Loading presentation...

Present Remotely

Send the link below via email or IM

Copy

Present to your audience

Start remote presentation

  • Invited audience members will follow you as you navigate and present
  • People invited to a presentation do not need a Prezi account
  • This link expires 10 minutes after you close the presentation
  • A maximum of 30 users can follow your presentation
  • Learn more about this feature in our knowledge base article

Do you really want to delete this prezi?

Neither you, nor the coeditors you shared it with will be able to recover it again.

DeleteCancel

Make your likes visible on Facebook?

Connect your Facebook account to Prezi and let your likes appear on your timeline.
You can change this under Settings & Account at any time.

No, thanks

Hálózati alapismeretek

No description
by

on 24 April 2014

Comments (0)

Please log in to add your comment.

Report abuse

Transcript of Hálózati alapismeretek

Bevezetés
A hálózatok csoportosítása I.
A hálózatok csoportosítása II.
A LAN hálózatok
Az ISO/OSI modell
A hálózatok csoportosítása III.
A mai ember a számítógépeket már nem csak önmagában használja, hanem egy hálózat részeként.
Ennek egyik eklatáns példája az Internet.
Mellette azonban nagyon sok egyéb számítógépes hálózattal találkozunk, amelyeket vállalatok, oktatási intézmények, kormányzati szervek, kereskedelmi szolgáltatók, stb. üzemeltetnek.
Ezek a hálózatok döntõ többségben személyi számítógépekre (PC-k) épülnek.
Kívülrõl szemlélve ezeket a hálózatokat mint minden más hálózatot, úgy gondoljuk, hogy szinte törvényszerû a hibamentes mûködésük, a szolgáltatásaik magas színvonala.
Ha egy kicsit betekintünk a számítógépes hálózat rejtelmeibe, megérthetjük annak mûködését, felépítését, sõt gyenge pontjait
Ha hálózatban dolgozunk, akkor azt elsõsorban egy LAN részeként tesszük, ami kapcsolódhat egy nagyobb hálózathoz (MAN, WAN). Tehát nézzük közelebbrõl a LAN-okat.

LAN-ok jellemzõi

Kis kiterjedés (1 szoba-10 km)
Egyedi kábelezés (kicsik a távolságok)
Nagy átviteli sebesség
Vállalati nagyságrendû feladatok megoldására szervezõdik

Kiépítése viszonylag olcsó, a hardver és szoftver támogatottsága bõ. Ebbe a kategóriában a kis vállalkozástól kezdve a több száz fõs vállalat is megtalálhatja a megoldást.
Ebben a kategóriában is felvetõdött a szabványosítás kérdése. Ebben nagy szerepet játszik az amerikai IEEE (Institute of Electrical and Electronic Engineers) szervezet. A szabványait 1985-ben adta ki, összefoglaló nevük IEEE 802.
A lokális hálózatok az ISO/OSI rétegmodellben csak az elsõ két szintet ölelik fel. Nekik nem kell nagy hálózat, nincs útválasztási probléma, csak szomszédos gépeket kötnek össze.

Az IEEE szabványok felosztása

802.1 Bevezetés és alapdefiníciók meghatározása.

802.2 A logikai kapcsolatvezérlés szabványa (LLC - Logical Link Control). Garantálja a hibamentes átvitelt.

802.3 CSMA/CD

1980-ban a DEC, Intel, Xerox együttmûködése alapján jött létre az Ethernet megvalósítása ennek a szabványnak. 1-20 Mbit/s átviteli sebességû sín topológiájú hálózatot definiál. Az Ethernet igen elterjedt hálózat-építkezési módszer.

802.4 Token Bus (Vezérjeles sín)

A General Motors és támógatói vezették be. A szabvány 1-10 Mbit/s átvitelû sín topológiájú hálózatot engedélyez. Az átvivõ közeg 75 Ohm-os koaxiális kábel, az átvitel szélessávú.

802.5 Token Ring (Vezérjeles gyûrû)

IBM saját LAN-ját szabványosította. 1-4-16 Mbit/s sebességû gyûrû topológiájú hálózatot határoz meg. Az átvivõ közege sodort érpár vagy optika.

A szabvány lehetõvé teszi további hálózati hardver elemek szabványosítását is. Ennek elsõ jele volt az FDDI nevû, 100 Mbit/s sebességû, optikai szálas hálózat szabványosítása. Mûködési módja a 802.5-ös hálózatén alapszik, azaz vezérjeles gyûrû.
Ezek a hálózatok jelentik a klasszikus hálózatokat. Az élet azonban továbblépett, és mára kérdéssé vált a nem üvegszálas mégis gyors (100 Mbit/s) rendszerek kifejlesztése. Az IEEE is foglalkozott ezekkel és két megoldás is született:

