Loading presentation...

Present Remotely

Send the link below via email or IM

Copy

Present to your audience

Start remote presentation

  • Invited audience members will follow you as you navigate and present
  • People invited to a presentation do not need a Prezi account
  • This link expires 10 minutes after you close the presentation
  • A maximum of 30 users can follow your presentation
  • Learn more about this feature in our knowledge base article

Do you really want to delete this prezi?

Neither you, nor the coeditors you shared it with will be able to recover it again.

DeleteCancel

Make your likes visible on Facebook?

Connect your Facebook account to Prezi and let your likes appear on your timeline.
You can change this under Settings & Account at any time.

No, thanks

A reneszánsz - műnemek, műfajok

No description
by

Rita Szabó

on 12 December 2013

Comments (0)

Please log in to add your comment.

Report abuse

Transcript of A reneszánsz - műnemek, műfajok

A reneszánsz - műnemek, műfajok
A reneszánsz világképe
A líra
Az epika
A dráma
Shakespeare és a reneszánsz dráma
A reformáció százada
A 16. században Mo. a török ellen vívta élethalálharcát a fennmaradásért. A művelődés területén azonban az európai fejlődés szerves része tudott maradni.
Michelangelo Buonarotti: Ádám teremtése 1508-1512
Fra Angelico: Utolsó ítélet 1431
A reneszánsz alapja: társadalmi-gazdasági fejlődés: kereskedelem, városiasodás, korai kapitalizmus - polgárság, városállamok, feudalizmus fellazulása
Kezdete: 1300 körül, É-Itália, Firenze

Világ- és emberkép

A való világ, a természet törvényszerűségei felé fordul, a kereszténység továbbra is érvényes, de világiasabb gondolkodás
A firenzei Pitti-palota Filippo Brunelleschi (1377-1446) tervei alapján
Da Vinci: Szent Anna harmadmagával, 1510
A reneszánsz követhető mintát talált az antikvitásban, de nem értelmezhető a középkor teljes ellentéteként sem. Az antikvitásból a középkor átvette Platónt és Arisztotelészt, viszont nem vette át a többistenhitet és az anyagelvű gondolkodást. A korszakváltás tartalmi-szemléleti elemei már a középkorban kialakultak. A reneszánsz a középkorból és az antikvitásból egyaránt átvett elemeket, és ezeket egységesítette.
Sandro Botticelli: A Tavasz (1477 k.)
XIV. századtól a XVI. századig, "rinascita" - újjászületés, időbeli eltolódások
művészetben: trecento, quattrocento, cinquecento
Humanizmus
A reneszánsz korai időszakának legfontosabb szellemi áramlata és tudományos magatartásformája. A görög-római világ megismerésére és felújítására való tudományos törekvés, a klasszikus műveltségen alapuló tudományos magatartás jellemezte. Később nevelési eszmény is. Embereszmény: sokoldalúan képzett, kíváncsi ember, aki az élet minden területén képes tevékenyen helytállni.
A humanisták fáradhatatlanul kutatták a görög-római irodalom alkotásait. Görög szövegeket latinra fordítottak, helyreállították az antik remekírók szövegeit. A kkorral ellentétben a klasszikus római irodalom nyelvéhez tértek vissza. A nemzeti nyelvű irodalom is fontos lett. Grammatika, retorika, dialektika fontos, emberközpontú szemlélet. Egyéniség fontos, az egyes ember kiemelkedhetett a közösségből, hírnevet szerezhetett, de attól még követik a klasszikus elődöket.
Jan van Eyck: Az Arnolfini házaspár, 1434
A reneszánsz természetelvűséggel összefüggésben a művészetfelfogás központi elve a természet egyetemes törvényszerűségeként értelmezett harmónia és arányos megformálás lett. Az eszményítés művészi elvét a platonizmus is befolyásolta.
Változások: a nagy földrajzi felfedezéseket követően lendületet vettek a gyarmatosító mozgalmak. Átrendeződtek Európa főbb kereskedelmi útvonalai. A humanizmus észak-európai elterjedése a térségben előkészíti a talajt a reformáció számára. A szakadás a hit és a tudomány szétválasztásával párhuzamosan a hitélet területén is bekövetkezett.
1517, október 31. Wittenberg, Martin Luther
Nyomda a késő-középkorban (XV. sz. közepe, Mainz, Gutenberg, cserélhető ólombetűk, vászonrongyból készült papír
"Petrarca beleviszi a költészetbe a szentimentalizmust, megteremtve a reménytelen szerelem évszázadokon át érvényben maradó formuláját. Petrarca nyomában költők ezrei és ezrei epekedtek a kegyetlen, keményszívű szépség után, elmondták, hogy minden vadállat megszelidül idővel, csak a Hölgy szíve nem lágyul meg, átvették és mániákusan ismételgették Petrarca hasonlatait és allegóriáit. És megmaradt a petrarcai versforma, a szonett. Szigorú zártságával, csodálatos egyensúlyával nagy mesterek kezében ékszer, remekmű, de az epigonok kezében formai csiszoltságával ügyesen leplezheti a mondanivaló teljes hiányát." (Szerb Antal)
Petrarca: Canzoniere (Daloskönyv), olasz nyelvű, dolce stil nuovo, Laura, szerelmi költészet konvenciói (életre szóló szerelem, szeretett nő eszményítése, távolságtartás), de a szerelem világi élmény: a nő iránti vonzalom az eszményített, de földi asszonynak szól
Fölkél a nap, az asztalon fanyúl.
Várnánk, hogy szikra pattan, lámpa gyúl,
de október van, nyirkos és sötét,
az Úr kihörpölé arany sörét.

