III. keresztes hadjárat (1189–1192)

III. keresztes hadjárat (1189–1192)
Tátrai Péter, Nagy Máté, Pongó Béla
Előzmények
A II. keresztes hadjáratot követően a muszlimok nagyobb erővel kezdték támadni a keresztes államokat. Majd 1187. október 2-án a keresztesek Jeruzsálem feladására kényszerültek.
Hattaríni csata 1187. július 4.
A VIII. Gergely pápa felszólítására a három leghatalmasabb keresztény uralkodó: I. (Barbarossa) Frigyes német-római császár, II. Fülöp Ágost francia és I. (Oroszlánszívű) Richárd angol király szállt hadba Jeruzsálem felszabadítására.
I.(Barbarossa) Frigyes
A németek a hagyományos Duna menti útvonalon, Magyarországon keresztül haladtak, III. Béla magyar király vendégszeretően fogadta a Szentföld felszabadítására igyekvő külföldi seregeket.
Géza herceg
1189-ben Géza herceg és 2000 fős serege csatlakozik Frigyeshez.
I. (Oroszlánszívű) Richárd és II. Fülöp Ágost
Az angolok és a franciák hajón indultak el a Szentföld felszabadítására.
I. (Oroszlánszívű) Richárd
II. Fülöp Ágost
Angol király
Francia király
Szemben álló felek
Keresztes Lovagok
Szaracénok
A németek
A németek kezdetben sikerrel nyomultak előre, elfoglalták Konyát és felmentették az ostromlott Türosz és Belvoir várát. 1190. június 10-én azonban a sereget vezető 70 éves Frigyes a Kalikadnosz folyóba belefulladt. Fia, Frigyes sváb herceg, tovább vezette ugyan a sereget, de 1191 januárjában Akko alatt ő is meghalt.
- Akko vára
Angolok és Farnciák
A keresztény seregek, hosszú ostrom után 1191. július 12-én bevették Akkot. Pár héttel az akkoi győzelem után II. Fülöp Ágost francia király a francia seregekkel hazaindult. Oroszlánszívű Richárd seregei nem bizonyultak elegendőnek Jeruzsálem ostromához. A következő egy évben Richárd és Szaladin még számos csatát vívott, de döntő sikert egyik fél sem volt képes elérni.
Szaláh ad-Dín Júzsuf ibn Ajjúb
Egyiptomi szultán
A "béke"
Végül 1192. szeptember 2-án Szaladin és Richárd békét kötött. Eszerint Jeruzsálem Szaladin birtokában maradt, aki garantálta, hogy a keresztény zarándokok biztonságosan és szabadon látogathassák a szent várost és a Szent Sírt. A keresztények megtarthatták az általuk elfoglalt tengerparti városokat.
- A Szent Sír Bazilika
Napjainkban
Richárd hazaútja
Oroszlánszívű Richárd október 9-én indult haza. Útközben hajótörést szenvedett, és a szárazföldön keresztül folytatta útját. Szerencsétlenségére Bécs közelében felismerték, és ellenségének VI. Henrik német-római császárnak a vazallusa, V. Lipót osztrák herceg fogságba vetette. Csak miután 1194 tavaszán jelentős váltságdíjat fizettek érte, térhetett vissza Angliába. Visszatérve háborúba keveredett korábbi szövetségesével, a francia királlyal és egy kis vár ostroma közben meghalt.
I. (Oroszlánszívű) Richárd
Sírja (Anglia)
Jeruzsálem feladása 1187. október 2.
Felszólítás a hadjáratra
Anglia
Franciaország
Német-római bir.
Magyar Királyság
Egyiptom
Ajjúbida Birodalom
Róma
Jeruzsálem