Loading presentation...

Present Remotely

Send the link below via email or IM

Copy

Present to your audience

Start remote presentation

  • Invited audience members will follow you as you navigate and present
  • People invited to a presentation do not need a Prezi account
  • This link expires 10 minutes after you close the presentation
  • A maximum of 30 users can follow your presentation
  • Learn more about this feature in our knowledge base article

Do you really want to delete this prezi?

Neither you, nor the coeditors you shared it with will be able to recover it again.

DeleteCancel

Politikai szabadságjogok és az alapjogi bíráskodás

Somody-Szabó-Szigeti-Vissy: Alapjogi igények, alapjogi szabályok: az alapjogi ítélkezés egy koncepciója. In: Somody Bernadette (szerk.): Alapjogi bíráskodás – Alapjogok az ítélkezésben. Budapest: L'Harmattan, 2014. pp. 13-67.
by

Mate Szabo

on 7 April 2016

Comments (0)

Please log in to add your comment.

Report abuse

Transcript of Politikai szabadságjogok és az alapjogi bíráskodás

AZ ALAPJOGI BÍRÁSKODÁS ALAPJAI
Par excellence alapjogi ügyek

- valaki azért fordul bírósághoz, hogy sérelmet szenvedett alapjogának érvényt szerezzen: a gyülekezési jog érvényesítése érdekében a rendezvényt megtiltó rendőrségi határozat hatályon kívül helyezése iránt, az adatkezelő által korábban megtagadott közérdekű adat kiadására kötelezés iránt stb.;

- az alkalmazandó anyagi jogi szabályok alapjogi jogszabályok (Gytv., Infotv.);

- az eljárási szabályok nem igazodnak az alapjogvédelemhez: polgári eljárások, közigazgatási eljárások, nemperes eljárások.
Alapjogi relevanciával bíró ügyek
- szakjogági, polgári, büntető- stb. ügyek, amelyek eldöntése viszont kihat valakinek az állammal szemben fennálló alanyi alapjogának a gyakorlására is;

- a tárgyuk – szemben a par excellence alapjogi ügyekkel – nem kifejezetten alapjogi igény, helytelen eldöntésük mégis egy alanyi alapjog sérelmét okozhatja;

- szakjogági jellegük ellenére a bíróság nem hagyhatja figyelmen kívül az ügy alapjogi aspektusát;

- döntően a rájuk vonatkozó szakjogági jogszabályok alkalmazásával, az adott szakjogág dogmatikai szabályai és értelmezési elvei segítségével lehet elbírálni, de tekintettel kell lenni az alapjogi relevanciára is, alapjogi normák alkalmazása szükséges.
BÍRÓSÁGOK
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG
Alapjogok
Morálisan igazolt, elsősorban az államot kötelező, alanyi jogi természetű jogosultságok, amelyek jogi védelme szükségszerűen magában foglalja bírói úton való kikényszeríthetőségüket.

Kötelezettjük (az állam) elismerésükre, tiszteletben tartásukra és védelmükre köteles.

Kötelezettséget keletkeztetnek, amely kikényszeríthető.
Alapjogi követelmények
az alapjogok mibenlétéből fakadó szabályok, amelyek implicit módon részei valamennyi alapjogi rendelkezésnek;
a par excellence alapjogi ügyekben alkalmazandó az alapjogi jogszabályok arra tekintettel alkalmazandók, hogy azok valamely alapjog érvényesülését hivatottak szolgálni;
az alapjogi relevanciával bíró ügyekben kiegészítik vagy módosítják egy-egy jogszabályi rendelkezés értelmezését.
Az alapjogi ügyek
a bírósági döntés az állammal szemben fennálló alanyi alapjogi igényt érint
Alapjogi követelmények
íratlan szabályok;

az alkotmánynak az alapjogokra vonatkozó szakaszain, végső soron az alapjogokat generális jelleggel elismerő és mindenkori tiszteletben tartásuk követelményét deklaráló általános alapjogi klauzuláján alapulnak;

az érvelést jogi kötelező erővel, kényszerítően alakítják.
Az alapjogi bíráskodás duális intézményrendszere
konkrét norma-kontroll eljárás
nem valódi alkot-
mányjogi panaszeljárás
valódi alkotmányjogi
panaszeljárás
a rendesbíróságnak önállóan alkalmasnak és képesnek kell lennie a jogsérelem orvoslására;

megelőzően a rendesbíróságnak is el kell végeznie a jogszabály alkotmányossági ellenőrzését;

a bíróságnak elsősorban az alapjogkonform értelmezést kell megtalálnia;

ha ez nem lehetséges, konkrét normakontrollt kell kezdeményeznie.
Alapjogi jogosultak
Csak annak lehet alapjogi igénye, illetve annak a személynek a magatartása minősülhet alapjog-gyakorlásnak, aki, illetve amely rendelkezik alapjogi jogalanyisággal.
A jogi személyek alapjogi jogalanyisága
Ha az adott alapjog természete megengedi és funkciójából is következik, annak jogi személy is alanya.
A közhatalmi szervek alapjogi jogalanyisága
A közhatalmi szerveknek nincsenek alapjogaik, így alapjogokra nem hivatkozhatnak, alapjogi igényeket nem érvényesíthetnek
A közhatalom-gyakorló természetes személyek alapjogainak védelme
A közhatalmat gyakorló, a közhatalom képviseletében eljáró természetes személyeket ebben a minőségükben alapjogok nem illetik meg, közhatalom-gyakorlásukkal kapcsolatban alapjogi védelmet nem kaphatnak, alapjogi igényt nem érvényesíthetnek.
Az alapjogok alanyi jogi jellege
Az alapjog gyakorlása kizárólag a jogosult elhatározásától függ
Az alapjogok rendeltetése
A szabadság és méltóság védelméhez képest más vagy azon túlmutató célja az alapjogoknak nem írható elő, attól az alapjoggyakorlás nem tehető függővé.
Az alapjogi igény teljesítésének mérlegelhetősége
Ha egy alapjogi kötelezett alanyi alapjog gyakorlásával kapcsolatos döntési, intézkedési jogkörrel rendelkezik, az sosem értelmezhető úgy, hogy alapjogi kötelezettsége teljesítését illetően szabad mérlegelési joga lenne.
Alapjogi teszt
Az ítélet csak akkor korlátozhatja alapjog érvényesülését, ha annak van alkotmányosan igazolt, legitim célja, és ha a korlátozás mértéke arányban áll ezzel a céllal.
Alapjogi mérlegelés nehéz ügyekben
Amennyiben egy alapjogi konfliktus elbírálásakor a bíróság azonosított olyan alkotmányosan legitim célt, amely igazolja az érintett alapjog korlátozását, akkor össze kell mérnie a versengő jogokat, alkotmányos értékeket.
A bírói alapjogvédelem terjedelme
Az alapjogi kötelezettek alanyi alapjog gyakorlásával kapcsolatos döntései bíróság által teljes terjedelmükben felülvizsgálhatók.
A bíróság ítélete nem sértheti valamely polgár alapjogát.
Politikai szabadságjogok
és alapjogi bíráskodás
Full transcript