100 Mbit/s Fast Ethernet (100BASE-T)
A rendszer az eredeti Ethernet minden tulajdonságát megtartotta, csak a keretek átviteli sebességét emelte 100 Mbit/s-ra. Nem is készült új szabvány, hanem az IEEE 802.3 bõvítéseként definiálták. Átviteli közege lehet csavart érpár, optikai kábel.
100VG-AnyLAN rendszer
A rendszer a sebességen kívül változtatott a közeghozzáférésen. A központi hub egy "igény szerinti prioritás"-t alkalmaz. Az IEEE 802.12 azonosítót kapta. 100 Mbit/s-os sodort érpáron is mûködik, Ethernet és Token Ring kereteket is tud továbbítani.
Területi kiterjedés alapján

LAN (Local Area Network) - kis kiterjedésû hálózat, lokális hálózat
Jellemzõje az egyedi kábelezés, gyors adatátvitel. Kiterjedsége az 1 szobától néhány kilométerig terjed.
MAN (Metropolitan Area Network) - városi méretû hálózat
A MAN egész város(oka)t átölelõ földrajzi kiterjedéssel rendelkezik, technológiailag mégis a LAN-hoz áll közelebb.
WAN (Wide Area Network) - nagytávolságú hálózat
Kiterjedése pár kilométertõl kezdve az egész Földre is kiterjedhet. Általában több szervezet birtokában van.

Zárt és nyílt rendszerek

Zárt rendszer
Egységeit csak a gyártó által ismert módon lehet hálózatba kötni. Minden egység egy gyártótól van.
Nyílt rendszer
Általános érvényû szabályokat és ajánlásokat követ. Eszközei több gyártótól származnak, tehát viszonylag hardver független.

Átviteli módszer alapján

Alapsávú (Baseband)
Modulálatlan jeleket továbbít, tehát az átviteli közegben haladó jel frekvenciája közel azonos a bitsorozat frekvenciájával. Telepítése olcsó, csak rövid távra alkalmazható. Általában LAN-okhoz használják.
Szélessávú (Broadband)
Az adatátvitel modulált, tehát a vivõ frekvenciája jóval nagyobb, mint a bitsorozat frekvenciája. Az átvitelre használható sávot több logikai csatornára osztják.

Topológia alapján

A legelterjedtebb topológiák a következõk:

Bus (sín)
A gépek egy közös átviteli közegre csatlakoznak.
1. ábra A Bus hálózatok vázlata
Ring (gyûrû)
A gépek egy gyûrûre vannak felfûzve.
2. ábra A Ring hálózatok vázlata
Tree (fa)
Bármely két összekötött gép között egy és csak egy útvonal van.
3. ábra A Tree hálózatok vázlata
Star (csillag)
Minden gép csak a központi géppel van összekötve.
4. ábra A Star hálózatok vázlata

Ezenkívül találkozhatunk egyéb topológiákkal is, mint:

Mesh (hálós)
Minden gép minden géppel egyedileg össze van kötve.
Részben összefüggõ
A teljes összekötésbõl elhagyunk néhány ágat.
Átviteli sebesség alapján

Lassú (~30 kbit/s)
Általában telefonvonalakat használnak az adatátvitelre.

Közepes (~1-20 Mbit/s)
A LAN-ok többsége ebbe a kategóriába sorolható. Pl.: az Ethernet 10 Mbit/s, Token Ring 16 Mbit/s.

Nagy sebességû (~50 Mbit/s fölött)
Sokáig speciális célokra használták, de manapság a 100 Mbit/s-os lokális hálózatok terjednek el.
Jó példája az üvegszálra épülõFDDI (Fiber Distributed Data Interface) nevû hálózat.

Kommunikáció iránya szerint

Simplex (csak egyirányú)
Az egyik állomás csak az adó a másik csak a vevõ.

Fél duplex (váltakozó irányú)
Mindkét irányban megengedett az adatátvitel, de egy idõben csak az egyik irányban élhet.

Duplex (kétirányú)
Mindkét állomás egyszerre lehet adó és vevõ is.

Közeghozzáférés szerint

Véletlen átvitelvezérlés
Egyik állomásnak sincs engedélyre szüksége az üzenettovábbításhoz, adás elõtt csak az átvivõ közeg szabad voltát ellenõrzi. Tipikus megvalósítása a CSMA/CD (Carrier Sense Multiple Access with Collision Detection), azaz csatorna figyelõ többszörös hozzáférés ütközés detektálással.

Osztott átvitelvezérlés
Csak egy állomásnak van joga adni, de ez a jog az állomások között körbe jár. Ezt alkalmazzák a vezérjelet továbbító ( token=vezérjel) - token passing - módszer esetén. A vezérjelet birtokló állomás adhat. Megkülönböztetünk vezérjeles gyûrû (token ring) és vezérjeles sín (token bus) topológiát.

Központosított átvitelvezérlés
Egy kitüntetett állomás foglalkozik az átviteli jogok kiosztásával.
Kapcsolási technika alapján

Vonalkapcsolt
A kommunikáló állomások között állandó kapcsolat épül ki az adás idejére. Jó példája a telefon.

