Loading presentation...

Present Remotely

Send the link below via email or IM

Copy

Present to your audience

Start remote presentation

  • Invited audience members will follow you as you navigate and present
  • People invited to a presentation do not need a Prezi account
  • This link expires 10 minutes after you close the presentation
  • A maximum of 30 users can follow your presentation
  • Learn more about this feature in our knowledge base article

Do you really want to delete this prezi?

Neither you, nor the coeditors you shared it with will be able to recover it again.

DeleteCancel

Make your likes visible on Facebook?

Connect your Facebook account to Prezi and let your likes appear on your timeline.
You can change this under Settings & Account at any time.

No, thanks

Cápák

No description
by

Kovács Hunor

on 11 April 2016

Comments (0)

Please log in to add your comment.

Report abuse

Transcript of Cápák

Készítette: Kovács Hunor
A cápaszerűek vagy közismertebben cápák (Selachimorpha) a szűkebb értelemben vett porcos halak (Chondrichthyes) osztályába tartozó öregrend. Őslénytani szempontból az Elasmobranchii (kopoltyúfedő nélküliek) rendjének alrendje, amely a bazális csoporttól (Cladoselachii, antennás cápák) elkülönülő porcos halakat jelenti. Az antennás cápák már a devon második felében megjelentek, a valódi cápák a karbonban.
Kopoltyúval lélegeznek. A cápák teste hosszúkás, áramvonalas, orsó alakú, hengeres, keresztmetszete csaknem kör alakú. Egyes alakok egészen kígyószerűen megnyúltak, míg a pörölycápafélék koponyája oldalirányban erőteljesen kiszélesedett, így a testük mintegy kalapács alakúvá vált. Mellúszóik elülső szegélye nem nőtt össze teljes mértékben a testtel, így viszonylag elég szabadok. Farokúszójuk igen nagy felületű, minden esetben aszimmetrikus, ún. heterocerk farokúszó. Egy nagyobb felső, és egy kisebb alsó lebenyből áll.
Megjelenésük
Szájnyílásuk nem a test elején található közvetlenül, hanem alulra csúszott, félkör alakú. A szájüregben számos háromszög alakú, éles, pikkely eredetű, gyökértelen, ránőtt fog található, melyek több sorban helyezkednek el, és számuk igen nagy lehet. A fogak könnyen kitörnek, de hamar pótlódnak is. Ezek a fogak rágásra alkalmatlanok, csak az áldozat megragadására, és tépésére alkalmasak.
A cápa testfelépítése
Képviselők:
Angyalcápa (Squatina squatina)
Bikacápa (Carcharhinus leucas)
Citromcápa (Negaprion brevirostris)
Rozsdás dajkacápa (Ginglymostoma cirratum)
Díszes dajkacápa (Orectolobis ornatus)
Sötétcápa (Carcharhinus obscurus)
Feketevégű cápa (Carcharhinus limbatus)
Feketeúszójú szirticápa (Carcharhinus melanopterus)
Óceáni fehérfoltú cápa (Carcharhinus longimanus)
Óriáscápa (Cetorhinus maximus)
Fonócápa (Carcharhinus brevipinna)
Galápagosi cápa (Carcharhinus galapagensis)
Hétkopoltyús tehéncápa (Notorynhcus cepedianus)
Homoki tigriscápa (Carcharias taurus)
Karibi szirticápa (Carcharhinus perezi)
Tüskéscápa (Squalus achantias)
Kékcápa (Prionace glauca)
Fehér cápa (Carcharodon carcharias)
Nagy pörölycápa (Sphyrna mokarran)
Pettyes dajkacápa (Orectolobus maculatus)
Bronzcápa (Carcharhinus brachyurus)
Rókacápa (Alopias vulpinus)
Röviduszonyú makócápa (Isurus oxyrinchus)
Selyemcápa (Carcharhinus falciformis)
Világítócápa (Isitius brasiliensis)
Szürke szirtcápa (Carcharhinus amblyrhynchos)
Hatkopoltyús szürkecápa (Hexanchus griseus)
Tigriscápa (Galeocerdo cuvier)
A NAGY
fehér cápa
