Loading presentation...

Present Remotely

Send the link below via email or IM

Copy

Present to your audience

Start remote presentation

  • Invited audience members will follow you as you navigate and present
  • People invited to a presentation do not need a Prezi account
  • This link expires 10 minutes after you close the presentation
  • A maximum of 30 users can follow your presentation
  • Learn more about this feature in our knowledge base article

Do you really want to delete this prezi?

Neither you, nor the coeditors you shared it with will be able to recover it again.

DeleteCancel

Make your likes visible on Facebook?

Connect your Facebook account to Prezi and let your likes appear on your timeline.
You can change this under Settings & Account at any time.

No, thanks

Mondattan

Magyar nyelvészeti bevezetés
by

Renáta Schmidt

on 7 November 2013

Comments (0)

Please log in to add your comment.

Report abuse

Transcript of Mondattan

É. KissKatalin – Kiefer Ferenc – Siptár Péter:
Új magyar nyelvtan

A mondattan tárgya és alapfogalmai
A mondattan tárgya
Mondattani kategóriák
Az alaki kategóriák felsorolása
Tartalmas kategóriák
Készítette: Schmidt Renáta
A mondattan azt vizsgálja, hogyan, milyen műveletekkel, milyen elveknek, megszorításoknak eleget téve kapcsolódnak össze a szavak kifejezésekké és mondatokká.
ellenkező irányból vizsgál:
magyar mondat tagolása, szerkezete
Köszönöm a figyelmet!
A kategóriák megállapítása
Mondatösszetevők osztályainak megnevezése alaki kategóriájuk és funkciójuk szerint is lehetséges.
Pl.: „lila dal” lila: melléknév, jelző
Ha két mondatösszetevő, mondatrész egy mondattani környezetben felcserélhető egymással,
akkor azonos osztályba sorolandók.
a) Esti Kornél
villamosozik
.
b) Esti Kornél
ír
.
c) Esti Kornél
reggelizik
.
helyettesíthetik egymást
azonos alaki osztályba tartoznak: igék
a)
Anna
elhagyta a férjét.
b)
Az asszony
elhagyta a férjét.
c)
Sztyiva húga
elhagyta a férjét.
d)
Az életével elégedetlen asszony
elhagyta a férjét.
e)
Az asszony, akiről olvastam,
elhagyta a férjét.
ige által kifejezett cselekvés, történés, állapot
szereplőinek megnevezése (igebővítmények)
’főnévi alaptagú kifejezés’/’főneves kifejezés’
Mondatösszetevők többféle funkciót is betölthetnek a mondatban, így többféle funkcionális elnevezésük lehet.
szintagmán belül: alaptag, bővítmény vagy módosító elem
alanyi, tárgyi és határozói funkciók
Magyar mondat felépítésében a hagyományos
mondattani szerepektől eltérő funkciók is vannak,
ezekre új fogalmakat kell bevezetni.
Az elemi alaki és kifejezéskategóriák
Anna
elhagyta a férjét.
főnév
főneves kifejezés
(NP), mely csak egy főnévi alaptagból (N) áll
ábrázolás: fa vagy doboz
NP
N
Anna
(Az életével elégedetlen) Anna elhagyta a férjét.
helyettesíthető összetett főneves kifejezésekkel
kiegészíthető módosító elemekkel
Anna
Az életével elégedetlen asszony elhagyta a férjét.
A kimerítő azonosítást kifejező
főnévi, névutói, melléknévi vagy határozószói alaptagú kifejezést
vidd az igét közvetlenül megelőző fókuszpozícióba!
Anna
hagyta el a férjét.
A kimerítő azonosítást kifejező
főnevet vagy főneves kifejezést
vidd az igét közvetlenül megelőző fóuszpozícióba!
Főnév, ige, melléknév, névutó és határozószó önmagában is alkothat kifejezést.
Fontos meghatározni, hogy az adott összetevőről az adott összefüggésben mint kifejezésről, vagy mint egy kifejezés alaptagjáról beszélünk.
Grammatikai kategóriák
ige (verbum: V)
főnév (nomen: N)
melléknév (adjectivum: ADJ)
névutó (postpositio: P)
határozószó (adverbium: ADV)
Tartalmi, a valóságra vonatkozó jelentéstartalommal bíró kategóriák
Kifejezések alaptagjaiként (VP, NP, ADJP, PP, ADVP), gyakran bővítményekkel és módosító elemekkel ellátva jelennek meg.
Grammatikai kategóriák
kötőszó (conjunctio: C)
számnév (numerus: NUM): határozott és határozatlan számnevek, határozatlan névelő, hány, valahány, néhány
determináns (D): határozott névelő, kijelölő szerepű kérdő, mutató, általános és határozatlan névmások (pl. melyik, mindegyik, bármely, eme, ezen)
Eddig besorolatlan szófajok:
főnévi névmások > főnevek
melléknévi névmások > melléknevek
számnévi névmások > számnevek
névmási határozószók > határozószók
igekötők > határozószók
Full transcript