Rt. 20 nyersanyag felvásárló telephelyén vette át a mezőgazdasági termelőktől a nyerscsöves fűszerpaprikát. 2000-3000 kistermelővel tartottak termeltetési (integrációs) kapcsolatot, akik 2000 hektáron termesztették a fűszernövényt.

Hazánkban a paprikát az 1500-as évek óta ismerik. Egyik régi neve a törökbors arra utal, hogy a törökök útján került hozzánk.
A Kalocsa környéki fűszerpaprikák kiváló ízüket, zamatukat és festéktartalmukat főként a kedvező klimatikus viszonyoknak (a meleg, napfényben gazdag nyár) és a gyorsan felmelegedő és tápanyagokban gazdag Duna öntéstalajnak köszönhetik.
A nemesítési feladatokkal Európában először Kalocsán foglalkoztak, amikor 1917-ben megnyitotta kapuit a Kalocsai Paprika és Vegykísérleti Állomás.
Alapvető feladatuk volt, hogy ellenőrizzék az egyre növekvő árutermelést és az exportot. Kiemelt céljuk volt a növénynemesítés, a termelők nemesített, fémzárolt vetőmaggal való ellátása, valamint új technológiák kidolgozása.
Jelenleg 26 (2005) államilag minősített paprikafajta kerül előállításra az egykori Állomáson, amely ma a Fűszerpaprika Kutató-Fejlesztő Nonprofit Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaság.

A "Kalocsai fűszerpaprika-őrlemény" a Kalocsai tájkörzetben megtermelt, államilag elismert fajtájú fémzárolt vetőmagból származó fűszerpaprika növény megszárított termésének megőrlésével készül. Az őrlemény jellemző ízét, aromáját és színét a Kalocsai tájkörzetben nemesített és termelt fűszerpaprika növény édes (csípősségmentes) és csípős fajtáinak, valamint az alapanyag feldolgozása során alkalmazott technológiai és minőségirányítási rendszereknek köszönheti.
A fűszerpaprika nyers vagy utóérlelt, egészséges, fajtájára jellemző színű, ízű és illatanyagú, állati kártevőktől és növénybetegségektől mentes. A csípős bogyók aránya nem több, mint 2%. A csípős paprika esetében a szárazanyagra számított kapszaicintartalom legalább 250 mg/kg.
Tokaji aszú
Tokaj a világon egyedülálló, egyedi mikroklímával rendelkezik, ami kimondottan kedvez az aszúképződésnek és ennek révén a XVI. századra visszanyúló hagyománya van az Aszú borok, a természetes nemes édes borok, valamint ezen túl a magas minőségű száraz fehérborok készítésének.
Tokajban az augusztus és szeptembereleje általában még száraz amikor a szőlő fokozatosan a teljes érettség fázisába jut, majd túlérés hatására a bogyók héja ráncosodni kezd.
Ezt követően rendszerint beköszönt egy csapadékosabb időjárás, teret nyitva az aszú képződéshez szükséges Botrytis cinerea fertőzésnek.
Tokaj-Hegyalja egyike a világ azon borvidékeinek, ahol a Botrytis cinerea gomba áldásos hatása érvényesül, amelyet elődeink nemes rothadásnak neveztek el.
A nemes rothadás során a Botrytis cinerea az érett szőlön elszaporodva egy egészen különleges túlérési folyamatot indít be.
A szőlőszem elveszítve víztartalmának jelentős részét , magas cukorkoncentrációt (55-60%) ér el, míg a savtartalom emelkedése alacsonyabb, hiszen a nemes penész természetes savcsökkenést okoz.
A Botrytis aroma jellegben gazdagítja a bort, amelynek következtében mézes, friss vagy aszalt gyümölcs illatösszetevők alakulnak ki a borokban .
https://www.google.hu/imgres?imgurl=http%3A%2F%2Fupload.wikimedia.org%2Fwikipedia%2Fcommons%2Fc%2Fcc%2FTokaj_cellar2.png&imgrefurl=http%3A%2F%2Fen.wikipedia.org%2Fwiki%2FTokaji&docid=os5P0PgjPOIo3M&tbnid=mHdHpIz-guXQyM%3A&w=802&h=600&ei=A3-eVPmUHcHuUPK3gZgL&ved=0CAIQxiAwAA&iact=c
Az aszúborok hagyomány alapján, Tokaji pincékben kisfahordós érleléssel finomodnak. Palackozásuk "Tokaji" formájú színtelen palackba történik.
A pálinka Magyarországon termett, húsos,ill. bogyós gyümölcsből Magyarországon készített és palackozott gyümölcspárlat. Sűrítményből, aszalványból, szárítmányból készült termék nem nevezhető pálinkának.
ágyas pálinka esetén a gyümölcságyas érlelés által finomított zamatú, és a gyümölcsöknek megfelelő színű
A pálinka tükrösen tiszta, színtelen, esetleg halványsárga színű, az adott gyümölcsre jellemző ízű és illatú
csonthéjas gyümölcsök esetén a kellemes magzamat része a pálinka ízlésvilágnak
Érlelt és ópálinka esetén sárgás, borostyánszínű, a gyümölcs alapzamatát és illatát az érlelt jelleg mellett megőrző
A pálinkát nem lehet ízesíteni, színezni, édesíteni még a termék végső ízének lekerekítése érdekében sem. Miután a XI. században Európa is megismerte a desztillációs eljárást, Magyarország területén a szeszfőzést sokáig a bor lepárlása és a gabonaszesz előállítása jelentette.
Az „aqua vitae” Erzsébet királynéhoz kapcsolódó története a XIV. századból ered, az „égett szesz” a XVI. századig gyógyszernek számított. A XVIII. század közepén, Magyarországon már a mai értelemben vett pálinkát főztek, méghozzá egyre több fajta gyümölcsből.
Magyarországon 1850. szeptember 29-én vezették be a pálinkaadót. A pálinkafőzéssel kapcsolatban ettől az évtől lehet azt mondani: a feljegyzések és az azokban szereplő adatok megbízhatóak. 1936-ra már úgy emlegették a barackpálinkát, mint a „világhírű magyar” italt.
Karcagi birkapörkölt

