Loading presentation...

Present Remotely

Send the link below via email or IM

Copy

Present to your audience

Start remote presentation

  • Invited audience members will follow you as you navigate and present
  • People invited to a presentation do not need a Prezi account
  • This link expires 10 minutes after you close the presentation
  • A maximum of 30 users can follow your presentation
  • Learn more about this feature in our knowledge base article

Do you really want to delete this prezi?

Neither you, nor the coeditors you shared it with will be able to recover it again.

DeleteCancel

Make your likes visible on Facebook?

Connect your Facebook account to Prezi and let your likes appear on your timeline.
You can change this under Settings & Account at any time.

No, thanks

Médiapolitika Magyarországon a rendszerváltozás után

No description
by

Dorothy Pinter

on 1 April 2014

Comments (0)

Please log in to add your comment.

Report abuse

Transcript of Médiapolitika Magyarországon a rendszerváltozás után

A cikkről
Vizsgált időszak: 1990-2011
4 szakasz:
1. A rendszerváltástól a jogi keretek kiterjesztéséig 1980-1990
2. Az elektronikus médiaszíntér átalakítása 1990-2002
3. Az útkeresés 2003-2009
4. A negyedik korszak kezdete 2010-2011
I. szakasz
III. Szakasz
A médiapolitika 4. korszakának kezdete 2010-2011
Összegzés
A rendszerváltozás során radikálisan átalakult a magyar média szintér
→ működési alapelve immár az Alkotmányban garantált sajtószabadság
Az elektronikus média színterén a médiapolitika, a közszolgálati média és a kereskedelmi média egyensúlyára törekvő
duális rendszer
kialakítását célozza meg.
Ami eddig történt az új médiapolitikában
, számos aggodalomra ad okot,s erre itthon és külföldön is felhívták a figyelmet.
Az új médiapolitikán belül
a média jogalkotás módszere elfogadhatatlan
, mert az eddigi tapasztalatok világosan megmutatták,hogy az ilyen törvényhozási munkamódszer szakmailag gyenge eredményre vezet.

Céljai
A médiakínálat sokszínűségének támogatása
Az emberek közéleti kérdésekben való tájékoztatása
A demokratikus közvélemény kialakításának elősegítése
A releváns társadalmi kérdésekről szóló eszmecsere ösztönzése
Kulturális értékek ápolása

A vita tárgya a szabályozás tartalma;
konkrétan,hogy a média működésére vonatkozó „általános” jogterületek
(alkotmányjog,polgárjog, büntetőjog stb.) szabályain túl szükség van-e még külön „médiajogi” szabályozásra;

Ha igen, akkor ez mire is terjedjen ki, mi számít a véleménynyilvánítási szabadság közérdeket tükröző, elfogadható, szükséges és arányos korlátozásának
Gálik Mihály: Médiapolitika Magyarországon a rendszerváltozás után
Pintér Dorottya
Szilágyi Vivien

Edutus Főiskola
Médiagazdaságtan

Dr. Gálik Mihály
"[...] a vizsgált időszak médiapolitikája nem tekinthető sikeresnek"
Fogalma
Az állami akart különböző formákban való megnyilvánulása a nemzeti médiatéren.
A nemzetállamon belül működő média egésze - alapvető szervezetének, a médiatermékek előállításának, terjesztésének és fogyasztásának befoláysolása.
Célok elérésének eszközrendszere
Állami támogatások
Frekvenciákkal való gazdál-kodás
Elektronikus infrastruktúra
Jogi szabályozás
Tagság tudományos vagy szakmai szervezetben, testületben:
Magyar Közgazdasági Társaság
Magyar Kommunikációtudományi Társaság
Fb-tagság, igazgatótanácsi tagság:
igazgatóság tagja: Magyar Telekom Nyrt.
a felügyelő bozottság tagja 2012 - : Origo Zrt.
Közgazdász, Médiakutató
Egyetemi tanár
Társadalomtudományi Kar / Budapesti Corvinus Egyetem

Tudományos fokozatok:
1989, kandidátus (CSc) MTA
1995, Dr.Habil Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem
Korábbi és jelenlegi egyetemi feladatok
:
1998 - 2009 Kari Tanács tagja (GTK)
1998 - 2001 Vállalatgazdaságtan Tanszék vezetője
2001 - 2004 Médiagazdaságtani és Telekommunikáció Tanszék vezetője
2005 - 2010 Média, Marketingkommunikáció és Telekommunikáció Tanszék vezetője
2005 - 2007 Marketing és Média Intézet igazgatója
2012 - A Társadalmi Kommunikáció Doktori Iskola vezetője
II. Világháború után → Kommunista diktatúra, pártállam
Az MSZMP fenntartotta magának a döntés jogát.
A sajtó külön szabályozására a Kádár-rendszer utolsó éveiben került sor, 1986-ban.

