Loading presentation...

Present Remotely

Send the link below via email or IM

Copy

Present to your audience

Start remote presentation

  • Invited audience members will follow you as you navigate and present
  • People invited to a presentation do not need a Prezi account
  • This link expires 10 minutes after you close the presentation
  • A maximum of 30 users can follow your presentation
  • Learn more about this feature in our knowledge base article

Do you really want to delete this prezi?

Neither you, nor the coeditors you shared it with will be able to recover it again.

DeleteCancel

Make your likes visible on Facebook?

Connect your Facebook account to Prezi and let your likes appear on your timeline.
You can change this under Settings & Account at any time.

No, thanks

SP14.1: Mi a szociálpszichológia?

Mi a szociálpszichológia?
by

Csaba Szummer

on 10 March 2015

Comments (0)

Please log in to add your comment.

Report abuse

Transcript of SP14.1: Mi a szociálpszichológia?

POLÁNYI
a premodern kultúrák embere csak nehezen képes elfogadni két eseményről, hogy azok között nincsen valamilyen jelentésteli kapcsolat ám „a modern szellem pontosan az ellenkező irányú hibába esik, az emberi szellemet a válaszok egy előre jelezhető rendszerévé igyekszik lecsupaszítani. /.../ Sok tudós és filozófus állítja immár évszázadok óta, hogy minden emberi lény, saját magukat is beleértve, automatikusan működő gép.”
MÍTOSZ ÉS TUDOMÁNY
a tudományokban, akárcsak a mítoszban "/m/inden tapasztalati megfigyelés végső soron a járulékos részeknek a fokális centrumhoz való integrációján múlik" , vagyis az eredetileg elszigetelt tapasztalatokat járulékos részekként valamilyen központi fogalmi maghoz kapcsoljuk; a cél a tapasztalatok integrálása, koherencia teremtése az eredetileg különálló események között.
A MÍTOSZ "JOBB" VOLNA, MINT A TUDOMÁNY?
"az eltéréseket értékelve ki kell jelentenünk, hogy sok tekintetben az archaikus szellem a jobb. /.../ Az archaikus szellem kétségtelenül hajlamos arra, hogy ezt a /járulékos részek és a fokális centrum közötti – Sz. Cs./ koherenciát a képtelenségig eltúlozza, mégis közelebb áll az igazsághoz, mint a modern elképzelés, amelyben nincs helye e koherenciák minőségének és mélységének, s ezért azon járulékos elemek teljességének sem, amelyek e koherenciák létrejöttéhez szükségesek."
AZ ÉRTELEM HIÁNYZIK A TUDOMÁNYBÓL
A mítosz és a vallás a természettudományokkal szemben a dolgok közötti összefüggések „minőségét és mélységét” is képes figyelembe venni, integráló ereje meghaladja a természettudományét, minthogy az „reduktív” válaszokra törekszik csupán
ISTEN NEM TERMÉSZETTUDOMÁNYOS FOGALOM
"nem olyan lény, akinek léte logikai, tudományos vagy racionális eljárással megállapítható lenne, mielőtt imádni kezdenénk őt. Isten olyan elkötelezettség, mely beletartozik rítusainkba és mítoszainkba. Integráló, képzeleti erőfeszítéseinkben ő az a fókusz, amely értelemmé egyesíti a vallásgyakorlás valamennyi összeegyeztethetetlen elemét. "
„Lehet, hogy nehéz megérteni, milyen alapon azonosítják magukat a bororó indiánok piros papagájokkal, de nincsen rá okunk, hogy ezt nagyobb képtelenségnek tartsuk sok tudós és filozófus elképzelésénél, akik viszont gépnek mondják magukat.”
Polányi:

