Loading presentation...

Present Remotely

Send the link below via email or IM

Copy

Present to your audience

Start remote presentation

  • Invited audience members will follow you as you navigate and present
  • People invited to a presentation do not need a Prezi account
  • This link expires 10 minutes after you close the presentation
  • A maximum of 30 users can follow your presentation
  • Learn more about this feature in our knowledge base article

Do you really want to delete this prezi?

Neither you, nor the coeditors you shared it with will be able to recover it again.

DeleteCancel

Trójai mondakör

Anna K.
by

Anna Karikás

on 30 September 2013

Comments (0)

Please log in to add your comment.

Report abuse

Transcript of Trójai mondakör

Trójai
mondakör

a görög mondák legismertebb összefüggő mondacsoportja
A trójai mondakör
középpontjában a trójai háború áll
a trójai mondakör legnevezetesebb feldolgozása Homérosz két eposza:
Iliász: a trójai háború utolsó szakaszát írja le
Odüsszeia: Odüsszeusz trójai háború utáni kalandos hazatéréséről szól
A történet
Erisz ezért bosszút állt - a Heszperidák kertjéből szakított egy aranyalmát, ráírta, hogy „A legszebbnek”, és behajította az ünneplő társaság közé.
Péleusz és Thétisz lakodalma
A trójai háborúhoz a hagyomány szerint Thétisz istennő és Péleusz király lakodalmán kitört viszály vezetett.
Péleusz király és Thétisz, Néreusz tengeri isten leánya, lakodalmukat ünnepelték. Hivatalos volt minden isten, kivéve Eriszt, a viszály istennőjét.
Héra, Athéné és Aphrodité rögtön hajbakapott, melyiküket is illeti az aranyalma. Ítélőbírónak
a legszebb földi férfit, Párisz trójai királyfit választották.
Párisz választása
Párisz diplomáciai küldetésben érkezett Spártába, és kihasználva Menelaosz kényszerű elutazását, megszöktette Helenét és s magával vitte Trójába a palota kincseinek nagy részét is.
Héra Párisznak ígérte az Európa és Ázsia feletti hatalmat, ha javára ítél, Athéné hősiességet és győzelmet minden felett, Aphrodité pedig a legszebb földi nő szerelmét. Párisz Aphroditének adta az aranyalmát.
Heléné, a legszebb földi nő, kit Aphrodité Párisznak ígért, olyan szép volt, hogy még kislánykorában Theszeusz athéni király elrabolta, de fivérei visszarabolták. Eladósorba kerülve rengetegen versengtek érte. Végül Menelaosz, Agamemnón mükénéi király öccse nyerte el a kezét.
Előkészületek
Amikor Menelaosz hírül vette Párisz tettét, testvéréhez, Agamemnónhoz fordult segítségért.
Agamemnón vezetésével tehát hadba szálltak a görög föld legvitézebb királyai, hogy bosszút álljanak Páriszon és Tróján.
A legenda szerint amikor Helené kezéért versengtek a kérők, Tündareiosz spártai király, Helené apja megeskette a jelölteket, hogy tiszteletben tartják leánya választását, s ha valaki megsértené a házasság szentségét, közös erővel vesznek majd elégtételt.
Heléné visszaszerzése jó ürügy volt arra is, hogy a Fekete-tenger felé irányuló kereskedelmet ellenőrző és vámoló Tróját legyőzzék, és a görögök gazdagodjanak helyette.
Jóslatok
A hadak indulását Artemisz istennő is hátráltatta. Hogy az Aulisz
kikötőjében állomásozó görög hajóhad elindulhasson, Artemisz
Agamemnón leányának, Iphigéniának feláldozását követelte.
Agamemnón eleget tett az istennő követelésének, aki az
utolsó pillanatban a leány helyére, az áldozati
oltárra egy őzet helyezett, és Iphigéniát
a fellegekbe ragadta.
Készülődésüket váratlan események hátráltatták.
Odüsszeuszt, Ithaka királyát egy jóslat figyelmeztette, hogy ha hadba vonul, húsz évig nem térhet haza, ezért őrültnek tettette magát, hogy ne kelljen elhajóznia. De leleplezték, így Odüsszeusznak is csatlakoznia kellett a hadhoz.
