Loading presentation...

Present Remotely

Send the link below via email or IM

Copy

Present to your audience

Start remote presentation

  • Invited audience members will follow you as you navigate and present
  • People invited to a presentation do not need a Prezi account
  • This link expires 10 minutes after you close the presentation
  • A maximum of 30 users can follow your presentation
  • Learn more about this feature in our knowledge base article

Do you really want to delete this prezi?

Neither you, nor the coeditors you shared it with will be able to recover it again.

DeleteCancel

Make your likes visible on Facebook?

Connect your Facebook account to Prezi and let your likes appear on your timeline.
You can change this under Settings & Account at any time.

No, thanks

1848

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Magyarország újkori történetének egyik meghatározó eseménye.
by

Magyar Éva

on 10 June 2015

Comments (0)

Please log in to add your comment.

Report abuse

Transcript of 1848

Előzmények
Össztűz Magyarországra
1848. március 15.
Végjáték
Megrendül a birodalom ereje
Világos
Bach rendszere
Önkényuralom és ellenállás
A megtorlás
Alkotmányos Magyarország
1848 decemberére Erdély a császáriak kezében volt. Bem József átszökött a császáriak ostromgyűrűjén és jelentkezett Kossuthnál. A legnehezebb feladatot kapta:
az erdélyi hadak főparancsnokságát
. Bem tavaszra egész Erdélyből kiűzte az ellenséget.
Harcok Erdélyben
Windischgratz
1848. decemberben császári főerőkkel megtámadta Pest-Budát. Kossuth
Görgei Artúr
tábornokot bízta meg a legerősebb magyar csapat parancsnokának. Görgei visszavonult és föladta a fővárost. Az országgyűlés Debrecenbe menekült.
Új főváros: Debrecen
A honvédség száma gyorsan növekedett. Súlyos volt a nyersanyaghiány. Január végére teljes erővel benidult a fegyvergyártás. Windischgratz nem merte elhagyni Pest-Budát. A magyar védelem a következő hetekben megszilárdult. A kápolnánál vívott csata még magyar vereséggel zárult.
Az ellentámadás
Windischgratz azt hitte végleg legyőzte a magyarokat.
Ferenc József császár
rendelete: Magyarországot alávetett tartományként a Habsburg Birodalomba akarta olvasztani. Ezzel teljesen megszüntette volna Magyarország önnállóságát.
Az udvar terve
1848-49-es szabadságharc
Köszönöm a figyelmet!
Magyarország a török kiűzése és a Rákóczi-szabadságharc elbukása után erősen korlátozott, mégis meglévő önállóságot élvezve volt része a Habsburg Birodalomnak. 

Aznap reggel Petőfi Sándor a Pilvax kávéházba sietett, Vasvári Pállal és Bulyovszky Gyulával, Jókai Mór lakására mentek, ahol a 12 ponthoz proklamációt szerkesztettek.

 Petőfi társaival a Pilvax-kávéházba ment, itt Jókai felolvasta a 12 pontot és a proklamációt.  Innen indultak el a jogi egyetemhez az Egyetem utcába. Petőfi elszavalta előző éjjel írt költeményét, a Nemzeti dalt.
 A Landerel-nyomdában a nyomdatulajdonost a kikiáltott tizenkét pontú program és Petőfi költeményének cenzúra nélküli kinyomatására szólították fel.
Délután a Múzeum téren népgyűlést tartottak és a Nemzeti dal és proklamáció példányait ezreivel osztogatták; a városházára mentek, a 12 pont elfogadását sürgetvén. Petőfi kívánta, hogy Táncsics Mihály, szabadon bocsáttassék.
Másnap, március 16-án már Pest vármegye alispánja,  Nyáry Pál, Rottenbiller Lipót polgármester és mások állottak a mozgalom élére és így lett az országos jelentőségűvé.

Este a két testvérváros ki volt világítva, az utcákon lelkesült néptömeg forrongott, harsogtatva: "éljen a szabadság!" Az ablakokból nemzeti szín lobogók függtek alá, a szabadság nevével beírva.

