Loading presentation...

Present Remotely

Send the link below via email or IM

Copy

Present to your audience

Start remote presentation

  • Invited audience members will follow you as you navigate and present
  • People invited to a presentation do not need a Prezi account
  • This link expires 10 minutes after you close the presentation
  • A maximum of 30 users can follow your presentation
  • Learn more about this feature in our knowledge base article

Do you really want to delete this prezi?

Neither you, nor the coeditors you shared it with will be able to recover it again.

DeleteCancel

Semmelweis emlékév

No description

Comments (0)

Please log in to add your comment.

Report abuse

Transcript of Semmelweis emlékév

Semmelweis emlékév
FONTS
Semmelweis életének főbb fordulópontjai
A „budai” Semmelweis család
Semmelweis Ignác tanulmányai
Semmelweis Ignác
(1818-1865)
"Aki legyőzte a kórt, de nem győzte meg a kort"
2018. évet Semmelweis emlékévvé nyilvánította a Kormány, az „anyák megmentője”-ként is emlegetett nagy orvos személyiség születésének 200. évfordulója alkalmából.
Forrás: https://www.mediaklikk.hu/cikk/2017/12/15/napkozben-2018-semmelweis-emlekev-csaladok-eve/
"Bármily fájdalmas, bármily nyomasztó is a (...) beismerés, nem a letagadásban rejlik ellenszere."
Forrás: Forrás: http://www.citatum.hu/szerzo/Semmelweis_Ignac
1818. július 1.
- Ignác Fülöp megszületik a Meindl házban (Apród utca 1-3.) a hintz származású Semmelweis József (1778-1846) kiskereskedő és a sváb Müller Terézia gyermekeként.

1823
- A család saját házba költözik az Apród utca 6 - ba, ahol Semmelweis József továbbra is Fehér Elefánt nevű fűszerboltjából él.

1829
- Megkezdi tanulmányait várbeli római katolikus Egyetemi Gimnáziumban.

1835
- Befejezi gimnáziumi tanulmányait és beiratkozik a Pesti Tudományegyetem kétéves bölcsészeti kurzusára.

1837
- Beiratkozik a Bécsi Egyetem Jogi Karára. Ugyanebben az évben(?) átiratkozik az Orvosi Karra.

1838
- Visszatér Pest-Budára a Pesti Tudományegyetem Orvosi Karára.

1840
- Visszatér a Bécsi Egyetem Orvosi Karára.

1844
- Orvosdoktori diplomát szerez Bécsben botanikai doktori értekezésével: Tractatus de Vita Plantarum.

1844
- Sebész-, és szülészmesteri oklevelet szerez.
I.
II.
1844-1846
- Továbblátogatja Skoda belgyógyászati előadásait, és Karl von Rokitansky boncolási gyakorlatait és patológiai előadásait. Megpályázza a tanársegédi állást Klein professzor Szülészeti Klinikáján az Allgemeines Krankenhaus-ban.

1846
- Elnyeri a tanársegédi állást Klein mellett. Néhány hónappal később Breit orvostanár, akinek helyére korábban Semmelweiset felvették, visszatér, s Semmelweis elveszti állását. Angol nyelvórákat vesz, és az Írországba (Dublin) távozás gondolata foglalkoztatja.

1846(?)
- Visszahelyezik állásába, mivel Breit a Tübingeni Egyetem szülészeti tanszékének élére kerül.

1847. március
- Néhány hétre barátaival Velencébe utazik pihenni. Távolléte idején Bécsben meghal barátja, Kolletschka, a kórbonctan tanára. Semmelweis visszatérte után megnézi Kolletscka boncolásának jegyzőkönyvét. Rájön, hogy az a betegség, amely Kolletska halálát okozta és az, amelyet gyermekágyi láz néven ismertek, azonos. Felismeri, hogy a gyermekágyi lázat az orvosok okozták azzal, hogy boncolás után kézfertőtlenítés nélkül mentek át a szülészeti osztályra, és ott fertőtlenítetlen kézzel vizsgálták a várandós nőket.
III.
1847. május
- Több vegyszer kipróbálása után a klórmeszet választja fertőtlenítőszernek. Kötelezi az orvosokat, az orvostanhallgatókat és az ápolószemélyzetet a szülészeti osztályokra történő belépés előtti klóros kézmosásra.

1847. október
- Kötelezővé teszi az egyes betegek vizsgálata közötti klóros kézmosást is.

1848
- A gyermekágyi lázban elhaltak aránya az orvosok szülészeti osztályán kisebb lesz, mint a bábákén.

1848. tavasz
- Semmelweis több társával együtt tagja lesz a bécsi forradalmi Nemzeti Gárdának.

1849. március 20.
- Semmelweis tanársegédi megbízatása lejár.

1850. február 9.
- Egyetemi magántanárságért folyamodik kérve, hogy hullákon és "fantom"-okon (demonstrációs bábukon) demonstrálhasson.

1850. március 15.
- Rokitansky elnöklete mellett előadást tart a bécsi Orvosegyesületben a gyermekágyi lázról.

1850. május 9.
- Ismét egyetemi magántanárságért folyamodik immár abba is beleegyezve, ha a "hullakérdés rendezéséig" csak bábon oktathat.
IV.
1850. október 10.
- Kinevezik egyetemi magántanárrá azzal a megszorítással, hogy a demonstrációit és a gyakorlatokat bábon kell végeznie.

1850. október
- Váratlanul elhagyja Bécset és visszatér Pestre.

1860 - 1861
-es évszámmal megjelenik német nyelvű könyve: Die Aetiologie, der Begriff und die Prophylaxis des Kindbettfiebers (A gyermekágyi láz kóroktana, fogalma és megelőzése).

1861
-: Első - német nyelvű - nyílt levelének megjelenése.

1862
- Második - német nyelvű - nyílt levelének megjelenése.

1865. július közepe
- Magatartásában az elmezavar jelei mutatkoznak.

1
865. július 31.
- A bécsi elmegyógyintézetbe zárják.