Lapkiadás szabályozása
A törvény a 40-es évek óta változatlan maradt:
A lapkiadás joga
A szerkesztőségek vezetőinek és a szerkesztőbizottság tagjainak kinevezése

A lapkiadás liberalizációja 1989
június
Még az első szabad választások előtt módosították a sajtóról szóló törvényt.
→Időszaki lapot bárki és bármely szervezet alapíthatott.
→Rögzítették a szabad véleménynyilvánításhoz és a közérdekű adatok megismeréséhez való jogot.
→A Magyar Köztársaság elismeri és védi a sajtószabadságot.

A lapkiadás spontán privatizációja
A szerkesztőségek és a lapmenedzsment aktív részvételével zajlott a magánosítás.
→ Kissebb politikai vihart idézett elő.
Okok:
A választások után a kormány meg akarja tartani a lapkiadás jelentős részét.
Az akkori újságírók pedig ki lesznek téve a beígért tisztogatásnak.

A
megyei lapok egy részét
(7 megyei újság) 1990. évi választások alkalmával megvásárolta az
Axel Springer Kiadó
.


A sajtószabadság az új demokráciában
1990 tavaszán a választásokon várható eredmény
Az MSZMP utóda a
Magyar Szocialista Párt
(MSZP) →
vereség
A jobbközép pártjai bejutnak a parlamentbe
és koalícióra lépve alakítanak kormányt:
Magyar Demokrata Fórum (MDF), Kisgazdapárt (FKGP), Magyar Kereszténydemokrata Néppárt (MKDP)
A Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) az ellenzékbe szorult.
De:
A kormány még így sem rendelkezett az Alkotmánymódosításhoz szükséges többséggel.
→Az MDF-SZDSZ paktum 1990 április 29.

Az első szabad választások → Antall-kormány
1990. jún. elfogadott törvény
A közszolgálati média vezetőit a miniszterelnök terjeszti elő.
A Magyar Rádió és a Magyar Televízió működését továbbra is a kormány felügyelte.
→Politikai feszültség a kormány, a rádió és a tele-vízió vezetői között.
Vita a közmédiumok jogi státuszáról és vezetőinek hatásköréről
A kormány megakadályozta az elektronikus média vezetőinek reformjait.
1991-ben balul sikerült alelnöki kinevezések. → 1992-ben új jelöltek, akik a kormányfő bizalmi emberei.
A rádiózásról és a televíziózásról szóló 5575. sz. törvényjavaslat
megbukott
az Országgyűlési szavazáson.



Következmény:
A Magyar Rádió és a Magyar Televízió elnöke Gombár Csaba és Hankiss Elemér lemondott.
(Az alelnökök léptek a helyükre.)



Közvetlen kormányzati szerepvállalás a médiában 1990-es évek első fele
Az Antall-kormány az általa vélelmezett ellenzéki túlsúlyt szerette volna megszűntetni, és próbált beavatkozni az addigra már privatizált lapkiadásba.
A kormány 1992-ben alapította az Hungária Televízió Alapítványt.
Költségvetési forrásokból létrehozták a Duna Televíziót.
Hivatalos cél:
A határokon túl élő magyarok számára készített műsorok sugárzása
Szabaddá tették a helyi rádiók és televíziók alapítását.
Az ellenzéki pártok hevesen tiltakoztak, de a később kormányra jutó MSZP-SZDSZ hasonlóan kihasználta a ezt a lehetőséget.
A rádiózásról és televíziózásról szóló törvényjavaslat elfogadása
Erre csak a 2. választás után került sor az MSZP- SZDSZ koalíció által.
Már rendelkeztek a szükséges 2/3-os többséggel, de médiapolitikai elképzeléseik különböztek.