Arany sörét kihörpölé az Úr,
várnánk, hogy szikra pattan, lámpa gyúl,
de október van, undok és vizes,
az asztalon fanyúl, leszáll az est.

Leszáll az est, az asztalon levél,
azt írja, vártalak, hova levél?
Várnánk, hogy szikra pattan, lámpa gyúl,

az asztalon pohár, levél, fanyúl.
Október van, se fény, se árpalé,
arany sörét az Úr kihörpölé.
Az vagy nekem, mint testnek a kenyér
S tavaszi zápor fűszere a földnek;
Lelkem miattad örök harcban él,
Mint fösvény, kit pénze gondja öl meg;
Csupa fény és boldogság büszke elmém,
Majd fél: az idő ellop, eltemet;
Csak az enyém légy, néha azt szeretném,
Majd, hogy a világ lássa kincsemet;
Arcod varázsa csordultig betölt
S egy pillantásodért is sorvadok;
Nincs más, nem is akarok más gyönyört,
Csak amit tőled kaptam s még kapok.
Koldus-szegény királyi gazdagon,
Részeg vagyok és mindig szomjazom.
epigrammák
(ezek részben iskolai feladatra készült rögtönzések, Martialis-t követik (38-104), szellemes, csipkelődő hangnem, sikamlós erotika (vágánsköltészet), érvelés szerkezete, művelt ember szellemi fölénye)
Gryllusra

Gryllus, amíg te zönögsz, hallgatnak a tücskök a pusztán, / Némulnál te el és zöngene künn a tücsök!" (ford. Hegedűs István)
búcsúvers - propemptikon