1865. augusztus 13.
- Vérmérgezésben meghal.
Forrás: http://www.semmelweis.museum.hu/semmelweis/elete/
Semmelweis szülőháza
I.
Semmelweis József
– Semmelweis Ignác apja –
1800-ban költözik Budára
Gyöngyöshermányból, (a mai Szombathely területén volt), ahol
kereskedőként volt adózó polgár
.
1806. november 21-én a krisztinavárosi templomban polgári esküt tett
, ezzel a város teljes jogú – választó és választhatósági jogot biztosító – polgárává vált.
Semmelweis József valóban a város leggazdagabb emberei közé emelkedett
, hiszen a kereskedelmi vállalkozásain kívül ház- és telek ügynökséggel is foglalkozott, saját nevén négy ház és több városi ingatlan szerepelt, sőt az
1820-as évek elején a tabáni kereskedő céh atyamestere lett
.
Semmelweis József 1810. július elsején házasságot kötött a 20 éves Müller Terézzel
, Müller Fülöp leányával, így
rokonságba került Buda egyik leggazdagabb polgárával
.
E házasságból tíz gyermek született
: József Henrich (1811. február l4.). Károly Fülöp (1813. január 9./)Fülöp Alajos (1814. április 4.) Julianna Anna Terézia (1815. szeptember 13.). Ignác Fülöp (1818. július l.), Keresztély János (1820. június 12.), Ágoston (1821. július 4.), Alojzia (1823. június 10.), Mária Terézia (1827. január 18.), és egy halva született fiú (1832. augusztus 5.). Müller Teréz 1844. március 26-án,
Semmelweis József 1846. július 11.-én hunyt el Budán, a Várban levő Dísz tér 15. szám alatt levő saját házukban
.
II.
Semmelweis Ignác 1857. június elsején házasságot kötött Weidenhoffer Máriával
(1837.- 1910.), Weidenhoffer Ignác kereskedő leányával, aki Pest egyik módos polgára volt.
Semmelweis Ignác 47 éves volt halála idején, különösebb vagyonnal nem rendelkezett, így fiatal felesége három gyermekével nehéz körülmények közé került
.
A család
– Szemerényi Károly kanonok hatására –
1879-ben Szemerényire változtatta családi nevüket
, amit
az özvegy 1906-ban meg szeretett volna másítani
, de a fennálló törvények ezt nem tették lehetővé.
Semmelweis Ignác Antónia
(1864-1942)
nevű leánya 1882-ben férjhez ment Lehoczky Kálmánhoz, az ítélőtábla elnökéhez
, amely
házasságból származó gyermekeken keresztül ma is szép számú leszármazottja él
.
Semmelweis Antónia két fia
– Andor (1885-1970?) és Kálmán (1889-1967) - 1895-ben uralkodói engedéllyel
felvehette a Lehoczky- Semmelweis nevet
, mivel a Semmelweis
családi név fiú örökös nélkül kihalt volna Magyarországon
.
Semmelweis Ignác talán az egyetlen olyan magyar az egyetemes orvostörténelemben
, akinek orvosi felismerése nemcsak a szülő anyák sokaságát mentette meg a haláltól, de
megváltoztatta a medicina szemléletét, a betegség megelőzésére helyezte a gyógyítási folyamat hangsúlyát
. A prevenció lényegének megértése nem volt egyszerű folyamat, de nemcsak az orvosi gondolkodást, hanem a közegészségügyön keresztül az
emberi közösségek biológiai és társadalmi felfogását is átformálta
.
Forrás: http://www.kaleidoscopehistory.hu/index.php?subpage=cikk&cikkid=22
Az emlékszoba biedermeier és neobarokk polgári szobabelső, mely részben személyes tárgyainak felhasználásával készült és a szülőházában működő Semmelweis Orvostörténeti Múzeumban tekinthető meg.
Semmelweis szülőháza, az akkori Meindl-ház (I., Apród u. 1-3.) ma az Orvostörténeti Múzeumnak ad otthont. Itt született a család ötödik gyermekeként 1818. július 1-jén. Ignác 5 éves volt, amikor 1823-ban a család átköltözött a 6-os szám alá, saját ingatlanba. Itt működik az apa, S. József fűszerüzlete a Fehér Elefánthoz címezve. A kép valamikor a századforduló táján készülhetett. Az épületet a városrendezési tervek többször is halálra ítélték. Megtartásáért már a századforduló körül működő Semmelweis-emlékbizottság is hosszas küzdelmet folytatott. A 30-as években felmerült, hogy egyetemi múzeum létesüljön benne, az 1935-ben esedékes 300 éves egyetemi jubileum tiszteletére. Végül az 50-es években létrehozott Orvostörténeti Múzeum otthona lett.
A szülők:
Müller Terézia és Semmelweis József
Semmelweis és felesége
Semmelweis család
A képen látható felesége, a nála 20 évvel fiatalabb Weidenhofer Mária. 1891-ben, a schmelzi temető felszámolásakor hazahozatta férje földi maradványait a kerepesi temetőben lévő családi sírboltba, majd 1894-ben új, díszsírba helyezték át.
Semmelweis családfája

Horváth Viktor kismartoni plébános vázolta fel Semmelweis családfáját.
I.
Semmelweis Ignác
a
várbeli római katolikus Egyetemi Gimnáziumban 1829-ben kezdi meg tanulmányait
.A gimnázium után
Semmelweis a pesti Bölcsészkaron végzett 2 évet
, majd
apja kívánságára 1837-ben Bécsbe ment az ottani jogi karra
. Itt hamarosan
átiratkozott az Orvoskarra
, ahol
egy évet végzett
. Az
1839/40-es tanévben visszatért Pestre, és a II. évfolyamot az itteni Orvoskaron végezte el
.
1840-ben, a III. évre visszatért Bécsbe, és tanulmányait ott fejezte be 1844-ben
.
Orvosdoktori diplomát szerez Bécsben
botanikai doktori értekezésével: „Tractatus de Vita Plantarum”, majd szintén
ebben az évben sebész-, és szülészmesteri oklevelet is szerez
. Választásában nyilván befolyásolta, hogy a pesti Orvoskar ekkor igen szűkös, zsúfolt körülmények között működött az Újvilág utcai egykori kolostorépületben. Az épület állagát erősen megviselte a nem sokkal korábbi, 1838. márciusi jeges árvíz is. Emellett Bécs a gyakorlati oktatás terén is jelentős előnyöket élvezett, mivel a több ezer ágyas városi Allgemeines Krankenhaus már akkor az egyetemi oktatás háttérintézménye volt. Ugyanakkor Pesten a városi kórház, a Szent Rókus nem fogadta be az egyetemi klinikákat, ettől a fenntartó városi magisztrátus mereven elzárkózott.
Forrás: http://semmelweis.hu/az-egyetemrol/az-egyetem-tortenete/semmelweis-ignac-elettortenete/
Bécsi egyetem
Kivonat a Budai kir. Főgimnázium anyakönyvéből

Kivonat a Budai kir. Főgimnázium anyakönyvéből, ahová Semmelweis és fivérei jártak. A bejegyzések csak Semmelweisre vonatkoznak a tanévek sorrendjében a lap mindkét oldalán.
Semmelweis Ignác, az anyák megmentője
Egy orvosbarátjának a halála kellett ahhoz, hogy Semmelweis Ignác rátaláljon a gyermekágyi láz gyógymódjára. Ő maga is különös halált halt.