A törvényt 1995 végén szavazták meg, melyet az ellenzéki pártok közül több is támogatott.
II. Szakasz
Az elektronikus média duállis rendszere
Magyarországon a duális médiarendszer kereteit az
1996. évi I. törvény
vázolta fel.
A már kialakult helyzetet támogatta:
Magyar Rádió, Magyar Televízió, Duna Televízió
+ 2-2 földfelszíni műsorszórású országos kereskedelmi rádiót és televíziót.
Műsorszolgáltatási díjak bevezetése.
Műsortartalmi kötelezettség a kereskedelmi rádióknak és a televízióknak.
A kábelszolgáltatóknak fel kell venni a kínálatukba a közszolgálati adókat is.
Új kereskedelmi csatornák indulása
1997 őszén két országos kereskedelmi tévécsatorna.

1998 elején alakult a két meghatározó kereskedelmi rádió.
Az elektronikus média intézmény és felügyeleti rendszere
Országgyűlés → Magyar Rádió Közalapítvány, Magyar Televízió közalapítvány, Hungária Televízió Közalapítvány
Kezelő szervei a kuratóriumok.
Kuratóriumi tagok

A létrehozott intézményrendszer nagyon alacsony hatásfokkal és költségesen működött.
Nem teljesült az a feltétel sem, hogy a közszolgálati intézmények független szervezetek legyenek.

"A mindenkori kormányok habozás nélkül megpróbálták anyagi függésben tartani a közmédiumokat, ezzel is befolyásolva műsorpolitikájukat."
Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT)
Tagjait a parlamenti pártok jelölik
Elnökét a miniszterelnök és a köztársasági elnök együttesen jelöli
Nem tudott igazán nagy tekintélyre szert tenni.
Az első botrány: a két kereskedelmi televízió pályáztatásakor.
A lapkiadással kapcsolatos kormányzati politika átalakulása
A Postabank sajtóérdekeltségének felszámolása
1998-2002 A Fidesz-FKGP-MDF koalíció idején:
A Magyar Nemzet mellett más jobboldali lapok is anyagi támogatást nyertek.

A lappiacba való közvetlen állami beavatkozás megszűnt.

A médiapolitika technológiai kihívásai 2000 után
1999 kísérletek a digitális földfelszíni műsorszórással (rádió).
UPC Direct indulása
2002-ben digitális földfelszíni televíziós műsorszórás bevezetésének előkészítése.

Útkeresés a 2003-2009 közötti időszakban
- Digitális átállás szabályozásával párhuzamosan kísérlet egy új médiatörvény előkészítésére.

-
A média felügyeleti rendszere lényegében megbukott, súlyos zavarok jellemezték.

-
Új törvény mellett szól:
Tv és rádiócsatornák nagyságrendi megnövekedése, Online médiaszolgáltatások (korábban nem volt), Sürgette a jogalkotást az EU-s audiovizuális rendelet
A parlamenti párt médiával foglalkozó szakpolitikusa törvényjavaslatot dolgozott ki, melyhez hozzászólásokat, javaslatokat kértek.


Kétszer átdolgozták.→ Nem ért célt.
Napirendre került az országos kereskedelmi rádiók és televíziók működési engedélyeinek meghosszabbítása.
2 kiskereskedelmi televízió és
2 kiskereskedelmi rádió

Kitudták harcolni
, hogy újabb pályázat kiírása nélkül 5 évre meghosszabbítsák a működési engedélyüket.


2009-ben két nagy kereskedelmi rádió meghosszabbított működési engedélye is lejárt és az ORTT pályázatot írt ki a műsorszolgálati jogosultság elnyerésére.
→ A pályázaton induló két fél, a már 12 éve piacon lévő Sláger és Danubius, de három párt – MSZP, KDNP, Fidesz MPP- által jelölt két új pályázó került ki győztesen.
A Magyar Köztársaság nem tett eleget annak a kötelezettségének, miszerint 2009.dec.19-ig hatályba lépteti azon törvényeit, amelyek biztosítják a közösségi jognak tagállami szabályozását.
Miután a
törvényi keretek megteremtődtek
, az Antenna Hungária Zrt.
2008.
dec.1-jén üzembe helyezte a tv-s és rádiós platformot.→ A televíziós lakossági igénybevétel lasú volt.
Az ORTT elnöke tiltakozás képpen lemondott
posztjáról, helyére új elnököt nem választott az Országgyűlés.
A szabályozásra adott válasz:
számos televízió műsorszolgáltató tette át székhelyét más országokba; kivonva magukat a magyar joghatóság alól.