pl. Búcsú Váradtól

alkalmi költemény, témája a szeretett személytől vagy környezettől való elválás (ez a vers egyébként elégia is)
Janus Pannonius
"Írt-e Janus akár egyetlen magyar verset is? Egyáltalán: tudott-e magyarul? Máig bizonytalan. De ha tudott is, képes lett volna-e a fejlődés akkori fokán álló magyar költői nyelven úgy kifejezni gondolatait, érzéseit, mint a reneszánsz végletekig csiszolt latinján?" (Csorba Győző)
Balassi Bálint
magyar diákok - wittenbergi egyetem, Biblia-fordítások, nemzeti nyelv kiművelése, iskolák, nyomdák
a reformáció irodalmi műfajai a vallásgyakorlat szolgálatában álltak, és hangsúlyosan közösségi jellegűek voltak
Biblia-fordítások:
1541: Sylvester János: Új Testamentum
1590: Károli Gáspár (protestáns)
1626: Káldi György (katolikus)
prédikációk, levélirodalom, vitadráma (protestáns és katolikus hitelveket dialógusos formában ütköztet)
zsoltárfordítások, -átköltések
Szenci Molnár Albert, 1607
magyar nyelvű világi irodalom a XVI. sz. második felében:
fabula:
Pesti Gábor: Aesopus fabulái, 1536
Heltai Gáspár: Száz fabula, 1566
históriás énekek: témája a korabeli történelmi-politikai események, lantkíséret, vándorénekesek
verses széphistóriák: szórakoztatás, szerelmes, kalandos témák, erotika, pl.: Gergei Albert: História egy Árgirus nevű királyfiról és egy tündér szűzleányról, 1570-80
http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/regi-magyar-irodalmi-2/ch06.html
poeta doctus
Balassa-Kódex: halála után fél évszázaddal készült, kéziratos, 1874-ben akadtak rá
"a XVI. századi énekvers-hagyománnyal szakítva, kiképzi a szöveg dallamtól független önállóságát, az autonóm lírai költeményt. Azaz a középkori énekhagyományt alakítja át modern értelemben vett lírai verssé." (Komlovszki Tibor)
ütemhangsúlyos verselés: alapja a hangsúlyos és hangsúlytalan szótagok szabályos váltakozása. Alapegysége az ütem, amelyet egy hangsúlyos, és néhány hangsúlytalan szótag alkot. A magyar ütemben a hangsúly mindig az első szótagra esik. Az értelmi és a verstani nyomaték nem feltétlenül esik egybe. Fajtái: a verssorban előforduló ütemek és a szótagok száma szerint. Ha a sor két, azonos szótagszámú ütemet tartalmaz, akkor felezésről beszélünk.
"Paripám, csodaszép Pejkó, ide lép, oda lép, hejhó"
"Ég a napmelegtől a kopár szik sarja, tikkadt szöcskenyájak legelésznek rajta."
"Fölösleges dolog sütnie oly nagyon, a juhásznak úgyis nagy melege vagyon."
"Tó szigetje édes honná,
Sátoruk lőn szép otthonná,
Ágyok áldott nyúgalommá:
Nincs egyéb, mi őket vonná."
Szemeid szép ragyogása
Eleven hajnali tűz,
Ajakid harmatozása
Sok ezer gondot elűz.
Balassi-strófa
gazdag rímtechnikájú, hangsúlyos-magyaros ritmusú versszak, amelynek három-, hat- és kilencsoros írásmódja ismeretes. Minden sora 6-6-7 szótagú kisebb egységből (ütemből) áll. Rímképlete: aab ccb ddb. Vagyis a hosszú sor hatosai egymással belső rímet alkotnak, a hosszú sorok záró egységei pedig szintén egybecsengenek. A ritmus és a rímszerkezet együtt nagyfokú megszerkesztettségre utal, és erőteljes zeneiséget hoz létre.
Vitézek, mi lehet ez széles föld felett szebb dolog az végeknél?
Holott kikeletkor az sok szép madár szól, kivel ember ugyan él;
Mező jó illatot, az ég szép harmatot ád, ki kedves mindennél.
Giovanni Boccaccio (1313-1375): Dekameron ('Tíz nap'), 101 novella, keretes
novella: kisepikai műfaj, tömören előadott történet, szűk tér és idő, kevés szereplő, egy szálon fut a cselekmény. Többnyire sorsdöntő fordulatra épül, máskor valamilyen hiány indítja el az eseménysort. Gyakran meglepően, csattanóval zárul.
"Boccaccio akkor van elemében, ha anekdotát mondhat. Szeret különös helyzeteken mulatni és furcsa emberekről mesélni. A különleges és kicsi dolgok érdeklik, a külső világ tarkasága. Igazi műfaja még nincs is a világon, neki magának kell megalkotni. Ez a novella." (B. M.)
A Canterbury mesék a 14. század második felében keletkezett, szerzője Geoffrey Chaucer (1340k - 1400). A mű Boccaccio Dekameronjához hasonlóan keretbe ágyazva egymástól független történeteket mesél el. A keretet az adja, hogy 30 zarándok (29 + 1 elbeszélő) Southwerkből Canterburybe tart, és útközben történeteket mesélnek egymásnak. A mű nem készült el teljes egészében, a ránk maradt gyűjtemény 23 történetet tartalmaz.
Az anekdota (görög 'kiadatlan') rövid, csattanós, tréfás, humoros történet, mely többnyire egyes közismert személyek vagy történelmi események mulatságos jellemzését nyújtja. Mai napig terjed szóbeli úton, s innen származik elnevezése is: eredetileg írásban ki nem adható történeteket jelentett. A középkori európai irodalmi anekdota a 13. századi Itáliában keletkezett. Ezekben a művekben a történelmi hűség kevésbé volt fontos, lényeges volt azonban az érdekesség, az elmondott esemény rövidsége és csattanós volta. Élt az anekdotával Dante és Boccaccio is. Magyar történelmi szempontból lényeges Galeotto anekdotagyűjteménye Mátyás királyról. A magyar irodalomban a 19. században élte a virágkorát, jeles képviselői Jókai Mór, Eötvös Károly, Mikszáth Kálmán.
középkori előzmények
a Globe és Shakespeare színpada
tragédia, komédia, színmű
Pasolini - trilógia (Dekameron, Canterbury mesék, 1001 éjszaka)
Jan van Eyck: Az Arnolfini házaspár, 1434
Full transcript