Loading presentation...

Present Remotely

Send the link below via email or IM

Copy

Present to your audience

Start remote presentation

  • Invited audience members will follow you as you navigate and present
  • People invited to a presentation do not need a Prezi account
  • This link expires 10 minutes after you close the presentation
  • A maximum of 30 users can follow your presentation
  • Learn more about this feature in our knowledge base article

Do you really want to delete this prezi?

Neither you, nor the coeditors you shared it with will be able to recover it again.

DeleteCancel

Make your likes visible on Facebook?

Connect your Facebook account to Prezi and let your likes appear on your timeline.
You can change this under Settings & Account at any time.

No, thanks

Őshonos magyar kutyafajták

No description
by

Zsolt Petrasi Dr.

on 21 January 2014

Comments (0)

Please log in to add your comment.

Report abuse

Transcript of Őshonos magyar kutyafajták

Őshonos magyar kutyafajták
Juhászkutyák
FCI I. fajtacsoport (Pásztor- és juhászkutyák)

Az ősi funkció, hogy az állatokat, a területet és az állattartó épületekkel védje. Ez sok fajtánál átalakult őrző-védővé, beköltöztek a városba. Nagytestű, általában fehér, hosszú szőrű kutyák. Nem minden, nevében juhászkutya véd (skót juhászkutya, lengyel alföldi juhászkutya), hanem fordított funkciót lát el.

Pásztorkutyák
FCI I. fajtacsoport (Pásztor- és juhászkutyák)