Forrás: http://www.szeretlekmagyarorszag.hu/ingyen-dolgozott-az-anyak-megmentoje/
Életeket mentett a kézmosás
Semmelweis Ignácot 1846-ban tanársegédnek nevezték ki
a
bécsi szülészeti klinikán
, ahol szinte
naponta szembesült a gyermekágyi lázban meghalt anyák tragédiáival
. Semmelweisnek feltűnt, hogy az
otthon vagy bábaképző intézetekben szülő nők közül sokkal kevesebben haltak meg
így, mint a kórházakban, holott a tudós professzorok helyett csak képzetlen szülésznők foglalkoztak velük. Amikor
egy kollégája boncolás közben megsértette a kezét és nem sokkal később elhunyt, Semmelweis rádöbbent, hogy az orvos boncolási képe azonos a gyermekágyi lázban meghalt anyák leleteivel
. Nem a vérmérgezés felismerése volt a nagy teljesítmény, hanem annak megértése, hogy a
boncnok kezén ott van a fertőző anyag, a vérpályába jutáshoz csak seb kell, ami pedig minden szülő nőnél megtalálható
. Semmelweis
vette észre elsőként
: a
gyermekágyi láz nem önálló kór, hanem fertőzés következménye és a fertőzést az orvos terjeszti.
I.
II.
Ezért
a hozzá beosztott orvosoknak azt javasolta, majd arra kényszerítette őket, hogy mielőtt a beteghez érnének, erős fertőtlenítő szerekkel mossanak kezet
, s ezután szinte
megszűnt a gyermekágyi láz
. „Mivel nem használt mikroszkópot, nem tudta megmondani, hogy milyen típusú fertőzések történtek a szülőnők szervezetében és ez hogyan folyik. Semmelweis Louis Pasteur és Robert Koch mikrobiológiai forradalmának korszaka előtti utolsó évtizedben alkotott, tehát nem lehet tőle elvárni, hogy az új korszak gondolkodása szerint fogalmazza meg az elképzeléseit” – mondta el a Múlt-kornak Varga Benedek, az Orvostörténeti Múzeum igazgatója.
Felfedezésével
azonban nem dicsőséget, hanem
ellenségeket szerzett kollégái között
, akik büszkék voltak kezük "kórházi szagára" és sértőnek találták a feltételezést, hogy ők okoznák a betegek halálát. Az
1848-as forradalom kitöréskor aztán a nemzeti érzésre apellálva meg is szabadultak a kényelmetlen magyartól,
akinek távozásával megszűnt a kényelmetlen kézmosás, viszont újra felszökött a gyermekágyi lázzal összefüggő halálozások száma.
III.
Ekkor
visszatért szülővárosába
, ahol régi barátai mellett
a szakma is hamar befogadta
: az
orvosi elitbe került
, önzetlenül dolgozott betegeiért, eleinte díjat sem kért munkájáért.
1851-ben a pesti Rókus kórház főorvosának nevezték ki, 1855-től a szülészet és nőgyógyászat professzora volt a Pesti Tudományegyetemen. 1858-ban hosszabb cikksorozatot közölt a gyermekágyi lázról
, s
egy német nyelvű monográfiát is közreadott
, de csak
kevesen fogadták el nézeteit.
Ekkorra
Semmelweis már megkeseredett ember volt
, és monográfiája több ponton megtámadta kollégáit – tette hozzá Varga. Szerinte ennek több oka is lehet: a legtöbben azzal magyarázzák, hogy a férfi korábban rengeteg lányt és asszonyt látott meghalni. Ráadásul legtöbbjüknek ő maga okozta a halálát, azzal hogy saját kezén vagy ruházatán vitte át a boncteremből a szülőszobába a kórokozókat.

Gyilkoltam - jóhiszeműen tettem, de gyilkoltam - meg akartam menteni a gondjaimra bízott szülőnőket. Azt hittem, minél szorgalmasabban boncolok, annál inkább rájövök a titkos okra, mely megöli őket. Ezért boncoltam, s az ujjamon tapadó hullaméreggel öltem meg őket. De most rájöttem arra, hogy a fertőzést a vizsgáló ujjon tapadó szenny viszi be a szülőnő szervezetébe. Ezt tudtára adtam az egész világnak, és aki ezek után nem takarítja le a szennyet ujjáról, mielőtt vizsgál, az tudatosan és bűnösen gyilkol
" – emlékezett később az orvos.
Forrás: http://mult-kor.hu/20090924_a_semmelweiskultusz_nyomaban
Semmelweis nevezetes munkája a gyermekágyi lázról, ami már 1860-ban napvilágot látott Bécsben és Lipcsében, de csak 1861-es évszámmal.
Semmelweis ebben a levélben értesítette hivatalosan a Magyar Tudományos Akadémiát felfedezéséről és eredményeiről. Az Akadémia egyébként soha nem választotta tagjai sorába.
Betegség vagy gyilkosság végzett Semmelweisszel?
I.
Az utolsó éveiben súlyos idegbajjal küszködő orvos 1865. augusztus 13-án halt meg egy bécsi ideggyógyintézetben
, a
hivatalos verzió szerint csontvelőgyulladásból eredő szepszisben
, vagyis abban a betegségben, amelynek kóroktanát felfedezte.
Varga Benedek azonban egy egész más történetet idéz
: eszerint „[Semmelweis] legkésőbb
1849-ben vagy 1850-ben elkapta a szifiliszt, és családja 1865-re úgy döntött, hogy a kimerült orvost elmeintézetbe kell
vinni.
A választás egy bécsi intézetre esett, ahova
felesége mellett

