Loading presentation...

Present Remotely

Send the link below via email or IM

Copy

Present to your audience

Start remote presentation

  • Invited audience members will follow you as you navigate and present
  • People invited to a presentation do not need a Prezi account
  • This link expires 10 minutes after you close the presentation
  • A maximum of 30 users can follow your presentation
  • Learn more about this feature in our knowledge base article

Do you really want to delete this prezi?

Neither you, nor the coeditors you shared it with will be able to recover it again.

DeleteCancel

Rejtett_gazdaság

Rejtett_gazdaság
by

Ildikó Szűcs

on 22 April 2010

Comments (0)

Please log in to add your comment.

Report abuse

Transcript of Rejtett_gazdaság

A rejtett gazdaság jellemzői és számszerűsíthetősége Magyarországon Elméleti háttér Korrekció Jövedelmek a rejtett gazdaságban A rejtett gazdaság méretének meghatározása A lakosság véleménye a rejtett gazdaságról A vállalkozások véleménye a rejtett gazdaságról Küzdelem a fekete gazdaság ellen A rejtett gazdaság fogalma





Alapkövetelmények
A gazdasági tevékenység tartalmának és kereteinek a GDP-ben összhangban kell lenni a 1993 SNA és 1995 ESA termelés fogalmával
Rejtett gazdaságnak tekintjük azokat a tevékenységeket, amelyek a nemzetközi módszertan szerint a termelés részét képezik, de a statisztikai felvételekből és adminisztratív adatokból hiányoznak A termelés fogalma (SNA)
Termelés fogalom meglehetősen tág, minden olyan gazdasági tranzakciót tartalmaz, amely kölcsönös megállapodáson alapszik
Illegális tevékenységeket is pl. drog, prostitúció, kivéve az egyoldalúakat: lopás, sikkasztás
Nem része a termelésnek a háztartások által saját maguk számára végzett munkák, szolgáltatások
A rejtett gazdaság lehet:
Statisztikailag rejtett
Statisztikai felvételekre való nem válaszolás
Regiszter naprakészségének hiánya
Statisztikailag nem megfigyelt tevékenység (megfigyelési határ alá esik)
Gazdaságilag rejtett
A kibocsátás lefelé torzítása, a költségek felfelé torzítása
Regisztrálás alóli kibújás
Illegális tevékenység
Egyéb
Saját felhasználásra termelés
saját fogyasztásra termelt élelmiszer
házilagos lakásépítés
Természetbeni bérek
EU-jogszabályok

Exhaustiveness” jogszabály (1994) a GNP (GNI) adatok harmonizációjáról
„A GNP- és GDP-számítások akkor teljesek, ha nemcsak a statisztikai felmérésekben vagy az adminisztratív nyilvántartásokban közvetlenül figyelemmel kísért termelésre, elsődleges jövedelemre és felhasználásra vonatkoznak, hanem azon termelést, elsődleges jövedelmet és felhasználást is magukban foglalják, amelyeket nem figyelnek meg közvetlenül.”
Explicit/implicit korrekciók (hiányzó gazd. egységek a regiszterből)
Munkaerő alapú összehasonlítás
Járulékos juttatások (borravaló, természetbeni bérek)
Adóellenőrzések vizsgálata
A harmonizáció biztosításának eszköze:
GNI Inventory, Kb. 400 oldalas strukturált, részletes módszertani leírás,
EU ellenőrzés - Elfogadás vagy fenntartások – a GNI alapú befizetés nyitva hagyása


A korrekciós típusok leírása
Termelők, akik elmulasztották a regisztrálást
Illegális termelők, akik nem regisztráltak
Regisztrációra nem kötelezett termelők
Jogi személyek, akik nem szerepelnek a statisztikában
Nem jogi személyek, akik nem szerepelnek a statisztikában
A termelő helytelen válasza
Az adatok statisztikai problémáia Az adatok statisztikai problémái:
A nem-válaszolás kezelése;
A piaci termelők saját felhasználásra termelése;
Borravaló, hálapénz;
Természetbeni bérek;
Másodlagos tevékenységek A korrekció típusonként A korrekció típusonként
A rejtett gazdaságban keletkező jövedelmeknek két különösen nagy csoportja
a foglalkoztatás eltitkolása és
az adózási és vámrendszer kijátszása.
A becslések szerint ma már mintegy ezermilliárd forintra tehetők az eltitkolt adó- és járulék összegek.