A karcagi módra főzött kunsági birkapörkölt a Nagykunság népi táplálkozásának jellegzetes gasztronómiai értéke.
A Nagykunság az Alföld legnagyobb állattartó körzete volt, a táplálkozásában a juhhús nagyon fontos helyet kapott. A nagyállattartó gazdálkodás miatt a tőkeállatnak számító marhát és lovat őseink nem fogyasztották , de a juhhústannál inkább előnyben résitették.
Még a 18. században is hatalmas nyájak beretválták a nagykunsági városok határát. A népi táplálkozásban a húsfogyasztás alapját tehát a juhhús adta.
Az életmódból adódóan nem is lehetett más. A juh húsát nem tartósították, egy állat levágása után a teljes húsmennyiséget elfogyasztotta a család. Az a jellegzetessége a nagykunsági birkaételeknek, hogy a birkatestet egyszerre főzik meg
A kunsági birkapörkölt íz világában teljesen eltér az Alföld többi városában szokásos ételektől, de a Kunságon belül is a karcagi igen archaikus főzési technikát jelent. Az elem nevében szereplő "karcagi" jelző tehát nem elsősorban a helyszínt, hanem a főzési módot mutatja.
Ez az állat húsának eleinte víz hozzáadása nélküli pörkölését, szinte sütését és az előzetesen megperzselt fejjel, körmökkel és farokkal, valamint a pacallal és belsőségekkel történő együttfőzését jelenti.
A pörkölt fűszerezéséhez pedig csak vöröshagymát, fokhagymát, őrölt- és csöves paprikát, valamint sót használnak. A főzés akkora öntöttvas lábasban történik, amelyben az egész állat húsa elfér.
Makói hagyma