Semmelweis gyermekkori jó barátja, Markusovszky Lajos, a magyar orvostársadalom egyik legnagyobb figurája kísérte el a beteg orvost
, aki mit sem sejtett sorsáról.
Nem tudta, hogy tébolydába fogják zárni
, azt hitte, hogy inspiciálni mennek, meglátogatnak néhány egészségügyi intézményt. Aztán hirtelen bezárt ajtók mögött találta magát, ahol Semmelweis protestálni kezdett".
Az igazgató szerint az orvost nem sokkal később a kórházban brutálisan megverték: Semmelweis alig két héttel később belehalt sérüléseibe.
A
szifiliszfertőzés hipotézisét azonban 1965-ben, tudományos vizsgálattal cáfolták meg
. A
2000-ben megindult újabb orvostörténeti vizsgálódások árnyalták a képet:
Semmelweis betegségének okaként
a paralysis progressiva betegséget, vagyis a hűdéses elmezavart (a nagyagyi kéreg krónikus lueses encephalitise, azaz szifiliszt) azonosították
, amit valószínűleg egy még fiatalkorában - gyermekágyi lázban elhunyt lueses asszony - boncolásakor szerzett kézsérülése okozott.
II.
Ennél
a betegségnél az elmezavar egyre súlyosabb állapotai az évtizedek során alakulnak ki.
Így a férfi tényleg beteg lehetett: már
halála előtt 3-4 évvel nagyon furcsán viselkedett,
hozzátartozói többnyire igyekeztek már távol tartani őt betegeitől. Ezt igazolták legújabb orvostörténeti kutatások is, ám a
levéltári iratokra és korabeli dokumentumokra épülő vizsgálatok egyaránt cáfolják a vérmérgezéses teóriát
vagy hogy Semmelweis halálát valamilyen vele szemben kialakított összeesküvés okozta volna, amelynek részeként őt ideggyógyintézetbe kellett szállítani.
Semmelweis 1958- ban
Érdekes eredményre jutottak viszont
Garamvölgyi László kriminalisztikai vizsgálatai
: eszerint az
Anyák megmentőjét brutálisan agyonverték a bécsi elmegyógyintézet pincéjében.
Az elmélet szerint az orvos ellenfelei felhasználták a betegség kezelését, hogy megszabaduljanak a kezelhetetlen férfitől. Végleges konklúziót így nem tudunk levonni:
a férfi betegsége mellett a mai napig nem ismert, hogy miként és miért halhatott meg.
III.
Semmelweis szarkofágja
Semmelweis Ignác végső nyughelye a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum kertjében, előtérben Borsos Miklós Anyaság (1963) című szobrával
IV.
Semmelweis testét a bécsi kórbonctani intézetben
egykori főnöke,
Carl von Rokitansky professzor vezetésével boncolták fel
, majd
három nappal később eltemették
. Varga szerint a kérdéses bécsi intézmény annyira szégyellte a történteket, hogy
a halotti jegyzőkönyveket és a boncjegyzőkönyveket egészen 1974-ig nem voltak hajlandóak kiadni
. Akkor aztán
Antall József egy egy óbudai születésű és Németországban (BRD) praktizáló magyar medikus közreműködésével szerezte meg a dokumentumokat.
Az
anyák megmentőjét előbb a schmelzi temetőben temették el
, majd annak felszámolása után,
tetemét 1891-ben neje hazahozatta
,
saját kerepesi temetőbeli sírboltjába
.
1894-ben hamvait díszes, új sírba helyezték a Kerepesi temetőben
.
Semmelweis
maradványait összesen négyszer exhumálták
,
hamvait 1965-ben ott helyezték örök nyugalomba ahol másfél évszázaddal korábban a géniusz meglátta a napvilágot
. Szülőháza hamar kultuszhellyé vált, és
évtizedek óta orvostörténeti múzeum mesél a tudós örökségről
. Szobra 1906-tól az Erzsébet téren, 1948 óta a Rókus kórház előtt áll.
Varga szerint
Semmelweis tudományos eredményeit később csak Joseph Lister, a híres skót sebész, és Louis Pasteur munkássága kapcsán ismerték el
, így „hirtelen a magyar orvostársadalom számára is teljesen új helyzet alakult ki:
kiderült, hogy Semmelweisnek az égvilágon mindenben abszolút igaza volt”.
Az
Orvosi Egyesület
ekkor
döntött
úgy, hogy
igazságot kell szolgáltatni Ignácnak
és meg kell teremteni a
magyar medicina jó hírnevét
. Ennek köszönhetően világszerte tudományos munkák és regények születtek az Anyák megmentőjéről. Szobra Chicagóban a legnagyobb orvosok között szerepel, tragikus történetét pedig játékfilmekben is feldolgozták.
Forrás: http://mult-kor.hu/20090924_a_semmelweiskultusz_nyomaban?pIdx=2
Semmelweis publikációi
“A gyermekágyi láz kórok-tana” – Orvosi Hetilap, 1858. 23. sz. 353-359. has.
Utasítvány
… a gyermek ágyi-láz elhárítása végett. Pest, 1861.
1844
Tractatus de vita plantarum. Dissertatio inauguralis. (Vindobonae, 1844 Ueberreuter) 30, 1. p.

1857
“Über einen seltenen Fall von sackartiger Ausbuchtung des schwangeren Gebärmutterhaltes” – Wiener Medizinische Wochenschrift. 1857. 2. sz. 25-26 hasáb

1858
“A gyermekágyi láz kórok-tana” – Orvosi Hetilap, 1858. 1. sz. 1-5 has. 2. sz. 17-21 has., 5. sz. 65-69. has., 6. sz. 81-84. has., 21. sz. 321-326. has., 22. sz. 337-342. has., 23. sz. 353-359. has.

1860
“A gyermekágyi láz fölötti véleménykülönbség köztem s az angol orvosok között” – Orvosi Hetilap, 1860. 44. sz. 849-851. has., 45. sz. 873-876. has., 46. sz. 889-893. has., 47. sz. 913-915. has.

