Loading presentation...

Present Remotely

Send the link below via email or IM

Copy

Present to your audience

Start remote presentation

  • Invited audience members will follow you as you navigate and present
  • People invited to a presentation do not need a Prezi account
  • This link expires 10 minutes after you close the presentation
  • A maximum of 30 users can follow your presentation
  • Learn more about this feature in our knowledge base article

Do you really want to delete this prezi?

Neither you, nor the coeditors you shared it with will be able to recover it again.

DeleteCancel

Make your likes visible on Facebook?

Connect your Facebook account to Prezi and let your likes appear on your timeline.
You can change this under Settings & Account at any time.

No, thanks

AZ ÍRÁS TÖRTÉNETE

No description
by

Réka Sz. Hajagos

on 5 July 2014

Comments (0)

Please log in to add your comment.

Report abuse

Transcript of AZ ÍRÁS TÖRTÉNETE

Biztos hallottál már a barlangrajzokról, ezeket a fantasztikus műalkotásokat a tudósok egy része az írás előfutárának tart.
Az írás története ma is sok titkot rejt. Talán nem is gondoltad, hogy kezdetei egészen az őskorig nyúlnak vissza. Pedig így van. Az emberiség történetének nagyobb részében nem ismerte az írást, a gondolatok rögzítésének első és legegyszerűbb módja a rajzolás volt.
ŐSKOR
Hieroglifák
Az egyiptomiak legrégibb írása, a hieroglif írás (jelentése : szent véset) Kr.e. 2900 körül alakult ki. Jellemzője, hogy jelei képszerű jeleket ábrázolnak, a fejlődés során ezek a képszerű jelek nem csak egy szót, hanem szótagot esetenként hangot is jelöltek.
Egyiptom írása több mint ezer éven át megfejtetlen rejtély volt. Jelentését a 19. században Jean-Francois Champollion francia tudós fejtette meg a rosette-i kő segítségével.



TUDOD-E,
hogy az ókor első jelentős könyvtára Alexandriában épült Kr.e. a IV - III. század fordulóján? A könyvárban közel 49 ezer papirusz tekercset őriztek. Az ókori világ legnagyobb könyvtárát a Ptolemaiosz uralkodók alapították Kr. e. a 3. században. A könyvtár az ókori irodalom egészét gyűjtötte, s már katalógusa is volt.



A maja indiánok írása is hieroglifákból áll. Jelenleg ezeknek a jeleknek csak a felét tudjuk megfejteni.

Képírás
A képírás jellegéből ma is sokat őriz a kínai és a japán írás. A kínai írás eredetileg különböző tárgyak, élőlények képét idézte, a fejlődés eredményeként a jelek elvesztették képszerűségüket. A kínai írás érdekessége, hogy nem követi a képírástól a betűírásig tartó fejlődési vonalat. Ennek oka, hogy a kínai nyelv csupa egy szótagú szóból áll. Egy szó általában több jelentésű. A kínai írásjelek megtanulása nem egyszerű, legalább 3000 jel ismerete szükséges.
ÉKÍRÁS
A sumérok ékírása Kr. e. 4000-ben alakult ki. Írásuk kevert szó- és szótagírás volt. Puha agyagtáblába rajzolták be a jeleket, majd napon megszárították, vagy kiégették az agyagot. Az agyagtáblák az emberiség első könyvei. E leletből ismerjük a sumérok egyik legszebb irodalmi emlékét, a Gilgames-eposzt. Az ékírás tizenhárom jelét Georg Friedrich Grotefend, egy 27 éves, fiatal német gimnáziumi tanár már helyesen értelmezte a teljes megfejtéshez Creswicke Rawlinson jutott el.
AZ ÍRÁS TÖRTÉNETE
Az őskori ember csak rajzban tudta rögzíteni gondolatai, ismereteit. Kőbe, fába, csontba karcolta, a barlang falára festette az elejtendő állat képét: bölényt, mamutot, vadlovat. A barlangrajzok nem kapcsolódnak egyetlen nyelv szókincséhez: ki-ki a saját nyelvén értelmezheti ábráit. A nagy kérdés az, hogy miért készítették ezeket a műalkotásokat. Vannak kutatók, akik szerint csupán díszítésül szolgáltak. Mások szerint ezek a barlangok mindenekelőtt kultikus szertartások színhelyei voltak. Az alkotások közül a spanyolországi Altamira barlang és a franciaországi lascaux-i barlang vált különösen híressé.
Nézegess barlangrajzokat!
TUDOD-E,

