Loading presentation...

Present Remotely

Send the link below via email or IM

Copy

Present to your audience

Start remote presentation

  • Invited audience members will follow you as you navigate and present
  • People invited to a presentation do not need a Prezi account
  • This link expires 10 minutes after you close the presentation
  • A maximum of 30 users can follow your presentation
  • Learn more about this feature in our knowledge base article

Do you really want to delete this prezi?

Neither you, nor the coeditors you shared it with will be able to recover it again.

DeleteCancel

Make your likes visible on Facebook?

Connect your Facebook account to Prezi and let your likes appear on your timeline.
You can change this under Settings & Account at any time.

No, thanks

PROCESSZOROK FEJLŐDÉSE

No description
by

SzÜcs Máté

on 20 October 2013

Comments (0)

Please log in to add your comment.

Report abuse

Transcript of PROCESSZOROK FEJLŐDÉSE

PROCESSZOROK FEJLŐDÉSE
Első generáció: fixfunkciós grafika
Az első generációs grafikus processzorok 1999-től 2001-ig uralták a piacot. A legelső hardver ebben a kategóriában az NVIDIA GeForce 256 volt, ami már támogatta a fixfunkciós T&L-t (transform and lighting), azaz levette a központi processzor válláról a geometriai transzformációkkal és a megvilágítással kapcsolatos munkát. Ezek a lapkák alapvetően abban különböztek az elődöktől, hogy az elterjedt transzformációs és megvilágítási modelleket hardveresen támogatták, ami nagymértékű gyorsulást eredményezett, így komplexebb képi világ megteremtésére volt lehetőség.
Harmadik generáció: a magas szinten programozható grafika
A harmadik generáció 2006-tól 2012-ig tartott, és az NVIDIA GeForce 8800 GTX hozta el az előrelépést. A shader modell 4.0 ugyan nem volt drámai változás a 3.0-s megoldáshoz képest, de a hardver szempontjából komoly ugrás következett be. Nem voltak többé különálló shader egységek a különálló feladatokra, hanem az általános feldolgozókat lehetet felhasználni mindenre.
A grafikus processzorok fejlődése
A grafikus processzorokat manapság teljesen általánosnak vesszük, pedig az elmúlt évek alatt igen sokszor léptek szintet. Ha megfigyeljük a fejlődést, akkor alapvetően négy nagyobb érát lehet felfedezni, illetve megemlíthető még az úgynevezett nulladik generáció is, ami lényegében csak a szimpla grafikus vezérlőkből állt, így a 3D-s gyorsítás szempontjából csak a leképzés feladatát vették át a központi processzortól, ami így ellátta a geometriai transzformációk és a megvilágítás feladatát. Ezek a chipek nem voltak túl korszerűek, de a 3D gyorsítás forradalma mégis ekkor élte virágkorát.
Processzorok története 2.
A 80-as évektől kezdve megnőtt a processzorok szóhossza (Intel 8086 (az IBM PC és PC/XT processzora): 16 bit (20-bites címtartomány),Intel 80286 (a PC/AT processzora): 16 bit (24 bites címtartomány) – 1982, Intel 80386: 32 bit – 1985) az órajel folyamatos növekedése mellett. Az x86-64 a x86-os architektúra 64 bites leszármazottja. Az x86-64 utasításkészlet támogatja Intel x86-os architektúráját, és az Advanced Micro Devices (AMD) tervezte, majd átnevezte AMD64-re. Ezt az architektúrát az Intel lemásolta és Intel 64-nek nevezte el.
Második generáció: a programozható grafika
A második generáció 2001-től 2006-ig tartott, és az első hardver ebben az érában az NVIDIA GeForce 3 volt, ami futtatta az első vertex és pixel shader programokat, ezzel a fejlesztők saját transzformációs és megvilágítási modelleket írhattak. A shader modell 1.0 és 2.0 a programozhatóság szempontjából limitált, így kevés utasítást támogattak, és a shader programok hossza is korlátozott volt, de a shader modell 3.0 alaposan kiterjesztette a lehetőségeket, így erre még ma is sok program épít.
A processzorok története
Az első mikroprocesszor az 1971-ben megjelent 4 bites szóhosszúságú Intel 4004 volt. Később több sikeres 8 bites sorozat jelent meg több gyártó részéről (Intel 8008, 8080, 8085, Zilog Z80, Motorola 6800, MOS Technology 6502).
Hamar kiderültek azonban a korlátok, ugyanis ezek a grafikus processzorok nem voltak programozhatók, így csak azokra a modellekre lehetet építeni, amit a hardver támogatott. Szerencsére ez nem jelentett komoly problémát, de egyértelmű volt, hogy a következő lépcső a programozhatóság megteremtése.
A Ehhez az eddigiekhez képest fejlett cache-szervezés társult fejlett ütemezéssel. A flexibilitás tehát nagyban javult, így a grafikus processzorokat aktívan elkezdték használni a fejlesztők az általános számításokra is. A shader modell 5.0 megjelenése a hardverek további javulása mellett nagy előrelépést jelentett a bonyolult grafikai effektek hatékonyabb megvalósításában.
Negyedik generáció: masszívan túlnőve a grafikán
A negyedik generáció még csak most kezd kibontakozni, és alapvető célja a rendszerszintű integráció elmélyítése, a grafikus processzorok teljes értékű segédprocesszorként való felhasználása bármilyen jól párhuzamosítható számításra. Ebben az érában az AMD Radeon HD 7970 mutatja az utat, és a hardver szempontjából olyan változásokat vezet be, amelyekkel azok a feladatok is hatékonyan elvégezhetők, melyek eddig a grafikus processzorok mumusainak számítottak, ideértve a például feltételes elágazásokat. A hardver logikai felépítése ennek megfelelően nagyon hasonlít egy központi processzorra, programozható skalárfeldolgozókkal, a korábbi grafikus processzorokhoz képest kiemelkedően fejlett cache-szervezéssel. A fejlesztésekkel shaderek által szabott korlátokon túllépve a C és C++ programnyelvek natív támogatására való törekvés a cél.
A processzorok története évszámokkal
AMD:
Opteron – szerverprocesszor, S940 foglalatba illeszkednek vagy az újabbak Socket F(S1207) foglalatba. (Az egyutas változatok S939 és AM2 foglalatot használnak.)
Quad-Core Opteron – négymagos processzor, Socket F(S1207) foglalatba illeszkednek.
Athlon FX – Csökkentett teljesítményű Opteron processzorok, az FX5x széria egymagos processzor volt, az FX6x széria pedig kétmagos. Az AMD 2007-ben vezette be az AMD 4x4-et, mellyel 4 magos rendszert lehet létrehozni úgy, hogy egy alaplapon 2db processzorfoglalat van. Egyelőre csak az nVidia gyárt hozzá chipsetet, és csak Socket F(S1207) foglalatban működnek.
Phenom X4 - natív négymagos processzor
Phenom X3 - hárommagos processzor, ami egy olyan Phenom X4-es, aminek a négy magja közül csak három működik, a negyedik mag a gyártás során le lett tiltva, vagy elromlott.
Athlon X2 – Az AMD kétmagos processzora, S939 illetve Socket AM2 foglalatba illeszkednek.
Athlon64 – Az AMD híres egymagos processzorcsaládja, S754,S939, Socket AM2 foglalatba illeszkedne
Sempron – mérsékelt árú és teljesítményű processzorok, S754, S939 és Socket AM2 foglalatba illeszkednek.
Turion – Az AMD mobil processzora
Turion64, Turion64 X2 – 64 bites; illetve kétmagos mobil processzorok lll
Full transcript