1861
Semmelweis Ignácz: Utasítvány a pesti m. k. egyetemi, szülészeti kórodán tanuló és tanulónők részére, a gyermek ágyi-láz elhárítása végett. Pest, 1861.

1861
Die Aetiologiae, der Begriff und die Prophylaxis des Kindbettfiebers. Von Ignaz Philipp Semmelweis, Dr. der Medizin und Chirurgie Magister der Gerburtshilfe, o.ö. Professor der theoretischen und practischen Gerburtshilfe an der kön. Ung. Universität zu Pest etc. etc. (Pest, Wien und Leipzig, 1861.) C.A. Hartleben’s Verlags-Expedition. VI. 554 p.
I.
II.
– Miheztartási rendszabályok a pesti kir. magyar tudomány-egyetem szülészeti klinikáján a gyakorlati szülészet tanulói és bábanövendékei részére, a gyermekágyi láz elhárítása végett. Pest, 1861. május 27-én. (Ugyanaz németül: Verhaltungsregeln für die Schüler und die Schülerinnen der praktischen Geburtshilfe an der geburtshilflichen Klinik der kön. ung. Universität zu Pest, zur Verhütung des Kindbettfiebers. Pest, den 27. Mai, 1861)

– Zwei offene Briefe an Dr. J. Späth, Professor der Gerburthshilfe an der k.k. Josef-Akademie in Wien, und an Hofrath Dr. F.W. Scanzoni Professor der Geburtshilfe zu Würzburg (Pest, 1861, Emich) 21. p.

– Két nyílt levél Spaeth J. dr.-hoz a szülészet tanárához a bécsi cs.k. József Akadémián és Scanzoni F.W. dr. udvari tanácsoshoz a szülészet tanárához Würtzburgban (Pest, Emich Gusztáv kiadása, 1861) 14 p.

– Zwei offene Briefe an Hofrath Dr. Eduard Casp. Jac. v. Siebold, Professor der Gerburtshilfe zu Göttingen, und an Hofrath Dr. F.W. Scanzoni Professor der Geburtshilfe zu Würzburg (Ofen, 1861 Hartleben) 40 p.

– Két nyílt levél Siebold Edeudvari tanácsoshoz a szülészet tanára Göttingenben és Scanzoni F.W. dr. udvari tanácsoshoz a szülészet tanárához Würtzburgban. (Pest, Emich Gusztáv kiadása, 1861) 25 p.

– “Méhrostdag (Uterus fibroid) kiírtása és újra termődése; rendes lefolyású terhesség” – Orvosi Hetilap 1861. 15. sz. 286-287 has.

– Nyílt levél a szülészet összes tanáraihoz (Buda, Kir. Magy. Egyetemi Nyomda. 1861) 65 p.
III.
1862
Offener Brief an sämmtliche Professoren Geburtshilfe. Ofen, aus der k.u. Universitäts-Buchdruckerei. (Ofen, 1862) 92. p.

1863
“A sz.-pétervári orvosegylet a gyermekágyi láz oktanáról és védkezeléséről” – Orvosi Hetilap, 1863. 6. sz. 105-110 has., 7. sz. 126-130. has., 9. sz. 165-169. has., 11. sz. 206-210. has., 13. sz. 250-253. has.

1864
“Hét hónapos terhesség, rendkívüli nagyságú rostos méhpöfeteg mellett” – Orvosi Hetilap. Melléklet. Nő- és gyermekgyógyászat, 1864. 2. sz. 12-13 has.

“Az ivarvérzések körüli régibb és újabb elméletek” – Orvosi Hetilap. Melléklet. Nő és gyermekgyógyászat, 1864. 2. sz. 9-12. has. 3. sz. 17-20 has.

“Az ivarvérzés és ennek rendellenességei” – Orvosi Hetilap. Melléklet. Nő- és gyermekgyógyászat, 1864. 5. sz. 41-43. has., 6.sz. 49-52. has., 7. sz. 57-59. has., 8. sz.65-67. has., 9. sz. 73-76. has., 10. sz. 81-83. has., 11. sz. 89-94. has., 12. sz. 102-106. has.

A m. k. Tudomány-Egyetem orvsotanári könyvtár jegyzéke 1-2 r. (Pest, 1864., Emich) 156, 176.p.