hogy az Altamira barlang festményeit egy kislány fedezte fel?
Az 1870-es évek elején a műkedvelő régész, Sautuola a barlang előcsarnokában folytatta ásatásait. Kislánya unatkozván felfedezőútra indult a barlang belseje felé. Hamarosan - toros, toros! - kiáltásokkal futott vissza és kezdte maga után vonszolni a szűk folyosóba meglepett apját. Don Sautoula négykézláb mászott az alacsony mennyezetű folyosón lánya után, melynek végén a mennyezetet élénk színekben pompázó bölények, lovak, vaddisznók, szarvasok csodálatos festményei borították.

TUDOD-E,

hogy az ékírással készült könyvekből állt Asszurbanipál király ninivei könyvtára. A több, mint 20000 könyvet szinte teljes épségben találták meg. Ez annak köszönhető, hogy ezek a könyvek agyagból készültek.

A feledékenység ellen az emberek többféle tárgyjelet használtak. Először a mennyiségek rögzítésére találtak ki jeleket. A kipu az inkák, a rovásbot a magyarok számológépe volt.
A kipu, vagy más néven az zsinórírás egy különleges, tízes számrendszerbeli információtárolási rendszer, melynek segítségével helyettesítették az írást az Inka Birodalomban.

A rovásboton az adóságot tartották nyílván. A rossz tanuló ma is kaphat bűntetést, ha sok van a rovásán.

A japánok a kínaiaktól vették át az írást, melyet saját nyelvükhöz igazítottak. Így alakították ki a hiragana elnevezésű folyóírást, majd a 11. század végén kissé szögletesebb jelekből álló katakana írást. A katakana és a hiragana szótagírás. A japánok ma is 3-4000 írásjelet használnak.
TUDOD-E,

hogy a kínaiak találták fel a papírt i. sz. 105-ben Kínában Ho-ti császár (Han dinasztia) uralkodása alatt?
Ősi eljárás szerint a nyersanyag bambusznád volt. A szálakat először durva rostokká zúzták és 100 napig meszes oldatban áztatták. Ezután tiszta vízbe tették és három hétig benne hagyták. A teljesen szétázott rostokat egy nehéz kalapáccsal összezúzták. Üstökben lúgos közegben főzték, majd a pépet átmosták és kiteregették a napra fehéredni. Gyakori forgatással érték el az egyenletes színt. Tíz nap után kőlapokon majd kőmozsarakban finomra zúzták a pépet és fakádakban vízzel csomómentesre elkeverték. Ehhez valamilyen növény gyökerének ragadós levét adagolták és jól összekeverték. 660-ban pedig már papírpénzt használtak a kínaiak.

A könyvnyomtatás is kínai találmány. A legrégibb (i. sz. 868) ősnyomatot, az ún. Gyémánt Szutrát Stein Aurél orientalista professzor fedezte fel 1907-ben, amikor ásatásokat folytatott Jümenkuan és Tunhuang között.

FÖNÍCIAI ÍRÁS
A betűírás bölcsőjének Föníciát tekintik. A föníciai írás a protosínai írásból alakult ki, aszerint, hogy az ökör neve
alef,
jele az
"a",
a ház jele a
béth
jele a
"b"
vagyis mindig a szókezdő hang a jele lett a betű.
Kr. e. 14-13. században megalkotott ábécéjük 22 betűt tartalmazott.




