Loading presentation...

Present Remotely

Send the link below via email or IM

Copy

Present to your audience

Start remote presentation

  • Invited audience members will follow you as you navigate and present
  • People invited to a presentation do not need a Prezi account
  • This link expires 10 minutes after you close the presentation
  • A maximum of 30 users can follow your presentation
  • Learn more about this feature in our knowledge base article

Do you really want to delete this prezi?

Neither you, nor the coeditors you shared it with will be able to recover it again.

DeleteCancel

Danto: Művészet a művészet vége után

Danto: Művészet a művészet vége után
by

Adrienn Kácsor

on 9 May 2010

Comments (0)

Please log in to add your comment.

Report abuse

Transcript of Danto: Művészet a művészet vége után

Double click anywhere & add an idea Művészet a művészet vége után

1994, Embodied Meanings Reagálás 10 évvel korábbi írására: A Művészet vége
Megnézi, hogy milyen lett az a művészet, melynek a végéről beszélt 10 évvel ezelőtt...
Próbálja magát elhatárolni Greenberg filozófiai - esztétikai álláspontjától Tényleg eljött az a szinte Paradicsomi állapot, melyről beszélt '84-ben?
"Eljött a pluralizmus kora. A pluralizmus pedig azt jelenti, hogy nem számít már, mit csinál az ember. Amikor az egyik irány éppolyan jó, mint a másik, akkor az irány fogalmának egyáltalán nincs értelme"
"Hogy mennyire tesz majd minket boldoggá a boldogság, nehéz volna megmondani..." A fő kérdés tehát:
Az, amit anno a művészet végéről mondott, mennyire jött be, vagy azt az elméletet mennyire vagy hogyan lehet 10 évvel később értelmezni? Kezdésként Marxot idézi: „Hegel megjegyzi valahol, hogy minden nagy, világtörténelmi tény és esemény mintegy kétszer történik meg. Elfelejtette hozzátenni, hogy először tragédiaként, másodszor komédiaként” Miért játszik el Danto Marx ezen mondásával?
- Marx mint önmaga (pontosabban Hegel) komédiája?
- Danto maga komikus lesz, mikor 1984-es írásában Hegel művészet végével kapcsolatos elméletét ismétli meg (Esztétikai előadások című művének egy gondolatát)
Hegel eredeti szövege (az Előadások a világtörténet filozófiájáról c. műben találja meg:
"„[…]általában egy állam forradalmi átalakulását mintegy csak akkor szentesíti az emberek véleménye, ha ismétlődik. […] Napóleont is kétszer kellett trónjától megfosztani és a Bourbonokat kétszer kellett elűzni. Az ismétlés által az, ami kezdetben csak esetlegesnek és lehetségesnek tetszett, valóságossá és igazolttá lesz.” „...de vizsgáljunk meg egy másik esetet, főként azért, mert olyan dolgokról, melyek kettőnél többször történnek meg, sem Marx, sem Hegel nem beszél”
Nézzük meg, milyen lett a művészet vége utáni művészet!
1.1920-as Első Nemzetközi Dada Kiállítás
- szervezők: George Grosz, Raoul Hausmann és John Heartfield --> 174 "tárgy"/"termék"
--> "Anti-Art" 'Dadaist artists Raoul Hausmann (1886-1971) and his companion Hannah Hoch (1889-1978) at international Dada fair in Berlin 1920...'

-„Die Kunst ist tot!”

- „Éljen Tatlin gépművészete!”] John Heartfield, a nagy „monteur”

- fotómontázs: „tömegterjesztésű hírlapokban és magazinokban kinyomtatott fényképek kivágott fragmentumainak assemblage-aiból állt”
--> gépművészetet látta benne Heartfield és Grosz is George Grosz:
Eclipse of the sun, 1926 John Heartfield:
Adolf El Superman
1932 John Heartfield: War and Corpses. (AIZ April 24, 1932)
- Walter Benjamin: "technikája a könyvborítót politikai eszközzé változtatta” 2. Kora Szovjetunió forradalmi művészeti közege
-1921: Művészeti Kultúra Intézete (Inkhuk)—> egy plenáris ülésen a festőállvány- művészetet idejétmúltnak nyilvánították
o intézet feladata, hogy meghatározza a művészet szerepét a kommunista társadalomban!
Inkhuk néhány vezető tagja otthagyta az intézetet és az iparban helyezkedett el
-pl. Rodcsenko „Művészetet az életbe!” kezdeményezése
3. A mexikói művész David Siqueiro (1941)

„Siqueiros egy harcos és jelenleg éppen azt állítja magáról, hogy egyszemélyes keresztes hadjáratot folytat a festőállvány- festészet lerombolása érdekében…csavaros eszű uzsorásoknak,…spekuláns festménykereskedőknek a prédája” „From the Dictatorship of Porfirio Diaz to the Revolution—The Revolutionariesby 4. Clement Greenberg

