Loading presentation...

Present Remotely

Send the link below via email or IM

Copy

Present to your audience

Start remote presentation

  • Invited audience members will follow you as you navigate and present
  • People invited to a presentation do not need a Prezi account
  • This link expires 10 minutes after you close the presentation
  • A maximum of 30 users can follow your presentation
  • Learn more about this feature in our knowledge base article

Do you really want to delete this prezi?

Neither you, nor the coeditors you shared it with will be able to recover it again.

DeleteCancel

Magyarország a második világháborúban

Az ábra a magyar külpolitika alakulását követi nyomon az első bécsi döntéstől a második világháború végéig. A kanyargós ösvény a magyar (kül)politikai irányvonal tétova útkeresését, hánykolódását mutatja a náci Németország és a nyugati hatalmak közöt
by

Anna Devenyi

on 6 December 2016

Comments (0)

Please log in to add your comment.

Report abuse

Transcript of Magyarország a második világháborúban

M a g y a r o r s z á g a m á s o d i k v i l á g h á b o r ú b a n
1938
1939
IMRÉDY
T E L E K I
BÁRDOSSY
K Á L L A Y
SZTÓJAY
1940
1941
1942
1943
1944
1945
TENGELY
ELKÖTELEZŐDÉS
FÜGGŐSÉG