Írásuk legrégibb emléke a "moábita kő", amelyet a Holt tenger vidékén találtak, Kr. e. 9.századból származik. Ezt a követ a francia kutatók találták meg a Holt-tenger közelében, a XIX. század közepén. A kő az i.e. IX. századból származik, és Mésa, moabita király győzelmeit örökíti meg. Írásjeleit a kő felfedezése után nyomban lerajzolták, s előkészületet tettek a kő elszállítására. Az arabok nem jó szemmel nézték a francia tudósok szándékát, mert azt gyanították, hogy az idegenek nagy kincset találtak. Tüzet gyújtottak a kő alá, és amikor az izzott a forróságtól, hideg vizet zúdítottak rá. A kő darabokra hullott. Összeszedett darabjait a francia tudósok elszállították a párizsi Louvre-ba, s minthogy a tudósok a követ, a rajta levő feliratokkal együtt, pusztulása előtt lerajzolták, e rajz alapján a darabokat újból összeállították. Írásuk rendszere hatott a modern írásra, amely ma betűírásként használatos.
A moábita kő szövege:

"Én Mésa vagyok, Kemos fia, Moáb királya, a diboni.
Atyám harminc évig uralkodott Moáb felett, és én uralkodom
atyám után. Én emeltem e bámát (= oszlopot) Kemosnak Karhában, a megsegítés oszlopát,
mert megsegített minden királytól, és mert engedte látnom
minden ellenségem vesztét. Omri
uralkodott Izrael felett, és elnyomta Moábot, hosszú ideig, mert
Kemos megharagudott országára.
Felváltotta őt fia, s az úgy mondotta: "Megalázom Moábot."
Az én időmben szólt így.
De láthattam az ő és háza bukását. És Izrael elpusztult örök
pusztulással.
Elfoglalta Omri Mádéba országát, és Izrael lakott benne, az ő idejében és fia
idejének felében negyven évig. De visszaszerezte Kemos az én napjaimban…"

Görög írás
A föníciaiaktól átvett abécé az Kr.e. 8. században terjedt el az ókori görög területeken. A monda szerint Kádmosz föniciai királyfi görög földön járva megajándékozta a görögöket a betűírás ismeretével.
TUDOD-E,

hogy Görögországban az írni tudás állampolgári követelmény volt. Csak az vehetett részt a szavazásokon, aki írástudó volt. Szinte minden nagyobb városban működtek könyvtárak, amelyek múzeumokhoz, oktatási intézményekhez kapcsolódtak. Jelentősek voltak a tudósok, filozófusok, költők által alapított magánkönyvtárak is.

