Loading presentation...

Present Remotely

Send the link below via email or IM

Copy

Present to your audience

Start remote presentation

  • Invited audience members will follow you as you navigate and present
  • People invited to a presentation do not need a Prezi account
  • This link expires 10 minutes after you close the presentation
  • A maximum of 30 users can follow your presentation
  • Learn more about this feature in our knowledge base article

Do you really want to delete this prezi?

Neither you, nor the coeditors you shared it with will be able to recover it again.

DeleteCancel

ROMA HŐSÖK

No description
by

Dominik Kabdebon

on 13 February 2018

Comments (0)

Please log in to add your comment.

Report abuse

Transcript of ROMA HŐSÖK

ROMA HŐSÖK
OKTATÁSI MÓDSZERTAN

VIDEÓK
Ezután 3 perces videókat fogunk mutatni.
Egy-egy ízelítőt a négy darabból.
Mihaela Dragan: (a n)ő beszél;
Dijana Pavlovic: Beszélj, életem;
Richard O’Neill: A legnehezebb szó;
Alina Serban: Felelősségem tudatában kijelentem.
Mindegyik monodráma, amelyekben egy-egy nő szerepel.
A videók megtekintése után pedig majd közösen eldöntjük, ki melyik drámával szeretne kis csoportban foglalkozni.
A
Független Színház Magyarország
2017-ben hozta létre 4 jelenkori roma drámára/előadásra építve, az alkotókkal együttműködve a Roma Hősök oktatási módszertant.
Ez az első oktatási anyag, amely nemzetközi szinten foglalkozik a roma drámairodalommal és színházzal.
A módszertan 10 csoportban került kipróbálásra sikeresen. Az oktatási anyag nem formális képzések keretében, kétszer legalább 90 perces workshopok keretében, 12-24 fő, legalább 15 éves diák részvételével valósítható meg.
Dijana Pavlovic
Felvezetés
Összefoglaljuk az előző alkalmon elemzett drámákat, a felvetődött főbb kérdések, megállapítások a színdarabok, illetve általában a hősök kapcsán. A közös keretek felidézése, majd a mostani fókusznak a felvezetése: saját hőseink, hőstetteink.

Alkotói interjúk
Amennyiben hosszabb idő áll rendelkezésre, akkor hasznos lehet a drámai hősök után az alkotók mint hősök megismerése is. Ehhez felhasználhatóak a velük készült videó interjúk:
Mihaela Dragan: (a n)ő beszél
Richard O’Neill: A legnehezebb szó
Dijana Pavlovic: Beszélj, életem
Alina Serban: Felelősségem tudatában kijelentem
Csoportmunka
A videók megtekintése után érdeklődés alapján négy csoportra bontjuk a résztvevőket. (Amennyiben bizonyos dráma iránt nagyon sokan érdeklődnek, más iránt túl kevesen vagy senki, próbálhatunk vonzó információkat mondani a kevésbé választott színdarabok kapcsán, illetve dönthetünk úgy, hogy eltérő méretű csoportok fognak dolgozni, vagy bizonyos dráma nem kerül megvitatásra, míg mással akár két csoport is dolgozik)
Minden kiscsoport kap kapcsolódó anyagokat (színdarabrészleteket, háttéranyagokat, esetenként fotókat) az adott darabhoz kapcsolódóan. Ezeket közösen feldolgozva kell megfogalmazniuk, miről szól a történet, és választ adni, a főhősökre vonatkozóan az alábbi kérdésekre:
• Milyen nehézségekkel találkozik?
• Hogyan reagál ezekre?
• Milyen hatást gyakorol ezzel a környezetére?
(Itt lehet utalni a hős kapcsán általánosságban összeszedett szempontokra).

A csoportmunka után minden csoportnak be kell mutatnia az általuk tanulmányozott színdarabot és hőst, megosztva azokat a kérdéseket, dilemmákat, amelyek a csoportmunka során, a darab kapcsán felmerültek.
Prezentáció, közös feldolgozás
Minden kiscsoport bemutatja az általuk feldolgozott színdarabot, annak társadalmi kontextusát, a drámai hős kapcsán felmerült szempontokat, esetleges kérdéseket, dilemmákat is. A bemutatók után, ha kimaradt valamilyen fontos részlet, vagy valami nem volt érthető, a trénerek erre rákérdeznek, illetve kiegészítik az elmondottakat.
Amennyiben elég idő van rá, gyors reflexiók és kérdések mellett a többi résztvevő hosszabban is reflektálhat a színdarabra, illetve az annak kapcsán felmerült témákra. Itt akár már a saját életben felmerülő hasonló témák, kérdések is behozhatóak.
Ha a csoportban valamilyen kérdés, dilemma sokakat foglalkoztat, akkor erre külön is kitérhetünk. Ha nincs idő mindenkit meghallgatni, akkor a kérdést állítássá fogalmazva megkérhetjük a résztvevőket, hogy álljanak a terem egyik oldalára, ha egyetértenek az adott állítással, és a másik oldalára, ha nem. Így testhelyzetével már mindenki állást foglalhat a vitában, és néhány embert meg is hallgathatunk, a szempontjaira vonatkozóan, amiért egyet ért/nem ért egyet az adott állítással.

