Loading presentation...

Present Remotely

Send the link below via email or IM

Copy

Present to your audience

Start remote presentation

  • Invited audience members will follow you as you navigate and present
  • People invited to a presentation do not need a Prezi account
  • This link expires 10 minutes after you close the presentation
  • A maximum of 30 users can follow your presentation
  • Learn more about this feature in our knowledge base article

Do you really want to delete this prezi?

Neither you, nor the coeditors you shared it with will be able to recover it again.

DeleteCancel

Make your likes visible on Facebook?

Connect your Facebook account to Prezi and let your likes appear on your timeline.
You can change this under Settings & Account at any time.

No, thanks

Magyar Polip

No description
by

Balázs Turai

on 3 October 2012

Comments (0)

Please log in to add your comment.

Report abuse

Transcript of Magyar Polip

magyar HATALOM KORRUPCIÓ Sumák IMPOTENS
ÁLLAM Polip hatalmi érdekek mindenek felett Anyagi érdekek
mindenek felett Megoldatlan pártfinanszírozás Nemzeti oligarchia,
pénzéhes pártklientúrák a lényeg a gyors és látványos siker, a rövid távú népszerűség hosszabb távú társadalmi és költségvetési fenntarthatóság szempontjai senkit nem érdekelnek destruktív ellenzékiség, az együttműködés minimuma is hiányzik a társadalomtól Elszakadt, magába zárkózó politikai
osztály Katt a csápokra
a részletekért Katt a háttérre
az összképért populizmus, szavazatvásárlás, a kommunikáció alakítja a politikát, a népszerűtlenségtől való félelem miatt nem tesznek meg fontos lépéseket. Példák: régiós összehasonlításban az elmúlt 20 évben nálunk volt a legnagyobb a választásokhoz kötődő költségvetési osztogatás és aztán megszorítás máshol a politika képes volt egy minimálkonszenzust kialakítani; a 2006-os választás előtt sikerpropaganda, adócsökkentés, amit a választás után azonnak visszavonnak; 2010-ben a Fidesznek gyakorlatilag nincs programja, homályos ígértekkel nyer; Orbán inkább hajlandó 100 milliárdos kamatfelárat kifizettetni az országgal, minthogy megállapodjon az IMF-fel egy olcsóbb hitelről; az MSZP 2012 őszén napvilágra került stratégiája szerint a nyugdíjasok és a kisemberek lekenyerezése” a legfontosabb stratégiai elem a környezetvédelmi hatósági rendszernek az EU szerint már akkor is túl alacsony költségvetését 2006-ban drasztikusan tovább csökkentették; az Örökségvédelmi Hivatalt 2012-ben szűntették meg; az oktatásból 2012-ben kezdetek el forrásokat kivonni; az egészségügy régiós összehasonlításban is alulfinanszírozott, ráadásul a megelőzés az, amire soha nincs pénz; a közösségi közlekedés fejlesztését rövid távú szempontok és korrupciós megfontolások irányítják; a pazarló autópályaépítések mellett leszakadó régiók sora van magára hagyva. Szekértábor-logika, a másik fél diabolizálása; a kétharmados kormányzás előtti ciklusokban soha nem volt lehetőség kétharmados törvényeket érdemben módosítani; a pártok és szavazóik polarizáltsága, ellentéte mérhetően magasabb, mint más régiós országokban; a gazdaságpolitika mérhetően jobban ki van szolgáltatva a választási, politikai logikának, mint máshol; minden kormány azonnal nekiáll felszámolna az elődje által indított programokat; 2002 óta szokásba jött, hogy ha kell törvénymódosítással is, de megszabadulnak az előző kormány által kinevezett vezetőktől (PSZÁF, Energiahivatal, Nemzeti Bank stb A pártok társadalmi beágyazódása csekély, a pártok demokratikus működése tökéletlen, ezért a társadalom valódi problémáit nem észlelik a politikusok, tetteik következményeit nem látják, hiányzik a társadalmi visszacsatolás; következmények nélküli ország vagyunk: morális botrány miatt még egyetlen politikus sem mondott le az elmúlt 20 évben; a nagy garral beharangozott elszámoltatások” eddig mindig gondosan megkímélték a rivális párt magját és a súlyosan korrupciógyanús esetek helyett csak kiseb ügyekkel foglalkoztak; a politikai osztály döntéseiben a saját közegét, a felső-középosztályt részesíti előnyben, lenézi a társadalmat és retteg tőle Az Állami Számvevőszék 2010-ig mindig közölte, hogy a pártok a megengedettnél több pénzt használtak a kampányukban, vagyis illegális forrásból finanszírozták magukat minden következmény nélkül; a pártfinanszírozás nemzetközi összehasonlításban is kirívóan rendezetlen - míg például Németországban a pártalapítványok szigorú minisztériumi ellenőrzés alatt vannak, nálunk éppen ellenkezőleg: a rendes alapítványoknál megengedőbb szabályok vonatkoznak rájuk A pártokat finanszírozó érdekcsoportok nyilvánvalóan benyújtják a számlát; az egyes kormányok által preferált érdekcsoportok, vállalatok jól azonosíthatóak: számukra indították a fejlesztési programokat, a beruházásokat, például afelesleges és drága autópályaépítéseket (lásd az M7 alig használt zalai szakasza, a méregdrága völgyhíd, a kihasználatlan és minden vakondtúrás alá alagútas M6). Lobbicsoportokra szabott,
