Loading presentation...

Present Remotely

Send the link below via email or IM

Copy

Present to your audience

Start remote presentation

  • Invited audience members will follow you as you navigate and present
  • People invited to a presentation do not need a Prezi account
  • This link expires 10 minutes after you close the presentation
  • A maximum of 30 users can follow your presentation
  • Learn more about this feature in our knowledge base article

Do you really want to delete this prezi?

Neither you, nor the coeditors you shared it with will be able to recover it again.

DeleteCancel

Make your likes visible on Facebook?

Connect your Facebook account to Prezi and let your likes appear on your timeline.
You can change this under Settings & Account at any time.

No, thanks

Differenciáló pedagógia

No description
by

Agnes N. TOTH

on 16 May 2017

Comments (0)

Please log in to add your comment.

Report abuse

Transcript of Differenciáló pedagógia

Differenciáló pedagógia
A tantárgy követelményei
Zárt oktatás, nyílt oktatás
zárt oktatás
Mi a differenciálás?
Miért is van szükség differenciált oktatásra?
http://tagnes.pbworks.com/w/file/fetch/63434533/diffped_tematika.pdf
nyílt oktatás
Az irányító szerep a tanáré
A tananyag kiválasztása
Az oktatási módszerek megválasztása
A taneszközök megválasztása
A követelmények és az értékelés módjainak megválasztása
A haladási tempó megválasztása
Alkalmazkodik a tanulók igényeihez
minden tanuló
jól érzi benne magát
Az adaptív pedagógus/ adaptív iskola
Az eredményes tanulás
Carroll
Bloom
A képességjellegű tudás
Szándékos tanulásunk a tudás érdekében kifejtett rendszeres és tartós emberi tevékenység
Kognitív
(megismerő/elméleti)
Elméleti tudásunkat az
ismeretek
alkotják, amelyek a valóságról alkotott képzeteinket, benyomásainkat, nézeteinket tükrözik, amelyekhez gondolkodás (
gondolkodási műveletek
végzése) során jutunk.
Szabályszerűségen alapuló ismeretek, amelyek az emberi tevékenységet részletesen fejtik ki, alkotóelemeik: a feltétel és a következmény (ha – akkor) – pl:
közlekedési szabályok
.
Az egyik leggyakrabban előforduló ismeretfajta, ami nem más, mint az érzékszerveink által felfogott érzékleti kép (pl:
rajzok, ábrák, fotók, színek, szagok, hangok
).
képzet
Olyan objektivált, tárgyiasult kép, amely érzékeléssel, észleléssel és/vagy konstruálás útján jött létre (pl:
a jurta képe vagy egy fotó
).
képmás
Mint ismeretfajta a valóság tárgyainak, jelenségeinek tudati tükröződése, valamely dologra vonatkozó elemi gondolatok rendszere -jel – jelölt – jelentés – (pl:
a lágyszárú növény
fogalma).
fogalom
A dolgok, jelenségek sajátosságait tükröző ismeret (pl:
A hegyek magasak
.).
kijelentés