"Ezen hiedelmek egyikének sincs semmiféle szó szerinti értelme. Éppoly könnyen lerombolhatók, mint Polonius színpadi halálának ténylegessége, ha valaki megpróbálja valóságosságukat védelmezni a tények világában. Egyaránt a képzelet művei, amelyeket elfogadunk mint teljesen összeegyeztethetetlen ismertetőjegyek jelentésteli integrációját, mivel mélyen megindítanak bennünket és segítenek abban, hogy a magasztos értelem hatalmas tengerében egyesítsük életünk szétszórt cseppjeit."
A "NAGY IDŐ" "MAGYARÁZÓ" SZEREPE
„Mihelyt a mítoszt egyszer már ’elbeszélték’, vagyis feltárult, támadhatatlan igazsággá válik: abszolút igazságot alapoz meg”.
Valamelyik ősünk ostobasága miatt megjelent például a halál, vagy az ősök engedetlensége miatt fájdalommal szül az asszony és vérének verítékével keresi meg kenyerét a férfi.
MIRCEA ELIADE
A mítosz által elmondott történet önkényes és fantasztikus, a mitikus narrációban bármi átalakulhat bármivé, ez az önkényesség mégis képes feloldani, elviselhetővé tenni a világban található értelemnélküliséget.
Mintegy igazolja, elfogadhatóvá és sorsszerűvé változtatja ugyanis az emberi lét korlátait, fájdalmas hiányait; szenvedéseinket a kozmikus világrend részévé avatja, egyetemességet kölcsönözve nekik.
Hans Blumenberg
a mitikus narráció nem magyarázatot ad a dolgokra, mi több, „inkább implicit módon visszautasítja a kérdésfeltevéseket a történetmondás segítségével.”
„Amikor bármi származhat bármiből, nem beszélhetünk magyarázatról, vagy a magyarázat szükségességéről. Egyszerűen történeteket hallunk.”
Amikor a Biblia a szivárványról mesél, nem fizikai magyarázatra törekszik:

"Szövetséget kötök ti veletek, hogy soha ezután el nem vész özönvíz miatt minden test; és soha sem lesz többé özönvíz a földnek elvesztésére. És mondá az Isten: Ez a jele a szövetségnek, melyet én örök időkre szerzek közöttem és ti köztetek, és minden élő állat között, mely ti veletek van." (I. Móz 9, 9-15)
A SZENT SZÖVEGEK KORPUSZA
minden modernitás előtti kultúra kiemeli a narratívák tengeréből a szakrális szövegek korpuszát, hogy valamifajta elsődleges és megkérdőjelezhetetlen tekintélyt ruházzon rájuk.
A mitikus-vallási narratíva lehetővét teszi a mindennapok szétforgácsolt tapasztalatainak valamilyen mintázat szerinti összeillesztését
9.4. A mitikus narráció mozgástere
MÍTOSZ ÉS TUDOMÁNYOS VILÁGKÉP
a vallás által vizionált világkép és a tudományos világkép összeütközésbe került egymással
a modern hívőnek, amint belép a templomba, el kellene felejtenie azt a tudományos világképet, amit a templomon kívül igaznak tart.
A VALLÁS NEM CSUPÁN FIKCIÓ
A vallás beszédmódja vagy nyelvjátéka az irodalom műfajával szemben, és hasonlóan mondjuk a történetíráshoz, igényt tart arra, hogy valóságosnak tartsák.
A vallásnak, ha nem akarja elveszíteni legitimitását, meg kell újítania középkori világképét.
JUNG
„Felekezeteink /…/ régies rítusaikkal és elképzelés-formáikkal olyan világképet fejeznek ki, amely a középkorban ugyan /.../ nem okozott /.../ problémát, a ma embere számára azonban érthetetlenné vált. /…/ a modern világszemlélettel való összeegyeztethetetlenségük ellenére mégis sokan olyan elképzelésekhez ragaszkodnak, melyek szó szerint nem képesek megbirkózni az utóbbi öt évszázad szellemi fejlődésével."
MI A SZOCIÁLPSZICHOLÓGIA?
Számonkérés:

