Loading presentation...

Present Remotely

Send the link below via email or IM

Copy

Present to your audience

Start remote presentation

  • Invited audience members will follow you as you navigate and present
  • People invited to a presentation do not need a Prezi account
  • This link expires 10 minutes after you close the presentation
  • A maximum of 30 users can follow your presentation
  • Learn more about this feature in our knowledge base article

Do you really want to delete this prezi?

Neither you, nor the coeditors you shared it with will be able to recover it again.

DeleteCancel

Make your likes visible on Facebook?

Connect your Facebook account to Prezi and let your likes appear on your timeline.
You can change this under Settings & Account at any time.

No, thanks

A magyar KKV szektor helyzete és fejlesztésének lehetőségei

No description
by

Zsombor Incze

on 2 May 2013

Comments (0)

Please log in to add your comment.

Report abuse

Transcript of A magyar KKV szektor helyzete és fejlesztésének lehetőségei

A magyar KKV szektor helyzete és fejlesztésének lehetőségei Mik a magyar gazdaság legfontosabb jellemzői? Hipotéziseim vizsgálata:
a KKV szektor SWOT analízise Megoldási javaslatok Következtetések Incze Zsombor: 2013.05.02 Kutatásom fő kérdései: Milyen problémákkal szembesül ma a KKV szektor?
Mik ennek hatásai az ország gazdaságára?
Milyen gazdaságpolitikai eszközök alkalmazását igényli a kialakult helyzet? A téma aktuális, mert... a magyar gazdaság láthatóan szenved, és hipotézisem szerint ennek nem egyszerűen a lassan 5 éves gazdasági világválság az oka, hanem sokkal inkább a magyar gazdaság szerkezete, pályája volt fenntarthatatlan, és a válság csak előbbre hozta az elkerülhetetlen összeomlást. És releváns, mert... - A vállalkozások 99,9%-a KKV, azon belül 94,8%-a mikrovállalkozás
- A foglalkoztatottak 72,7%-a KKV-nál dolgozik
- A KKV szektor fejlesztése ezért kulcsfontosságú Ágazati elemzés Forrás: KSH adatok Legfontosabb megállapítások - Feldolgozóipar: olcsó bérgyártás (alacsony hozzáadott érték termelés)
- Mezőgazdaság: magas hozzáadott érték, szociális szempontok
- Szállítmányozás, logisztika: kitörési pont lehet
Összességében: általában elmaradott ágazatok, amelyek nem azok a külföldi tőke magas aránya miatt, azok pedig alacsony hozzáadott értéket termelnek Beruházások Legfőbb megállapítások - A beruházások nem elegendőek a meglévő eszközök amortizációjának pótlásához sem
- Nagyobb a vállalatok hiteltörlesztése mint az új hitelek felvétele
- Keresleti probléma: nem a finanszírozás, hanem a beruházás megtérüléséhez szükséges kereslet hiányzik Vállalatméret alapú elemzés Legfontosabb megállapítások - Atomizálódott vállalati szerkezet
- A magyar vállalatszerkezetből hiányzik a középvállalatok megléte
- A válság leginkább a mikro-kis-közép vállalatokat érintette, az exportra termelő nagyvállalatokat kevésbé Gazdasági formák, adózási ösztönzők Regionális különbségek Az elemzés eredménye:
13 hipotézis a KKV szektorra vonatkozólag A hipotéziseim tesztelésére szolgáló interjúk Dr. Mohai György BÉT volt vezérigazgató, BCE címzetes docens Lakatos István Műszertechnika csoport ig. tag, Bravogroup vez. igazgató Müllner Zsolt Wallis Holding vezérigazgató Saját vállalkozói tapasztalat Erősségek - magas hozzáadottérték-termelő képesség
- képesség arra, hogy a foglalkoztatás fő tehervivői legyenek
- európai összehasonlításban alacsony munkaerőköltség
- az elmúlt 20 év tapasztalata a magyar gazdaság működéséről Gyengeségek - Hiányos, gyenge vállalati kultúra
- Folyamatosan csökkenő vállalati vagyon az elmaradó beruházások miatt
- A kicsiny magyar piac növekedési korlát
- Európai összehasonlításban alacsony arány a vállalatokon belül
- Tőkeszegénység
- Nagyvállalatokra szabott adminisztrációs terhek
- Bonyolult adózási rendszer
- Növekedéstől való félelem Lehetőségek - Az EU piacán való értékesítés
- Számos elérhető EU-s pályázat, „ingyen pénz” fejlesztésekre, képzésekre, piacszerzésre
- Egy hasonló nagyságú országnak az EU-ban általában nagyobb a piaca, konvergenciát feltételezve a magyar piac is nőni fog.
- Magyarország földrajzi adottságai (szállítmányozás, logisztika, mezőgazdaság területén történő hasznosítához)
- A versenytársainknál nem rosszabb finanszírozási lehetőségek (EU-s pénzek illetve kockázati tőke alapok)
- Nagyvállalatok által szabadon hagyott piaci rések kihasználása Veszélyek - Nem növekedésbarát, kiszámíthatatlan üzleti környezet
- Korlátozott felvevőpiac
- Worldwide beszállítói megállapodások, ahol a magyar vállalkozások még alvállalkozónként sem mindig tudnak bentmaradni
- erősödő specializációs igény
- A K+F hiánya – lényegében a külföldi fejlesztéseket gyártják itthon is
- A recessziós környezet miatt alacsonyabb a kölcsöntőke jövedelmezősége, mint az ára
