Loading presentation...

Present Remotely

Send the link below via email or IM

Copy

Present to your audience

Start remote presentation

  • Invited audience members will follow you as you navigate and present
  • People invited to a presentation do not need a Prezi account
  • This link expires 10 minutes after you close the presentation
  • A maximum of 30 users can follow your presentation
  • Learn more about this feature in our knowledge base article

Do you really want to delete this prezi?

Neither you, nor the coeditors you shared it with will be able to recover it again.

DeleteCancel

Make your likes visible on Facebook?

Connect your Facebook account to Prezi and let your likes appear on your timeline.
You can change this under Settings & Account at any time.

No, thanks

Egyiptom ókori kelet, asszíria

No description
by

Julia Kurcsics

on 21 September 2012

Comments (0)

Please log in to add your comment.

Report abuse

Transcript of Egyiptom ókori kelet, asszíria

Ókori Kelet Az ókor az írásbeliséggel kezdődik, amikor a régészet kizárólagos tárgyköréből az emberiség bekerül a történelemtudomány hatáskörébe. Az ókori Közel-Kelet kiterjedését termékeny félhold és környezete alkotja, ami Mezopotámiból, Egyiptomból és a levantei térségből áll.A leghosszabb periódusát alkotja az emberiség történetének. Kezdete az i. e. 4. évezred második felére tehető. Az írásbeliség terjedésével a hamarosan más térségek is csatlakoztak hozzá.Az ókori keleti kultúrát végül a hellenisztikus civilizáció váltotta fel, amely nem más, mint a keleti és görög kultúra különböző arányú összeolvadása. Bibliai Kelet Az ókori Kelet fogalmának kialakulásánál külön kell érinteni a Bibliában foglalt történelem meghatározó jelentôségét. A középkori utazók a Bibliában leírt események helyszíneit keresték a Közel-Keleten.A Biblia valóban különleges szerepet kapott, és játszik ma is az ókori Kelet felfedezésében. Ez az egyetlen nagyobb szöveg az ókori Kelet egész írott hagyatékában, amely eredeti nyelvén és fordításokban is folyamatosan része volt a közel-keleti kultúrának. Termékeny félhold Elő-Ázsia, Közel-Kelet: a bibliai történetek színhelye.Mezopotámiától a Földközi-tengerig terjedő, az Arab-félszigettől és a Szíriai-pusztaságtól északra fekvő terület. Nevét James Henry Breasted orientalista régésztől kapta nagyjából félhold formája alapján. A téli időszakban hulló csapadéknak köszönhetően öntözés nélkül is termékeny terület.Itt születtek a legősibb városok Kr. e. a 8-7. évezredben: Jerikó, Damaszkusz. Egyiptom Mezopotámia Asszíria A Nílus völgyében alakult ki az ókori Egyiptom, az ókor egyik legfejlettebb civilizációja.Az egyiptomi civilizációt és társadalmat sokan merevnek, arisztokratikusnak, kasztszerűnek; irracionálisnak és a halál szeretetére épülőnek; elmúltnak és távolinak tartják. Ez a kép azonban félrevezető. Az egyiptomi civilizáció a maga korában nagyon életteli, változatos, sok meglepően modern kulturális jellegzetességet mutató. Egyiptom az egyik legősibb civilizáció a Földön,történelme több mint 5000 évet ölel fel. Építészet Hitvilág Szobrászat Szobrászat Építészet Iparművészet Mezopotámia egy közel-keleti terület volt az ókorban mely a Tigris és Eufrátesz folyók között feküdt. A Mezopotámia szó folyóközt jelent. Ezt a nevet a görögök adták a Tigris és az Eufrátesz folyók közti vidéknek.
Az onnan elterjedt írásformával nyerte el a "civilizáció bölcsője" elnevezést. A sumér írás az i. e. III. évezredben alakult ki. Eleinte egész szavakat, majd szótagokat jelöltek. A jeleket agyagba karcolták. A régészeti feltárások jóvoltából ma már több ezer agyagtábla segít bepillantani a mezopotámiaiak életébe. Alapvetően meghatározta a későbbi közelkeleti kultúrák fejlődését.
Mezopotámia területén az ókor folyamán nem jött létre tartós államalakulat. Számos ókori civilizáció benépesítette és meghódította ( akkádok, sumerek, babiloniaiak, asszírok, perzsák, hettiták és médek). A Tigris és az Eufrátesz folyók közötti területen a folyam menti kultúrákra jellemző öntözéses gazdálkodás alakult ki, és ezzel összefüggésben a mérnöki, geometriai, matematikai, csillagászati tudományok.
