Csongor és Tünde

Csongorok és Tündék

Vörösmarty Mihály Csongor és Tündéjét az évek során sok rendező dolgozta fel, a szerepeket különféle értelmezésben jobbnál jobb színészek játszották. Mi kiválaszottuk a nekünk legjobban tetsző művészeket.

A színész égi jelnek tekintette, hogy nem sokkal azelőtt, hogy megkapta Csongor szerepét, megtalálta magnószalagra véve annak a Csongor és Tünde előadásnak a felvételét, amit nyolcévesen tartott a családnak és a barátoknak a nővérével.

„… újrahallgathattam a nyolcéves hangomon, a negyvenéves tízperces felvételt, ahogy kukorékolom, hogy Minden országot bejártam…”

Az szavalós hangvétel ellenére úgy véli, már akkor is értette miről szól a darab: valaminek a kereséséről, a boldogság utáni vágyról, még ha ez akkor nem is fogalmazódott meg benne.

Legfontosabb színpadi szerepei:

• Sirály, Dorn

• Szent Johanna, Richard de Beauchamp

• Lear király, Lear

• Úri muri, Lekenczey Muki

• Amalfi hercegnő, Bíboros

• Oidipusz, Kreón

• Hamlet, Hamlet

• Szentivánéji álom, Theseus, Oberon

• Othello, Jago

• Haramiák, Franzt

• Cseresznyéskert, Trofimov

• Ványa bácsi, Vojnyickij

• Leányvásár, Tom Migles

• Szent Johanna, Dauphin

• Számkivetettek, Richard Rowan

• Nők iskolája, Horace

1958-ban született Budapesten. Gyerekszínészként a Szegedi Nemzeti Színházban kapott szerepeket. A Színház- és Filmművészeti Főiskola elvégzése után 1981-ben a Pécsi Nemzeti Színházhoz szerződött. 1985-től a Kaposvári Csiky Gergely Színház tagja. 1993-tól a Radnóti Színház művésze, 2003-tól pedig a Nemzeti Színház tagja.

Kulka János mint Csongor (2006)

„Gobbi Hilda remek Mirigy, igazi boszorkány, utolsó vonásig hiteles alakja a népmesének. Ő általában legtöbb szerepében túlozni szokott, itt azonban minden túlzás helyénvaló. Olyan kaján és l´art pour l´art gonosz, hogy a felnőttek is félhetnek tőle.” –Kárpáti Aurél, 1952.

Legfontosabb színpadi szerepei:

Breslau kisasszony, 1935.

Mirígy, 1937., 1938., 1941., 1942., 1946., 1952.

Aase, 1941.

Mina néni, 1941.

Johanna, 1945.

Nyilas Misi, 1946.

Gertrudis, 1951.

Gertrud, 1952.

Karnyóné, 1953.

Aurélie, 1966.

Rizi, 1979.

Vénasszony, 1986.

A színésznő már fiatalon hitelesen játszott öregasszony szerepeket, ezért kapta meg Mirígyet is, jutalomjátékként.

• Mirígy szerepe minden évben másképpen került feldolgozásra, és ezt Gobbi maszkjai is tükrözték.

• Az első előadáson még kevésbé volt ijesztő, inkább szánalmat keltett a nézőben

• 1952-ben azonban már pingponglabdából készített műszemeket viselt, festett ráncai eltorzult és visszataszító megjelenést kölcsönöztek neki szürkeség és hétköznapiság elleni lázadás

Amikor először találkozott a darabbal, gyerek volt. 2006-ban azonban már 48 éves.

Sokan kételkedtek az újszerű felfogás sikerében, miszerint Valló Péter rendezésében az ifjú hőst egy közel 50 éves színész alakítja. A premier előtt Kulka János így nyilatkozott:

„Szerintem Vörösmarty darabja sokkal inkább szól egy vágyaktól gyötört férfiról, mint szédült, szerelmes ifjúról.”

„El sem tudom képzelni, hogy egy harmincéves színész játssza. Annyi évesen nem mondja az ember, hogy "elérhetetlen vágy az emberé, elérhetetlen, tündér csalfa cél”. Honnan tudná ezt egy harmincéves.”

