Loading presentation...

Present Remotely

Send the link below via email or IM

Copy

Present to your audience

Start remote presentation

  • Invited audience members will follow you as you navigate and present
  • People invited to a presentation do not need a Prezi account
  • This link expires 10 minutes after you close the presentation
  • A maximum of 30 users can follow your presentation
  • Learn more about this feature in our knowledge base article

Do you really want to delete this prezi?

Neither you, nor the coeditors you shared it with will be able to recover it again.

DeleteCancel

Make your likes visible on Facebook?

Connect your Facebook account to Prezi and let your likes appear on your timeline.
You can change this under Settings & Account at any time.

No, thanks

Víz által befolyásolt intranozális társulások

No description
by

Zsombor Gieszer

on 9 January 2014

Comments (0)

Please log in to add your comment.

Report abuse

Transcript of Víz által befolyásolt intranozális társulások

Víz által befolyásolt intrazonális társulások
Bokorfüzes
Mocsárrét
A mocsárrétek mindenekelőtt abban különböznek a láprétektől, hogy alacsonyabb talajvízszintjük miatt levegőellátottságuk jobb, és így nem képződik bennük tőzeg ezért nagyon könnyen továbbléphet a szukcesszió
Gyakran az ártéri ligeterdők helyén jöttek létre fakitermelés és az azt követő rendszeres kaszálás vagy legeltetés hatására
Nyáron kiszáradnak
Hazánkban az Alföldön és a Dunántúlon,valamint az árterekben fordulnak elő
Több védett növényfaj is él a mocsárréteken,többek között a nyári tőzike (Leucojum aestivum) és a kockásliliom (Fritillaria meleagris)
Láprétek
A láprétek olyan fátlan növénytársulások, amelyek gyökérszintjében a gyakori vízelöntés miatt reduktív körülmények alakulnak ki
A lápoktól főleg abban különböznek, hogy növényzetük uralkodó fajai nem a tőzegmohák, hanem különböző palkafélék (Cyperaceae), így a láprétek alatt sástőzeg képződik
Mikroklímájuk a Magyarországon szokásosnál általában hűvösebb és kiegyenlítettebb, Európa nyugati és főleg északi részein jóval gyakoribbak
Főleg lefolyástalan, pangó vizes medencékben, ártereken alakulnak ki, ahol a talajvíz elég magasan áll ahhoz, hogy a gyökérszintben anaerób viszonyok alakuljanak ki
A leggyakrabban az égeres láperdők helyén vagy a lápok peremvidékén, a lápi szukcesszió első szakaszában alakulnak ki. Kaszálás nélkül a szukcesszió előrehaladásával láperdőkké alakulhatnak
Mohaszintjük általában jól fejlett
Főleg nedvességkedvelő és az anaerob viszonyokat tűrő növények élnek meg itt
Magassásos

Rendszertani helyzetének megítélése nem egyértelmű: több szerző csak társuláscsoportnak tekinti.
A nádasok és a magassásosok fajösszetételében sok a hasonlóság, általános megjelenésük és szerkezetük azonban jelentősen különbözik
Átlagos magasságq 1–1,5 m, növekedése csomós vagy gyakran zsombékoló.
Társulásaik többsége úgynevezett dominancia-társulás, amit egy-egy uralkodó faj, többnyire sásfaj, határoz meg,mint:
Nádas
A nádasok a parti sekély vizekben alakulnak ki
Európában a Földközi-tenger környékétől Dél-Skandináviáig bárhol előfordulhatnak.
Leggyakoribb növényeik a nád és a gyékény
Mivel vegetatív úton, gyorsan szaporodnak, és versenyképességük is nagy, egyeduralkodóvá válnak a társulásban
A nádasok a vízi állatok élőhelyei és a vízimadarakfészkelőhelyei
Kiemelkedő szerepük van a vizek öntisztulásában és és védik a partot az eróziótól
nád fontos építőanyag, ezért a nádasok közvetlen gazdasági jelentősége is nagy

