Loading presentation...

Present Remotely

Send the link below via email or IM

Copy

Present to your audience

Start remote presentation

  • Invited audience members will follow you as you navigate and present
  • People invited to a presentation do not need a Prezi account
  • This link expires 10 minutes after you close the presentation
  • A maximum of 30 users can follow your presentation
  • Learn more about this feature in our knowledge base article

Do you really want to delete this prezi?

Neither you, nor the coeditors you shared it with will be able to recover it again.

DeleteCancel

Make your likes visible on Facebook?

Connect your Facebook account to Prezi and let your likes appear on your timeline.
You can change this under Settings & Account at any time.

No, thanks

DIDAKTIKA

No description
by

Agnes N. TOTH

on 27 September 2016

Comments (0)

Please log in to add your comment.

Report abuse

Transcript of DIDAKTIKA

Didaktika
(Az oktatás elmélete)

3-4.
A képességjellegű tudás/ kompetencia

Szándékos tanulásunk a tudás érdekében kifejtett rendszeres és tartós emberi tevékenység
5-6.
Az oktatási folyamat és tervezésének szintjei

Az oktatási folyamat a
tanár és tanuló
(oktató és hallgató) együttes tevékenysége, melynek eredményeként megvalósul a
művelődési javak (
tananyag
) aktív
feldolgozása
, elsajátítása, meghatározott ismeretek és műveletek kialakulása.

Tematika
Követelmények:

A tanegységet a hallgató
SZÓBELI kollokviummal zárja.
A kollokviumra bocsájtás feltételei:

Online ZH megírása 60% feletti eredménnyel
.
Igazodjon el a hallgató az iskolai folyamattervek és egyéb dokumentumok között. (
Elemezzen folyamattervet tartalmilag és szerkezetileg
!
)
Ismerje és alkalmazza a hallgató az oktatás folyamat tervezésének és a tudás mérhetőségének módszereit. (
Készítsen rövid folyamattervet!
)
Ismerje és alkalmazza a hallgató a tudás mérhetőségének módszereit. (
Szerkesszen tanulói feladatlapot és mérőlapot!)


1-2.
A tanulás

értelmezései,
pszichológiai és pedagógiai tanulásdefiníciók;
a tanítás és tanulás összefüggései, az eredményes tanulás


Források:
Báthory Zoltán (1992):
Tanulók, iskolák, különbségek
. NTK, Bp..32-35.
Némethné Tóth Ágnes (2007):
Az inkluzív pedagógia didaktikai alapjai
. PNY. Pápa. 22-32.
N. Tóth Ágnes (2015):
A pedagógia adósságai
. SUP. Szombathely. 85-126.
Kognitív
(megismerő/elméleti)
Elméleti tudásunkat az
ismeretek
alkotják, amelyek
a valóságról alkotott képzeteinket, benyomásainkat, nézeteinket tükrözik, amelyekhez gondolkodás (
gondolkodási műveletek
végzése) során jutunk.
Operatív
(gyakorlati)
Gyakorlati tudásunk a „környezet – átalakítás”, a tevékenység, a „
csinálni tudás
”.
Pedagógiai meghatározás
szerint a tanulás pszichikus folyamat, amely
elméleti és gyakorlati ismeretek, készségek, képességek elsajátítását
, valamint
érzelmi, akarati magatartás-formálást jelent.
A tantárgy
tanításának célja
:

1. Felkészítés a tanári mesterség (
szakterülettől független
) praktikus tevékenységeinek végzésére, különös tekintettel a
differenciált oktatásra

és a tanulók egyéni foglalkoztatására.
2. Az oktatási ismeretek alkalmazásához tartozó
készségek, képességek kialakítása a pedagógus-jelöltekben.