Komplex ismeretfajta, amely több egyszerű kijelentésből áll. Ezek közül a
definíció
a fogalom tartalmának meghatározott szerkezetű leírása – pl:
a fogalmak definíciója
.
Másik a
felosztás
, a fogalom terjedelmének vizsgálatára szolgáló művelet. - pl.
A mondatok vagy egyszerűek vagy összetettek lehetnek.
leírás
Társadalmi és természeti jelenségekben érvényesülő lényegi, tartós, szükségszerű, állandó, ismétlődő szabályszerűség – pl:
matematikai tételek
.
törvény
Egyetemes érvényű természeti törvényszerűségek, szilárd meggyőződés eredményei – pl:
nevelési elvek
.
elv
Tapasztalatilag szerzett ismeretek, feltevések, a valóságra való emberi visszahatás alapjául szolgálnak – pl:
relativitás
.
elmélet
szabály
ismeretek
gondolkodási műveletek
egyetlen dologra vonatkozók, pl: a
Föld
egyedi fogalmak
a dolgok egy csoportjára vonatkozók, pl: a
ragadozók
általános fogalmak
széles terjedelműek, amelyeket már nem tudunk magasabb fogalomosztályhoz kapcsolni, pl:
kategóriák
rendszerképző fogalmak
Egy tárgynak, jelenségnek, dolognak gondolati síkon történő részekre (funkcionális egységekre) osztása – pl:
Nevezd meg a fás szárú növények részeit!
analízis
Szintézis útján egy dolgot annak funkcionális részeiből gondolati úton fel tudunk építeni – pl:
Melyik növényt ismered fel a képen látható növényi részek alapján?
szintézis
Absztrakció során egy dolog valamely sajátosságának kiemelését és elvonatkoztatását tudjuk elvégezni gondolati úton a dologtól – pl:
Jellemezd Nyilas Misit!
absztrakció
A konkretizáció olyan gondolkodási művelet, melynek segítségével valamely tulajdonsághalmaz egy elemének megkeresése lehetséges – pl:
Nevezz meg egy gerinces állatot!
konkretizáció
Általánosítás során valamely sajátosságot a dolgok egy halmazára terjeszthetjük ki. – pl:
Mi a közös a képen látható élőlények táplálkozásában?
általánosítás
Segítségével adott általános fogalom terjedelmén belül alcsoportok megkülönböztetése lehetséges. – pl:
Sorold fel a főnevek fajtáit!

logikai határolás
A dolgok ok – okozati; rész – egész összetartozását világítja meg. – pl:
Miért nevezzük bogárnak az alábbi rovarokat?
összefüggések felismerése
A dolgok, jelenségek sajátosságainak számba vételét igényli a tanulóktól. Egyik sem valósulhat meg a másik nélkül. – pl:
Miben tér el egymástól a négyzet és a téglalap?
összehasonlítás -
megkülönböztetés
Segítségével ismert reláció alapján újabb reláció kereshetünk. – pl:
Folytasd a megkezdett számsort!
analógia
Kiegészítésnek azt a gondolkodási műveletet nevezzük, amely lehetővé teszi egy reláció újabb, ismeretlen elemének
megkeresését. – pl:
Pótold az igék hiányzó ellentétes jelentésű párjait!
kiegészítés
A rendezés mint logikai művelet végzése során csoportalkotást végezhetünk adott vagy felismert szempont alapján. – pl:
Húzd alá a hosszú mássalhangzós szavakat!
rendezés (hozzárendelés)
Operatív
(gyakorlati)
Gyakorlati tudásunk a „környezet – átalakítás”, a tevékenység, a „
csinálni tudás
”.
A tanulók megismerése diagnosztikus szemlélettel
Módszertani kultúra
Tudásdiagnózis
Képességdiagnózis
tantárgyi mérések
Egyéni fejlesztés
gondolkodási műveletek
Egy tárgynak, jelenségnek, dolognak gondolati síkon történő részekre (funkcionális egységekre) osztása – pl:
Nevezd meg a fás szárú növények részeit!
analízis
Szintézis útján egy dolgot annak funkcionális részeiből gondolati úton fel tudunk építeni – pl:
Melyik növényt ismered fel a képen látható növényi részek alapján?
szintézis
Absztrakció során egy dolog valamely sajátosságának kiemelését és elvonatkoztatását tudjuk elvégezni gondolati úton a dologtól – pl:
Jellemezd Nyilas Misit!
absztrakció
A konkretizáció olyan gondolkodási művelet, melynek segítségével valamely tulajdonsághalmaz egy elemének megkeresése lehetséges – pl:
Nevezz meg egy gerinces állatot!
konkretizáció
Általánosítás során valamely sajátosságot a dolgok egy halmazára terjeszthetjük ki. – pl:
Mi a közös a képen látható élőlények táplálkozásában?
általánosítás
Segítségével adott általános fogalom terjedelmén belül alcsoportok megkülönböztetése lehetséges. – pl:
Sorold fel a főnevek fajtáit!

