Loading presentation...

Present Remotely

Send the link below via email or IM

Copy

Present to your audience

Start remote presentation

  • Invited audience members will follow you as you navigate and present
  • People invited to a presentation do not need a Prezi account
  • This link expires 10 minutes after you close the presentation
  • A maximum of 30 users can follow your presentation
  • Learn more about this feature in our knowledge base article

Do you really want to delete this prezi?

Neither you, nor the coeditors you shared it with will be able to recover it again.

DeleteCancel

Make your likes visible on Facebook?

Connect your Facebook account to Prezi and let your likes appear on your timeline.
You can change this under Settings & Account at any time.

No, thanks

A magashegységek élővilága

No description
by

Rita Radvánszky

on 15 March 2014

Comments (0)

Please log in to add your comment.

Report abuse

Transcript of A magashegységek élővilága

A magashegységek élővilága
A hegyvidékeken a tengerszint feletti magassággal fokozatosan csökken a hőmérséklet (100 méterenként átlagosan 0,5 °C), a légnyomás és vele együtt az oxigéntartalom is. Emiatt függőleges övezetesség figyelhető meg. Általánosságban azt lehet mondani, hogy a hegy lábánál az adott éghajlatra jellemző zonális társulások találhatók, majd fölfelé haladva hasonló növényzeti övek követik egymást, mint a sarkvidékek felé.
Trópusi hegységek
Mérsékelt övezeti hegységek
A hegy lábánál a lomberdők övezetét találjuk, majd ezeket a hűvösebb övezetben a tülevelü erdők váltják fel. A fenyvesek felső határán az erdő eltörpül, a fák egyre alacsonyabbak lesznek, majd megjelenik az alhavasi törpecserjés.
A világ legmagasabb csúcsai, a "nyolcezresek"!
Összesen 14 nyolcezres csúcs van a világon, mindegyik a Himalájában található.
Az első három:
1
. Mount-Everest (Csomolungma) 8848m
2.
K2 8611m
3
. Kancsendzönga 8586m
Megkülönböztethetünk egymástól trópusi hegységeket és mérsékelt övezeti hegységeket.
Kilimandzsáró (5895m): A hegy lábánál a szavannát kb: 1000 méteres magasság után a hegyi esőerdők váltják fel. A felhőképződés magasságában 2000 méter körül a levegő nagy páratartalma elősegíti a mohák elterjedését , nemcsak a fák törzseit, hanem az ágait is bundaszerűen burkolják be.
A helyi esőzóna felső határán alacsonyabb, sűrű koronájú fákból álló törpeerdők alakultak ki, amelyek 3000 méter felett fokozatosan átmennek az alhavasi törpecserjésbe. 4000 méter feletti magasságban a nappali hőmérséklet aránylag meleg, de éjszaka -10 °C alá is csökkenhet.
A félsivatagi csapadékviszonyokat és az erős hőingadozást csak speciális fagytűrő növények képesek elviselni. Pl: Afrikában az üstökösfák
A hegységekben előfordulhatnak édesvizi tavak, ezeket tengerszemeknek nevezzük. A gleccserek elolvadásából származnak , ezért a vizük hihetetlenül tiszta. A hegyi falvak fontos ivóvíz ellátói.
A 2000 méter feletti szintet havasi gyepek egységes felülete borítja, ami feljebb haladva egyre ritkul, párnás csomókba tömörül, majd átadja a helyét a moha- és zuzmótelepek kialakulásának. A 3000 méter feletti magasság már többnyire állandóan hóval borított terület.
-
Zerge
: A törpefenyők zónájában él, innen vonul a meredek hegyoldalakra, hegyi legelőkre. Télen az erdőzóna felső részébe vándorol. Élőhelye 800-2500 méter között ingadozik.
-
Mormota
: A fahatár fölött él a havasi legelőkön (1300-3000m között) Különböző növényi anyagokat eszik. Téli álmot alszik, előtte befalazza a kotorék bejáratát, ahová a víz azért befolyik, és alaposan átáztatja, összekoszolja az alvó és közben lesoványodó mormotát. Hat–hét hónapos álmából nagyjából áprilisban ébred fel; akkor már általában van annyi zöld növény, amennyiből jóllakhat.
Magashegyi állatok:

-
Barna medve
: A hegyek erdős szintjén található. Gyakorlatilag mindenevő. Legyen az fű, gomba, gyökér, erdei gyümölcs, kisemlős vagy éppen szarvas méretű zsákmány. Télen a nyugalomra vonuló medve leginkább nagy kövek, vagy óriásfák gyökerei közé odút ás, majd száraz növényekből bealmol magának.
-
Expedíciós mászás
: Az élővilág 5000 méter fölött megszűnik, innentől hó és jég takar mindent. Az oxigén felfelé haladva folyamtosan csökken, ezért a hegymászóknak akklimatizálódniuk kell. Egy-egy ilyen csúcs megmászásához legalább 1-2 hónapra van szükség, mivel csak ingadozással mászhatóak. Ezért szükséges a táborok építése. Egy 8000-esnél az alaptábor kb:5500-6000 méteren helyezkedik el, innen felfelé még 4 tábort kell kiépíteni. Az emberi szervezet megszokja az oxigénhiányos állapotot kb:1-2 hét alatt. De előtte úgynevezett hegyi betegség lép fel, ami hányingerrel erős fejfájással, olykor orrvérzéssel jár. Az expedíciós mászók a csúcstámadás időszakában érik el a halálzónát (8000-es magasságot), innentől leáll az emésztés, ezért nagyon fontos a folyadékpótlás és a táplálkozás. Ha nem megfelelő a folyadékbevitel kiszáradás, vagy akár agyi ödéma is felléphet, ami ilyen magasságban halálos végkimenetelű.
"Lefeküdt, a háta alatt ott volt az egész Nanga Parbat, arca előtt pedig a természetellenesen kék égbolt. 8125 méter magasból úgy tűnt, karnyújtásnyira van tőle a világűr."
Forrás: - Dr. Lénárd Gábor: Biológia 12.
- Wikipedia
- Földes András: A Himalájánál magasabbra
Full transcript