• 1913-ban született Budapesten

• az Országos Magyar Királyi Színművészeti Akadémia növendéke volt

• 1935-től a Nemzeti Színház tagja

• 1959-től a József Attila Színház tagja

• 12 évvel később újra a Nemzeti Színház művésze

• 1982-től a Katona József Színházhoz szerződött

• 1988-ban halt meg, Budapesten

Gobbi Hilda mint Mirígy

Még jobban szerette volna néhány évvel később megkapni a szerepet. Minél többet foglalkozott a művel, annál inkább megértette a rendező gondolatait.

„Alakításom legfőbb akadálya én magam vagyok. Túlságosan is saját létem problémáit vélem felfedezni"

Gobbi Hilda mint Mirígy

Köszönjük a figyelmet!

Intercisa csapat

Mirígy karaktere az évek alatt nagy népszerűségre tett szert, különösen az ifjúság körében. Ezt bizonyítja Békés István anekdotája:

„A Csongor és Tünde egyik előadása előtt Gobbi bement a körúton egy csemegeüzletbe. Apróságokkal kezdte, nagyobbacskákkal folytatta, végül jókora csomagra valót vásárolt össze.

– Küldjék, kérem, a Nemzeti Színházba, Gobbi Hilda részére – mutatott a portékára a színésznő, s az üzlettulajdonos kisfia, aki eddig a pult mellett bámészkodott, most megszólalt.

– A Mirigy? – kérdezte.

– Igen, a Mirigy – felelte Gobbi mosolyogva, s a boltos, hangjában nem titkolt büszkeséggel, jegyezte meg:

– Jaj, ez a Sanyi, ez a Sanyi… Alig múlt tízéves, és már minden művésznőt a becenevén ismer…”

(Békés István: Legújabb magyar anekdotakincs)

A próbák alatt született meg barátsága Major Tamással és Várkonyi Zoltánnal. Ez a barátság a későbbiekben is tartósnak bizonyult.

„Nekünk óriási, nagyszerű ajándék volt Vörösmarty Csongor és Tündéjének az előadása, amelyben Ungvárival és Várkonyival mi játszottuk az ördögfiókákat, és Gobbi volt Mirigy. Ez, azt mondhatnám, nagyon fontos időpont volt az életünkben.” –-Major Tamás

1976

1952

2006

Bodnár Erika mint Tünde (1976)

1948-ban született Budapesten. Nehéz gyerekkora volt, majd a Színművészeti Főiskolára jelentkezett. A felvételi emlékezetes maradt számára.

„… Várkonyi is megjelent, aki mindent végigmondatott velem, és állandóan azt kérdezgette: „Valami vidámat nem tud?” Velem senki nem foglalkozott a felvételi előtt, csak a saját életemből merítkezhettem, abban meg nem sok vidám dolog volt.”

A főiskola elvégzése után a szolnoki Szigligeti Színházhoz szerződött. Játszott a Pesti Színházban, majd a József Attila Színház és a Nemzeti Színház tagja lett. 1982-ben a Katona József Színház egyik alapítója.

Legfontosabb színpadi szerepei:

• Macskajáték, Egérke

• Sirály, Nyina

• II. Richard, királyné

• Csongor és Tünde, Tünde

• A konyha, Monique

• Kényes egyensúly, Claire

• A három testőr, Milady

• Hazatérés, Ruth

• Három nővér, Olga

• Csirkefej, Nő

• A fösvény, Frosine

• Menekülés, Szerafina

Jelenlegi szerepei a Katonában:

• A mi osztályunk, Rachelka

• A nép ellensége, Polgár

• Rükverc, Vidráné

• Harper Regan, Alison

Tündét játszani sokak szerint hálátlan, passzív szerep. 14 évvel Bodnár Erika előtt Ferrari Violetta is nehezen vállalta el. A fiatal (28 éves) Bodnár Erika azonban kiválóan oldotta meg. Alakítása klasszikus Tünde-értelmezés volt.

Az előadás, ami egyébként Sík Ferenc első Nemzeti Színházbeli rendezése volt, osztatlan sikert aratott.