SZÖVETSÉGESEK
SEMLEGESSÉG
ÖNÁLLÓSÁG

1. bécsi döntés
1938. nov. 2
LAKATOS
SZÁLASI
Teleki kinevezése
1939. febr. 16
Mo. csatlakozik az
antikomintern paktumhoz
Mo. kilép a
Népszövetségből
1939. febr. 24
1939. május
Kárpátalja visszafoglalása
1939. március 16-18.
1939. aug. 23.
Molotov-Ribbentrop
paktum
1938. szept. 27.
Müncheni egyezmény
1939. március 15.
Csehország német
bekebelezése
1938. márc. 12-13.
Anschluss
1939. szept. 1.
Lengyelország
lerohanása
lengyel menekültek
fogadása
német felkérés: csapatszállítások Lengyelorság ellen
- elutasítjuk
1940. május 10.
Nyugati hadjárat kezdete
1940. június 26.
SZU ultimátum Romániának
Besszarábia visszacsatolására
1940. júl. 1.
Románia felmondja
az angol garanciát
magyar csapatösszevonások
a keleti határon
román-magyar kétoldalú tárgyalások
Hitler felszólítására
2. bécsi döntés
1940. aug. 30
Romániába tancsapatok átvonulása,
vasút folyamatos német használata
Mo. csatlakozik a háromhatalmi
egyezményhez
1940. nov. 20.
Olaszország megtámadja
Görögországot
Jugoszláv-magyar örök barátsági szerződés
1940. dec. 12.
Jugo. csatlakozik a háromhatalmi egyezményhez. Belgrádban puccs, az új kormány nem ismeri el a szerződést. 1941 március 25-26.
Hitler felszólítja Horthyt, hogy Mo. csatlakozzon a Jugo. ellenes támadáshoz
Teleki Pál öngyilkossága
Bárdossy László kinevezése
1941. ápr. 3.
Mo. csatlakozik a Jugoszlávia elleni támadáshoz
Bácska, Baranyaháromszög, Muravidék visszacsatolása
1941. ápr. 11.
1941. júni 22. Fall Barbarossa
kassai bombázás
1941. június 26.
Kárpát-csoport
1941. június 27.
1941. dec. német offenzíva elakad, ellentámadás Moszkvánál
1941. dec. 7. Pearl Harbour
USA hadba lép
Anglia hadat üzen Mo.-nak
1941. dec. 7.
1941. dec. 13.
Mo. hadat üzen az USA-nak
Ribbentrop és Keitel Bp-en:
2. magyar hadsereg odaígérése
Kállay kinevezése
1942. márc. 9
2. magyar hadsereg kiszállítása a frontra
1942. nov. 8. szövetséges partraszállás É-Afrikában
1942. június
Midway
1943. január voronyezsi áttörés
1942 szept. - 1943. febr. 2. Sztálingrád ostroma
a 2. magyar hadsereg pusztulása a Don-kanyarban
1943. január 12-24.
1943. január
Casablanca-nyilatkozat
1943. nov.28 –dec.1 Teherán
1943. júli 10. szicíliai partraszállás
1943. júli 25. Mussolini bukása
olasz-USA titkos fegyverszüneti megállapodás
fegyverszünet nyilvánosságra hozatala,
1943. szept. 8. Olaszország német megszállása
titkos tárgyalások az összes semleges államban
előzetes fegyverszüneti feltételek átvétele a Boszporuszon
1943. szept. 9.
Horthy meghívást kap Klessheimbe
Magyarország német megszállása
Sztójay Döme alakít kormányt
1944. március 19.
1944. március 22.
április-máj. zsidók gettókba zárása
május 15-júli 9. vidéki zsidóság deportálása
július 6. Horthy leállítja a deportálást
1944. aug. 23. román kiugrás
szept. 28. fegyverszüneti delegáció indul Moszkvába
fegyverszüneti egyezmény aláírása okt. 11.
Lakatos Géza kormányt alakít
1944. aug. 29
1944. okt. 11
1944. okt. 15.
1944. okt. 16.
Horthy visszavonja a proklamációt, lemond és kinevezi Szálasit
sikertelen kiugrási kísérlet
dec. 22. Debrecen, Dálnoki Miklós Béla ideiglenes kormánya, hadüzenet No-nak
Budapest ostroma
1944 dec. - 1945 febr.
okt. páncélos csata Debrecennél
1945. márc. sikertelen német támadás a Balatonnál
ápr. 13. vége a magyarországi harcoknak
1945. febr. 13.
1945. április 13.
1941. december 12-én – öt nappal a japánok Pearl harbour-i támadása után – Magyarország hadat üzent az USA-nak. Az amerikai külügyminiszter, Hull közölte Roosevelt elnökkel a magyar hadüzenetet. Erre Roosevelt megkérdezte: „Mi is Magyarország államformája?” Hull: „Királyság.” Roosevelt: „És ki a király?” Hull: „Nincs király, csak kormányzó, Horthy admirális.” Roosevelt megrémülve: „Tehát még egy ország, amelyik a nyakunkra küldi a flottáját?” Hull: „Nem, elnök úr. Magyarországnak még kijárata sincs a tengerhez.” Roosevelt megkönnyebbülten: „Az ország a Szovjetunióval is harcban áll?” Hull igenlő választ ad. Ezután Roosevelt rákérdez: „Tehát Magyarország fő ellenfele a Szovjetunió?” Hull: „Nem, a fő ellensége Románia.” Roosevelt: „És Romániával is harcban áll? Hull: „Nem, Románia Magyarország szövetségese.” (Az anékdotát Ciano olasz külügyminiszter örökítette meg naplójában.)
