Loading presentation...

Present Remotely

Send the link below via email or IM

Copy

Present to your audience

Start remote presentation

  • Invited audience members will follow you as you navigate and present
  • People invited to a presentation do not need a Prezi account
  • This link expires 10 minutes after you close the presentation
  • A maximum of 30 users can follow your presentation
  • Learn more about this feature in our knowledge base article

Do you really want to delete this prezi?

Neither you, nor the coeditors you shared it with will be able to recover it again.

DeleteCancel

Make your likes visible on Facebook?

Connect your Facebook account to Prezi and let your likes appear on your timeline.
You can change this under Settings & Account at any time.

No, thanks

Láss a mélyére

No description
by

Kamilla Nagy

on 29 May 2015

Comments (0)

Please log in to add your comment.

Report abuse

Transcript of Láss a mélyére

(L)áss a mélyére
Kongói tantál bányák


Környezetük védelme
"A Földet nem szüleinktől örököltük, hanem gyermekeinktől kaptuk kölcsön."- mondta híres beszédében egy Seattle törszfőnök, 1854-ben.

Ember okozta környezeti katasztrófák

A legsúlyosabb katasztrófákat atomreaktorok üzemzavara, nagy vegyipari létesítmények, és a bányászat okozhatja.
Környezet szennyezés
A XXI. századi civilizált ember életformája a természet szempontjából rendkívül káros – szinte minden mozdulatunkkal ártunk valahogyan a természetnek, az élő és élettelen környezetünknek.
Az ember cselekedeteivel fokozott mértékben veszélyezteti a természetet és a környezetet. A népesség növekedése, az iparosodás magával vonta a természet fokozott károsodását is.
Az autók káros gázokat eresztenek a levegőbe, a gyárak ontják a füstöt és szennyező vegyszereket, és mi magunk is sok kárt okozunk azzal, hogy olyan tárgyakat használunk, amelyek ártanak a természetnek.
Ha azóta minden ember ebben a szellemiségben élne, úgy vigyázna a Földre, mint a szeme fényére, akkor a környezetvédelem olyan magától értetődődő volna, mint, hogy eszünk, iszunk, alszunk.
A 2010-es hazai vörösiszap-katasztrófa
Az itteniek főképp a közeli tantál bányákban dolgoznak. Egy ilyen bányában akár 150 ezer embert is foglalkoztathatnak, köztük rengeteg gyermeket. Találkozni olyan gyermekkel amelyik még a 7. életévét sem töltötte be!


A vörösiszap az alumínium előállítás mellékterméke, nem mérgező, nátronlúgtartalma miatt veszélyes,erősen lúgos anyag.
Mi a vörösiszap ?
Az ajkai vörösiszap-katasztrófa tíz emberéletet követelő ipari szerencsétlenség és környezetkárosító katasztrófa, amit az okozott, hogy 2010. október 4-én átszakadt a MAL Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt. tulajdonában lévő vörösiszap-tárolójának gátja.

Hatásai
A szilárd, vagy tömény nátronlúg égési sérüléseket, szembe kerülve szemkárosodást okozhat. Az állatokat lúgmarás érheti, illetve a por általi irritáció. Sok háziállat az ár miatt pusztult el, elsősorban megfulladt. Az erős lúggal való érintkezés rájuk is ugyanolyan hatással lehet, mint az emberre, bőrük és szemük károsodhat. A kiszáradt anyag nagyon finom szemcsékből áll, melyeket a légáramlat könnyen felkap és levegőből a légutakba kerülhet. Itt mint por irritálja a légutakat és a tüdőt. Növényi és állati szervezetek egyaránt elpusztultak, a gerinctelen szervezetektől a halakig. A Torna patak és folyómederben az alsóbb szakaszokon bekövetkező hígulás fokozatosan csökkenti ezt a hatást.
Készítette:
Nagy Szilvia Kamilla
Bartos-Elekes Katalin
Kolompár Dzsenifer
Hetente átlagosan 7 gyermek hal meg ezekben a bányákban. A füst a por és a kibányászott nehézfémek maradandó egészségkárosodást okoznak a munkásoknak. A legszörnyűbb, hogy az itt dolgozok a munkáért még annyi pénzt sem kapnak, hogy elegendő ételt tudjanak venni. Mi európaiak el sem tudjuk képzelni azt a nyomort, amiben ezek az emberek élnek.
Verespataki aranybánya
(Románia)
A nemzetközi cég (RMGC) 2000-es évek elején született tervei szerint négy hegyet lisztfinomságú kőzetporrá őrölnének és cianiddal mosnának át, hogy kinyerjék belőle az aranyat. Az iszapszerű, kénsavas, nehézfémekkel és ciánvegyületekkel terhes, 215 millió tonna bányahulladékot egy 185 méter magas kőgáttal elzárt völgyben helyeznék el, szigetelés nélkül.
A bányaterv évi 13 ezer tonna nátrium-cianidot használna (bomlásakor hidrogén-cianid képződik, ami vegyifegyvernek számító színtelen gáz, 50-60 milligramm már halálos).
Oyu Tolgoi arany- és rézbánya
Mongólia
Mongólia gazdasága gyorsan növekedik az ásványai, ércei miatt, de a lakossága harmada még mindig szegénységben él. Olyan országgá válhat, amely hirtelen nagyon meggazdagodik, de lakosai szegények maradnak – a „nyersanyag-átok” egyik jellemzőjeként. A bányászat feljövőben, de a mezőgazdaság és a kézművesipar hanyatlóban.
Oyu Tolgoi a világ egyik legnagyobb még nem teljesen fejlesztett arany- és rézbányája. A Világbank és az európai adófizetők pénzét is használó Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) kölcsönökkel támogatná az arany- és rézbányát itt a Góbi-sivatag közepén, amely milliárdnyi bevételt teremthet az országnak. Ugyanakkor jelen formájában a projekt környezetszennyező és a helyi nomád lakosok életét szinte lehetetlenné teszi: a bányászat és a szállítójárművek jelentős rezgés-, por- és zajterhelést okoznak, a bánya vízigénye a helyiek vízellátását veszélyeztetheti, a közeli két védett terület növény- és állatfajait érzékenyen érintheti illetve a helyiek vándorló állattartását is megnehezíti.
Néhány példa
Full transcript