Képek a márciusi ifjak életéből

Windischgratz
44 000 fő
Simmunich
5 000 fő
Götz
5 000 fő
Schlick
5 000 fő
Puchner
15 000 fő
Nugent
6 000 fő
Szerb csapatok
5-8 000 fő
A tavaszi hadjárat
A dicsőséges tavaszi hadjáratot Damjanich tábornok vörössipkásai kezdték. A haditervet Klapka György tábornok dolgozta ki. Gödöllőnél sikerült gyűrűbe szorítani a császáriakat. Április 6-án súlyos vereséget szenvedtek a császár seregei. Egész magyarország felszabadult (Budát kivéve), Windischgratzet leváltották.
1849 április 14-én az országgyűlés kimondta a Habsburg-ház trónfosztását és Magyarország teljes függetlenségét. Kossuh Lajost kormányzó elnökké választották. Nehány nap múlva megszületett a Függetlenségi Nyilatkozat.
Buda felszabadítása
A 17 napos ostrom május elején kezdődött. A császári hadvezér bosszúból Pestet bombázta. Az ostrom végén a császári parancsnok is meghalt, helyettese fel akarta robbantani a Lánchidat. Nem járt sikerrel. Buda bevételéra 1849. május 21-én került sor.
Orosz támadás
Kossuth számított a nagyhatalmak segítségére. Ám hiába. Az orosz cár segítséget nyújt Ferenc Józsefnek a magyar forradalom leverésében. A cár meg akarta mutatni a világnak, hogy ő mentette meg a Habsburgok uralmát. Az újjászervezett osztrák hadsereg is támadásba lendült Haynau vezetésével.
Az első népképviseleti országgyűlés
A népképviseleti választójog szerint működő országgyűlés , és a független minisztériummal Magyarország különvált a Habsburg Birodalmon belül. Az ország új vezetői jól tudták, veszély fenyegeti az elért eredményt.
A nemzetiségi mozgalmak
A király törvénytelenül nevezte ki Jellasicsot horvát bánná. Jellasics szembefordult a magyar kormánnyal: független Horvátországot akart.
A Magyarországon élő szerbek küldöttsége is önállóságot követelt.
Az erdélyiek nem ismerték el az Uniót.
MINDHÁROM HELYEN FEGYVERES HARCOK KEZDŐDTEK.
Az első támadás
Batthyány már tavasszal elrendelte a had toborzását. Júliusban az országgyűlés megajánlott 200 ezer katonát. Augusztusra a Habsburg Birodalom leverte a bécsi forradalmat.
1848. szeptember 11-én Jellasics 35 ezres sereggel Pestre indult, hogy feloszlassa az országgyűlést. Szeptember 29-én a honvédsereg Pákozdnál megverte Jellasics seregét. Jellasics kimenekült az országból.
Lamberg lett a császári hadak új parancsnoka. Pesten meglincselik. Az országgyűlés a Országos Honvédelmi Bizottmányra bízta a végrehajtó hatalmat.
Ferenc József trónra lép
Bécsben újra kitört a forradalom. A 18 éves Ferenc József lépett a trónra. Koronázás helyett meg akarta szüntetni Magyarországot. A császári seregek minden irányból hazánkra támadtak.
Bem seregei két hónapig tudnak ellenálni. Segesvárnál szétverik Bem seregét. (A benne szolgáló Petőfi Sándor is meghalt.) Klapka a komáromi erődbe, Görgei Temesközbe vonult vissza. Kossuth abban állapodott meg, ha Bem veszít Görgei leteszi a fegyvert.
Így augusztus 13-án Világosnál Görgei letette a fegyvert.
A magyar szabadságharc véget ért.
Október 6-án, Aradon, kivégeztek 13 honvéd főtisztet, Pesten pedik agyonlőtték Batthyány Lajost.
Az ellenállás formái
A császár által kinevezett új belügyminiszterről az egész korszakor Bach-korszaknak hívjuk. Az országot feldarabolták, leválasztották Erdélyt és Horvátországot. A hivatalos nyelv a német lett, Létrehozták a csendőrséget. Belföldön is engedély- gyakorlatilag útevél -kellett az utazáshoz.
Nyílt Habsburg-ellenes harcok kiújultak, ám ezzel gyorsan leszámoltak. Kossuth a külföldön tartott beszédeivel meggyőzte a hallgatóságot, de a segítségből nem lett semmi. A passzív ellenállás veréralakja Deák Ferenc volt, a nemzet ráébredt, hogy ismét van vezetője.
A Habsburg Birodalom a csőd közelébe jutott. Az első tömeges, néma megmozdulásra Vörösmarty Mihály temetése adott alkalmat (1855). A nemzet megmozdulása az 1860-as években is folytatódott. Ausztria ráadásul több háborús vereséget szenvedett. Szüksége volt a- főleg Magyarországgal való -kiegyezéste. Az önkényuralom ideje lejárt.
Készítette: Magyar Éva
Full transcript