Döntően szarvasmarha és juh terelésére használ(ták)ják e fajtákat. Az ősi funkció sok fajtánál megmaradt. Közepes termetűek, fürgék és intelligens kutyák. Feladatmegoldó képességük átlagon felüli. Öröklött és szerzett képességeik határozzák meg munkára való alkalmasságukat. A munka mellett, juhász- vagy ún. terelőversenyeket rendeznek (1873-tól) számukra, ahol leginkább a border colliek nyernek. Ausztrália, Nagy-Brittania, USA és Új-Zéland a fő alkalmazási területeik napjainkban. Igen aktív, "minden lében kanál" kutyák. Szinte bármilyen színben.
Magyar Vizsla
FCI VII. fajtacsoport (Vizslák, szetterek)
Elsősorban mezei (felkutatás, vadjelző testtartás, felrebbentés, lőttvad behozása) és vizi vadászatra (vadbehozás v. apportírozás) kitenyésztett fajták tartoznak ide. Emellett erdei munkára is (felhajtás, vércsapa) alkalmasak, különösen az ún. kontinentális vizslák. A vizslák Európa több országában is elterjedtek. A magyar vizslák meghatározóan rövid-, ritkábban drótszőrű. Látványos, impozáns megjelenésű, kiállításokon is kedvelt elegáns felépítésű kutyák. Okos, engedelmes, könnyen tanuló sokoldalú ebek. Azt tartják, ha az összes vadászkutya kipusztulna, a vizslák valamennyit képesek lennének helyettesíteni. Versenyen kizáró vagy pontlevonással járó hibák: berohanás, kezelhetetlenség, vonítás és csaholás, parancsra való vízbeszállás megtagadása, "kemény száj" v. vad megroppantása. A vizslák megőrizték eredeti funkciójukat és sok egyed mind a mai napig dolgozik.
Magyar agár
FCI X. fajtacsoport (agarak)
Ókori eredetűek. Az első vadászkutyák. "Szemmel vadászók". Közös ős az egyiptomi agár. Az agarászat adta az alapját. Utolsó magyar agarászat 1943-44-ben volt. Napjainkban zömmel agárversenyeken kamatoztathatják tudásukat. Jellegzetes küllemük van (agárhas, púpos felső vonal). Leggyorsabb fajták tartoznak ide, a 65-70 km/h-ás sebességek sem ritkák. Butának tűnő, önfejű, igen érzékeny (pl. egészségügyi beavatkozásoknál) kutyák. Emberrel barátságosak, de kutyákkal gorombák lehetnek. Mozgásigényesek, annak hiányában elhíznak. 1966 FCI.62-70cm, 25-35kg.
Erdélyi kopó
FCI VI. fajtacsoport (kopók, vérebek)
Nyomkeresésre és/vagy hajtásra kitenyésztett ősi vadászkutyák, amelyek már i.sz. előtt is ismertek voltak. A kopókkal falkában vadásznak és a vad felhajtásában van szerepük, míg a vérebek egyedül vagy kettesével vércsapán keresik meg a lőtt vadat. A kopó fajtákat külön-külön vadfajokra szelektálva tenyésztették ki (róka, vidra, szarvas, mosómedve vagy nyúl vadászatára). Fajonként más és más öltözéket viselnek a vadászok Angliában. Rövid- és hosszúlábú kopók vannak. Nyomkövetésre is alkalmasak, de zömmel ugatással kísért felhajtás, a vad elfogása vagy helyben tartása a feladatuk. Nincs rivalizálás közöttük, nyugodt barátságos kutyák. Általában rövidszőrűek, két vagy hármszínűek. Jellegzetes kopójegyek a cser, fekete és fehér színek. Nagy lógó fülük van. A vadászok lóháton vagy gyalog követték a sokszor 50-60 kutyából álló kopófalkát. Angliában nemzeti tradíció a kopózás, amit az betiltattak az állatvédők. Itthon Alagon, Bp mellett tartottak kopófalkát. A legjobb szaglásuk van a világon a vérebek mellett. Ősi magyar vadászkutya, bár Románia is "igényt tart" származására. Ősi származására bizonyíték az 1300-as évekből származó Képes Krónika "Magyarok az őshazában" c. miniatúrája, amely már ilyen kutyákat ábrázol és tesz rá utalásokat. Vaddisznó és medve vadászatára tenyészették ki, majd 1947-ben egy romániai "magyarbarát" rendelet a fajta kiírtását rendelte el. Néhány egyedet sikerült megmenteni, amelyeket a Fővárosi Állatkertben tartottak. Ezek képezték alapját a mai állománynak. Kiváló vadászkutya, kitartó, kemény, rámenős, értelmes és könnyen tanítható. Rövid és hosszúlábú változata ismert. A rövidlábú zsemleszínben is elfogadott. Színe cser-vörös, fehér jegyekkel.Standard 1966. 55-65cm, 30-35kg, illetve 45-50cm, 22-25kg.
Komondor