A makói vöröshagymát Makó térségben termesztik mely Szeged mellet található.A makói vöröshagyma kiezés csak az ezen a területen ültetett hagymára használható.
2009-ben az Európai Bizottság felvette a védett elnevezésű termékek szűk körű európai uniós listájára a makói vöröshagymát.
A népi nemesítés magas iskolájának eredményeként született meg a makói vöröshagyma-fajta. A világ hagymatermesztésének túlnyomó többségében a magot vetik el. Makón mint száraz éghajlatú területen, szükségmegoldásként született meg a dughagymás eljárás.
Ez ugyan ellenkezik a hagyma faji természetével, hiszen a növény már a második évben magot akar hozni, de a hagyományos makói vöröshagyma az itteni természeti adottságok közepette egy nyáron nem képes kellő nagyságúra növekedni, ezért a tenyészidőt egy évvel meg kellett toldani. Egyes termőtájakon, mint Spanyolország és Olaszország legfeljebb olyan tenyészidő-hosszabbítást alkalmaztak, hogy a hagymamagot kora tavasszal melegágyakba vetették, és onnan palántázták állandó helyére. Szárazabb éghajlatú területen, így a Balkánon is a dughagymás eljárás honosodott meg. A németországi Pfalzban pedig a korábbi érés végett alkalmazták a dughagymás termesztést.
Ez a hagyma több embert is megikhletet
vagy A Makovecz-fürdő
Sütő Ferenc: Hagymaszobra
Hollókő ófalu és környezete
Hollókő szelíd és harmonikus szimbiózisban fejlődött a természettel és napjainkra sem vált szabadtéri múzeummá: mindmáig élő, lakott település, melynek hagyományőrző lakói az épületek egy részét jelenleg is rendeltetésszerűen használják.
Az asszony dajkája azonban "mellékállásban" boszorkány volt, szövetkezett az ördöggel, és rávette ,hogy fiai változzanak hollóvá, és az asszonyt körülvevő erődítményt kőről kőre lebontva szabadítsák ki őt. A hollófiak így is tettek, ám nem szórták csak úgy szerteszét a köveket, hanem egy közeli bazaltsziklán új várat raktak belőlük. Ez lett aztán Hollókő vára.
A falu története a XIII. századig nyúlik vissza, mivel a tatárjárás után épült fel a Szár-hegyen a vár. A sziklára épített erődítményhez egy réges-régi legenda fűződik, mely a helyiek szerint a település nevére is magyarázatot ad. Történt ,hogy bizonyos Kacsics András ki ténylegesen a Kacsics nemzetség tagja voltak (akik ezen a területen élő földesurak) elrabolta a szomszédos földesúr szépséges asszonyát, és az épülő várába zárta.
A török hódoltság idején sok más településhez hasonlóan Hollókő is elnéptelenedett: 1715-ben mindössze három adóköteles háztartásról szólnak a vármegyei összeírások. Újratelepítése viszont hamarosan megtörténhetett, hiszen 1720-ban már nemes községként szerepelt a nyilvántartásban. A környék kedvezőtlen termőhelyi adottságai miatt hosszú időre megrekedt a település fejlődése.
A településen többször pusztított tűzvész, mivel a házakat fából építették, alapozás nélkül, és könnyen gyulladó zsúptetővel fedték, a szabad tűzhelyek felett pedig kémény helyett csak füstlyukakon szellőztettek
A régiót jellemző, egyutcás falutípust képvisel, melynek alapstruktúráját a központi útra merőlegesen, keskeny szalagtelkeken elhelyezkedő házak kettős vonala jelenti. A palóc településeken a nagycsaládok szokás szerint egyetlen telekre építkeztek, és a család létszámának növekedésével az utcára néző első ház mögött egyszerűen egy újat emeltek. A falu központjában, a domb tetején kialakított "szigeten" áll a kis fatornyos, zsindellyel fedett templom.

Hollókő tehát mindmáig a múlt egy eredeti állapotában megőrzött szelete, és ez legértékesebb kulturális kincseink közé emeli. Kicsi és nagy, idős és fiatal számára egyaránt tanulságos, emlékezetes ellátogatni a kis palóc faluba.


