Loading presentation...

Present Remotely

Send the link below via email or IM

Copy

Present to your audience

Start remote presentation

  • Invited audience members will follow you as you navigate and present
  • People invited to a presentation do not need a Prezi account
  • This link expires 10 minutes after you close the presentation
  • A maximum of 30 users can follow your presentation
  • Learn more about this feature in our knowledge base article

Do you really want to delete this prezi?

Neither you, nor the coeditors you shared it with will be able to recover it again.

DeleteCancel

III. keresztes hadjárat (1189–1192)

No description
by

Péter Tátrai

on 23 November 2015

Comments (0)

Please log in to add your comment.

Report abuse

Transcript of III. keresztes hadjárat (1189–1192)

III. keresztes hadjárat (1189–1192)
Tátrai Péter, Nagy Máté, Pongó Béla
Előzmények
A II. keresztes hadjáratot követően a muszlimok nagyobb erővel kezdték támadni a keresztes államokat. Majd 1187. október 2-án a keresztesek Jeruzsálem feladására kényszerültek.
Hattaríni csata 1187. július 4.
A VIII. Gergely pápa felszólítására a három leghatalmasabb keresztény uralkodó: I. (Barbarossa) Frigyes német-római császár, II. Fülöp Ágost francia és I. (Oroszlánszívű) Richárd angol király szállt hadba Jeruzsálem felszabadítására.
I.(Barbarossa) Frigyes
A németek a hagyományos Duna menti útvonalon, Magyarországon keresztül haladtak, III. Béla magyar király vendégszeretően fogadta a Szentföld felszabadítására igyekvő külföldi seregeket.
Géza herceg
1189-ben Géza herceg és 2000 fős serege csatlakozik Frigyeshez.
I. (Oroszlánszívű) Richárd és II. Fülöp Ágost
Az angolok és a franciák hajón indultak el a Szentföld felszabadítására.
I. (Oroszlánszívű) Richárd
II. Fülöp Ágost
Angol király
Francia király
Szemben álló felek
Keresztes Lovagok
Szaracénok
A németek
A németek kezdetben sikerrel nyomultak előre, elfoglalták Konyát és felmentették az ostromlott Türosz és Belvoir várát. 1190. június 10-én azonban a sereget vezető 70 éves Frigyes a Kalikadnosz folyóba belefulladt. Fia, Frigyes sváb herceg, tovább vezette ugyan a sereget, de 1191 januárjában Akko alatt ő is meghalt.
- Akko vára
Angolok és Farnciák
A keresztény seregek, hosszú ostrom után 1191. július 12-én bevették Akkot. Pár héttel az akkoi győzelem után II. Fülöp Ágost francia király a francia seregekkel hazaindult. Oroszlánszívű Richárd seregei nem bizonyultak elegendőnek Jeruzsálem ostromához. A következő egy évben Richárd és Szaladin még számos csatát vívott, de döntő sikert egyik fél sem volt képes elérni.
Szaláh ad-Dín Júzsuf ibn Ajjúb
Egyiptomi szultán
A "béke"
Végül 1192. szeptember 2-án Szaladin és Richárd békét kötött. Eszerint Jeruzsálem Szaladin birtokában maradt, aki garantálta, hogy a keresztény zarándokok biztonságosan és szabadon látogathassák a szent várost és a Szent Sírt. A keresztények megtarthatták az általuk elfoglalt tengerparti városokat.
- A Szent Sír Bazilika
Napjainkban
Richárd hazaútja
Oroszlánszívű Richárd október 9-én indult haza. Útközben hajótörést szenvedett, és a szárazföldön keresztül folytatta útját. Szerencsétlenségére Bécs közelében felismerték, és ellenségének VI. Henrik német-római császárnak a vazallusa, V. Lipót osztrák herceg fogságba vetette. Csak miután 1194 tavaszán jelentős váltságdíjat fizettek érte, térhetett vissza Angliába. Visszatérve háborúba keveredett korábbi szövetségesével, a francia királlyal és egy kis vár ostroma közben meghalt.
I. (Oroszlánszívű) Richárd
Sírja (Anglia)
Jeruzsálem feladása 1187. október 2.
Felszólítás a hadjáratra
Anglia
Franciaország
Német-római bir.
Magyar Királyság
Egyiptom
Ajjúbida Birodalom
Róma
Jeruzsálem
Full transcript