The Internet belongs to everyone. Let’s keep it that way.

Protect Net Neutrality
Loading presentation...

Present Remotely

Send the link below via email or IM

Copy

Present to your audience

Start remote presentation

  • Invited audience members will follow you as you navigate and present
  • People invited to a presentation do not need a Prezi account
  • This link expires 10 minutes after you close the presentation
  • A maximum of 30 users can follow your presentation
  • Learn more about this feature in our knowledge base article

Do you really want to delete this prezi?

Neither you, nor the coeditors you shared it with will be able to recover it again.

DeleteCancel

JOGFORRÁSOK I.

No description
by

Beatrix Vissy

on 2 March 2017

Comments (0)

Please log in to add your comment.

Report abuse

Transcript of JOGFORRÁSOK I.

Alaptörvény
Az alkotmány mint jogforrás
JOGFORRÁSOK
JOGALKOTÁS
a

közhatalom
jogosítványa és feladata
= általános érvényű magatartási szabályok
kibocsátása
népszuverenitás,
demokratikus legitimáció
nem akárki, csak
a nép
által felhatalmazottak,
a
felhatalmazás erejéig
hatalommegosztás
alkotmányozó ~ törvényhozó
törvényhozó ~ végrehajtó hat.
központi ~ területi
törvényalkotás közjogi korlátai
alkotmánybíráskodás
ld. törvényhozási tárgykörök, törvényalkotási garanciák; rendeleti jogalkotás korlátai
ld. helyi közügyek helyi szintű szabályozása
mely közhatalmi szereplők
milyen formában és eljárásban
milyen tartalmi keretek között
alkothatnak jogot
Alkotmány hivatott meghatározni
, hogy

jogi korlátok közé szorítani a közhatalom-gyakorlást
Az alkotmány sajátos politikai funkciója:
speciális
jogi státusz
:
alap
törvény

az alaptörvényi minőség nélkülözhetetlen jellemzői
normativitás
(relatív) stabilitás
biztosíték:
alkotmány-
bíráskodás
biztosítékai változó összetételűek és erősségűek
speciális
funkcióval
bíró
jogi szabályrendszer
minden más jogszabály
érvényességének alapja és mércéje
A
jogforrások szabályozása kizárólag az [a]lkotmány feladata;
az [a]lkotmány éppen attól a jogrendszer alapja (...), hogy a jogszabályok kötelező erejét és fajtáit maga határozza meg.
Az [a]lkotmányban felsoroltakon kívüli jogforrás nem létezhet,
ezekhez [törvény] sem hozzá nem adhat, sem el nem vehet, mert mindkét esetben az [a]lkotmányba ütközne. [121/2009. (XII. 17.) AB hat.]
érvényesen csak olyan jogszabály létezhet,
amilyet az alaptörvény létezni enged
Törvények
legmagasabb szintű
népképviseleti
szerv által
garanciákkal övezett, demokratikus
eljárásban
életviszonyok szabályozásának legfőbb jogi eszköze
A törvényhozás jellegadó sajátosságai
DELIBERATÍV

döntéshozatal
javaslatok
nyilvános
,
érdemi

megvitatását
biztosító eljárás
amelyben a politikai erők
megközelítőleg egyenlő,

méltányos feltételekkel
vehetnek részt
Törvényhozási tárgykörök
Parlamentarizmus:
teljes, bármely életviszony
nincs a kormánynak "fenntartott" tárgykör
de lehetnek (Mo.-on vannak is)
kizárólagosan a parlamentnek fenntartott tárgykörök

Törvényhozás közjogi korlátai
alkotmány (alkotmánybíráskodás)
nemzetközi szerződések
uniós normák
eredményes népszavazás
Döntés, szavazás
többségi alapon
(főszabály: jelenlévők)

ellensúlyozza:
minősített többséghez
kötött tárgykörök -
hatalommegosztási funkció!
Vö.: At. R) cikk (1)-(2) bek. és S) cikk, T) cikk (3) bek.
Vö. At. T) cikk (4) bek., At. 5. cikk (5)-(6) bek.
Rendeletek

végrehajtási
típusú
szabályozási hézagot kitöltő (Mo.-on: Korm., önk.)
Bírói jog
Felsőbíróságok
sajátos funkciójából
fakadó normatív döntései
Nemzetközi és közösségi jog
nemzetközi szerződések
uniós normák
jogszabályok
TÖRVÉNY
Országgyűlés
RENDELET
Kormány
a Kormány tagja (me., miniszterek)
az MNB elnöke
az önálló szab. szerv vezetője
Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság elnöke
Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnöke
[Ksztv. 1. § (6) bek.]
helyi önkormányzat
Alaptörvény T) cikk

(1)
Általánosan kötelező magatartási szabályt
az Alaptörvény és az Alaptörvényben megjelölt, jogalkotó hatáskörrel rendelkező szerv által megalkotott, a hivatalos lapban kihirdetett jogszabály állapíthat meg.
közjogi szervezet-szabályozó eszközök
Jogszabályok fajtái:
Jogalkotói hatáskör

= közvetlenül az
alkotmányból

ered
a felhatalmazás

= akkor alkotható meg,
ha az
alk-ban meghatározottak szerinti jogszabály
külön
felhatalmazást adott rá
Hierarchikus viszony
Csak a
jogrendszer egységébe illeszkedő
jogszabály lehet érvényes
Azonos szintű jogszabályok kollíziója
önmagában nem
érvénytelenségi ok
Alaptörvény 18. cikk (3) bek.

