Loading presentation...

Present Remotely

Send the link below via email or IM

Copy

Present to your audience

Start remote presentation

  • Invited audience members will follow you as you navigate and present
  • People invited to a presentation do not need a Prezi account
  • This link expires 10 minutes after you close the presentation
  • A maximum of 30 users can follow your presentation
  • Learn more about this feature in our knowledge base article

Do you really want to delete this prezi?

Neither you, nor the coeditors you shared it with will be able to recover it again.

DeleteCancel

Make your likes visible on Facebook?

Connect your Facebook account to Prezi and let your likes appear on your timeline.
You can change this under Settings & Account at any time.

No, thanks

A Fouchet terv és a luxemburgi kompromisszum

No description
by

Alexandra Horváth

on 1 October 2013

Comments (0)

Please log in to add your comment.

Report abuse

Transcript of A Fouchet terv és a luxemburgi kompromisszum

A Fouchet terv és a luxemburgi kompromisszum
A Fouchet-terv
Előözmények

A tervezet hivatalos elnevezése: Traité établissant une Union d'États, vagyis az államok unióját létrehozó szerzőöődés volt
Az 1950-es évek elején a Schuman-terv sikere nyomán tárgyalások kezdőödtek az Európai Védelmi Közösség és az Európai Politikai Közösség megteremtésérőt -> megbukott
1957- ben újra elöőtérbe került a kül- és biztonságpolitikai együttmüűködés gondolata
1959–1960-ban Charles De Gaulle elkezdett egy politikailag egységes és autonóm európai közösség kialakításán gondolkozni -> függetleníteni kívánta Európát a NATO-tól és az Egyesült Államoktól; a műüködö három európai közösség megreformálását tervezte, intézményrendszerét a föderalizmustól a kormányköziség felé tervezte elmozdítani -> az eröős nemzetállamok Európáját kívánta létrehozni, vagyis konföderációt -> célja egy francia–német konföderáció életre hívása volt, elképzeléseit 1960 júliusában megvitatta Adenauer kancellárral
A Fouchet-terv
1961. február 10–11-i párizsi találkozó -> De Gaulle javaslatára az állam- és kormányfőök bizottságot hoztak létre az európai politikai unió terveinek kidolgozására
A bizottság márciusban Christian Fouchet-t választotta elnökének
1961. október 19-én látott napvilágot elsőö tervezete
Kormányközi együttműködést irányzott elő a kül- és védelempolitika, a kultúra és az emberi jogok védelme terén
1962. január 17-i külügyminiszteri értekezlet -> a Benelux államok ellenezték az elsöő tervezetet
A kifogások három pont kapcsán fogalmazódtak meg
1962. január 18-án a Fouchet vezette bizottság bemutatta a terv második változatát -> a politikai uniót már gazdasági hatáskörrel is felruházták volna -> francia kérésre kimaradt a NATO-ra való utalás -> Franciaország nem kíván a föderalitás és a szupranacionalitás irányába elmozdulni
1962. február 1-jén elkészült a Fouchet-tervvel szemben álló változat is, és a Fouchet-bizottság elnökének munkáját Emilio Cattani olasz külügyminiszter vette át
1962. április 17-i külügyminiszteri értekezlet -> megszakadtak a politikai unióról folyó tárgyalások
A Fouchet-terv kudarca válságok sorozatát váltotta ki
A feszültségek csak az ún. luxemburgi kompromisszummal kezdtek enyhülni
A luxemburgi kompromisszum
A luxemburgi kompromisszum informális megállapodás volt, amely 1966 januárjában jött létre a Hatok között
A római szerződés többségi határozatokat irányzott elő a mezőögazdasági és költségvetési kérdésekben olyan átmeneti idöőszak után, amikor ezek egyhangúlag kerültek elfogadásra
1965 júniusában Charles De Gaulle visszautasította az egyhangúságra vonatkozó szabály eltörlésének elfogadását -> a francia elnök a Tanács valamennyi ülését bojkottálni kezdte – ez volt az „"üres székek válsága"
1966 januárjára kompromisszumos megoldást találtak, amely lehetővé tette, hogy a tagállamok megvétózhassanak olyan határozatokat, amelyeket „létfontosságú nemzeti érdeknek” tekintettek
A "„luxemburgi kompromisszumnak" nincs jogi státusa
A kompromisszumot betartották 1985 decemberéig
A luxemburgi kompromisszumként emlegetett vétójog nem összekeverendöő ama vétójoggal, amellyel minden EU-tagállam rendelkezik olyan politikai területekre vonatkozó szerzöődésekkel szemben, ahol továbbra is az egyhangúság szabálya érvényesül
Bevezetés
Christian Fouchet

francia diplomata
1961-ben a francia elnök
1961-62-ben elkészítette a Fouchet-tervként közismertté vált javaslatait
Köszönjük a figyelmet!
Gábriel Georgina
Neubauer Sándor
Horváth Alexandra
Full transcript