Loading presentation...

Present Remotely

Send the link below via email or IM

Copy

Present to your audience

Start remote presentation

  • Invited audience members will follow you as you navigate and present
  • People invited to a presentation do not need a Prezi account
  • This link expires 10 minutes after you close the presentation
  • A maximum of 30 users can follow your presentation
  • Learn more about this feature in our knowledge base article

Do you really want to delete this prezi?

Neither you, nor the coeditors you shared it with will be able to recover it again.

DeleteCancel

Örkény István

No description
by

Bence Röhricht

on 6 April 2016

Comments (0)

Please log in to add your comment.

Report abuse

Transcript of Örkény István

Örkény István
Tóték
Előadás felépítése:
Örkény Istvánról
Groteszk és Abszurd
Grotesz látásmód Örkény István Tóték című regényében
Szereplők
Konfliktusok
GOAL!
„Olyan erőhatalom
van-e, mely egy emberrel az utolsó morzsáig megetethetné ember voltát?”
Köszönöm a roppant megtisztelő figyelmet!
Örkény István
Groteszk és Abszurd
Irodalmi élet és Tóték
erős politikai behatás
Kádár-rendszer 1956 után (cenzúra)
1964-ben elkészül a Tóték
1967-ben bemutatják a Thália színházban
1969-ben pedig Fábry Zoltán megfilmesíti
"felkeresésre két hét alatt színpadra írtam a Tótékat. A bemutató estéjén még a WC-ben is bukásszag honolt. És ez lett az első igazi színpadi sikerem..."
1912. április 5. Budapest
1930-ban érettségizik a Fővárosi Piarista Gimnáziumban
1941-ben vegyészmérnöki diploma
1937-ben Szép Szó köre, majd London-Párizs
1941-ben Tengertánc
1942-ben Don-kanyar
1946-ben dramaturg és lektor
1947-ben Lágerek népe és Voronyezs
1954-től Szépirodalmi könyvkiadónál lektorál
1955-ben József Attila-díj
1956 után '67-ig nem publikálhat
1969- Macskajáték
Fekete Humor Nagydíj (Párizs)
1973- Kossuth díj
1979. június 24-én veszti életét
Abszurd
:
absurdus- kellemetlen, íztelen
képtelen, lehetetlen, nonszensz
képzeletebeli fiktív jelenség elveszti a kapcsolatát a valósággal
hihetlennek, lehetetlennek érezzük
Mrozek: Ház a határon ; Kafka: A per; Beckett: Godot-ra várva
Groteszk:
összetett esztétikai minőség
távoli értékek keverednek
rútság és undort keltő elemek társítása széppel
William Blake, E.T.A. Hoffmann, Victor Hugo, E.A. Poe, Gogol, Csehov, Bulgakov és Orwell
Örkényi groteszk:
abszurd + groteszk + XX. századi magyar viszonyok
fekete humor (Fekete Humor Nagydíj)
A Fekete Humor Nagydíja, 1970, Franciaország
a
A Tót család
Mátraszentanna
fiktív helység
konkrét tér, Eger közelében
idilli környezet
zárt világ
saját világrend
Férfiak:
Tót Lajos:
Tót Gyula:
Köztiszteletben álló tűzoltóparancsnok
Erős, zömök férfi
Apa figura
Büszke
Tót Lajos fia
katonaként szolgál
Varró őrnagy alá van beosztva
oroszt fronton
Nők:
Mariska és Ágika
tisztelik és szeretik Tótot
szenvednek valamelyest, de szenvedésük és megpróbáltatásaik nem érnek fel Lajoséhoz
mellékszereplők
Nem családtagok:
Varró őrnagy:
Gyuri atyus:
púpos, félkegyelmű, hebegő
rokon- és ellenszeve alapján manipulálja a leveleket
betegesen ragszkodik a szimmetriához
tiszteli és szereti a rendet
a mű során az ő viselkedése fogja ellenpontozni a Tót háznál történteket, így teremtve meg az egyensúlyi állapotot
nem felel meg az elvárásoknak
alacsony, öreg
nem egy katona figura
bolond
poszttraumás stressz
háborút nem tudja kiverni a fejéből
kényszeres
túllép a vendég szerepkörén
Hatalom
Groteszk a Tótékban
Alaphelyzet:
Gyula az őrnagy érkezésekor meghal a fronton
Gyuri postás nem szól erről, így a család nem tud róla
mindent csak fiuk érdekében tesznek, miközben az elhalálozott
abszurd atmoszféra
Egyébb helyzetek:
Dobozolás
Bujkálás a budin
Bujkálás az ágy alatt
Gyilkosság
TÓT VS VARRÓ
Minden napi élet hierarchiája és rendje felborul
Megalázkodik
Tússzá válik saját otthonában
Nincsenek nyílt és nagy összecsapások
Sisak: foglalkozásában alázza meg
Életrend: mindennapjaiban is megalázza
Dobozolás
Deformáció
Gyilkosság
Abszurd dráma:
19. század vége, 20. század eleje
II. Világháború után jellemző
szakít a lét és az emberi beszéd racionalitásával
hétköznapi logikát elveti
az élet lehetetlenségeit igyekszik ábrázolni
S. Beckett, Ionesco, Genet, Örkény és Mrozek
Szerkezet:
Alaphelyzet -> Káosz -> Megoldás
Párhuzamos szerkesztésmód:
mátraszentannai események és a frontról érkező levelek párhuzamos jelennek meg
Keretes szerkezet:
Adott ponton, mikor az őrnagy elmegy, az autóbuszállomás keretként tekinthető, lezárás, vég
Azonban az őrnagy visszatér
"Az ember úgy veszti el emberségét, hogy azt észre sem veszi."
Példázat-e a Tóték?
Bemutatja, hogy a háború mennyire meg tud törni egy embert
Lefesti a tipikus korabeli magyar társadalmat és annak elnyomottságát
Képet ad a hatalomról és a hozzá való viszonyulásról
példázatszerű sűrítettség
A Tóték című mű allegóriaként is felfogható, hiszen bár a Tót család életéről szól, amikor fiuk őrnagya náluk tölri szabadságát, a sorok között olvasva rájön, hogy a kommunizmus igazságtalanságairól, elnyomásairól számol be Örkény
A dráma az önfeladás folyamatát kíséri végig, feleletet keresve arra, hogy meddig lehet, megddig szabad elmenni ebben a szituációban; hol a határ, amelyet átlépve már az emberi szuverenitás, az emberi méltóság elvesztése a tét?
Redukált narráció, Puszta cselekedtetés és Beszéltetés
nem mond ítéletet, nem értékeli szereplőit
„Kizökkent az idő; – ó, kárhozat! / Hogy én születtem helyre tolni azt”
Alapkérdés tehát: „mit tehet az ember a másikén”? Ha valaki (akár egy apa) az önpusztulást is
vállalja (a fiáért), joga van-e erre?
Full transcript