Kollokviumi kérdések:
Szűkebb értelemben

a személyiség kognitív szférája, a
figyelem és emlékezet
,
Tágabb értelemben
az
összes pszichés funkció
(pl.: kognitív, affektív, motoros stb.) aktivációját igénylő megismerő tevékenység.
Tanulástípusok
A
domináns idegrendszeri struktúra
, illetve az elsajátítandó
tananyag alapján
:
verbális,
motoros,
perceptuális és
szociális tanulást.
Pedagógiai értelemben
Pszicho- fiziológiai értelemben
Az eredményes tanulás
Carroll
Bloom
N. Tóth Ágnes
Szabályszerűségen alapuló ismeretek, amelyek az emberi tevékenységet részletesen fejtik ki, alkotóelemeik: a feltétel és a következmény (ha – akkor) – pl:
közlekedési szabályok
.
Az egyik leggyakrabban előforduló ismeretfajta, ami nem más, mint az
érzékszerveink által felfogott érzékleti kép
(pl:
rajzok, ábrák, fotók, színek, szagok, hangok
).
képzet
Olyan objektivált,
tárgyiasult kép
, amely érzékeléssel, észleléssel és/vagy konstruálás útján jött létre (pl:
a jurta képe vagy egy fotó
).
képmás
Mint ismeretfajta
a valóság tárgyainak, jelenségeinek tudati tükröződése
, valamely dologra vonatkozó elemi gondolatok rendszere -jel – jelölt – jelentés – (pl:
a lágyszárú növény
fogalma).
fogalom
A dolgok, jelenségek sajátosságait tükröző ismeret (pl:
A hegyek magasak
.).
kijelentés

Komplex ismeretfajta, amely több egyszerű kijelentésből áll. Ezek közül a
definíció

a fogalom tartalmának meghatározott szerkezetű leírása – pl:
a fogalmak definíciója
.
Másik a
felosztás
, a fogalom terjedelmének vizsgálatára szolgáló művelet. - pl.
A mondatok vagy egyszerűek vagy összetettek lehetnek.
leírás
Társadalmi és természeti jelenségekben érvényesülő lényegi, tartós, szükségszerű, állandó, ismétlődő szabályszerűség – pl:
matematikai tételek
.
törvény
Egyetemes érvényű természeti törvényszerűségek, szilárd meggyőződés eredményei – pl:
nevelési elvek
.
elv
Tapasztalatilag szerzett ismeretek, feltevések, a valóságra való emberi visszahatás alapjául szolgálnak – pl:
relativitás
.
elmélet
szabály
ismeretek
gondolkodási műveletek
egyetlen dologra vonatkozók, pl: a
Föld
egyedi fogalmak
a dolgok egy csoportjára vonatkozók, pl: a
ragadozók
általános fogalmak
széles terjedelműek, amelyeket már nem tudunk magasabb fogalomosztályhoz kapcsolni, pl:
kategóriák
rendszerképző fogalmak
Egy tárgynak, jelenségnek, dolognak gondolati síkon történő részekre (funkcionális egységekre) osztása – pl:
Nevezd meg a fás szárú növények részeit!
analízis
Szintézis útján egy dolgot annak funkcionális részeiből gondolati úton fel tudunk építeni – pl:
Melyik növényt ismered fel a képen látható növényi részek alapján?
szintézis
Absztrakció során egy dolog valamely sajátosságának kiemelését és elvonatkoztatását tudjuk elvégezni gondolati úton a dologtól – pl:
Jellemezd Nyilas Misit!
absztrakció
A konkretizáció olyan gondolkodási művelet, melynek segítségével valamely tulajdonsághalmaz egy elemének megkeresése lehetséges – pl:
Nevezz meg egy gerinces állatot!
konkretizáció
Általánosítás során valamely sajátosságot a dolgok egy halmazára terjeszthetjük ki. – pl:
Mi a közös a képen látható élőlények táplálkozásában?
általánosítás
Segítségével adott általános fogalom terjedelmén belül alcsoportok megkülönböztetése lehetséges. – pl:
Sorold fel a főnevek fajtáit!