Mezopotámia lakói olyan tudományos és technikai felfedezésekkel gazdagították életüket, melyeket még ma is alkalmazunk.Városaik falait, templomaikat már kiégetett téglából emelték. Nekik tulajdonítjuk az eke és a kerék feltalálását is. Az óra percbeosztását és a kör fokokra osztását ma is a mezopotámiai minta szerint használjunk. Az égetett téglát a lakóházaknál nem használták, így a házak többnyire levegőn szárított téglából építették és nádat is használtak elkészítésüknél. A téglákat kifestve mozaikszerü képekkel díszatették az épületeket. Hatalmas palotáikat fényűző lakosztályok és templomegyüttesek és fogadórészek jellemezték.A templomok, zikkuratok tömör agyagtégla-építmények, a legfelső szinten kisméretű templommal, a lépcsős gúla oldalán lejtős feljárókkal. Az épületeket bástyaszerű kiugrások tagolták, sima vagy pártázatos lezárással. Gazdag díszítésű a félköríves kapubejáratok figyelhetők meg a boltív görbéjét zománctégla-díszítéssel hangsúlyozták, a falakat esetenként domborműves lapokkal díszítették. Kerámia : A fazekaskorong feltalálása és magas szintű alkalmazása. A színes, festett edények geometrikusán stilizált díszítésükkel az egyiptomiaknál magasabb színvonalúak. A természeti formákat teljesen mértanivá stilizálták.
Ötvösség : A királysírok gazdag leletei jelzik a fejlettségét. Mesébe illő királynői ékszerek, nemesfémből készült, ékkövekkel díszített kardok, gyöngyház berakású hárfa, aranyból való edények és használati tárgyak kísérték a magasrangú halottat a túlvilágra. Jellemzőek még a mozaikművű állatfejek, ékesített hárfák, aranyserlegek, női fejdíszek, aranysisakok, karperecek. A sumér szobrok anyagalehetett égetett agyag, bronz vagy kő. A sumér szobrok zömök, kerek testformát, sematikus arcformálást mutatnak. Az archaikus kor bálványai után természetes ábrázolásmód jellemzi. Jellegzetes a frontális ábrázolás, az egyszerű jellemzés, a tömbszerü tömeghatás, a fejlett izomzat.
A domborművek harci eseményeket, életképeket, vadészjeleneteket mutatnak. Az egyiptomiakhoz hasonlóan jellemző a szalagszerű ábrázolásmód. Az élet eseményeit, királyok hadjáratait, véres jeleneteket, templomi áldozatokat is ábrázolnak. A Tigris középső folyása mentén fekvő terület, amelynek népe az őslakosság és a Kr.e. 3. évezredben beözönlő semita akkádok összeolvadásából alakult ki. Asszíria jellegzetes katonaállam volt, amely a hódításra rendelkezett be. Felemelkedését a vasnak köszönhette. Hatalmas hadsereget fegyverkezhettek fel. Az asszír uralom a kegyetlenségről vélt híressé.Kr.e 7. század végén egy babiloniak vezette lázadás romba döntötte.
Sokáig Babilónia fennhatósága alatt állott, a Kr.e. 14. században vált független állammá.
Az asszír népcsoport évszázadokon keresztül kereskedő
törzsnek számított. A terület itt már alkalmatlan volt az öntözéses
földművelésre, ezért állattenyésztéssel foglalkoztak, és elsősorban a juhok
gyapjúját és a hegyekben bányászott érceket szállították más területek irányába. Szobrászat A szobrászat minden nemét művelték: trébeltek és öntöttek bronzból, faragtak keményebb kőből és puha alabastromból, alakítottak agyagból és készítettek összerakott művü szobrokat is. Az asszír szobrászat frontális beállítású, az arcok nyugalmával ellentétes a tetterőt eláruló izomzat. A test, a ruha mintázása egyszerű, a haj és a méltóságot jelző szakáll kidolgozása aprólékos. Kedvelik a fantasztikus, stilizált formákat, a keveréklényeket, az állatokból és emberből összerakott mitológiai démonalakokat. A rossznak eszméjét a szobrász úgy fejezte ki, hogy sokféle rút formát összerakott a jótékony szellem szobra is vegyes, de nem visszataszító formákból van egybe állítva.
Az épületek falait burkoló domboru művek a legkiválóbb alkotásai az asszír szobrászatnak. A városalapító és palotaépítő hatalmas királyok a legfőbb tárgya a domboru ábrázolásoknak. Építészet Az építészet feladatai közül legjelentősebbek a paloták voltak. Majdnem valamennyi nagy asszír király új, méretben és pompában, a korábbiakat felülmúló székhelyet építtetett, s ezek a hatalmas vállalkozások szinte a birodalom teljes anyagi és szellemi erejét igénybe vették. Ismerték a kapunyílások áthidalására, néha kisebb fesztávú, terek lefedésére is alkalmas boltozatot, de általános a síkfödém maradt s a falakat többnyire napon szárított agyagtéglából építették. Csak az alapokat készítették kőből, s a lábazatot burkolták kőlapokkal.
