Loading presentation...

Present Remotely

Send the link below via email or IM

Copy

Present to your audience

Start remote presentation

  • Invited audience members will follow you as you navigate and present
  • People invited to a presentation do not need a Prezi account
  • This link expires 10 minutes after you close the presentation
  • A maximum of 30 users can follow your presentation
  • Learn more about this feature in our knowledge base article

Do you really want to delete this prezi?

Neither you, nor the coeditors you shared it with will be able to recover it again.

DeleteCancel

Halmazállapot változások a természetben

No description
by

Dóra Kiss

on 7 January 2015

Comments (0)

Please log in to add your comment.

Report abuse

Transcript of Halmazállapot változások a természetben

A párolgás következtében nagy mennyiségü vízgőz kerül a levegőbe.A felszálló levegőből vízcseppek , nagyobb magasságba jégkrisztályok keletkeznek , ezek alkotják a felhőket.
Csapadékképződés
A gejzírek időszakosan működő meleg vizű szökőforrások. Vizük nagyrészt túlhevített talajvíz, amihez a hőt és a felhajtóerőt vulkáni gázok szolgáltatják. Van szabályos és szabálytalan időközönként működő gejzír.
A gejzírek működése
A gejzír kürtőjében elhelyezkedő víz alulról kapja a meleget. A mélyben érvényesülő hidrosztatikai nyomás miatt azonban a víz 100 °C-nál is magasabbra hevül anélkül, hogy elérné a forráspontot. Az összes víz robanásszerüen gőzzé válik és a magasba lövel.A lehűlt, visszahulló és a mélyből pótlódó víz újra kitölti a gejzír kürtőjét, miáltal az egész folyamat előlről kezdődik.Általában 75 m magasra löveli fel a vizet de 130 m-es magasságot is megfigyeltek.A legtöbb működő gejzír Oroszországban , Izlandon , Amerikai Egyesült Államokban és Új-Zélandon található.Hőenergiáját fűtésre is lehet használni.
A katasztrófák miatt 1914-ben létrehozták a Nemzetközi Jégfigyelő Szolgálatot.
A jég térfogata olvadáskor csökken(laza kristályszerkezete miatt), a vízé fagyáskor nő.
A kiseb sűrűségü test úszik a nagyobb sűrűségü folyadékban.A jéghegy úszik a vízben de csak a 10%-a van a vízfelszín felett ezért veszélyt jelenthetnek a közeledő hajókra.


A hideg hatására a víz hőmérséklete csökken a felszínen , a tó alján hőáramlás alakul ki.További lehüléskor megszűnik és megkezdődik a fagyás. A jég jó hőszigetelő és meggátolja hogy a alul lévő víz is megfagyjon. A tó alján lévő állatok (halak ,békák) túlélik a telet mivel 4 ºC-os a víz.
Olvadás és fagyás


A fagyás egy meghatározott hőmérsékleten következik be, mely anyagonként különböző.

Az olvadás olyan halmazállapot-változás, melynek során a szilárd anyag folyékony halmazállapotúvá válik.
A víz rendellenes hőtágulása a tavak és folyók befagyásakor is megfigyelhető.
A levegő páratartalma
Halmazállapot változások a természetben
Vannak olyan jéghegy kolosszusok, amelyeknek a hossza és a szélessége is kilométernyi. A vízből kiemelkedő magasságuk 120-150 méter magas s teljes magassága 1.000 méternyi is lehet
A jéghegyek a Déli-sarkon néha csíkosak, amit a hórétegek képeznek a különböző eseményekre reagálva.
Útjuk igen hosszú, sokszor fél évig is eltarthat. A sebességük óránként 120 méter.
Pára(nedvesség) akkor képződik, mikor a Nap felmelegíti a vizet, így vízgőz formájában a levegőbe kerül.
A levegő relativ páratartalmát higrométerrel mérik
A levegő nedvességtartalmának fontos szerepe van az élő szervezetek működésében.A túl alacsony és a túl magas páratartalom nem egészséges.A környező levegő vízgőztartalmát, a relatív páratartalom fogalmával jellemezzük.A páratartalomtól függ hőérzetünk.Az egészséges ember számára a legmegfelelőbb a 40-60 százalékos relatív páratartalmú levegő.
A relatív páratartalom mérése hasznos információkat szolgáltat a meteorológusoknak és az időjárás-előrejelzés készítésekor.



Az eső
a csapadékok olyan formája, ami különálló vízcseppekben, folyékony halmazállapotban hullik a Föld felszínére a felhőkből. Befolyásolja a növényvilág kialakulását, és a mezőgazdasági termelés lehetőségeit is.Nagyvárosokban az eső „lemossa” a levegőben lévő szilárd szennyezőanyagokat (például kipufogógázok, korom, pollen)Kína nagyvárosai fölött mesterséges esőket idéznek elő azzal, hogy repülőgépekből permetezett vegyszerekkel kicsapatják a felhők esőtartalmát, de az eredmény többnyire savas eső.
A Jégeső
A jégeső a csapadék egy olyan formája, ami akkor alakul ki, amikor a zivatarban jelenlevő feláramlások a légkör extrém hideg rétegeibe esőcseppeket szállítanak magukkal, ahol azok szilárd halmazállapotúvá fagynak és a kialakuló jégszemek a zivatar leáramlásába kerülve a felszínre hullanak. A jégeső jéggömbök vagy szabálytalan jégrögök formájában hulló csapadék.Az anyagi károk mellett a legsúlyosabb jégesők azonban gyakran - akár halálos áldozatokkal is járó - személyi sérülésekkel is járhatnak. Az egyik legnagyobb és legkorábbi, jégesőből származó tragédiának több mint 200 zarándok áldozata volt. A legnagyobb hivatalosan rögzített, halálos áldozatokkal járó jégesőkor1 kg-ot is meghaladó jégdarabok 92 ember halálát okozták
A hó
A hópehely jégkristályokból áll. 0 °C alatt képződött csapadék.A jégkristályok alakja – keletkezésük folytán – nagyon különböző, elsősorban a hőmérséklettől függ.A leggyakoribb téli csapadék.

Savaseső
Az esőcseppek kimossák a levegőből a szennyeződéseket.Legveszélyesebb a kénes eső.A savasesők tönkre teszik az épületeket , szobrokat és elpusztítják a növényeket.
Full transcript