- Az euróban megkötött kereskedelmi szerződésekből adódó árfolyamkockázat, és amennyiben ezt fedezik, az erre fordított erőforrások jelentette versenyhátrány Lehetőség-erősség stratégia Lehetőség-gyengeség stratégia Fenyegetés-erősség stratégia Fenyegetés-gyengeség stratégia - növelni kell a KKV szektor exportértékesítésének nagyságát, hiszen ehhez remek adottság az alacsony munkaerőköltség, és a versenytársainknál nem rosszabb finanszírozási lehetőségek megléte
- a magyar piacon szerzett tapasztalatok segítségével a nagyvállalatok által szabadon hagyott piaci rések kihasználása
- a foglalkoztatás fő tehervivőjeként a lehetőség arra, hogy az általában foglalkoztatásbővítést és annak szinten tartását igénylő EU-s pályázati forrásokhoz hozzájusson a vállalat - az EU-s piacokra való kijutással és folyamatos exportálással tőkefelhalmozás
- az EU-s pályázatokra és támogatott (olcsóbb) hitelekre alapozva beruházások elindítása - A korlátozott felvevőpiac problémáját megoldandó az alacsony munkaerőköltséget kihasználva az EU piaca felé kell fordulni.
- A worldwide beszállítói megállapodások problémáját az elmúlt 20-25 év magyarországi működési tapasztalatával lehet valamennyire ellensúlyozni - A hiányos vállalati kultúra kezelése: oktatás, a vállalkozói mentalitás erősítése (komoly szerep juthat a kamarákra)
- a nagyvállalatokra szabott adminisztrációs terhek csökkentése
- A bonyolult adózási rendszer egyszerűsítése
- Az üzleti környezet stabilizációja
- Az erősödő specializációs igény kielégítése K+F támogatásokkal
- A kölcsöntőke alacsony jövedelmezőségének kezelése csak a keresleti oldal javításával lehetséges
- Árfolyamkockázat kezelése: csatlakozás az eurozónához - A magyar gazdaság rendszerváltást követő modellje fenntarthatatlan
- A külföldiek által idehozott technológiák és vállalati kultúra nem épült bele a magyar vállalatok működésébe, amelyek így beszállítónak is csak ritkán alkalmasak
- Az utóbbi évekre jellemző kiszámíthatatlanság rendkívül rosszul hatott az üzleti környezetre
- A világban zajló trenddel (vállalati fúziók és beszállító KKV-k) szemben Magyarországon atomizálódás
- Hosszú távú versenyképtelenség a beruházások hiánya miatt - A helyzetből kitörni egyetlen módon, a KKV szektor erősítésével lehetséges! Forrás: KSH adatok Forrás: Eurostat adatok és előrejelzés Társas vállalkozások megoszlása gazd. form. szerint, 2010 Forrás: KSH adatok Legfontosabb megállapítások - Hiányzik a klasszikus részvénytársasági szerepkör, a legtöbb részvénytársaság adóoptimalizálási célból "működik"
- A nagyvállalatok többsége Kft
- Az új adónemek a (KIVA esetében) részben kezelhető, de mindenképp létező fejlődést visszafogó korlátot jelentenek a kedvezmények alacsony árbevétel melletti visszavonásával Legfontosabb megállapítások - Magyarország két részre (Budapest és vidéki konvergencia régiók osztható)
- Budapest-Pest megye fejlettsége eltér, csak az EU csoportosítás torzít
- 4 régió az EU legszegényebb régiói között
- A konvergenciarégiókban nem elégséges a tőkekoncentráció Forrás: KSH adatok 1 főre jutó GDP (PPS) régiónként, 2000-2010. Közép-Mo: jobb tengely Újonnan regisztrált vállalkozások megoszlása, 2011 Forrás: KSH adatok Van-e általánosan alkalmazható összefüggés a gazdaság méret szerinti vállalatszerkezete és versenyképességének alakulása között? Igen, van. Magyarországon belül - jelentős különbség a tőkeellátottságban
- ebből adódóan jelentős különbség a végzett tevékenységekben
- mikrovállalkozások: működési és nem beruházási hitelek
- közép és nagyvállalatoknál több profitot forgatnak vissza, hiteleik beruházási célúak
- a mikro-kis vállalkozások EU-n belül versenyképtelenek, körbeszolgáltatnak egymásnak, esetleg EU-n kívülre exportálnak Nemzetközi összehasonlításban - A magyar vállalkozások általában a kategóriák alján, míg pl. az osztrákok annak tetején vannak
- Magyarországon átlagosan kb. 1,6 fő dolgozik egy vállalatnál (EU KKV átlag: 4,22 fő)
- Demirguc et al (2006) szerint azokban az országokban, ahol jó az üzleti környezet, a nagyvállalati társasági formák előnyösebbek a kisvállalatiaknál Hogyan képzelné el az intézményes tulajdonosi vállalkozó képzést Magyarországon és ennek mely elemei hiányoznak jelenleg? - Hiányzik a döntéshozói szándék: Ausztriában az EU csatlakozás előtt felkészítették a vállalkozókat az EU-val járó helyzetek kezelésére
- Hiányzik az érdekvédelmi szervezetek szerepvállalása: a vállalkozói kamarák csak "adót" szednek
- a vállalkozás menedzseléséhez szükséges ismereteket a vállalkozó csak saját kárán, esetleg drága konferenciákon szerezheti meg
- Megoldás lehet: a kamarák aktív szerepet vállalnak a vállalkozók képzésében. Jelenleg csak mérsékelten teszik Források -Demirguc-Kunt, Asli and Love, Inessa and Maksimovic, Vojislav, 2006. "Business environment and the incorporation decision," Journal of Banking & Finance, Elsevier, vol. 30(11), pages 2967-2993, November.
- KSH Statinfo adatbázis
- Eurostat adatbázis Forrás: Magyarország Konvergenciaprogramja 2013-2016 Működő nagy és középvállalkozások száma 2000-2010
Full transcript