fél oldalas esszékérdés
+ 5 db fogalommeghatározás
JEGYMEGAJÁNLÁS: a két ZH átlaga alapján, négyestől felfelé
VIZSGA: 3. zh
KÖTELEZŐ IRODALOM
Szummer Csaba: Éjanyánk – Jung
völkisch
miszticizmusáról.
Múlt és jövő.
2013/4:90-109
Zimbardo, Philip: A Lucifer-hatás (Hogyan és miért válnak jó emberek gonosszá?) Bp., Ab Ovo, 2012
Smith-Mackie: 3,5,6,9,10,13,14 fejezetek
EMBERI VILÁG, EMBER ÁLTAL ELŐÁLLÍTOTT KÖRNYEZET
Platón, Prótagorasz-Szókratész dialógus
Prométheusz, az előrelátó
Epimétheusz, a szeleburdi demiurgosz megteremti az embert, de nem ad neki túlélési eszközöket, mint az állatoknak
Az ember meghatározatlan állat, szabad lény
Jakob von Euxküll: az állatok Umweltje
Az embernek nincsen Umweltje
SZABADSÁG, TRANSZCENDENCIA
az eszköztelenség pozitív oldala a szabadság
az ember transzcendálni tudja, meghaladhatja az adottságokat
viszonyulni is képes önmagához és a lehetőségeihez
CSELEKVÉS
az ember létrehozza a környezetét
a közömbös, kaotikus világ antroporffá változik, idomul hozzánk
a cselekvések során megtapasztaljuk a szabadságunkat
TUDÁS
a cselekvés reflexivitásra ad lehetőséget
viszonyulunk saját magunkhoz és az áltatlunk megteremtett környezethez
KULTÚRA: az egymáshoz való viszonyulás tudása
CIVILIZÁCIÓ: a természethez való viszonyulás tudása
Kultúra: a jelentések alapján történő értelmezések tartománya, "sűrű leírás" (Clifford Geertz)
A társadalom konstruált valóság, jelek és jelentések hozzák létre
ÉLETVILÁG, MINDENNAPI TUDÁS
mindennapi lét: hiszünk benne, hogy a világ adottság,
úgy van, ahogyan megtapasztaljuk
érdeklődésünk fókuszában természetesen mi magunk állunk
a társadalmi valóságot adottságként tekintjük
tipizációk segítségével igazodunk el a dolgok között
a tipizációk a relevanciaforrások
PRAGMATIZMUS
siker, hatékonyság, a bejáratott megoldások preferálása
szituatív, rutinszerű, reflektálatlan tudás a társas valóságról
ellentmondásos, szervezetlen, elnagyolt, homályos
látszatokra épül: heliocentrizmus, lapos Föld, babonák, antiszemitizmus
a látszatok: téveszmék és józan ész egyszerre
VALLÁS
a hit kollektív változata
isteni perspektívába helyezi az emberi cselekvést
kozmikus kontextust adnak az emberi létnek
TUDOMÁNY
Lukács: dezantropomorfizál
Kurt Lewin: Arisztotelész vs. Galilei
A. Schütz: az elvont modell "nem született meg, nem nő fel és nem fog meghalni sem. Nincsenek reményei vagy félelmei; /.../ nem lehetnek más érdekkonfliktusai és indítékai sem, mint amelyeket a társadalomtudós neki tulajdonított. Nem tud tévedni sem, ha nem a tévelygést szánták tipikus sorsául. Választása sincs, csupán olyan alternatívák közt, amelyeket a társadalomtudós tűzött elébe."
A SZOCIÁLPSZICHOLÓGIA TÁRGYA
az egyén a maga mindennapiságában
szociális (társas) kontextusban
társas:
társadalmi, csoport, diádikus kapcsolat, nagycsoport
Comte: "az egyén egyszerre oka és következménye a társadalomnak"
Salomon ASCH
a társadalmi rend anyagi tárgyak és intézményesült kapcsolatok formákában objektiválódik, amelyek makacs tényekként állnak szemben az egyénnel, hatnak rá és megváltoztatják őt.
Richard Rorty
„Azok közé a sajátságos halandó élőlények közé tartozunk, akik önmagukat saját fogalmaikkal leírva, magukat teremtették”, írja Richard Rorty. Egy Ágoston, egy Descartes, egy Nietzsche vagy egy Freud poétikai ereje képes arra, hogy radikális módon átírja az addig érvényesnek tartott antropológiákat. Amit így nevezünk, „önmagunk”, az nem más, mint egyéni és közösségi létezésünket meghatározó egyik leghatékonyabb fogalmi szerszámunk.
Önmagunk „áttervezése”, átformálása az énünkre vonatkozó reflexiók útján, annak a megváltoztatása, ahogyan „jelen vagyunk” saját magunk és mások számára - Daniel Dennett kifejezésével - az egyik legeredményesebb „daru” szerepét játszotta a kulturális evolúció folyamán, nagyságrendekkel jelentősebb változásokat idézve elő, mint egyéb fogalmi újításaink.
Az énünkről alkotott kép, például a szabad akaratba vetett hit megléte vagy hiánya, jelentős mértékben befolyásolja tényleges mozgásterünket. Az újkortól kezdődően ennek a konstrukciónak a jelentősége még inkább megnő
Ahogyan Foucault és a Foucault módszerét alkalmazó „genealógiai-archeológiai” vizsgálódások rámutattak, „a modernitás megkülönböztető jegye”: az állampolgárokat arra ösztönzik és tanítják, hogy külső kényszereknek való engedelmeskedés helyett „saját magukat fegyelmezzék ’szubjektivitásuk’ megalkotásával és megerősítésével (az önmonitorozás és önkontroll képességével).”
TÁRSAS SZÜKSÉGLETEK
hiányállapotai: magány, száműzetés, magánzárka, kiátkozás
A pokol - a másik. (Sartre) De a mennyország is a másik.
Proszociális tartomány: szeretet, szerelem, megértés, bizalom, altruizmus, tisztelet
Kompetitív, zéróösszegű játszmák: agresszió, hatalom, presztizs
TÁRSAS/TÁRSADALMI MEGISMERÉS ÉS ÉRTÉKELÉS
A másik az én határom, egyben folytatásom.
Az öngyűlölet és a nagyzási hóbort egyaránt a társas élet zavaraire vezethető vissza.
Mivel társadalmi térben élünk, állandó szükségletünk a másiktól érkező visszajelzés.
A "RENDSZER"
a társadalom eltárgyiasult, a mindennapi perspektívából áttekinthetetlen szervezetű valósága: a tőzsde, a pártok, a gazdaság folyamatai
ÉLETVILÁG: a személyes szférám, amiben létezem.
A RENDSZER megpróbálja gyarmatosítani, uralma alá vonni az életvilágot.
Az ÉLETVILÁG alatt saját tudattalan folyamataink zakatolnak. Ez hasonló módon áttekinthetetlen az egyén számára, mint a RENDSZER.
ÖNISMERET
Minden ember szociálpszichológus. A tanulás és a megértés legjobb módszere, ha kívülről tudjuk figyelni magunkat a társas helyzetekben.
Fontos és érvényes tudásunk van az életünket keresztül-kasul átjáró emberi kapcsolatok világáról, s benne saját szerepünkről.
Az ember ismerjen rá azokra a képességeire, amelyekkel életét irányítja, amelynek segítségével kapcsolatokat hoz létre és tart fenn.