logikai határolás
A dolgok ok – okozati; rész – egész összetartozását világítja meg. – pl:
Miért nevezzük bogárnak az alábbi rovarokat?
összefüggések felismerése
A dolgok, jelenségek sajátosságainak számba vételét igényli a tanulóktól. Egyik sem valósulhat meg a másik nélkül. – pl:
Miben tér el egymástól a négyzet és a téglalap?
összehasonlítás -
megkülönböztetés
Segítségével ismert reláció alapján újabb reláció kereshetünk. – pl:
Folytasd a megkezdett számsort!
analógia
Kiegészítésnek azt a gondolkodási műveletet nevezzük, amely lehetővé teszi egy reláció újabb, ismeretlen elemének
megkeresését. – pl:
Pótold az igék hiányzó ellentétes jelentésű párjait!
kiegészítés
A rendezés mint logikai művelet végzése során csoportalkotást végezhetünk adott vagy felismert szempont alapján. – pl:
Húzd alá a hosszú mássalhangzós szavakat!
rendezés (hozzárendelés)
gondolkodási műveletek
Egy tárgynak, jelenségnek, dolognak gondolati síkon történő részekre (funkcionális egységekre) osztása – pl:
Nevezd meg a fás szárú növények részeit!
analízis
Szintézis útján egy dolgot annak funkcionális részeiből gondolati úton fel tudunk építeni – pl:
Melyik növényt ismered fel a képen látható növényi részek alapján?
szintézis
Absztrakció során egy dolog valamely sajátosságának kiemelését és elvonatkoztatását tudjuk elvégezni gondolati úton a dologtól – pl:
Jellemezd Nyilas Misit!
absztrakció
A konkretizáció olyan gondolkodási művelet, melynek segítségével valamely tulajdonsághalmaz egy elemének megkeresése lehetséges – pl:
Nevezz meg egy gerinces állatot!
konkretizáció
Általánosítás során valamely sajátosságot a dolgok egy halmazára terjeszthetjük ki. – pl:
Mi a közös a képen látható élőlények táplálkozásában?
általánosítás
Segítségével adott általános fogalom terjedelmén belül alcsoportok megkülönböztetése lehetséges. – pl:
Sorold fel a főnevek fajtáit!

logikai határolás
A dolgok ok – okozati; rész – egész összetartozását világítja meg. – pl:
Miért nevezzük bogárnak az alábbi rovarokat?
összefüggések felismerése
A dolgok, jelenségek sajátosságainak számba vételét igényli a tanulóktól. Egyik sem valósulhat meg a másik nélkül. – pl:
Miben tér el egymástól a négyzet és a téglalap?
összehasonlítás -
megkülönböztetés
Segítségével ismert reláció alapján újabb reláció kereshetünk. – pl:
Folytasd a megkezdett számsort!
analógia
Kiegészítésnek azt a gondolkodási műveletet nevezzük, amely lehetővé teszi egy reláció újabb, ismeretlen elemének
megkeresését. – pl:
Pótold az igék hiányzó ellentétes jelentésű párjait!
kiegészítés
A rendezés mint logikai művelet végzése során csoportalkotást végezhetünk adott vagy felismert szempont alapján. – pl:
Húzd alá a hosszú mássalhangzós szavakat!
rendezés (hozzárendelés)
A folyamat, a
főbb didaktikai feladatok
elvszerű és törvényszerű rendje,
9 szakaszból
tevődik össze.
alapstruktúrája
(
makrostruktúra
).
I. új ismeretek elsajátítása
II. rendszerezés, rögzítés
III. alkalmazás
IV. ellenőrzés, értékelés
mikrostruktúrája
1. a
figyelem felkeltése
(a tanulás motivációjának biztosítása);
2. a
tanuló informálása a célról
;
3. az
előzetes ismeretek felidézése
(az előismeretek meglétének regisztrálása, ill. ellenőrzése);
4. az
új ismeretek
„ténybeliségét" biztosító jelenségek, folyamatok (tárgyak, műalkotások stb.)
prezentálása
;
5. a
tények
, jelenségek, folyamatok stb. sokoldalú
elemzése
;
6.
általánosítások, absztrakciók
alkotása (fogalomalkotás, meghatározások, felosztások, szabályok, következmények megszövegezése ).
A tanítás–tanulási folyamat
tervezése
7-8.
Az oktatás stratégiái és módszerei

Stratégiák
Az oktatási stratégia olyan
eljárásrendszer
, amelynek
során a tanuló ismereteket szerez, készségei, jártassági, képességei alakulnak ki, gondolkodási és
megismerési műveleteket sajátít el, s ezeket később, új ismeretek tanulásához, problémamegoldáshoz
tudja felhasználni. Az oktatási módszerek a stratégiák részeként a
legcélravezetőbb
, tanár és
tanuló együttműködésén alapuló
eljárások
. (Nagy S. 1993 definíciója alapján)
Az oktatási
módszerek
A stratégiák tipizálása
9-10.
A tudás ellenőrzése, értékelése (tudásmérés)