Kr.e. 775-ben tartották az első olimpiai játékokat és ezekről már a fonetikus abc-t használva írtak feljegyzéseket. Az i.e. 5. századra az athéni demokrácia fénykorára az írás rendkívüli módon elterjedt és segítette a klasszikus görög kultúra (filozófia, retorika és drámairodalom) kialakulását, és továbbadását a többi korabeli társadalomnak (pl. a rómaiaknak).
A cserépszavazás procedúrája már az i.e. 6. században feltételezte, hogy az athéni átlagpolgár legalább a nevét le tudja írni, mivel a szavazásnál használt cserépre rá kellett írni a nevet.
A könyvek készítése a i.e. 5. században vette kezdetét. A görög költészet, drámairodalom, filozófia és történetírás eredményeit foglalták könyvekbe. Ezek nem a mai értelemben vett kötetek, hanem dobozokban tartott papirusztekercsek voltak.
Római írás
Az ókori rómaiak az etruszkoktól tanulták az írást, és mindössze négy betűt a (B, D, O, X) vettek át a Dél-Itáliába betelepült görögöktől. A latin ábécé betűi A, B, C, D, E, F, G, H, I, K, L, M, N, O, P, Q, R, S, T, V, X, Y.
A rómaiak egyaránt írtak papiruszra és pergamenre. Feljegyzéseiket, leveleiket gyakran viasztáblára karcolták. Rómában a 4. században megjelentek a nyilvános könyvtárak, 28 működött belőlük a városban. A könyvtárakat tudósok vezették, a gyűjtemények százezres nagyságrendűek voltak.
Az etruszk nyelv és kultúra az i.e. 1. századra teljesen elpusztult. Ezzel együtt az írásuk is. Természetesen maradtak feliratok, de mint élő nyelv és élő írásmód nem volt többé használatban.
Az írást Rómában először leginkább papok használták vallási szövegek lejegyzésére, majd fokozatosan elterjedt a világi életben is. Sok közhivatal betöltéséhez szükséges volt az írástudás. A szavazásokhoz szintén. A rómaiaknál rengeteg magánjogi szerződés volt, mindent részletesen szabályoztak. Ahhoz hogy egy római polgár intézze ügyeit és gyakorolja jogait szüksége volt az írás használatára.
TUDOD-E,
hogy a tekercseket két kézzel kellett tartani, bonyolult és kényelmetlen volt mozogni a szövegben (pl. egy korábban ismertetett részre visszatérni). A 2. századtól a tekercseket így fokozatosan felváltotta egy új forma, a kódex. A kódex (általában) pergamenből hajtogatott lapokból készült füzetek további összefűzésével elkészített könyvforma. Lényegében ez a könyv ma is használt formája.
Kódexek
A Nyugat-Római Birodalom bukásával (476) és a germán hódításokkal az antik városi kultúra nagyrészt elpusztult. A 6. századtól az írásbeliség és a szellemi élet szinte kizárólag kolostorokba szorult vissza.
Nyugat-Európában a kolostorokhoz kapcsolódva alakult ki a könyvmásolás. A szerzetesek másolták a kódexeket, de eredeti műveket is írtak (pl. megírták egyes szentek életét). Ezek rendkívül sokáig készültek és nagyon drágák voltak.
A vallási szövegek mellett alapvetően évkönyvek (Annales) készültek a kolostorokban. Ezekben egyszerűen leírták, hogy mi történt az elmúlt évben a látókörükbe tartozó területeken.
Fontos fejlemény volt a 12. századtól a városok újjászületése. A városi céhes ipar és még inkább a kereskedelem egy új polgári réteg kialakulásához vezetett. A gazdasági tevékenység szükségszerűvé tette a részletes könyvelést, az anyagi gyarapodás pedig kulturális igényeket szült. Mindez az írástudás szélesebb körű elterjedéséhez vezetett.
Közben a 11. század végétől fokozatosan alakultak meg az egyetemek (Bologna, Sorbonne, Oxford). A szellemi élet központja a kolostorok zárt világából az egyetemek nyitott világába került át.
A 14. századra a papír egész Európában elterjedt. A papír a korábban íráshoz használt anyagoknál jóval olcsóbb, a másolás azonban továbbra is drága volt. A könyvek, kódexek ugyanis még mindig ügybuzgó szerzetesek munkáját dicsérték. Ám ahogy a különféle tudományok fejlődtek, gomba módra szaporodtak az iskolák, egyetemek, az igény is egyre nőtt a könyvek iránt, és bizony ezt a mennyiséget már aligha lehetett volna előállítani a hagyományos módon. Ekkor jött a képbe a hírneves Johannes Gutenberg, akit azóta is a könyvnyomtatás atyjaként emlegetnek. A hagyomány szerint Gutenbergnek saját pecsétgyűrűje adta az ötletet.
TUDOD-E,