Zárás
Az első alkalom zárásaként minden résztvevő visszajelzést ad, a workshopra, az ott megismert színdarabokra, a felvetődött témákra vonatkozóan. „Mit visztek magatokkal? Milyen gondolatok, érzések merültek fel bennetek?”
Richard R. O’Neill
Alina Serban
Mihaela Dragan
Az alkotókhoz kapcsolódóan is megkérdezzük, mik voltak a fő kihívásaik? Milyen értékek mentén milyen döntéseket hoztak? Milyen változást hoztak? Kik voltak a hőseik? Milyen gondolatok, érzések merültek fel ezzel kapcsolatban bennük? A kérdések kapcsán moderált beszélgetésre kerül sor.

Én hősöm, és hőstettem felvezetés
Mivel ezután a résztvevők saját történeteivel fogunk dolgozni, fontos, hogy a trénerek is megnyilatkozzanak, saját hőseikre, illetve még inkább hősiességükre vonatkozóan megosszanak egy-egy történetet. Ezzel ösztönözve a résztvevőket arra, hogy ők is ezt tegyék a későbbiekben.

Hőstörténetek kis csoportos megbeszélése
A résztvevőket arra kérjük, hogy fogalmazzák meg magukban egy hősük történetét, vagy saját hőstörténetüket – a lényeg, hogy legyen benne nehézség, döntés, aktivitás, aminek következtében valamilyen – akár apró – változásra sor került. Amennyiben úgy véljük, hogy a csoport tagjainak szüksége van inspirációt biztosító fogódzóra, akkor kiteríthetünk Dixit kártyákat, hogy válasszanak egyet, és az ehhez kapcsolódó történeteket fogalmazzák meg egymás számára.
A történetek megosztása azonban már kiscsoportban történjen. A teljes kör ugyanis egyrészt az időkereteket is túlfeszítheti, másrészt pedig a kisebb csoport bizalmasabb légkört teremthet – illetve ezen csoportok összeállítása során már figyelembe vehetjük, hogy kik azok a csoportban, akik segíthetik, vagy gátolhatják egymás megnyilatkozásait.
A kiscsoportok minden tagja röviden elmeséli a többieknek saját történeteit, a történetekre röviden reflektálhatnak.

Kreatív feldolgozás
A trénerek egyenként megköszönik a kis csoportok tagjainak, hogy megosztották egymással történeteiket. Megkérdezik őket, hogy akár a most hallott történetek közül, akár a múltkori színdarabok vagy az alkotók történetei kapcsán mi az, ami a leginkább érdekli őket, amivel a továbbiakban szívesen foglalkoznának. Amennyiben a csoport döntésképtelen, facilitáló kérdésekkel, illetve szavazás felajánlásával segítheti a tréner a döntéshozásukat. Ha megvan a történet, téma, akkor a tréner felveti, hogy ezt dolgozzák fel valamilyen kreatív eszközökkel (pl.: jelenet, írás, videó) közös létrehozásával, amit utána a teljes csoportnak bemutatnak. A kreatív csoportmunkában a trénerek lehetőség szerint csak kevéssé vesznek részt. Ha pl. valaki kivonódik, akkor jelzi, hogy a közös kreatív alkotás létrehozásában mindenki vegyen részt, ha valahol elakadnak, akkor facilitáló kérdésekkel, végső esetben javaslatokkal segíti a folyamatot.
Kreatív munkák közös bemutatása és reflexiók
A kis csoportok egymás után bemutatják az alkotásaikat (pl.: írások felolvasása, jelenetek bemutatása, filmek levetítése), amelyekre a csoport többi tagjai, illetve a trénerek kérdésekkel, megjegyzésekkel reflektálhatnak. Amennyiben az idő engedi, erre minden produkció után egyenként, ellenkező esetben a bemutatók után egyben kerülhet sor.