AJÁNLOTT IRODALOM
Csepeli György: Szociálpszichológia. Bp., Osiris
Jakob von Uexküll
Clifford Geertz
Alfred Schütz
Lukács György
Chartre
Sainte- Chapelle
La sagrada
família
Polányi Mihály
Marx: az emberek maguk csinálják a történelmüket, de nem maguk választotta, hanem közvetlenül meglévő, adott és örökölt körülmények között
Hans-Georg Gadamer: az egyén csupán felvillanás a történelmi lét, a hagyomány zárt áramkörében
Nietzsche: a történelembe vetett ember sorsa egyszerre követi a cselekvő és a szenvedő igeragozás szabályait
Foulcault: a társadalom objektív struktúrái meghatározzák a személyt
Mi van a színfalak mögött?
- a Mátrix metaforája

Mi van
a tudatom
színfalai
mögött?
Freud metaforája

Buda Béla
webhely, ahol minden szükséges információ
megtalálható:
www.tinyURL.com/SZUMMER
1
"Szummer Csaba egyetemi és nyilvános előadásai" (
word fájl
)
1.
tartalomjegyzék
az összes kurzusomról
2. értelemszerűen kell
kiválasztani
: pl. SZOCIÁLPSZICHOLÓGIA, előadás, 2. félév, esti)
3.
Megtalálható benne:
tantárgyi tematika
kötelező irodalom
vizsgakövetelmények
Haladási napló
(excel fájl)
1. több munkafüzetből áll
2. értelemszerűen kell kiválasztani: pl. SZOCIÁLPSZICHOLÓGIA, előadás, esti)
3. Megtalálhatóak benne:
az egyes előadások linkjei
LETÖLTHETŐ SZÖVEGEK
(ez egy mappa)
webhely, ahol minden szükséges információ
megtalálható:
www.tinyURL.com/szummer1
Full transcript