1865
“A petefészektömlők (Ovarienkysten) műtéti kezelése” – Orvosi Hetilap. Melléklet. Nő- és gyermekgyógyászat. 1865. 2. sz. 9-10. has., 3. sz. 17-20. has., 4. sz. 25-28. has., 5. sz. 33-35 has., 6. sz. 41-43.has.
Forrás: http://semmelweismuseum.hu/semmelweisrol/
Offener Brief an sämmtliche Professoren Geburtshilfe. Ofen, 1862
Die Aetiologiae
der Begriff und die Prophylaxis des Kindbettfiebers. Pest, Wien und Leipzig, 1861.
Gyermekágyi lázzal kapcsolatos felfedezéseinek 1847 és 1861 között nyomtatott formátumban megjelent egyes dokumentumait 2013 -ban az UNESCO világemlékezet részévé nyilvánította.
Semmelweis emlékére
Semmelweisre emlékezve
Semmelweis Ignác szobra Stróbl Alajos alkotása (1906), és a Rókus kórház bejárata előtti téren látható.
International Museum of Surgical Science - Chicago-USA: Semmelweis szobra a világ leghíresebb tíz legnagyobb orvosa szobránanak a társaságában
Semmelweis Ignác szobra a róla elnevezett egyetem udvarán. A 213 cm magas szobor Domonkos Béla szobrászművész alkotása.
Szülészeti Klinika fülkeszobra- Semmelweis- Budapest (1898) Róna József alkotása
Semmelweis Ignác emléktáblája, Bp., V., Semmelweis u. 1.
A gyermek Semmelweis portréja 1830-ból. Lénart Landau pesti festő olajképe (1790–1868)
Canzi Ágoston (1808-1866): Semmelweis Ignác háromnegyedes portréja 1857. Karton, akvarell, 34 x 26 cm
Semmelweis háromnegyedes portré
Jámbor Lajos (1884-1951): Semmelweis Ignác portréja a Budapesti Királyi Orvosegyesület székházából 1923. (vászon, olaj)
Doby Jenő (1834-1907) 1894-es rézmetszete után: Semmelweis Ignác 20. sz. (rézkarc)
2012. évi Semmelweis Ignác emlékérem
Modern érmek, fantázia- és utánveretek, People's Republic of Hungary (1949-1989) 1000 Forint 1968 B-P LN: 206-7 (Au) 84.12g Semmelweis Ignác emlékére.
Semmelweis Ignác” emlékérme
Semmelweis Ignác emlékérem (Ag)
Semmelweis Ignác halálának 150. évfordulója alkalmából kibocsátott 2000 forintos színesfém emlékérme.
1968 Semmelweis Ignác 100 Forint forintos színesfém emlékérme.
150. évfordulójához kapcsolódó emlékévben 180 bronz, 160 ezüst és 20 sorszámozott dupla vastag ezüst Semmelweis érmét veretett a Magyar Éremgyűjtők Egyesülete, melyet Fritz Mihály tervezett és Szabó Géza ötvösmester vert.
Semmelweis Ignác bronz plakett
Semmelweisről elnevezve
Semmelweis Egyetem
1085 Budapest, Üllői út 26.
Semmelweis Egyetem
Semmelweis Egyetem Oktatási Központ a Ferencvárosban
Az
egyetem története 1769-ben kezdődött
, amikor
Mária Terézia orvosi karral egészítette ki a Nagyszombati Egyetemet
. Nem sokkal később
az intézmény Budára, majd Pestre költözött
.
Önálló orvosi egyetemmé a második világháború után vált
. Az ötvenes évek elején több kórházat is az egyetemhez csatoltak, klinikákká alakítva át őket. Ekkor alakult meg az önálló Budapesti Orvostudományi Egyetem, mely
az Orvoskar alapításának 200. évfordulóján felvette Semmelweis Ignác nevét
. A Semmelweis Orvostudományi Egyetem ezen a néven 1969 és 2000 között működött budapesti egyetem, mely 2000-ben az egyetemi integráció során a Haynal Imre Egészségtudományi Egyetem Orvostovábbképző Intézet (OTKI) (időközben Egészségtudományi) Karával és Egészségügyi Főiskolai Karával, továbbá a Magyar Testnevelési Egyetemmel integrálódott Semmelweis Egyetem néven.
Semmelweis Egyetem Központi Könyvtár
Semmelweis Egyetem Központi Könyvtár
1088 Budapest, Mikszáth Kálmán tér 5.
Semmelweis Ignác, a könyvtáros
Kevésbé ismert tény, hogy Semmelweis Ignác az
Egyetemen végzett tanári munkája mellett 1861 márciusától a haláláig, 1865. augusztus 13-ig az Orvostanárkari Könyvtárban (ma: Semmelweis Egyetem Könyvtára) könyvtárnoki feladatokat is ellátott.
Gazda István tudománytörténész professzor gondozásában 2001-ben megjelent Semmelweis Ignác emlékezete című kötetében külön fejezetben (Pintér Ilona:
Semmelweis Ignác, a könyvtáros) kerül említésre Semmelweis Ignác kiemelkedően fontos és unikális könyvtárosi tevékenysége: A
Semmelweis Egyetem Központi Könyvtárát „1828-ban Schordann Zsigmond orvoskari egyetemi tanár kezdeményezésére a budapesti orvosi kar professzorai alapították
. Semmelweis a könyvtárban is jelentős munkát végzett. A könyvtár maga természetesen nem idegen számára, hiszen az Orvosegyesület könyvtárának ő volt az egyik legszorgalmasabb látogatója.
Itt kutatta a gyermekágyi lázra vonatkozó irodalmat
; a könyvtár „egyes kötetei most is mutatják Semmelweis által történt használtatásuk nyomát, megjegyzések és itt-ott tentafoltok alakjában.”
Az ő munkája – mint a könyvtár vezetője – abban az időben nemcsak szellemi irányítást, hanem az adminisztrációs tennivalók ellátását is jelentette
.
I.
II.
Ő intézte az orvostudományi könyvek és folyóiratok beszerzését, katalogizálásukat, a kölcsönzést.
Például a fennmaradt kölcsönzési nyilvántartásokat Schordann saját kezűleg vezette, és később Semmelweis kézírása is megtalálható, látható ezekben a dokumentumokban. Hogy a könyvtárat az adott körülmények között a lehető leghasználhatóbbá tegye, összeállította és
1864-ben nyomtatásban megjelentette ’A m. k.Tudomány-Egyetem orvostanárkari könyvtár jegyzéké’-t
.
Modern könyvtári munkát végzett ezzel Semmelweis annál is inkább, mert
ő előtte Magyarországon nem jelent még meg nyomtatásban egyetemi könyvtári katalógus
.” A Semmelweis Ignácnak tulajdonított folyóirat-összeírás egyoldalnyi darabját, illetve a kézzel írt, majd nyomtatott formában megjelent katalógus-jegyzéket a Központi Könyvtár őrzi.
Forrás:Szöveg: Pintér Ilona: Semmelweis Ignác, a könyvtáros In: Semmelweis Ignác emlékezete sajtó alá rend. Gazda István ; Budapest Piliscsaba 2001. , 1. kötet pp. 218-221.Képek: Központi Könyvtár saját fotók
Semmelweis Kiadó
Semmelweis Kiadó és Multimédia Stúdió Kft.
1089 Budapest, Nagyvárad tér 4.
A
Semmelweis Kiadó 1990-ben alakult
A
Semmelweis Egyetemen
. Az Egyetem azzal a nem titkolt szándékkal újította meg
2006-ban új vállalkozási formával a már majd 15 éves múlttal működő kiadóját Semmelweis Kiadó és Multimédia Stúdió Kft. néven
, hogy az egyetem nemzeti és nemzetközi hírnevéhez méltóan az orvos- és természettudományok iránti alázattal, de modern és új szemlélettel azt a magyar orvosi, gyógyszerészi és természettudományok szolgálatába állítsa.
Forrás: http://www.semmelweiskiado.hu/a_kiadorol/
Semmelweis Ignác életéről, munkásságáról szóló dokumentumok
Semmelweisről elektronikus (letölthető) dokumentumok
I.
Családja, iskolái

1. Lehoczky-Semmelweis Kálmánné: Emlékek és mozaikok a Semmelweis-családról
http://mek.oszk.hu/05400/05427/pdf/Semmelweis_csaladja.pdf