vagy általuk írt törvények társadalmi ellenőrzés elszabotálása Az érdekegyeztetés,
az állampolgári részvétel korlátozása Nincs társadalmi konzultáció, érdekegyeztetés, vagy szakértői egyeztetés a közpolitika-csinálásban, ami számos esetben a jogalkotási törvénynek is ellentmond; a legfontosabb közpolitikai döntések az elmúlt 20 évben valós társadalmi konzultáció nélkül, a társadalom feje felett született: energiaprivatizáció, a magán nyugdíjbiztosítási rendszer létrehozása, majd megszűntetése, az egészségbiztosítás privatizációja, az oktatási rendszer központosítása stb. A szakszervezetek pártpolitikai játszmák részesei; jelenleg pedig civil szekjtor ellehetetlenítése is zajlik: a Nemzeti Civil Alalpot megszűntették, a civilek állami támogatását a korábbi töredékére csökkentették. A jogállami "fékek és ellensúlyok” rendszerének leépítése Autonómiák megszüntetése: minden, a döntési szabadságát csökkentő, önálló szereplőt igyekszik kiiktatni a politika. Az elmúlt tíz évben ellenőrző szervezetek, intézmények sora szűnt meg: PSZÁF, Magyar Vasúti Hivatal, Egészségügyi Felügyelet, Örökségvédelmi Hivatal, MÁV Compliance Osztály. Az ombudsmani rendszert 2011-ben átalakították, több ombudsmani tisztséget megszűntettek. A közgazgatás autonómiájának lerombolása, politikai befolyás alá vonása 2006 óta tart. A köztársasági elnök önállósága botrány volt az MSZP számára, majd az lett a Fidesz számára is. A fékek és ellensúlyok, a független intézmények rendszere különösen meggyengült Magyarországon 2010 után. Ez érinti az Állami Számvevőszék, az ügyészség, vagy a bíróságok munkáját is. Jogaikban és forrásaikban is gyengítik az önkorményzatokat. Általános központosítás zajlik az állami szférában. A média folyamatos politikai csatározások és a politikai korrupció terepe volt (lojális média-csatornák fenntartása, politikailag orientált médiabirodalmak). 2010 után a médiamutyit immár a központosított médiaszabályozás és a sajtószabadság nyílt korlátozása váltotta föl. Az elmúlt tíz évben beruházásvédelmi törvények” sora született, ami az ellenőrzés lehetőségét gyengíti és az engedélyezést gyorsítja a nagyberuházásoknál a legkorrupciógyanúsabb esetekben. Az üvegzsebtörvény” és hasonló kezdeményezések ellenére az állam működése nem lett átláthatóbb, a közérdekű információkért újabb és újabb pereket voltak kénytelenek indítani az újságírók. Az újságírók tényfeltáró munkáját az új médiatörvény megnehezítette. Közérdekű információk átláthatóságának szabotálása , úságírói, tényfeltárói munka nehezítése A szakértői tudást figyelmen kívül hagyja a politika: előzetes hatástanulmányok hiánya vagy rossz minősége, utólagos értékelés hiánya A minisztériumi háttérintézményeket, kutatóhelyeket folyamatosan építik le; 2010 óta a törvényelőkészítés még jobban megkerüli a minisztériumi adminisztrációt a törvényjavaslatok csak úgy a semmiből” kerülnek elő, meglehet a lobbik írják őket. Számos szakpolitikai területen a politika látványosan szembemegy a szakmai konszenzussal: például a 2010 óta uralkodó oktatáspolitika minden szakmai konszenzust felrúg, és ugyanez igaz a Matolcsy-féle gazdaságpolitikára is. De hasonló problémák a szociálpolitika, a cigányság integrációja, a közlekedéspolitika, az energiapolitika, a környezetpolitika, az igazságügyi politika terén is szép számmal azonosíthatók. a törvény betartása lehetetlen vagy el van szabotálva A szabályozó-ellenőrző intézményrendszert folyamatosan gyengítik: a környezetvédelmi hatóságok 2006-os lerombolása után 2012-ben megszűntették az Örökségvédelmi Hivatalt; az elmúlt tíz évben beruházásvédelmi törvények” sora született, ami az ellenőrzés lehetőségét gyengíti az engedélyezést gyorsítja a nagyberuházásoknál; a rendőrségi, ügyészségi munka ki van szolgáltatva a politikának; a rendőrságbe vetett állampolgári bizalom jó okkal 2006 után csökkenni kezdett; az önkormányzatok forráshiánya és a rossz törvényi szabályozás miatt utólag gyakorlatilag nem képesek fellépni az engedély nélküli építkezések ellen; 2010 után még a néhány jól működő ellenőrző intézményt, így az Állami Számvavőszéket és a Versenyhivatalt is politikai függésbe vonták. instabil, gyenge
államigazgatás az intézményrendszer rendszeres politikai alapú átszervezése/rombolása előzetes hatástanulmány és utólagos értékelés nélkül; a versenyszférához képest nem vonzó az államigazgatásban dolgozni (alacsony bérek, politikai bizonytalanság) ebből fakadhat kontraszelekció, a közigazgatás rossz szervezettsége, gyengén motivált alkalmazottai; a személycserék a közigazgatásban is egyre mélyebbre nyúlnak; a 2006-os törvénnyel a közigazgatást átpolitizálták, szakmai autonómiáját lecsökkentették, azóta ez csak folkozódott 2011 óta gyakorlatilag bárki azonnal elbocsátható. ! !
Full transcript