Kialakulhatnak olyan tipikusabb formák, módszerek, technikai eljárások, amelyeket a gazdaság szereplői annak érdekében alkalmaznak, hogy vállalkozói és munkavállalói jövedelmeiket maximalizálni, ugyanakkor az ezeket terhelő adó-, társadalombiztosítási és egyéb kötelezettségeiket minimalizálni tudják.
A rejtett gazdaság súlyának, kialakult konkrét formáinak egyértelmű meghatározója az állami pénzügyi politika, ezen belül is az adózási- és társadalom-politika.
A feketegazdaság jellemzőit meghatározó vizsgálatok eredményei alapján több tényezőcsoport mutat egyértelmű kapcsolatot a rejtett gazdaság alakulásával, nevezetesen:
a vállalkozások és a magánszemélyek közvetlen adóterhei,
az adóterhek változásának tendenciái,
a gazdaság állami szabályozásának (a beavatkozásnak) a mértéke,
az adózási morál színvonala.
A rejtett gazdaság szereplői mérlegelik, hogy
mekkora a rejtett tevékenységük költsége és haszna egy legális gazdálkodáshoz képest, és azt is, hogy
a legális eszközökkel végrehajtott expanzió és hatékonyságjavulás hozadéka mekkora az adózás alóli kivonás hozadékához képest.
Mi a nagyobb ?
a rejtett gazdaságban keletkező vállalkozói-egyéni haszon,
vagy pedig
az elmaradt állami-társadalmi bevételekből származó kár? Általánosságban:
közvetlen és
(a rejtett gazdaság folyamatait próbálják mérni)
közvetett
(a rejtett gazdaság működésének hatásait mérik, és ebből következtetnek a rejtett tevékenységek méreteire )
A számszerűsítés módszerei a gazdaság egészét,
illetve
annak csak egyes kiválasztott részeit vizsgálják. (pl. területi egységek, társadalmi csoportok, munkaerőpiaci szegmensek stb.).
makrostatisztikai és
„vállalkozási” mérési módszerek A legismertebb átfogó kutatási módszerek:
pénzkeresleti megközelítés
eddig az egyik legáltalánosabban használt módszer
Cagal (1958), Gutmann (1977), Tanzi (1980, 1983), Frey és Wech-Hannemann (1984), Pommerehne és Schneider (1985), Kirchgassner (1983, 1984), Klovland (1984), Isachsen és Strom (1985) Schneider (1986), Hofreither és Schneider (1987, 1989), Schneider (1994),
modellközelítés
az empirikus módszer meglehetősen eltér más alkalmazott módszerektől; a meg nem figyelt változók statisztikai elméletén alapszik, amely a mérni kívánt jelenség számos okát és mutatóját figyelembe veszi
Weck (1983), Frey és Weck-Hannemann (1984 - MIMC (Multiple Indicators Multiple Causes), Aigner, Schneider és Ghosh (1988).
Néhány ismert megállapítás:
Jelenleg Magyarországon a „nem megfigyelt gazdaságnak” a KSH által megbecsült értéke a GDP-nek mintegy 15-17 százalékát teszi ki, ebből a köznapi értelemben rejtett (vagy fekete-) gazdaság a GDP 12 százaléka lehet.
A gazdaságpolitika alapvetően hasznossági elv alapján értelmezheti a rejtett gazdaságot, és értékeli annak a társadalomra-gazdaságra gyakorolt hatását. Közvetlen felvételi módszerek:
Hogyan ismerhetők meg a rejtett gazdaság jellemzői és vajon hogyan mérhető a vállalkozások és a lakosság körében fellelhető un. rejtett tevékenységek nagysága?

Az ECOSTAT Gazdaságelemző Intézet „kérdőíves felvételei”
2000-ben 2004-ben és 2008-ban
1000-1000 vállalkozás, és 1000-1000 család körében
Befolyásolhatók-e egyes szabálysértési ügyek? A lakosság véleménye az adórendszerről A fekete gazdaság elleni küzdelemről …
A rejtett gazdaság legalizálása során komplex gazdaságpolitikai eszközök érvényesítése szükséges.
Eredményes intézkedéscsomag nem képzelhető el egyértelmű politikai akaratnyilvánítás nélkül, hiszen az egyes intézkedések érdeksértett csoportjainak lobbistái újra és újra el tudják érni, hogy a szakmailag indokolt lépéseket megakadályozzák. MI TÖRTÉNT EDDIG? - Feketegazdaság fehérítése
Ha feltételezett nagysága a GDP 17-18 százaléka, akkor a feketegazdaság mértéke 4-5.000 ezer milliárd Ft is lehet!!!
Fehérítés – jogszabály változások
- adókikerülés korlátozása
- feketefoglalkoztatás szűkítése
- adó- és járulékbázis szélesítése
- tb rendszer, potyautasok kiszűrése
- elvárt járulékalap – minimálbér kétszerese
- elvárt jövedelem a társaságoknál, egyéni vállalkozóknál
ellenőrzés szigorítása
- vagyonosodás
- minimumjárulék alap
- színlelet szerződések
- csempészet
ellenőrző szervezetek megerősítése APEH és VPOP eredményei (2008)