2. Győry Tibor: Semmelweis Ignác származása
http://mek.oszk.hu/05400/05427/pdf/Semmelweis_szarmazasa.pdf

3. Bartucz Lajos: Semmelweis Ignác termete és testarányai
http://mek.oszk.hu/05400/05427/pdf/Semmelweis_termete.pdf

4. Szathmáry László: Semmelweis Ignác termetének rekonstrukciója
http://mek.oszk.hu/05400/05427/pdf/Semmelweis_termetrekonstrukcio.pdf

5. Gortvay György: Semmelweis Ignác magyarsága
http://mek.oszk.hu/05400/05427/pdf/Semmelweis_magyarsaga.pdf

6. Darvas István - Lehoczky-Semmelweis Kálmán: Semmelweis Ignác névmagyarosítása
http://mek.oszk.hu/05400/05427/pdf/Semmelweis_nevmagyarositas.pdf

7. Háznagy András: Semmelweis Ignác orvosdoktori disszertációja: De Vita Plantarum
http://mek.oszk.hu/05400/05427/pdf/Semmelweis_disszertacioja.pdf
II.
Semmelweis-tan előtörténetéből

8. Csillag István: A Semmelweis-koncepció egy előzménye a magyar orvosi irodalomban
http://mek.oszk.hu/05400/05427/pdf/Semmelweis_koncepcioelozmenye.pdf

9. Csillag István: Újabb adatok a Semmelweis-koncepció magyarországi előzményéhez
http://mek.oszk.hu/05400/05427/pdf/Semmelweis_koncepcioelozmenyeujabb.pdf


A bécsi orvosi iskola

10. Erny Lesky: Semmelweis Ignác Fülöp és a bécsi orvosi iskola
http://mek.oszk.hu/05400/05427/pdf/Semmelweis_becsiiskola.pdf

11. Erna Lesky: Semmelweis Ignácra vonatkozó bécsi iratok
http://mek.oszk.hu/05400/05427/pdf/Semmelweis_becsiiratok.pdf


A szülészet tanszéke és Semmelweis magyarországi tevékenysége

12. Bruck Jakab: Semmelweis Ignác Fülöp és a gyermekágyi láz oka felderítésének kutatástörténete
http://mek.oszk.hu/05400/05427/pdf/Semmelweis_gyermekagyilaz.pdf
III.
13. Kápolnai Iván: Az önálló szülészeti tanszék Semmelweis Ignác kinevezéséig
http://mek.oszk.hu/05400/05427/pdf/Semmelweis_szultanszek.pdf

14. Győry Tibor: A szülészet tanszékének megüresedése
http://mek.oszk.hu/05400/05427/pdf/Semmelweis_szultanszuresedese.pdf

15. Kézmárszky Tivadar: A szülészeti tanszék és a klinika
http://mek.oszk.hu/05400/05427/pdf/Semmelweis_szultanszek2.pdf

16. Hidvégi Jenő: A kísérleti orvostan kezdő lépései hazánkban
http://mek.oszk.hu/05400/05427/pdf/Semmelweis_medikus.pdf

17. Fekete Sándor: Adatok Semmelweis Ignác pesti tanári jelöléséhez
http://mek.oszk.hu/05400/05427/pdf/Semmelweis_pestitanar.pdf

18. Mádai Lajos: Semmelweis Ignác és a statisztika
http://mek.oszk.hu/05400/05427/pdf/Semmelweis_statisztika.pdf

19. Darvas István: Adalékok Semmelweis Ignác hazai első orvosi működésének történetéhez
http://mek.oszk.hu/05400/05427/pdf/Semmelweis_elsoorvosimukodese.pdf
IV.
20. Kapronczay Károly: Semmelweis Ignác 1858. január 23-án tartott előadásának jegyzőkönyve
http://mek.oszk.hu/05400/05427/pdf/Semmelweis_eloadas1858.pdf

21. Mozsonyi Sándor: Semmelweis Ignác munkásságának néhány gyógyszerészeti és kémiai vonatkozása
http://mek.oszk.hu/05400/05427/pdf/Semmelweis_gyogyszeresz.pdf

22. Pintér Ilona: Semmelweis Ignác, a könyvtáros
http://mek.oszk.hu/05400/05427/pdf/Semmelweis_konyvtaros.pdf

23. Korbuly György: Semmelweis Ignác és a Budapesti Királyi Orvosegyesület
http://mek.oszk.hu/05400/05427/pdf/Semmelweis_orvosegyesulet.pdf

24. Varga Benedek: Egy mítosz születése. A Semmelweis doktorína és a Budapesti Királyi Orvosegyesület
http://mek.oszk.hu/05400/05427/pdf/Semmelweis_doktrina_orvosegyesulet.pdf

V.
Művei, kéziratai

25. Markusovszky Lajos: Semmelweis Ignác főműve, a 'Die Aetiologie'
http://mek.oszk.hu/05400/05427/pdf/Semmelweis_DieAetiologie.pdf

26. Antall József - R. Harkó Viola - Vida Tivadar: Semmelweis Ignác összegyűjtött kéziratai
http://mek.oszk.hu/05400/05427/pdf/Semmelweis_keziratai.pdf

27. Daday András: Egy ismeretlen Semmelweis-kézirat
http://mek.oszk.hu/05400/05427/pdf/Semmelweis_ismeretlenkezirat.pdf
Semmelweis Ignác gyermekkori versei a Semmelweis Orvostörténed Múzeum X I . (Történeti dokumentációs) szakgyűjteményében találhatók 67. 406. 1 — 2. sz. alatt. A verseket eredetileg az Országos Orvostörténeti Könyvtár vásárolta a családtól. A nagyatyához címzett verset őrző papírszelet alsó része 1966-ban az Országos Levéltár restauráló műhelyében elveszett.
Semmelweis levele egy kollégájához (A latin eredeti magyar fordítása) Kedves Kartárs! A gondos vizsgálat azt mutatta, hogy nincsen semmiféle szervi elváltozás. A betegség tehát az idegrendszerben van. Jelenleg a legjobb orvosság (erre) az ezüstnitrátból főzött injekciók, amelyek elkábítják az idegeket. Alázatos szolgája Semelweis
Forrás: http://orvostortenet.hu/tankonyvek/tk-05/pdf/5.1.6/1968_046_047_antall_harko_semmelweis_ignac.pdf
http://orvostortenet.hu/tankonyvek/tk-05/pdf/5.1.6/1968_046_047_antall_harko_semmelweis_ignac.pdf
Semmelweis Ignác szakvéleménye bűnügyben (1855-186 0 ? december)
Semmelweis havi jelentése a hallgatókról Pest, 1857. január 1.
Forrás: http://orvostortenet.hu/tankonyvek/tk-05/pdf/5.1.6/1968_046_047_antall_harko_semmelweis_ignac.pdf
http://orvostortenet.hu/tankonyvek/tk-05/pdf/5.1.6/1968_046_047_antall_harko_semmelweis_ignac.pdf
VI.
Felfedezésének korabeli visszhangja