hogy először is elkészítették a betű egy példányát valami keményebb fémből, például acélból. Ez volt az úgynevezett patrica, avagy bélyegző, amit a későbbiek során egy puhább fémbe, rézbe, vagy bronzdarabba ütöttek. Így alakult ki a matrica, azaz a negatív, ebbe öntötték bele az ón, ólom és antimon ügyes keverékét, amit Gutenberg kísérletezett ki a célnak megfelelően. Az így elkészült öntvényt használták a nyomtatáshoz, az egymás mellé, alá rendezett betűket felfestékezték, papírlapot helyeztek rá, majd egy különleges prés segítségével rászorították.
A MAGYARSÁG ŐSI ÍRÁSA, A ROVÁSÍRÁS
A székely-magyar rovásírás a türk (török) írás családjába tartozik. A magyarság az Ural vidéki őshazában találkozott vele először a török népek közvetítésével.
Különös dolog az írás. Tudomány is, művészet is. Több ezer éves története során a világ népei számtalan változatot kitaláltak a gondolat rögzítésére: kép-, szótag- és betűírások váltogatták egymást, s nem volt köztük két egyforma.

Kétezer évvel ezelőtt, amikor Jézust keresztre feszítették, a feje fölé kis táblácskát szögeztek, hogy mindenki tudja, ki ő: „Názáreti Jézus, a zsidók királya”. A kereszt feliratát a későbbi festmények csak négy betűvel szokták ábrázolni: INRI, a latin kezdőbetűk alapján. De eredetileg nem így állt ott, hanem rendesen ki volt írva latinul, görögül és héberül, azon a három nyelven, ami akkoriban azon a vidéken ismert volt és amit a művelt ember akkoriban értett.
Ha ma készítenek ilyen fontosnak szánt feliratot, egészen más nyelveket választanak; ha hárommal kell beérni, akkor az valószínűleg az angol, a francia és a spanyol lesz. No persze, manapság az ilyen fontos feliratokat nem kivégzett emberek feje fölé, hanem például csokipapírokra írják, az összetételt közlendő, de ez más kérdés.
Első rovásírásos emlékeink a 15. század elejéről valók. A legjelentősebb a nikolsburgi ábécé. Elnevezése onnan ered, hogy a nikolsburgi hercegi könyvtár birtokában lévő ősnyomtatvány pergamenborítóján találták meg.
Már honfoglaló őseink is ismerték az írást. Az írásukat rovásírásnak nevezzük, mivel általában fába, kőbe, csontba vésték, rótták betűiket. A kereszténység felvételével a pogány szertartásokat, szokásokat betiltották, s ez a sors várt a rovásírásra is. A nyugati kultúra átvétele magával hozta a latin ábécé terjedését.
Évszázadokig tartott, míg a magyarság ráeszmélt, hogy a magyar nyelv latin betűkkel egyáltalán leírható. Nyelvemlékeinkből látjuk ezt a lassú, fokozatos átmenetet, amíg a mai magyar, latin betűs írott nyelv kialakult.
TUDOD-E,
hogy van egy nyelvemlékünk, amely szépségével kiemelkedik e "szótlan" századokból: ez az 1300 körül keletkezett Ómagyar Mária-siralom, a magyar versköltészet első emléke.

Az Ómagyar Mária-siralmat nem régóta ismerjük: 1922-ben találták meg egy latin prédikációkat tartalmazó kéziratban, a Leuveni kódexben vendégszövegként. A vers szövegének nagyobb része szabad szemmel alig olvasható, mert a pergamenről a folytonos használat miatt egyszerűen kikopott. Ez az értékes kódex 1982-ben került a magyar állam tulajdonába.
Kína
Köszönöm a figyelmet!
A cirill betűs írás létrehozásának története a 9. században kezdődik. 860 körül két testvér, Konsztantin a „Filozófus” (Cirill), és Metód, Mihály bizánci császár parancsára elkezdett dolgozni a szláv írásbeliség megalkotásán. Feltehetően ez egy 43 betűs ábécé volt.
A cirill írást hivatalosan először Bulgáriában vezették be a 9. században. Oroszországban a cirill írást országosan 1708-ban vezették be cári rendeletre és orosz polgári írásnak nevezték el.
Full transcript