Assziria építészete nem hanyagolta el az isteni tiszteletre szolgáló építményeket sem. Ezek kevésbbé jelentékeny alkotásai. A szentély mintegy függelékét képezte a fejedelmi palotának és szintén vályogból emelt és szines mázu téglával burkolt, lépcsőzetesen emelkedő, csekélyebb terjedelmü építmény volt. Akkád nyelv Az asszír nyelv a sémi akkád nyelv két nyelvjárása közül az egyik, melyet Észak-Mezopotámiában beszéltek legalább 2500 éven át. A nyelv neve Agade városából ered, amely az idők folyamán a mezopotámiai civilizáció egyik fontos központjává vált. Az asszír-akkád a sumér és az egyiptomi nyelv után a harmadik legkorábbi nyelv fennmaradt írásos emlékekkel.
Az asszír nyelvemlékek szinte folyamatosan keletkeztek i. e. 2400-tól egészen i. e. 100-ig. Az arámi nyelv az 1. századra századra a hagyományaihoz ragaszkodó állami és vallási adminisztrációból is teljesen kiszorította az akkádot. Az ősi asszír nyelvet már legalább 2000 éve nem beszélik.
Az akkád írástudók a nyelvet az ékírás módosított változatával írták, amit eredetileg a sumerek használtak. Ninive VÉGE Köszönjük a figyelmet! Készítette: Kurcsics Júlia és Preiner Sára Az egyiptomi vallás a totemizmus maradványait őrzi. Isteneik között állatok is szerepeltek. Később az állatistenek emberi vonásokat vettek fel,de megtartották régi állatjellegüket, pl. Ré, a napisten, sólyomfejű ember, napkoronggal a fején. A korai időszakban minden tartománynak volt helyi istene a központosítással azonban fokozatosan általánosan tisztelt istenekké váltak. Ozirisz, aki eredetileg a termékenység istene, egy mítoszban a halottak birodalmával kötik össze.Vallásuk a lélek halhatatlanságát és vándorlását tanítja. A Középbirodalom hite szerint a halottak úgy érkeznek a túlvilágra, mint egy bírósági tárgyalásra. Ozirisz a bíró. A halottak istene, Anubisz az ember szívét megméri az igazságosság mérlegén; Thot, a Holdísten, aki egyben a bölcsesség istene is, feljegyzi az eredményt.A jók szellemi lelke a halál után Ozirisszel egyesül. Ezért elterjedt gyakorlat a mumifikálás. A Halottak Könyve útmutatást tartalmaz a halottak számára. Az ókori Egyiptom művészetét szigorú szabályok foglalták rendszerbe. Az építészetben matematikai ismereteiket használták fel arra, hogy szimbolikus mondanivalót fejezzenek ki.A legtöbbet használt építőanyagok a napon szárított tégla és a nád voltak. A kőépítkezések homokkő, mészkő, gránit tömbökből történtek.Az építészet alkotásait templomok, síremlékek, paloták és lakóházak képviselik. Főképp a vallási célú építészet volt a fontos, ezeket emelték időtálló anyagból (gránit, márvány) az örökkévalóságnak.A lakóházakról és palotákról nem sokat lehet tudni, vályog, fa és nád alkotta őket, ezért az idők során elpusztultak. A szobrok is tükrözik az egyiptomi világszemléletet. A művészek hitük szerint nem a jelennek, hanem az örökkévalóságnak dolgoztak, a halottaknak vagy a halottkultusz számára készítették alkotásaikat. A templomokban a domborművek és a szobrok, az uralkodót és az isteneket felmagasztalva, az e világban szerzett érdemeket örökítik át a túlvilági létbe. A domborművek laposak vagy mélyítettek; eseményeket, jeleneteket ábrázolnak. A fáraószobrok általában kemény, nemes kőzetből, gránitból, márványból, esetleg mészkőből készültek. Hieroglif írás Egyiptom nagyságához nagy mértékben hozzájárult, hogy korán kialakult egy egységes írásrendszer, amely elég fejlett volt nemcsak a mindennapi életben szükséges dolgok feljegyzéséhez, hanem a tudományos felfedezések és az irodalmi alkotások leírásához is.Bár a legrégebbi általunk ismert írás Mezopotámiában alakult ki, Egyiptomban ezzel majdnem egy időben jelentek meg az írott emlékek, eleinte kőbe vésve, később már papiruszon is.A hieroglif írás elnevezés a hieroglifa nevű írásjeleiről kapta a nevét. A hieroglifa görög szóösszetétel, fordítása: „szent véset” A hieroglifákat jobbról balra és balról jobbra is írták, illetve olvasták.
Full transcript