Egy másik jóslat szerint az ostromlók csak akkor vehetik be Tróját, ha Akhilleusz is köztük harcol. Akhilleusz Péleusz király és Thétisz gyermeke volt. Születésekor Thétisz azt a jóslatot kapta, hogy fiára kétféle sors vár: vagy hosszú életű lesz, de nevét elfelejti a világ, vagy fiatalon, harc közben veszti életét, de neve örökké fennmarad. Thétisz, hogy a második jóslat beteljesülését megakadályozza, a Sztüx sérthetetlenné tevő vizébe mártotta Akhilleuszt, de sarka, melynél fogva tartotta, sebezhető maradt.
A hadba hívó követek érkezésének hírére Thétisz fiát leányruhába öltöztetve rejtette el Lükomédész szküroszi udvarában. De a leleményes Odüsszeusznak sikerült felfedeznie a lányok között Akhilleuszt, aki örömmel velük tartott a háborúba.
A harc
Nemsokára Párisz is elesett. A várat
viszont még mindig nem tudták
elfoglalni a görögök.
A görög hajóhad végre elindulhatott Trója alá.
Kilenc évig Trója hátországát gyengítették, a partvidéket gyarmatosították, a már ott élő görög lakosságot „felszabadították”.
A tizedik évben került sor Trója várának ostromára. Sokáig nem dőlt el a küzdelem.
Időközben Agamemnón és Akhilleusz között vita támadt Akhilleusz rabnője, Briszéisz miatt. Akhilleusz úgy megsértődött, hogy nem volt hajlandó harcolni. Egy idő után legjobb barátja, Patroklosz, miután hiába kérlelte a hőst, hogy jöjjön a harcba, Akhilleusz vértjében ment ki a csatába.
Hektór, a trójai fővezér, a vitéz trónörökös megölte Patrokloszt. Akhilleusz bosszút esküdött, véres rendet vágott maga körül a trójai katonák között, végül megküzdött Hektórral. Hektór az életével fizetett Patrokloszért, sőt Akhilleusz a kocsijához kötve végigvonszolta a vár körül.
Az ostrom folytatódott, Akhilleusz rettenetes pusztítást végzett a trójaiak között. De végül Párisz egy mérgezett nyíllal eltalálta Akhilleusz egyetlen sebezhető pontját, a sarkát.
A csel
A trójaiak még a városkaput is kibontották, hogy Athéné ajándékát be tudják vinni a falon belülre. Az éj leple alatt a görög harcosok kimásztak a faló belsejéből, beengedték társaikat, és iszonyatos pusztítást végeztek a városban.
A furfangos Odüsszeusz ötletére egy belül üreges óriási falovat építettek, amiben görög harcosok rejtőztek el, és Athéné istennő tiszteletére küldött ajándékként a kapu előtt hagyták, a sereg pedig cselből elhajózott.
Apollón papja, Laokoón, gyanút fogott, és figyelmeztette a trójaiakat, ne engedjék be a falovat a városba. De Athéné bosszúból két hatalmas kígyót küldött a papra, amint két fiával áldozatot mutatott be éppen, a kígyók rájuk csavarodtak és megölték mindhármukat.
Hazatérés
Trója elfoglalása után a görögök hazaindultak. Többségük rendben hazaérkezett, de néhányuk kalandosan jutott csak haza.
Odüsszeusz tíz évig bolyongott a tengeren és időzött különböző szigeteken, hihetetlen élmények részeseként, mire hazaért Ithakába, ahol felesége, Penelopé hűségesen várta őt, holott az özvegynek hitt királynét kérők hada ostromolta.
Agamemnón hazaért Mükénébe. De felesége, Klütaimnesztra neheztelt rá már Iphigénia feláldozása óta, ráadásul időközben összeszűrte a levet Agamemnón unokafivérével, a trónkövetelő Aigiszthosszal. A hazatérő férjet megölték. De leányuk, Élektra nem tudott belenyugodni a történtekbe: öccsét, Oresztészt rávette, hogy álljon bosszút apjuk haláláért. Oresztész meg is ölte anyját és annak szeretőjét.
Menelaosz megbocsátott Helénének, és együtt tértek haza.
Menelaosz
Klütaimnesztra
Agamemnón
Heléné
Párisz
Erisz
Iphigénia
Artemisz
Péleusz
Thétisz
Briszéisz
Akhilleusz
Patroklosz
Laokoón
Athéné
Héra
Aphrodité
Hektór
Apollón
Élektra
Oresztész
Aigiszthosz
Tündareiosz
Odüsszeusz
Penelopé
A szereplők közti kapcsolati hálózat
szülő-gyerek kapcsolat
testvéri/unokatestvéri kapcsolat
házastársi, szeretői kapcsolat
egyéb
áldozat
rábeszéli a gyilkosságra
főpap
választ
döntés
döntés
döntés
Köszönöm a figyelmet!
Készítette:
Karikás
Anna
9.b
Full transcript