logikai határolás
A dolgok ok – okozati; rész – egész összetartozását világítja meg. – pl:
Miért nevezzük bogárnak az alábbi rovarokat?
összefüggések felismerése
A dolgok, jelenségek sajátosságainak számba vételét igényli a tanulóktól. Egyik sem valósulhat meg a másik nélkül. – pl:
Miben tér el egymástól a négyzet és a téglalap?
összehasonlítás -
megkülönböztetés
Segítségével ismert reláció alapján újabb reláció kereshetünk. – pl:
Folytasd a megkezdett számsort!
analógia
Kiegészítésnek azt a gondolkodási műveletet nevezzük, amely lehetővé teszi egy reláció újabb, ismeretlen elemének
megkeresését. – pl:
Pótold az igék hiányzó ellentétes jelentésű párjait!
kiegészítés
A rendezés mint logikai művelet végzése során csoportalkotást végezhetünk adott vagy felismert szempont alapján. – pl:
Húzd alá a hosszú mássalhangzós szavakat!
rendezés (hozzárendelés)
Összefoglalás
A differenciálás módjai
A koóperatív technikák típusai
http://tka.hu/palyazatok/4890/campus-mundi-osztondij-kulfoldi-szakmai-gyakorlathoz
Feladatok
1. csoport
2. csoport
3. csoport
4. csoport
Fogalomtérkép készítése a
tanulásról.
mi a
tanulás
?
mi a
tanulási képesség
?
milyen
típusai
vannak?
milyen
tanulási stratégiákat
ismerünk?
milyen tanulási
stílusok, módszerek és szokások
vannak?
milyen technikával ismerhetők meg a
tanulási képességek
?
hogyan
fejleszthető
a tanulási képesség?
Fogalomtérkép készítése a tanulói
személyiségről.
mi a
személyiség
?
milyen
típusai
vannak?
mi a különbség
személyiség és képesség
között?
milyen technikákkal ismerhető meg a
tanulói személyiség
?
hogyan
fejleszthető
a személyiség?
milyen
technikákkal fejleszthetők a képességek
?
Fogalomtérkép készítése a
diagnosztikus pedagógiai
szemléletről
.
mi a
pedagógiai diagnózis
?
hogyan végezhető
pedagógiai diagnózis?
milyen
típusai/területei
vannak a pedagógiai diagnisnak?
mutassák be a
diagnózis és terápia
folyamatát a pedagógiában.
Fogalomtérkép készítése az
adaptív oktatásról.
mi az
adaptív oktatás
?
milyen az
adaptív pedagógus
?
milyen
tudással/képességekkel
rendelkezik?
milyen
jellemző tevékenységeket
végez?
miben tér el
a klasszikus "hivatalnok" típusú pedagógustól?
miért kevés az oktatásban
az adaptív pedagógusok száma?
hogyan lehetne elérni, hogy a
jelenleginél több pedagógus váljon valóban adaptívvá
?
5. csoport
Fogalomtérkép készítése a
kompetencia-alapú oktatásról
mi a
kompetencia
?
melyek a
tanulói kulcskompetenciák
?
mit kell érteni
az egyes tanulói kulcskompetenciákon?
hogyan
fejleszthetők
a tanulói kompetenciák?
milyen
kompetenciákkal kell a
tanároknak rendelkeznie
?
mit kell érteni
az egyes tanári kulcskompetenciákon?
hogyan
fejleszthetők
a tanári kompetenciák?
Filmrészletek
Elemzési szempontok:
1. differenciált részek felismerése
2. csoportszervezési eljárások típusai
http://444.hu/2016/04/05/az-allami-egyentankonyvek-csodalatos-vizualis-vilaga
http://index.hu/gazdasag/2016/04/27/egy_iskola_ahol_boldogok_a_gyerekek/
Full transcript