- Danto szerint amikor Greenberg egy 1948-as írásában a Festőállvány- festészet válságára figyelmeztet, igazából csak átvett egy, a radikális gondolkodásban használt kritikai formulát Danto szerint a festőállvány- festészet degradálása a mai napig tart (mondja 94-ben), ami nem annyira a festészet jelenlegi állapotának értékelése, hanem leginkább intézményrendszerének kritikája
o magángyűjtemény, galéria, művészeti aukció, múzeum
Azt a művészetet, melyet a festőállvány- festészet helyébe léptetnek, (azaz performanszok, montázsok, installációk, videók) épp azért támogatják, mert ezek a hagyományos festészet társadalmilag beágyazott intézményrendszerével szemben jönnek létre!
Ezért a „Művészet halála” kijelentések ilyen szempontból egyértelműen politikai kijelentések, politikai értelmet kapnak! Danto-t szerintem ez bántja a legjobban, hiszen amikor ő bejelentette a Művészet Végét, azt nem szánta ideologikusnak
SŐT: ELLEN- IDEOLOGIKUSNAK szánta, mivel épp hogy mindenféle „irány értelmetlenségét” jelentette be
-Danto tulajdonképp nem a művészet végét kívánta bejelenti hiszen a „végét” narratív értelemben vette
o egy történet végét jelentette be, méghozzá annak a művészettörténeti értelemben vett történet végét, mely a festészet fejlődéséről szólt, mely a festészet technológiai fejlődését állította a narratíva középpontjába
o „…mint ahogyan rá is mutattam akkor, egy történet véget érte után mindenki élhet tovább boldogan: a boldogság itt majdhogynem azt jelentette, hogy nincs több elmesélni való történet”

-Ha visszaemlékszünk a Művészet vége írásra, a festészet vége ugye a mozgóképpel következett be, ami „teljesen maga mögé utasította a festészetet” hiszen a világról való percepciónk egy radikálisan új, a festészet által megjeleníthetetlen aspektusát tárta elénk -„Nyilvánvalóvá vált, hogy a festészet egy bizonyos fajtája, mely nagyjából 1300 óta érvényben volt, a végéhez érkezett. A kérdés az volt, hogy akkor most milyenné váljon a festészet… és én úgy láttam, hogy a huszadik századi festészeti mozgalmak egy ilyen válasz megadására tett kemény erőfeszítések voltak. És valóban úgy gondoltam, hogy az 1960-as évekre megtalálta, amit keresett, és hogy mostantól a művészet eggyé vált önnön filozófiájával.” - Greenberg filozófiáját tehát Danto egyfajta esztétikai programnak tartja
o mi a különbség Greenberg és Danto filozófiája között ?

A kettőt gyakran összemossák, mivel mindkettő az öndefiníciót tekinti a modernista művészet középponti történelmi igazságának

!DE Danto felhívja a figyelmet arra, hogy ez az egyetlen közös pont, egyébként minden másban eltérnek Greenberg-gel
Greenberg:
a művészet „tisztaságát”, lecsupaszítását értette rajta, a tisztaság felől közelítette meg a problémát mely az „adott művészeti ág közege korlátainak elfogadásában, méghozzá tudatos elfogadásában áll” egy bizonyos művészeti ág lecsupaszít mindent, ami máshonnan származhat!
--> így tehát a művészet tisztaságaválik egyfajta öndefinícióvá Ezzel szemben Danto
hangsúlyozza: „Arra gondoltam, hogy a művészet saját azonosságának filozófiai öntudatában ér véget – ám ez nem vonja maga után azt a felszólítást, hogy filozófiailag tiszta műalkotásokat kell létrehozni”
SŐT: „a művészetfilozófiának összhangban kell lennie minden kortárs és elmúlt művészettel,… [mivel] egy helytálló művészetfilozófia mint olyan pluralizmust von maga után”
Szerinte értelmetlen lenne, ha csak egyfajta művészet létezne
o A greenbergi festészet sorsa a „lapos festészet”,
a cél a tökéletes laposság
(filozófiája lényegéről sokat elárul kedvenc festője is:
Jules Olitski) Jules Olitski: Cleopatra's Flesh,1964 -Danto szerint azonban az absztrakció inkább csak lehetőség, de semmiképpen sem szükségszerűség, „inkább valami megengedett, mint valami kényszerű” Szerinte a művészet világa a lehetséges és megengedett dolgok világa s az a világ, melyet leírt a művészet vége után, ebben a művészetben minden lehetséges Így például számára nem meglepő, hogy a 90-es években újra virágzásnak indult az absztrakció, második virágzását élte (óriási absztrakt kiállítások, miközben New York Times újságírója azt írta, hogy az absztrakció kiégett)
szerinte ez nem komikus (Marx), nem is valaminek az igazolása (Hegel), és nem is történelmi szükségszerűség (Greenberg)
Danto magyarázata szerint azért, mert egyszerűen „lehetséges” volt, s ez sokkal inkább lokális, mint globális jellegű volt
Bejelent egyfajta „OBJEKTÍV PLURALIZMUS”-t
--> „azaz nincs egy olyan történetileg előírt irány, mely felé a művészetnek tartania kellene, legalábbis annyiban nincs, amennyiben a művészet történetét belsőleg tekintjük” de Kooning egy híres, 1963-as mondását idézi:

„természetesen abszurd dolog volt az alakot lefesteni – ám az sem lett volna semmivel sem kevésbé abszurd dolog, ha nem festi le” de Kooning: Woman I., 1950- 52 (MoMA) SZABADSÁG
„Ha tetszik, akkor ez a művészeti entrópia [rendezetlenség],
vagy a történeti zűrzavar korszaka” Ahogy Danto látja,
a hetvenes évek a történelem utáni művészet első teljes évtizede

–> sokan úgy írják le, mint amikor semmi sem volt, miközben Danto szerint ez volt az „aranykor” maga Milyen tehát a művészet a művészet vége után?

- Már senki nem gondolja, hogy a materiális absztrakció történelmi szükségszerűség!
- "Mindent megtehetsz"

„A lehető legmesszebbre kerültünk a materiális absztrakciótól!”

Richter Gerhard: Dark Sigmar Polke: Klassenzimmer ( 1995 )
Full transcript