Minimum járulékalap - 67 ezer ellenőrzés 11,9 mrd Ft feltárás
Adóminimalizálók 53,7 mrd Ft feltárás
Körbeszámlázás 20,5 mrd Ft feltárás
Adózói életút 32 mrd Ft feltárás

Dohánytermékek ellenőrzése 30 mrd Ft
Dohánytermékek fokozott ellenőrzése 22 mrd Ft
Üzemanyagok ellenőrzése 11,1 mrd Ft A lakosság és a vállalkozók véleménye
Fontos, hogy csak betartható szabályokat szabad bevezetni!
Vagyonosodási vizsgálatok alakulása 2008-ban A Pénzügyminisztérium megállapítása szerint a feketegazdaság főbb területei a következők:
cigaretta, üzemanyag csempészet, jövedéki adócsalás, regisztrációs adófizetés elkerülése
számla nélküli szolgáltatás, számlagyárak, áfa-csalás, jövedelemeltitkolás
fekete foglalkoztatás, járulékfizetés elkerülés
termékhamisítás, szellemi tulajdonjoggal szembeni jogsértések
fogyasztóvédelmi jogsértések
A Magyar Nemzeti Bank három kategóriába sorolja az adóelkerülő magatartást:
áfa-csalás (import eltitkolás, számla nélküli teljesítés, fiktív számla)
jövedelemeltitkolás (fekete munka, bérek aluljelentése)
adóoptimalizálás (színlelt szerződés, valótlan költségleírás) A feketén foglalkoztatottak száma 2006-2009 között 2009. évi ellenőrzések során talált illegálisan foglalkoztatottak megoszlása:
1.Építőipar 15 568 fő (28 %)
2.Vagyonvédelmi cégek (nyomozási és biztonsági tevékenység) 13 734 fő (24 %)
3.Kereskedelemi cégek 5 822 fő (10 %)
4.Mezőgazdaság 5 269 fő (9 %)
5.Szálláshely, Vendéglátás 2 874 fő (5 %)
6.Feldolgozóipar 2 355 fő (4 %)
A fehéredési bizottság javaslatai:
Az adótudatosság előremozdítása. Szemléletváltás mind politikai mind állampolgári oldalról:
A korrupció elleni erőteljes fellépés: A legfontosabb lépések a közbeszerzési és a pártfinanszírozási rendszer átalakítása.
A készpénz használatának korlátozása, a pénzforgalom ellenőrizhetőségének javítása.
Az adórendszer javítása, a közteherviselés szélesítése az igazságosság és a versenyképesség figyelembevételével.
Az ellenőrzések hatékonyságának javítása – mind az adófizetés, mind a közpénz felhasználása területén.
A közpénzek felhasználásának ellenőrzése.
A gazdasági ügyekben az igazságszolgáltatás hatékonyságának javítása. Köszönöm a figyelmet! Statisztikailag a rejtett gazdaság tevékenységei kizárólag közgazdasági alapon és a megfigyelhetőség szempontjából értelmezhetőek. Ezért a gazdaságstatisztika e tevékenységeket „nem megfigyelt gazdaságként” tartja számon. Ma Magyarországon a nemzetgazdasági mérlegszámításoknál becsült un. Nem megfigyelt gazdaságnak a hozzáadott értéke a GDP mintegy 17%-ra tehető. A gazdaságpolitikai hasznossági elv alapján értelmezi és értékeli a rejtett gazdaságot, vagyis annak a legális gazdaságra gyakorolt hatása alapján minősít. Jogi szempontból a rejtett gazdaság jogellenes módon folytatott legális gazdasági tevékenység vagy jogsértő gazdasági tevékenység lehet. Az adózás-ügyi megközelítés szerint a rejtett gazdaság olyan gazdasági tevékenységeket jelent, amelyeket az adók és járulékok megfizetésének jogellenes módon történő részleges vagy teljes elkerülésével bonyolítanak. Etikai megközelítésben a rejtett gazdaság értelmezését a társadalmi közfelfogás esetenként akár jelentősen eltérő mértékben és módon közelítheti. A rejtett gazdaság becsült részaránya néhány OECD országban a GDP-hez viszonyítva 1994-ben
Full transcript