Lebegő hínáros
többnyire álló- vagy lassan folyó, olykor ideiglenes vizek felszínét bevonó, apró, a víz színén kiterülő levelekkel szabadon lebegő vagy a víz színe alatt sallangos levelekkel úszó, nem gyökerező növényekből álló, fajszegény pleuszton (ősszel a víz fenekére süllyedő és ott áttelelő) növények társulásait soroljuk.
Főleg eutróf és disztróf vizekben élnek, a kevés tápanyagot tartalmazó, savanyú vizeket kerülik
Sem a hullámzást, sem az erősebb áramlást nem tűrik jól
Néhány példa:Békatutajhínár,Májmoha,Békalencse
Gyökerező hínártárulás
partmenti vizekre jellemző, a sekély víz aljzatában gyökerező növények
az iszapbangyökereznek, leveleik alámerülnek, vagy a víz felszínén úsznak
Magyarországon két rendjüket különítjük el:
- békaszőlőhínárok
- boglárkahínárok
Jellemző növényei a tündérrózsa és a vízitök.
Társulásaikat jól jellemezik az egyes domináns fajok:
közönséges nád (Phragmites communis, Phragmites australis)
tavi káka (Schoenoplectus lacustris)
sziki káka (Bolboschoenus maritimus)
széleslevelű gyékény (Typha latifolia)
keskenylevelű gyékény (Typha angustifolia)
téli sás (Cladium mariscus)
ágas békabuzogány (Sparganium erectum)
vízi harmatkása (Glyceria maxima)
orvosi kálmos (Acorus calamus)
iszapzsurló (Equisetum fluviatile)
-mocsári sás (Carex acutiformis)
-parti sás (Carex riparia)
-éles sás (Carex gracilis)
-poloskaszagú kosbor (Orchis coriophora)
-lisztes kankalin (Primula farinosa)
-ördögharaptafű (Succisa pratensis)
-mocsári nőszőfű (Epipactis palustris)
Láprétek fajtái
Nedves vagy üde láprét
Kiszáradó láprét
A kiszáradó láprétek talajvízszintje nyaranta mélyebbre süllyed. E típus jellemzője, hogy nyár végére az amúgy jó víztartó képességű tőzeges talaj kiszárad, a nedves láprétek uralkodó sásfajainak helyét a kékperje veszi át.
A nedves láprét csak nagyon vékony, felszíni rétegét nem itatja át víz. Állandó friss vízutánpótláshoz jutó terület, mely nyár végére sem szárad ki. Elsősorban Alföldünkre és dombvidékeinkre jellemző.
Bokorfüzes területeket a folyók partján találunk, ott is a puhafaligetek (alacsonyabb teraszok) szegélynövényzeteként
Egyszintű, igen fajszegény társulások
Uralkodó faj a fehérfűz és a fekete nyár
Kialakulása gyors, fő állományalkotó fajok a bokortermetű fűzfélék ( pl.:csigolya-, mandulalevelű-, kosárkötő-, parti fűz)
Veszélyeztetett élőhelytípus, a folyószabályozás segíthet fennmaradásában
Magyarországon valamennyi nagy síksági folyó árterén, szigetein, zátonyain vannak jelen a bokorfüzesek
Szélsőséges termőhelyeik tavasszal vízben állnak, nyáron pedig kiszáradnak
Láperdő
Ligeterdő
A nedves mélyedések, kis medencék, holtágak, oxigénszegény, tőzeges talajú termőhelyeinek társulása
Általában holtágak feltöltődési szukcessziója során alakul ki
3 féle láperdőt külömböztetünk meg
Fűzláp
Égeres láperdő
Kőrises égerláp
Fűzláp
Távolról hamvaszöld, félgömbös bokorcsoportok, amelyek foltjait lápos rétek veszik körül.
A cserjeszint magassága 4-6 méter, alatta kevés faj van, mivel a kísérők többnyire a szegélyében élnek.
Állományalkotó a hamvas fűz, kísérői a molyhos nyír, babérfűz, dárdás nádtippan, mocsári gólyahír, éles és csőrös sás, szálkás és hegyi pajzsika, nád, mocsári kocsord, tőzegmoha
A lápos mélyedésekben, árterekben, völgyekben időszakosan 20–40 cm-es vízben áll a növényzet
Égeres láperdő
Általában holtágak feltöltődési szukcessziója során alakul ki
A Beregi-síkon, a Hanságban, Szigetközben, az Őrségben, Vendvidéken, Somogyban és Hévíz környékén fordul elő.
A lombkoronaszint 10-25 méter magas, enyves éger alkotja, amely elegyedhet magyar kőrissel és rezgő nyárral
Kísérő fajok lehetnek: szálkás pajzsika, tőzegpáfrány, nyúlánk sás, mocsári kocsord, keserédes csucsor, nagy és lápi csalán stb.
A "lábas" éger a jellemző a társulásra.
Kőrises égerláp
Az égeres láperdőhöz hasonló, de felépítője még a magyar kőris és a tőzegpáfrány, kevesebb az enyves éger
További kísérők: szálkás pajzsika, nagy csalán, magas aranyvessző, békaliliom, posvány-és parti sás,stb.
A Duna-Tisza közén a Turján-vidék morotváiban, pangóvizes csatornáiban tenyésző ritka növénytársulás.
Időszakos vízborítottságú területeken, nagyobb folyók mentén és elsősorban az ártereken alakul ki
Az árterek mélyebb fekvésű részein fűz-nyár ligeterdő, míg amagasabb területeken a tölgy-kőris-szil ligeterdők(keményfás ligeterdők) a jellemzőek
Fűz-nyár ligeterdő
Jellemző társulásalkotói a külömböző fűzfafajok mellett a fekete nyár esetleg az éger
Sok a kúszónövény(iszalag,vadszőlő,komló)
Az évente megújuló talajon számos nitrogénkedvelő lágyszárú megél.
Tölgy-kőris-szil ligeterők
A víz által befolyásolt intrazonális társulások klimax-életközössége
Jellemző faja a kocsányos tölgy, mly a magyar kőrissel és a vénic szillel keveredik
gazdag a cserje- és gyepszintje
Szürkegémek a nádasban
Magassásos mocsári nőszirommal
Poloskaszagú kosbor
Lisztes kankalin
Ördögharaptafű
Mocsári nőszőfű
Égeres láperdő a Dráva mentén
VÉGE
Full transcript