„Teleki politikai céljai változatlanok voltak: a függetlenség adott körülmények között elérhető maximuma, vagyis a nácifikálódás (..) megakadályozása (…). További cél volt, az 1919-20-as status quo fölszámolásából ki nem maradva, az erdélyi kérdés megoldása, még magyar-román háború útján is, viszont kimaradás a nagy háborúból és a nyugati kapcsolatok ápolása. Mindennek egyik legfontosabb előfeltétele volt a német megszállás elkerülése, aminek indokoltságát március 19-e, és ami utána következett, meggyőzően bizonyítja. Ez viszont olyan magyar-német kapcsolatokat követelt, amelyek Berlin részére elfogadhatóak , mert bizonyos előnyökkel jártak – nem csak gazdasági téren.” (Szegedy-Maszák Aladár, a Külügyminisztérium Politikai Osztályának vezetője, visszaemlékezéseiből. Szegedy-Maszák Aladár: Az ember ősszel visszanéz…. Európa, Bp. 1996. I. köt. 274. o.)
„… A ’hintapolitika’, a Kállay-kettős, az erdélyi politikai hagyomány iránt nagyon erős érzéke volt, de nem tartozott igazán az erdélyi iskolához, mert csak a németek és angolszászok között akart hintázni. A németek és oroszok között már nem tudott. Az erdélyi politika következetes végrehajtása ezt követelte volna meg, mert Erdély, ha kellett, minden pogánnyal szövetkezett.” (Szegedy-Maszák Aladár jellemzése Kállay Miklósról. SZEGEDY-MASZÁK 1996, II. 69.)
„Kállay elküldte a szokásos üdvözlő táviratokat Hitlernek és Mussolininak, melyekben hemzsegtek a sablonos frázisok a ’magyar–német–olasz sorsközösségről’, a ’vállvetett harcról’, a ’biztos győzelembe vetett hitről stb., de ezt nálunk senki sem vette komolyan, mindenki tudta, hogy ez csak a szükséges ’papírforma’, semmi más. Bemutatkozó beszédében a Házban kijelentette, hogy külpolitikánk iránya változatlan, azt a magyar–német–olasz szövetségesi hűség és a szent ügyünk igazáról való meggyőződésünk uralják, a belpolitikában pedig újabb reformokat ígért, csupa, a németeknek tetszetős dolgokat, így a zsidók visszaszorítását stb. Ekkor született meg a következő anekdota: Kállayt kállósömjéni birtokán egy vasárnap felkeresték az ottani zsidók és aggódva kérdezték tőle, hogy igaz-e, hogy újabb radikális rendszabályokat fog a zsidóság ellen életbe léptetni, mint ahogy a Házban ígérte. Kállay a kérdésre kérdéssel felelt: ’Kértem én már valaha pénzt maguktól?’ ’Igenis, Kegyelmes Úr, kérni tetszett.’ ’Ígértem-e hogy visszaadom pontosan?” ’Igenis, ígérni tetszett.’ ’Na és visszaadtam-e?’ ’Nem kérem, bizony nem tetszett visszaadni.’ ’Hát akkor mit félnek tőlem és az ígéreteimtől...’ – volt Kállay végső válasza, a zsidók pedig megnyugodva távoztak.”
BARCZA György: Diplomata emlékeim. Európa, Bp. 1994, II. kötet 58-59.
„…A revízió, s ezt csak neked mondom, a legnagyobb veszély, amely fenyeget, de ez ellen nem tehetek semmit, mert belebukom. A közvéleményünk meg van őrülve. Mindent vissza! Akárhogy, akárki által, bármi áron. A németek ezt jól tudják, és erre játszanak, (…). A revízióba bele fogunk pusztulni, ez fog minket a háborúba belesodorni. (…) Én a revíziót fokozatosan, lassú tempóban akartam volna megvalósítani, hiszen ha így egyszerre kapunk vissza ilyen nagy területeket, ha még meg is tarthatnók, amit nem hiszek, rettentő megterhelést jelent számunkra, embereket kell odavinni, újra berendezni az állami és megyei közigazgatást, rendbe szedni mindent, vasutakat, utakat, középületeket, s ehhez rengeteg pénz is kell. (…) vergődik ez az ország egyfelől a mindig növekvő német nyomás és fenyegetések, másfelől saját, tagadhatatlanul jogos nemzeti törekvései között. …”
(Barcza György londoni követ visszaemlékezése Teleki Pál hozzá intézett szavairól 1939 decemberében. Barcza György: Diplomata emlékeim. Európa, Bp. 1996. I. kötet 445-446.)
1943-44 fordulóján elterjedt vicc:
„Hitler megkérdi Keitelt, mennyi ideig tartana Magyarország megszállása. Ellenállás esetén pár órára van szükség, a nélkül talán két napra is. Miért kell akkor több idő, hitetlenkedik Hitler. Az üdvözlőbeszédek miatt, volt a válasz." (SZEGEDY-MASZÁK 1996, II. 139. )