28. Fleischer József: Semmelweis Ignác tanárnak gyermekágyi láz felőli tana
http://mek.oszk.hu/05400/05427/pdf/Semmelweis_gyermekagyitana.pdf

29. Markusovszky Lajos: Hangok Semmelweis Ignác tana felett a gyermekágyi láz kórokairól
http://mek.oszk.hu/05400/05427/pdf/Semmelweis_gyermekagyilazkorok.pdf

30. Markusovszky Lajos: A külföldi sajtó nyilatkozatai Semmelweis Ignác tana felett a gyermekágyi láz okairól
http://mek.oszk.hu/05400/05427/pdf/Semmelweis_gyermegagyilazkulfold.pdf

31. Varjassy Péter: Franz Hektor Arneth beszámolója 1851-ben Semmelweis Ignác bécsi tevékenységéről
http://mek.oszk.hu/05400/05427/pdf/Semmelweis_becsitevekenyseg.pdf

32. Markusovszky Lajos: Febris puerperalis rediviva
http://mek.oszk.hu/05400/05427/pdf/Semmelweis_Febris.pdf
VII.
33. Markusovszky Lajos: A gyermekágyi láz és az új szellőztetési készülék a bécsi közkórházban
http://mek.oszk.hu/05400/05427/pdf/Semmelweis_szelloztetes.pdf

34. Gortvay György: Magyar Kormányhatósági intézkedése 1862-ből Semmelweis Ignác szülészeti profilaxisának a kórházakban veló bevezetése érdekében
http://mek.oszk.hu/05400/05427/pdf/Semmelweis_intezkedes1862.pdf

35. Tauffer Vilmos: Semmelweis Ignác
http://mek.oszk.hu/05400/05427/pdf/Semmelweis_munkassaga.pdf

Halála

36. Semmelweis Ignác tanár holt testének vizsgálata
http://mek.oszk.hu/05400/05427/pdf/Semmelweis_holtteste.pdf

37. Semmelweis Ignác holttestének elhelyezése a Kerepesi Temetőben
http://mek.oszk.hu/05400/05427/pdf/Semmelweis_temetese.pdf

38. Semmelweis Ignác özvegye - a férjéről
http://mek.oszk.hu/05400/05427/pdf/Semmelweis_ozvegye.pdf

39. Gortvay György - Zoltán Imre: Korabeli megemlékezések Semmelweis Ignác haláláról
http://mek.oszk.hu/05400/05427/pdf/Semmelweis_megemlekezesek.pdf
VIII.
40. Bartucz Lajos: Semmelweis Ignácz négyszeri exhumálása
http://mek.oszk.hu/05400/05427/pdf/Semmelweis_exhumalasa.pdf

Barátokról, kortársakról, vitapartnerekről, utódokról

41. Regöly-Mérei Gyula: Semmelweis Ignác és Markusovszky Lajos orvosi szemlélete
http://mek.oszk.hu/05400/05427/pdf/Semmelweis_orvosiszemlelete.pdf

42. Korbuly György: Semmelweis Ignác a kortársak feljegyzéseiben
http://mek.oszk.hu/05400/05427/pdf/Semmelweis_kortarsakfeljegyzese.pdf

43. Tuszkai Ödön: Semmelweis Ignác egy barátja - C.H.F. Routh
http://mek.oszk.hu/05400/05427/pdf/Semmelweis_Routh.pdf

44. Győry Tibor: Semmelweis Ignác és Lister
http://mek.oszk.hu/05400/05427/pdf/Semmelweis_Lister.pdf

45. Hidvégi Jenő: Semmelweis Ignác felfedezése és vitája Virchow-val
http://mek.oszk.hu/05400/05427/pdf/Semmelweis_Virchow.pdf

46. Győry Tibor: Semmelweis Ignác tanításának összetévesztése az angol contagionisták egyoldalú nézetével
http://mek.oszk.hu/05400/05427/pdf/Semmelweis_contagionistak.pdf
IX.
47. Dörnyei Sándor - Dörnyeiné Dapsy Henriette: Semmelweis Ignác hazai utóéletének első évtizede
http://mek.oszk.hu/05400/05427/pdf/Semmelweis_utoelete.pdf

48. Markusovszky Lajos: Semmelweis Ignác tanár emlékezete
http://mek.oszk.hu/05400/05427/pdf/Semmelweis_emlekezete.pdf

49. A Semmelweis-emlék 1906-ból
http://mek.oszk.hu/05400/05427/pdf/Semmelweis_szoboravatas.pdf

50. Kapronczay Károly: A Semmelweis-szobor története
http://mek.oszk.hu/05400/05427/pdf/Semmelweis_szobor.pdf

51. Gortvay György-Zoltán Imre: Semmelweis Ignác tanításának érvényesülése külföldön
http://mek.oszk.hu/05400/05427/pdf/Semmelweis_tanitasakulfoldon.pdf

52. Kapronczay Katalin: Semmelweis Ignác emlékezete Itáliában a 19. század végén
http://mek.oszk.hu/05400/05427/pdf/Semmelweis_Italiabanemleke.pdf

53. Lax Henrik: Semmelweis Ignác története - tanulság a kutatóknak
http://mek.oszk.hu/05400/05427/pdf/Semmelweis_tanulsag.pdf
Forrás: http://mek.oszk.hu/05400/05427/pdf/
"Felfedezni annyit tesz, mint látni, amit mindenki lát és közben arra gondolni, amire senki."
(Dr. Szent-Györgyi Albert)
Full transcript