Zárás
A zárókörben minden résztvevő megosztja, hogy mit visz magával a workshopról, milyen gondolatok fogalmazódtak meg bennük a workshop során. A trénerek felajánlhatják, hogy az itt elkészült alkotásokat, illetve további kreatív, roma hősöket bemutató produktumokat a romahosok.blog.hu felületen is megosztásra kerülhetnek.
A zárás után lehetőség szerint a résztvevők töltsenek ki visszajelző kérdőívet, ezáltal segítve, hogy a jövőben fejleszteni tudjuk a saját munkánkat, és a hasonló workshopok megtartása még eredményesebb legyen.
A Roma hősök workshop keretein belül nyíregyházi egyetemistákkal gondolkoztunk közösen a hagyományokról, családi tradíciókról, a korai házasság előnyeiről és hátrányairól. Arról, hogy ki mit visz magával otthonról az önálló életbe és mit hagy hátra, esetleg mik azok a szokások, amikkel szembe megy. Mindezek a kérdések gazdag táptalajt adtak e történet megalkotásához a fiataloknak.
Túró Vanda ízes, zsigeri, humoros előadásmódban ad elő egy mesét, melyet társaival közösen írtak. A szerelmi háromszög már jól ismert fogalom, de ritkán párosul a hősiességgel. A Lakatos nővérek című love storyban igazi testvériességről hallhattok.
A Roma Hősök workshop salgótarjáni résztvevői jelenetükben arra keresték a választ, hogyan lehet erőszakmentesen helyre rakni egy nőt zaklató férfit. Szerintük ugyanis az erőszak nem vezethet igazi megoldáshoz.
A módszertan kialakításában részt vettek
Illés Márton, programvezető és Balogh Rodrigó, művészeti vezető;
a Független Színház Magyarország tréner munkatársai:
Balogh Vivien, Boros Tamás, Dömök Edina, Illés Márton, Macher Judit, Szabó Angéla és Szegedi Tamás;
a színdarabok alkotói: Mihaela Dragan, Dijana Pavlovic, Richard O’Neill és Alina Serban;
a színdarabok fordítói: Adorján Beáta, Király Kinga Júlia, Kondi Viktória;
valamint a kapcsolódó videós anyagok készítői: Jeremy Braverman, Csingun Ádám, Demeter Géza, Fellegi Ádám, Ignácz Judit, Kiss Norbert, Mayya Kelova, Sadie Luetmer, Frederik Ørskov, Maly Róbert és Móna Zsolt; Ko-trénerek: Bernáth Eszter és Lajhó Máté
A workshopokat Vincze Alina fotózta.
A prezit Kabdebon Dominik készítette.

Amennyiben a módszertani anyag felkeltette érdeklődését, mert

1. meg szeretné rendelni a kapcsolódó 2x 90-180 perces workshopokat;
2. meg szeretné ismerni a kapcsolódó háttéranyagokat, színdarabrészleteket;
3. tanácsadáson, képzésen szeretne részt venni, annak érdekében, hogy hasonló workshopokat Ön is tudjon tartani;
várjuk megkeresését a
szinhaz@fuggetlenszinhaz.hu
email címen, vagy a
06.20.390.7099
-es telefonszámon!

Az oktatási anyag alkalmas arra, hogy:
roma drámairodalom értékeire felhívja a figyelmet;
Európa eltérő területein élő roma közösségek kihívásaiba betekintést nyújtson;
a drámai hősök történeteit, döntéseit, illetve az általuk indított, saját életükben, szűkebb és tágabb környezetükben kiváltott változásokat megismerve és megvitatva a csoport tagjai saját hőseik történeteit, illetve saját hőstörténeteiket is megfogalmazzák saját maguk és egymás számára, illetve kreatív eszközökkel bemutassák.

Az oktatás mentén a csoportok tagjai így egymást is jobban megismerik, fejlődik a roma közösségekről alkotott képük (roma közösségek esetében erősödik az identitásuk, javul az önértékelésük, önbizalmuk) fejlődik a kommunikációs és vitakultúrájuk, nyitottabbá válnak eltérő értékekkel, nézőpontokkal szemben, és javulnak az együttműködési készségeik. Mindezek a fejlesztések a résztvevők társadalmi érzékenységét, kulturális ismereteit önérvényesítését és aktív állampolgárságát egyaránt szolgálják.
Az oktatási módszertan elsősorban középiskolás és felsőfokú tanulmányokat folytató roma fiatalok számára került kialakításra, ugyanakkor a tapasztalatok szerint más célcsoportok számára is izgalmas és hasznos lehet.
Az oktatási módszertan rövid összefoglalója az alábbiakban olvasható :
Bevezetés
A workshop elején a trénerek bemutatkoznak, bemutatják a fő témákat, eszközöket és célokat, valamint a résztvevőkkel közösen rögzítik az együttműködés kereteit.