A Kormány tagja törvényben vagy kormányrendeletben kapott felhatalmazás alapján, feladatkörében eljárva, önállóan vagy más miniszter egyetértésével rendeletet alkot,
amely
törvénnyel
,
kormányrendelettel
és a
Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletével
nem lehet ellentétes
.
Az önkormányzati rendelet
más
jogszabállyal
nem lehet ellentétes.
= kizárólag államéletre vonatkozó normatív aktusok
jogszabállyal
nem lehet ellentétes
sarkalatos törvény ~ törvény
Valamely, az [a]lkotmány által meghatározott törvény elfogadásához megkívánt minősített többség nem egyszerűen a törvényalkotási eljárás formai előírása, hanem
olyan alkotmányos garancia,
amelynek
lényeges tartalma az országgyűlési képviselők közötti széles körű egyetértés
. [1/1999. (II. 24.) AB hat.]
(...) meghatározott életviszonyok, illetőleg tényállások ellentétes (...) törvényi rendezése önmagában nem jelent alkotmányellenességet. Az ilyen rendezés
alkotmányellenessé csak akkor válik, ha az egyben az [a]lkotmány valamely rendelkezésének a sérelmével is együttjár.
[35/1991. (VI. 20.) AB határozat]

A normatív aktusok általános jellemzése
A magyar jogrendszer normatív elemei,
a normatív aktusok rendszere
AZ ELŐADÁS STRUKTÚRÁJA
alkotmány
törvény
rendelet
bírói jog
normatív
határozat

normatív
utasítás

Jat. 23-24. §
közhatalom-gyakorló
SZERV
közhatalom-gyakorló
SZEMÉLY
Mit szabályozhat?
szervezetét és működését
tevékenységét
cselekvési programját
(2)
Jogszabály
a törvény, a kormányrendelet, a miniszterelnöki rendelet, a miniszteri rendelet, a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendelete, az önálló szabályozó szerv vezetőjének rendelete és az önkormányzati rendelet. (...)
A JOGSZABÁLY ÉRVÉNYESSÉGÉNEK KRITÉRIUMAI
Kiknek eredeti, kiknek származékos a jogalkotási jogköre?
kizárólag
eredeti
:
Országgyűlés
eredeti

és származékos
egyaránt
Kormány
helyi önkormányzatok
kizárólag származékos:
minden más rendeletalkotó (Kormány tagja, MNB eln., ÖSZSZ vez.)
Jogot érvényesen csak
felhatalmazással
lehet alkotni.
Eljárási szabályok betartása
Jogot érvényesen csak az
eljárási garanciák megtartásával
lehet alkotni.
A jogszabályok érvényessége
Kihirdetés
Csak a címzettek által
megismerhető
jogszabály lehet érvényes
Fogalomhasználat
egy szinten, de nem abszolút egyenrangúnak

Egyszer már "sarkalatosként" elfogadott törvényt (törvényi szabályt)
csak minősített többséggel lehet
módosítani, illetve hatályon kívül helyezni
[vö. 1/1999. (II. 24.) AB határozat]
Alaptörvény 15. cikk (3) bek.

Feladatkörében eljárva a Kormány
törvényben nem szabályozott tárgykörben,
illetve
törvényben kapott felhatalmazás alapján
rendeletet alkot.
Példa
A jogalkotás mint közhatalom-gyakorlás
közjogi érvénytelenség
„súlyos", az alkotmányra visszavezethető
formai hiba
ugyanazon jogalkotó
különböző jogalkotó
pl. MNB eln. rend ~ Korm. rend.
érvénytelenségi ok
pl. törvény
~ törvény
(valaki túllépte a feladatkörét)
At. T) cikk (4) bek.
Hazánkban: ún. sarkalatos törvények
önálló alkotmányos feladatkörbe
tartozó, speciális szabályozási kérdéseket rendező:
Mo-on: MNB elnök, önálló szab. szervek részére (vö. speciális szakértelem)
pszeudonormák
tájékoztató
leirat
útmutató
állásfoglalás
stb.
=
de iure
nem, viszont
de facto
létező normák
érvénytelenek
A felhatalmazás
jogosultság vagy
kötelezettség
?
A felhatalmazással szemben támasztott
követelmények
:
Jat. 5. §
Egzaktság:
Kinek?
Mire?
Mennyiben?
Korlátok
szubdelegáció tilalma
lényegi és teljes jogalkotás átruházásának tilalma
egyedi aktus
normatív aktus
Btk
.
164. §

Aki
más testi épségét vagy egészségét sérti, testi sértést követ el.
nyitott
egyedileg meghatározott
Ítélet
: XY bűnős, testi sértés bűntettében
címzetti kör
tárgya
előre meg nem határozott esetszámmal ismétlődő magatartás
egyszeri magatartás
EREDETI
SZÁRMAZÉKOS
eredeti
származékos
kszesz
Érvénytelenséghez vezet:
minősített többség meglétének hiánya a sarkalatos törvényi rendelkezések esetében
köztársasági elnök által megvétózott törvény újratárgyalásának hiánya
a törvény lényegét érintő módosítás a zárószavazást közvetlenül megelőzően
??
"Sarkalatos törvény" példája
Alaptörvény G) cikk (4) bek.:

Az állampolgárságra vonatkozó részletes szabályokat
sarkalatos törvény
határozza meg.
A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 26. §
-
sarkalatossági záradék:

E törvény .... §-a az Alaptörvény G) cikk (4) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
egyéb
létező és kötelező normatív aktus, amely
nem jogszabály és nem kszesz
az
Alkotmánybíróság

normatív aktust
megsemmisítő határozata
a
Kúria
- jogegységi határozata
- önkormányzati rendeletet megsemmisítő határozata
Full transcript