„Bárdossy (…) egy igen tiszteletre méltó, ám elvált hölgyet vett feleségül; márpedig a polgári házasság maga nem mindenkinek a szemében volt elegendő. (…) eredetileg Londonba akarták kinevezni, de nem egészen szabályos házassága miatt nem nyerhette el az angol királyi udvar jóváhagyását. Mivel Romániában kevésbé voltak kényesek az ilyesmire, végül ott kötött ki. Micsoda balszerencse! Ha ugyanis Bárdossy személyét elfogadták volna Londonban (…) nyilvánvalóan ott maradt volna a háborúig, és (…) londoni követként nem lehetett volna külügyminiszter a németek „új Európájában”, és ha nem lett volna kormányon, most nem nyugodna a föld alatt, hat golyóval a testében!” (Ullein-Reviczky Antal, a KÜM sajtófőnöke visszaemlékezéséből. Ullein-Reviczky Antal: Német háború-orosz béke. Európa, Bp., 1993. 74.)
„Június 26-án (…) kettő előtt öt perccel (…) Bárdossy volt a vonalban és a következőket mondta: ’Ma reggel szovjet repülőgépek repültek át az ország északi része felett, és ledobtak néhány bombát. Jelentéktelen károk keletkeztek és egy ember megsebesült. Tedd meg, kérlek, a szükséges intézkedéseket, hogy erről semmi ne jelenjen meg az újságokban!’ (…) Három óra után pár perccel (…) a helyettesem a Miniszterelnökségen várt a végzetes sajtóközleménnyel. (…) A támadást ’nem provokált agressziónak’ minősítették. Következménye pedig az volt, hogy Magyarország ettől fogva hadiállapotban lévőnek tekintette magát a Szovjetunióval.
Bejelentés nélkül azonnal bementem a miniszterelnök szobájába. Magába roskadva ült egy fotelban, (…) ’Mivel katonáink a németekkel összejátszva eltökélték, hogy semmitől se riadnak vissza, hogy belevonjanak minket a háborúba, lehetetlenség elkerülnünk ezt a háborút, különös tekintettel arra, hogy Románia már hadviselő fél lett. (…) Na már most, felvetődött a kérdés: nekem kell-e vállalnom a felelősséget ezért a háborúért, vagy át kell hárítanom az utódomra? (…) ha most visszavonulok, az utódom csakis a németek embere lehetne. Márpedig ő bizonyára messzebb elmenne, mint ameddig én szándékozom menni.’”
(Ullein-Reviczky Antal, a Külügyminisztérium Sajtóosztályának vezetője visszaemlékezése 1941. június 26-án Bárdossyval folytatott beszélgetéseire. Ullein-Reviczky 1993. 99-100.)
„Meg vagyok győződve arról, hogy képesek vagyunk a Kárpátokat megvédeni, feltéve természetesen, hogy az oroszok nem akarják mindenáron a keleti-kárpátokat forszírozni, és nem kerül sor szimultán orosz és román támadásra. Mégis egyedül akarjuk határainkat védeni… „ (Kállay Miklós miniszterelnök levele az „angolbarát” külföldi magyar követeknek. Kelt: 1944. március 1. Budapest)
„1. A magyarországi fejlemények olyan pontra érkeztek, amely parancsolóan megköveteli a gyors és erélyes cselekvést.
2. Minthogy a magyar kérdés megoldása, ha az egyáltálán lehetséges, csak a kormányzóval együtt hajtható végre, ebbõl a szempontból is eljött az ideje, hogy megszüntessük Magyarország önállóskodásának állapotát.
3. Magyarországot mint fontos közlekedési térséget és alkalmas gazdasági segédeszközt fõleg mezõgazdasági szempontból, teljesen és egészében be lehet és be is kell illeszteni a birodalom hadigazdálkodásába.
4. A jelenlegi magyar kormánypolitika és propaganda olyan alakot öltött, amely a birodalom állandó, burkolt provokációját mutatja. Ha erre válaszunk elmarad, azt magyar és ellenséges részről is a gyengeség jelének tekintik, és az annak megfelelően hatna a ránk nézve egyébként hasznos elemekre is.
5. A megfelelő következményekkel járó aktív birodalmi politika semmilyen szempontból sem jelent veszélyt a birodalom bármiféle későbbi politikájára, mert Magyarország nemzetté válása még kezdeti állapotában van, és még évtizedekig tarthat, míg az érettség bizonyos fokát eléri.
6. Nem kell a velünk szövetséges magyar peremállamokat érintõ bármilyen komoly természetű negatív kihatástól tartanunk, mert a bolsevista veszély túl fenyegetõen függ az egész délkeleti térség felett.
7. Különféle okokból ütött az óra, hogy a zsidókérdéshez alaposan hozzányúljunk. Annak tisztázása előfeltétele, hogy Magyarországot beiktathassuk a birodalom harcába, melyet védelméért és létéért folytat.”
Veesenmayer jelentése Magyarország politikai helyzetéről és javaslatai új kormány kinevezésére. 1943. december 10. A német megszállás politikai előkészítése.
újvidéki razzia
Forrás: Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században. Osiris, Bp. 1999. 167. o.
Full transcript