A médiapolitika 3. szakaszának lezárása
Az elektronikus média duális rendszerének szerkezetét érintő médiapolitikai jelentőségű döntések az évtized második felében
A Magyar Televízió Zrt. 2008 közepétől ismét elnök nélkül maradt, mert képtelen volt a kuratórium új elnököt megválasztani.→ az intézményt a korábbi elnök elnökhelyettese irányította.

A rendszerváltozás utáni médiapolitika 3. szakasza Bajnai Gordon miniszterelnökké választásával, MSZP-SZDSZ kormánykoalíció felbomlásával lezárult 2009 áprilisában.

Az új kormányfő célja a 2008-ban kirobbant pénzügyi válság hazai gazdaságra gyakorolt hatásának kezelése
Az infrastuktúra fejlesztés előtérbe kerülése a médiapolitikai célok között.
MSZP és SZDSZ alakít kormányt → hírközlésre helyezik a hangsúlyt
Elérhetővé vált a szélessávú internet
Magyarország belép az EU-ba→ napirendre került az analóg technológiák felváltása digitálissal
2007-ben elfogadta az ország az átállásról szóló stratégiát.
A rádiós műsorszórás átállására dátumot nem írtak elő. Televízíónál ez 2014.december 31.
A digitális átállás, mint médiapolitikai cél
Kísérlet az új médiatörvény kidolgozására 2008-2009
IV. Szakasz
2010 tavaszán
lezajlott országgyűlési választásokon a FIDESZ-KDNP elsöprő győzelmet aratott→ Orbán Viktor a megválasztott miniszterelnök
Hamar kiderült,hogy a koalíció újonnan formálódó médiapolitikája
radikális változásokat hoz a médiaszabályozásban
.→ Ez heves vitákat vált ki országon belül és külföldön is

Az új média-jogalkotás nyitánya és kritikája
A javaslatokat a FIDESZ és MMP két képviselője nyújtotta be az Országgyűlésnek 2010.júni.11-én.
3 törvénymódosítás javaslatot
tartalmazott:
a médiát és a hírközlést szabályozó törvények, vmint a sajtószabadság és a médiatartalmak alapvető szabályozásai tárgyában
A csomag jól tükrözte a kormánykoalíció felfogását:
erőteljesebb és hatékonyabb állami szerepvállalással kell biztosítani a szabadság és kötelezettségek dualitását.

A vita tárgya a hatósági ellenőrzés kereteinek kiterjesztése a nyomtatott és online sajtótermékekre
A kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményeit a szabályozás a piaci szereplők túl széles körére terjesztette ki, holott elégséges lenne csak a közszolgálati intézmények esetében érvényesíteni
Elégtelen az új törvényben az ön- és társszabályozás mechanizmusa, mely nem képes csökkenteni az állami szabályozó hatóság túlsúlyát

Az új média-törvényalkotás kulcselemű bírálataiból:
A bírálatokra reagálva
Koltay és Lapsánszky visszautasítja, hogy az új médiaszabályozás alkotmányos szempontból aggályos lenne.
Szerintük a vita oka:
a demokratikus véleményszabadság és a sajtószabadság értelmezése többdimenziós.

Az új magyar médiapolitika a korábbiakhoz képest egyértelműen erősítette a közhatalmi beavatkozás lehetőségét és változást hozott a jellegében is.→Erősen támaszkodik a közvetlen médiahatósági eszközök használatára.