A ma nem egészen 400 lelket számláló település közepén elhelyezkedő műemlékcsoport összesen 67 védett épületet foglal magába - ezek többnyire földszintes, kontyolt nyeregtetős parasztházak, melyek homlokfalát az utca és az udvar felől is áttört faragással díszített faoszlopos, deszkamellvédes tornácok szegélyezik.
A falu lakói - 70 százalékuk nyugdíjas, az átlagéletkor 50 év felett van - a hollókoi hagyományok túlnyomó részét ma is gyakorolják. Ünnepi alkalmakkor (melyek közül a falu számára legfontosabb a húsvéti ünnepségek sorozata) ismét felöltik kézzel szőtt és hímzett népviseletüket.
Hortobágyi Nemzeti Park - a Puszta
A Hortobágy egy olyan, a pásztorközösségek által megművelt kultúrtáj, mely az ember és a természet kétezer éves, hagyományos és kíméletes földhasználaton alapuló, harmonikus együttmőködésének kiemelkedő példája. Európa legnagyobb összefüggő, természetes füves pusztája, mely nem az erdők kiirtása eredményeként jött létre, hanem emberi tevékenység révén, és képes volt megőrizni biológiai sokféleségét.
A kiaszott szikes puszta láttán nehéz elhinni, hogy e táj arculatát döntően a vizek formálták. A Hortobágy sekély mélyedéseinek nagy része a jégkorszak végétől a XIX. század közepéig a Tisza és a Berettyó szabad árterülete volt, melyek vize gyakran öntötte el a területet, hordalékával termékeny talajtakaró feltételeit biztosítva, míg néhány helyen a víz akár egész éven át megmaradt, vizenyős területeket, tocsogókat, mocsárrendszereket létrehozva. Honfoglaló őseink egy nagy kiterjedésű mocsarakkal, szikesekkel, rétekkel tarkított tájat találtak itt.
Az 1846-os év hozta meg a Puszta életében a legjelentősebb változást: megkezdődött a Tisza szabályozása. Ezt követően a kanyarulataitól megfosztott, gátak közé kényszerített folyó egyrészt nem öntötte el többé termékeny iszapjával a Hortobágy laposait, másrészt pedig nem táplálhatta közvetlenül a holtágak és távolabbi területek mocsárvilágát sem. Ez a szikesek kiterjedéséhez vezetett. E gondon az 50-es évektől ismételt beavatkozással igyekeznek segíteni: a Hortobágyot csatornákkal hálózták be.
Ha a Hortobágy állatvilágáról esik szó, először talán mindenkinek a szilaj állattenyésztéssel meghonosodó szürke marha és rackajuh, valamint a mangalica sertés és a nóniusz ló jut az eszébe. A Hortobágy azonban nemzetközileg is kiemelt fontosságát sajátos madárvilágának köszönheti. A mocsarak és halastavak a madarak fészkelésének és vonulásának európai jelentőségű helyszínei: eddig 342 madárfaj előfordulását regisztrálták itt, melyek közül ezidőtájt 152 fészkel is a Nemzeti Parkban. A Magyarországon átvonuló darvak 95 %-a a Hortobágyon megpihenve repül tovább, az eddig megfigyelt legnagyobb éjszakázó darutömeg 55 ezer madarat számlált. A daru- és vadlúdvonulás az itteni madárvilág életének egyik legszebb, nemzetközi hírű látványossága. Ez az élettere Közép-Európa legnagyobb kanalasgém-állományának és számos más gémfajnak, a batlának és kárókatonáknak, valamint igen fontos költő- és vonulóhelye számos énekesmadárfajnak.
Vagy az Eiffel torony.
Köszönöm a figyelmet
Ivett Gyimesi
Források
http://www.hungarikum.hu/node/88
http://hu.wikipedia.org/wiki/Hungarikum
https://www.youtube.com/channel/UC7PMiPSbTyXUJuSqXRxoC-A
Nem is beszélve a ma is élő hagyományokról vagy a

fesztiválkultúláról
A rubikkocka kirakásának rekordere jelenleg Feliks Zemdegs kinek eredménye 6.24 másodperc
Ha tanárnőt érdekli hogy készül a téliszalámi nézze meg az alábbi videót
Bár a videó majdnem fél órás!
És egy kicsit viszatérve a szalámihoz is

És itt egy lazább hangvételü videó
Valamint létezik rubikkocka kiálitás
ahol briliáns alkotásokat láthatunk
http://hu.wikipedia.org/wiki/F%C5%B1szerpaprika-%C5%91rlem%C3%A9ny
http://hu.wikipedia.org/wiki/Puli
Full transcript