Testmérete változó, a leggyakrabban 3,5-5 méter hosszú példányokkal találkozhat az ember, de egyes páldányok a 6 métert is meghaladhatják. A legnagyobb lemért példány 6,4 méter hosszú és 3324 kilogramm tömegű volt. Egyes vélemények szerint a legnagyobb példányok a 7 métert is elérhetik. A faj nőstényei nagyobbra nőnek a hímeknél.
Az állat magányos és állandóan mozgásban van. Tápláléka szinte valamennyi halfaj és melegvérű állat (fókák, delfinek, kisebb cetfélék, valamint tengeri madarak, esetleg dögök is), amelyet zsákmányolhat.
Szaporodásáról nagyon keveset tudunk. Úgy tartják, hogy a nőstény elevenszülő, és csak egyetlen utódot hoz a világra.
NAGY pörölycápa
A neve is mutatja, a nagy pörölycápa 5,5 - 6,1 méteres hosszával a legnagyobb pörölycápafaj. Ez a porcos hal világszerte megtalálható a trópusi vizekben és a mérsékelt öv melegebb részein. Főleg a part menti vizekben és a kontinentális selfen fordul elő. A nagy pörölycápát a többi fajtól a „kalapács” alakja, amely széles és elől majdnem teljesen egyenes, valamint a magas sarló alakú elülső hátúszója különbözteti meg. Magányos csúcsragadozó, erőteljes úszására hagyatkozva, sokféle zsákmányt képes elejteni; többek között: rákokat, fejlábúakat, csontos halakat és akár más, kisebb cápákat is. Az eddigi megfigyelések szerint a hal „kalapácsa” a tüskésráják elfogására is alkalmas. A nagy pörölycápa elevenszülő, kétévente lehet számolni egy alommal, melyből legfeljebb 55 életképes utód kerül ki.
A nagy pörölycápa egyaránt kedveli a tengerpart menti részeket, de a nyílt tengert is. Gyakran brakkvízben is látható. Főleg a korallzátonyokat kedveli, de a kontinentális selfeken, szigetek lábainál, lagúnákban és mélyebb vizekben is fellelhető. Általában 1-80 méteres mélységekben tartózkodik, azonban akár 300 méter mélyre is leúszhat.
Cápák
Előfordulása
Macskacápa
A rendre általánosan jellemző, hogy mindig 5 pár oldalsó elhelyezkedésű kopoltyúrésük van, amely szabadon nyílik. Mellúszóik a kopoltyúrések sora után következnek. Hátúszójukban nincs tüske. Farokalatti (anális) úszójuk megtalálható. Szemüket harmadik szemhéj, átlátszó pislogóhártya is védi a sérülésektől.
Átlagos testhossza 1,8 méter. Két hátul elhelyezett hátúszóval, jól fejlett alsóúszóval, megnyúlt, de nem villás, hanem csapottvégű kormányúszóval, fecskendőrésekkel, öt kopoltyúréssel, amelyek közül a legutolsó a mellúszók széles töve fölött van elhelyezve és rövid csapott pofával. A száj közelében, a szájig futó barázdában helyezkednek el az egy, vagy két bőrlebennyel lezárható orrnyílások. Fogaik háromszögletesek, csúcsaik hegyesek, oldalt pedig fűrészesek.
Cápatámadás
A cápatámadás a cápák által ember ellen végrehajtott agresszió. A cápák nem tekintik tápláléknak az embert, a támadásoknak egyszerűen viselkedési okai vannak. Elsősorban ragadozó életmódjuk és az úgynevezett cápaösztön miatt jelentenek veszélyt. Az emberrel szembeni agresszív fellépés nem tipikus, de támadásaiknak mindezek ellenére minden évben van halálos áldozata.

A támadás lehet az ember által kiprovokált, vagy a cápa természetes környezetében provokálatlan. Provokált a támadás, ha például a búvár megragadja vagy piszkálja a cápát, ha a hálón fennakadt cápát próbálják elmozdítani, vagy ha etetik. Nem tekintik provokálatlannak az akváriumokban történt támadást, ha a cápák csónakot támadnak meg, illetve ha már halott embert harapnak meg.
Előfordulása :
Előfordulása
V
É
G
E
:)
Köszönöm a megtekintést
Full transcript