Néhány megjegyzés az új médiaszabályozás gazdasági környezetéről
A 2008-ban hazánkba is elért válság
, drámai hatással volt a magyar médiavállalkozásokra is.
A médiaágazat nettó árbevétele 20%-kal csökkent 2009-ben az előző évekhez képest
(2010-ben az előző évi szinten maradt)
Ezt a 40 mFt-os zuhanást a költségek lefaragásával igyekeztek ellensúlyozni a vállalatok
→Újságírói/művészi szempontból igényesebb, drágább tartalmak előállítása észrevehetően lecsökkent minden médiaágazatban.
Legsúlyosabb helyzet a lapkiadásban alakult ki.
Az újságírók pozíciója gyengült,s ez már önmagában erősödő öncenzúrához,a kényes társadalmi kérdések bemutatásának kerüléséhez vezetett.
A műsorszórás digitális átállásával és az infokommunikációs infrastruktúra további fejlesztésével kapcsolatos médiapolitikai célokról
A médiapolitika
A kormánykoalíció a digitális átállást 1 évvel meghosszabbította
(2012.dec.31.),de 3 évre való halasztás opcióját is fenntartotta.
A törvényjavaslat indoklása szakmailag egyoldalú volt.
A digitális átállás halasztása a szomszédos országokban is gondot okozhat, mert műszaki okokból lassíthatja az ottani átállás ütemét.

Az infokommunikációs infrastruktúra fejlesztése előfeltétele az új médiaszolgáltatások bevezetésének és terjesztésének.
Nyitott kérdés, hogy a vártnál kisebb gazdasági növekedés, fejlődési ütem mellett mennyi állami forrás mozgósítható majd a Digitális Megújulás Cselekvési Terv akcióprogramjaira,s azon belül a teljes szélessávú internet lefedettséghez.

A fontosabb európai szervezetek kritikája az új médiatörvényekről
A média-tárgyú jogalkotásra vonatkozó javaslat csomagot alapos szakmai kritikának vetette alá az egyik legismertebb európai médiaszakértő, a lengyel Karol Jakubowicz.
A médiatörvény messze túlterjeszkedik azokon a tartalomszabályozási kereteken, ami a demokráciában szokásos; szükségtelenül és aránytalanul korlátozza a véleménnyílvánítási szabadságot.
A médiaszabályozás intézményi rendszere erősen centralizált→politikai beavatkozás melegágyát képezi

Az új szabályozás a „győztes mindent visz” elven alapul,
s így hiányzik belőle a liberális demokráciákat jellemző hatalommegosztás.
A 2010 júniusában az Országgyűlésnek benyújtott
médiaszabályozási-csomag súlyos aggodalomra ad okot
, mert a demokrácia elveit sértő túlszabályozást irányoz elő a médiában.
A 2010 végén elfogadott új médiatörvény átültette az Európai Parlament és a Tanács audiovizuális szolgáltatások irányelvét is a magyar jogrendbe.

Ugyanakkor jó néhány politikai nyilatkozat elhangzott arról, hogy az új médiatörvényt nem fogja módosítani, mert arra nincs szükség.
Az Európai Bizottság alelnöke 2011. januárjában egy a Navracsics Tiborhoz miniszterelnök-helyetteshez címzett levelében a Bizottság azon véleményének adottt hangot, hogy az új magyar médiatörvény túl szélesen értelmezi a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményeit és túl szigorú regisztrációs előírásokat tartalmaz→ezzel akadályozhatja a szolgáltatók letelepedését.

Az Európai Bizottsággal való megegyezéssel a magyar kormány nem tudta leállítani a külföldről érkező kritikákat.
Az Európai Parlament 2011.márc.10-én elfogadott határozata felszólította a magyar hatóságokat, hogy állítsák vissza a médiairányítás függetlenségét és vessenek véget a véleménynyilvánítási szabadságot veszélyeztető állami beavatkozásnak és a túlszabályozásnak; vmint valamennyi érdekelt felet vonjanak be a törvény felülvizsgáltába.
A médiapolitika 4. szakasza kezdetének értékeléséről
A határozat lényeges pontokon állapított meg alkotmánysértést, ugyanakkor számos kifogást nem vizsgált.
Lényeges elem
, hogy az Alkotmánybíróság határozata túlzottnak ítélte a sajtótermékek feletti hatósági felügyelet terjedelmét, elégtelennek az információ források védelmét.
→Világosan látszik, hogy a viták végére nem kerül pont, hisz az, hogy végül is mi minősül a nyilvános kommunikáció közérdeket szolgáló, szükségesnek és arányosnak minősíthető korlátozásának az sok olyan tényezőtől függ, amiben aligha várható konszenzus.

Források:
http://portal.uni-corvinus.hu/index.php?id=24294&email=galik

Infokommunikáció és jog, Joggyakorlat, 2012/3 108-118. oldal
Full transcript