A tudásmérés folyamata:
1. A tananyag elemzése
2. A mérőeszköz összeállítása
3. A javítókulcs elkészítése
4. A pontozás (súlyozás)
5. A mérőeszköz hitelesítése (standardizálás)
Az oktatás tartalma
Az oktatás tartalma;
A tartalom kiszélesedése, funkcióinak változása;
A tantervi műfaj változásai a syllabustól a curriculumig;
A Nemzeti alaptanterv

http://ofi.hu/sites/default/files/attachments/mk_nat_20121.pdf
A didaktika fogalma

A didaktika az
oktatás elmélete
. Elnevezése a görög
„didaszkó, didaszkein” (tanítok, tanítani)
szóból származik. A pedagógiai irodalomban ezt az elnevezést
1632, Comenius „Didactica Magna”
(Nagy Oktatástan) című könyvének megjelenése óta használják.
A didaktika, vagyis az oktatás
általános elmélete
a neveléstudománynak az a részterülete, amely a
tanításra-tanulásra vonatkozó törvényszerűségeket,
alapelveket tárja fel és írja le. Azért definiáljuk az oktatás általános elméleteként, mert a különböző életkorokra és különböző tantárgyakra egyaránt érvényes törvényszerűségek megfogalmazására törekszik.

A didaktika tárgya és kutatási területei

A két fő kérdése:
• Mit tanítsunk?
• Hogyan tanítsunk?

Mai értelmezésben ide tartozik:
• a tanítás-tanulás értelmezése;
• a tanítási-tanulási célok;
• a tananyag kiválasztása és elrendezése;
• a tanítás-tanulás folyamata, módszerei, eszközei;
• a pedagógiai értékelés.

Tanítás

A tanítás a tanulás
céltudatos irányítása,
azoknak a tevékenységeknek a
megszervezése, amelyek a teljesítményképes tudás elérése szempontjából szükségesek. A tanulás spontán módon, tanári irányítás nélkül is végbemegy. A tanári irányítással viszont ezt a tevékenységet célirányosabbá,
eredményesebbé, gazdaságosabbá
tesszük.

Tanulás
A tanulás a tanuló olyan
aktív és produktív tevékenysége
, amely a társadalmi műveltség, azaz az elméleti és gyakorlati ismeretek, jártasságok és készségek elsajátítása, képességek kialakulása, érzelmi és akarati tulajdonságok fejldése, a
magatartás alakulása révén járul hozzá a személyiség fejldéséhez.
Ismeret
Ismeretnek nevezzük a tanulás segítségével a valóságról szerzett
tények, információk, fogalmak, törvényszerűségek és elméletek összességét.
Az a tanuló, aki valamely tananyagot az ismeret szintjén sajátított el, képes az adott fogalmat, tényt, információt felismerni, felidézni, elmondani.

Jártasság
Jártasságon
új feladatok, problémák megoldásának belső diszpozícióit
értjük, ismereteink
alkotó felhasználása útján.
A jártasságok, mivel az ismeretek alkalmazásának, s további ismeretek szerzésének lehetségét rejtik magukban, az iskolai tudás igen fontos rétegét jelentik.

Készség
Készségnek a tudatos tevékenység
automatizált komponenseit
nevezzük.
Képesség

A képesség a cselekvésre, teljesítményre v
aló alkalmasság
, amelynek minségétegyrészt az emberrel született adottságok, hajlamok, másrészt a környezeti hatások határozzák meg, és az emberi tevékenység folyamán alakul ki. Vannak ún.
általános képességek
(intelligencia, kreativitás), amelyek a tevékenységformák széles körében jutnak kifejezésre, és
speciálisak,
amelyek a tevékenység egy-egy
területén fejtik ki hatásukat (pl. zenei képesség, kézügyesség stb).

Oktatás

A nevelésnek azt a részét, amely főként
ismeretek elsajátítása, a műveltség
megszerzése
, intellektuális képességek kialakítása révén járul hozzá a személyiség
fejlesztéséhez, oktatásnak nevezzük.

Képzés

Képzésen azt a tevékenységet értjük, amelynek során az
elsajátított ismeretek
gyakorlati alkalmazása
segítségével kifejlesztjük az adott területen szükséges
jártasságokat, készségeket és képességeket.
TANÍTÁS
DIDAKTIKAI ALAPFOGALMAK
TANULÁS
ISMERET
JÁRTASSÁG
KÉSZSÉG
KÉPESSÉG
OKTATÁS
KÉPZÉS
tudás
képesség
attitűd
KOMPETENCIA vs. KOMPETENCIA ALAPÚ OKTATÁS
Full transcript