Mitől hős, a hős?
Ezután a résztvevők egy-egy szót, kifejezést felírnak egy post it-re, ami eszükbe jut a hősről általában. Mi jellemez egy hőst és környezetét, mit csinál, mitől hős a hős? – hangzik el a kérdés. A résztvevők egyenként bemutatkozva felolvassák az általuk leírt szempontot, amit ráragasztanak egy közös flipchart lapra. A trénerek ezután összefoglalják az elhangzott fő szempontokat, csokorba gyűjtve azokat. A fő szempontok a hősök kapcsán, hogy valamilyen nehézségre, bizonyos értékek mentén választ adnak, döntést hoznak és felelősséget vállalnak, ezáltal változást hoznak saját szűkebb, illetve tágabb környezetük életében. Amennyiben a fő szempontok közül valami nem hangzott el a csoporttagok részéről azt első körben facilitáló kérdésekkel a csoporttagok által fogalmaztatják meg a trénerek, ha azonban erre nem kerül sor, saját meglátásukként teszik hozzá a sorhoz. A közös gondolkodás során felmerülhetnek eltérések (pl.: a hősöknek szuper erejük van – hétköznapi emberek is lehetnek hősök; vagy: a hős sikeres – elbukik) ezeket az ellentmondásokat nem szükséges feloldani, csupán megjegyezni, hogy ezek szerint a hősök kapcsán lehetnek eltérések is.

Drámák és cigány színház jelentősége

A hősök általános megvitatását követően rátérünk a drámai hősökre. Az időkeretektől függően erről hosszabban is lehet beszélgetni, illetve rövidebb frontális közlésekre is sor kerülhet. A legfontosabb információk az alábbiak:
• A színház és a drámairodalom mindig kéz a kézben jár a polgárság fejlődésével.
• Roma színház már 1887 óta létezik Európában, és ma is számos országban dolgoznak professzionális roma színházi alkotók, mégis alig ismerjük őket.
• A Roma Hősök – 1. Nemzetközi Sztoritelling Fesztiválhoz kapcsolódóan négy alkotás került fordításra, bemutatásra és videós feldolgozásra. Most ezekkel fogunk foglalkozni
I. Alkalom
II. Alkalom
















Egyszer volt hol nem volt, volt egyszer egy átlagos osztály, ahova új fizika tanárnő érkezett. Mikor belépett az osztályba egy magas, egyenes, hosszú hajú, szemüveges és szigorú tekintetű, karakán tanárnőt pillantottunk meg.
Egyik nap felelésre került a sor, és felszólított egy diákot, aki nem helyesen válaszolt a kérdésre, ezért a tanárnő felháborodott és hangot adott a nemtetszésének: „Nem hiszem el, hogy már megint itt tartunk, legközelebb a falhoz fogok beszélni, mert jobban megérti, amit mondok” - és ehhez hasonló megjegyzéseket kaptunk az óráin.
Az osztályban keltett rossz érzéseket többen megosztottuk egymással a folyosón, melyet a tanárnő egy véletlen folytán meghallott.
Ebben a pillanatban a hideg kirázott minket és egyszerűen éreztük a jelenlétét. A következő pillanatban arra lettünk figyelmesek, hogy egy osztályfőnöki órán ülünk az új fizika tanár jelenlétében. A folyosón történtekről kikérte a véleményünket, és érdekelte, hogy miért nem vele beszéltük ezt meg.
Megijedtünk, mert negatív következménye számítottunk, de ennek ellenére olyan történt, amire nem is gondoltunk.
A tanárnő bocsánatot kért tőlünk és innentől kezdve egyre közelebbi viszonyba kerültünk. Minden órán beszélgettünk. Az egyik ilyen beszélgetés alkalmával megosztott velünk egy történetet, hogy már két éve jár minden reggel hozzá egy hajléktalan, aki kopogással jelezte jelenlétét, és mindig ételt adott neki.
Ily módon ismertük félre a tanárnőt, és ily módon szereztünk egy örök barátot.
Full transcript