A legősibb magyar juhászkutya, valószínűleg a honfoglalókkal érkezett a Kárpát-medencébe - a mai - Oroszország felől. Neve a kuman (kun) szóból ered és 1454-ben bukkan fel először. 1519-ben mint fajtáról tesznek említést kamondor/komondor név alatt (kumanokhoz való tartozás). Kiváló őrkutya. A puli és a vizsla mellett legismertebb hazai fajtánk a világban. Harcias természetű. Szőre sok gondozást igényel. Gazdájához nagyon ragaszkodik. Első magyar kutyatenyésztő klub a komondoré volt, 1924. Standard 1960. Voltak hazai próbálkozások a fekete szőrszin elfogadtatására (erdélyi fedeztetések), de a fajtaklub nem ismeri el (jogosan!). Fehér színű. Zsinóros és/vagy nemezelt szőrtípus jellemzi (puli, bergamói juhász), amely öntisztuló. Termetéhez és tömegéhez képest könnyed és gyors mozgás. A szeme elé lógó szőr megvédi pl. a gázspray-vel való lefújás káros hatásától.65-78cm, 40-60kg.
Kuvasz
Másik hazai juhászkutyánk a komondor mellett. Ótörök Küvaz szóból eredhet ami büszkét jelent. Tervszerű nemesítése 1905-ben kezdődött (Raisits Emil, Abonyi Lajos, Anghy Csaba). Standard 1935. Komondortól eltérően nyáron szőrt vált. Ún. "egygazdás" kutya, 2 éves kor felett nehezen alkalmazkodik. A komondorhoz hasonló, de kicsit hevesebb vérmérsékletű. Tévhit, hogy idősebb korára "megőrül", de tény, hogy a láncon való tartástól elvadulhat. Az egyik legkiválóbb területvédő kutyák egyike, különösen rideg, extenzív körülmények között. Megfélemlíthetetlen, goromba természet jellemzi. Fehér színű (régen vörhenyes, sárgás, ordas, de nem tarka).66-76cm, 37-62kg.
Puli
Ősi magyar fajta. Közép-Ázsiából származik, valószínűleg a honfoglalókkal került a Kárpát-medencébe, de már i.e. 4000-ből ismert puliszerű kutyát ábrázoló sumér szobor. Standardját Raisits Emil 1924-ben írta le. Szalagos, zsinóros vagy nemezes szőrű, fehér, fekete, maszkos, maszkos fakó, szürke színű lehet. Fürge és okos kutya. Hűsége példaértékű. Szeret munka közben csaholni. Számos országban kedvenc fajta (Svédország, Finnország, USA..stb), ahol hazánkkal azonos jó minőségű állománya van. 1990-től terelési ösztönpróbá. A három magyar pásztorkutyából a legkevésbé jó terelőhajlamú. 36-45cm, 10-15kg.
Pumi
Puliból jöhetett létre a XVII-XVIII.sz. körül, francia és német terrierek keresztezésével. Ezért terrier jellegű, mind küllemében és temperamentumában. Régebben "magyar terriernek" is hívták. 1795-ben említik Pomerániai néven. 1815-ben már mint pumiról írnak. 1924 Standard - dr. Raitsits Emil. Kevésbé népszerű, mint a puli. Pásztorok és néhány fanatikus tenyésztő tartotta fent a fajtát. Elsőrangú terelőkutya. Szívós, igénytelen, fogós kutya. Színe fekete, fehér, szürke és fakó lehet. Munka mellett agility-re használják. 38-47cm, 8-15kg.
Mudi
A "legfiatalabb" múltra visszatekintő magyar pásztorkutya. 1713-ban Buffon, 1815-ben Pethe Ferenc, 1902-ben Méhely Lajos említi. Spicc jellegű kutyákból alakulhatott ki, de komolyabb tenyésztése csak 1930-tól indult el Fényes Elek vezetésével. 1936 Standard. Mudi név Tóth Mihály számadó juhász Mudi nevű kutyájától. Kiváló pásztorkutya, kiállításokon az elmúlt években kezdett el jobban feltünedezni. Sokszínű is lehet (cifra), de döntően fehér és fekete. Létezik barna, fakó és hamvas (kék). Cifra x cifra keresztezés nem ajánlott (blue-merle). 38-47cm, 8-15kg.
Simaszőrű magyar vizsla
Mindenes vadászkutya. Ha kell lassú, ha kell gyors. Közelre is távolra is egyaránt jól keres. Mindent apportíroz. Jó a légszimat és vércsapa munkája egyaránt. Erdei, mezei és vizi munkája is kiváló. Az angol sárga vizsla, a pointer és kopók keresztezéséből alakult ki a XV. sz. körül, de a legkorábba vizslaszerű ábrázolás 1100-1120 körül a Codex Albensis-ben, mint egy sárga vadászkutya. Modern típusa a XX. sz.-ban jött létre. Ekkor tüntették el a fehér jegyeket is, amelyek napjainkban már nem kívánatosak. 1928 standard. A világos szín a túltenyésztettség jele. Az egyik legeredményesebb, ha nem a legjobb vadászkutya. A rövid szőrű állomány heterogénebb, mint a drótszőrűé. 54-64m, 22-30kg.
Drótszőrű magyar vizsla
Ritkább mint sima szőrű változata, de keményebb, rámenősebb és igénytelenebb. Téli munkája jobb mint a rövid szőrűé. Intelligens, igen sokoldalú kutya. Szinte nincs vadász aki valamilyen célra ne tartana otthon magyar vizslát. Kivándorolt magyarok szivesen tartják nosztalgiából, ahogy a pulit is. Egyik legismertebb hazai fajtánk. A lakótelepi lakásoktól a vadászházakig bárhol feltalálja magát. Könnyen tartható városban, lakásban is, de a vidéki élet az igazi lételeme. Az 1930-as években a hosszabb szőrű magyar vizsla egyedek és a drótszőrű német vizsla párosításaiból alakult ki a drótszőrű magyar vizsla. 54-64cm, 20-35kg.
Full transcript