Üzenetkapcsolt
A két állomás között az átviteli hálózat tárolva továbbító - store and forward - számítógépekbõl áll, ezek továbbítják az üzeneteket egy címinformáció alapján. Az üzenet hossza nem korlátozott. Hasonlít a postai csomagküldéshez.

Csomagkapcsolt
Hasonlít az üzenetkapcsolthoz, csak a csomag mérete maximált, ezért az üzeneteket csomagokra (packet) kell darabolni.

Összeköttetés nélküli

A csomag átvitelét az un. datagram (távirat) service végzi. Ezek a csomagok rendelkeznek a forrás és cél gépre vonatkozó címinformációkkal. A csomagok érkezési sorrendje is változhat. Bonyolult az érkezõ csomagok összerakása.

Virtuális összeköttetés

A csomagok átvitelét egy un. virtuális áramkör (virtual circuit) biztosítja. Ez egy hívás után felépülõ logikai összeköttetés, amely a bontásig fennáll, tehát a csomagok ezen a rögzített adatúton jutnak el a célba. Nem használ teljes címzést, csak az adatáramkör azonosítóját.
Mik irányítják a számítógép hálózatok építését, fejlesztését, használatát? Szabványok, általános szakmai megfontolások, ajánlások. Számtalanszor tapasztalhatjuk, hogy ugyanaz a program kitûnõen fut egy eredeti IBM számítógépen és egy taiwani gyár által készített vele kompatibilis gépen.
Nagyon kevés olyan céggel találkozunk, aki egyszerre gyárt mindent a számítógép hálózathoz (IBM, Digitel), beleértve a szoftver és hardver elemeket. A legáltalánosabb megoldás, hogy csak egy vagy több területre szakosodnak, ekkor viszont a kapcsolódási pontokat (interface-ket) pontosan definiálni kell.
Bármilyen projekt esetében is megfigyelhetõ a feladatok részekre bontása, a részfeladatokat különbözõ emberek valósítják meg, tehát házon belül is megjelenik az interface probléma.
A tervezés és megvalósítás könnyítésének érdekében tehát a hálózatokat rétegekre (layer) osztják.


Azonos szintû rétegek csak egymással kommunikálhatnak. E kommunikáció szabályai a protokollok. A teljes átvitelben több ilyen is részt vesz, ezek egymást követõ halmazát protokoll stack-nek nevezzük. Az elküldött üzenet egy ilyen protokoll stack-en megy végig, míg elér az átvivõ közeghez. Minden egyes protokoll saját információval egészíti ki az áthaladó csomagot.
A felsõbb réteg az alatta lévõ réteg szolgáltatásait használja. A rétegek közötti elemi mûveleteket egy interface definiálja.
A rétegek és protokollok halmazát hálózati architektúrának hívjuk.
A rétegekre a következõ megállapítások érvényesek, hogy
ne legyen túl sok és túl kevés
határai könnyen definiálhatók és határozottak legyenek
hasonló feladatokat azonos szint végezze el
egy szint belsõ változásai ne érintsék a többit.
Tartalomjegyzék:

Bevezetés
A hálózatok csoportosítása I.
A hálózatok csoportosítása II.
A hálózatok csoportosítása III.
Az ISO/OSI modell
A LAN hálózatok
Hálózat a hardver oldaláról
Hálózatok összekapcsolása
Hálózati architektúrák és operációs rendszerek
Netware rendszer alapfogalmai
Ellenõrzõ kérdések és ajánlott irodalom

Hálózati alapismeretek
A hálózat elõnyeit a következõ felsorolással lehet magyarázni:

Erõforrás megosztás
A legfontosabb szempont. Az adatbázisok elérhetõvé tehetõk több helyrõl. A drága hardver elemek megoszthatók a felhasználók között.

K
ommunikációs eszköz
Fontossága egyre nõ. Az egyik közismert példája az elektronikus levelezés.
Nagyobb megbízhatóság elérése
Központilag figyelemmel kísérhetõ a hálózat mûködése, forgalma, a hibák felderítése és elhárítása hatékonyabban elvégezhetõ. Ezt közös néven hálózat menedzsmentnek hívjuk.

Terheléselosztási funkció
Megelõzhetõ az egyes számítógépek túlterhelése alkalmazások, adatbázisok másik számítógépre történõ áthelyezésével.
Rendszerteljesítmény fokozatosan növelhetõ
A meglévõ de már elavult számítógépeket nem kell kidobni, hanem melléjük beállíthatók újabbak, amelyek átveszik a feladatok egy részét.
A felsorolás végeztével két definíció a számítógépes hálózatra.

1. A számítógép hálózat autonóm számítógépek összekapcsolt rendszere.

2. A számítógép hálózat olyan függõségben lévõ vagy független számítógépek egymással összekapcsolt együttese, amelyek abból a célból kommunikálnak egymással, hogy bizonyos erõforrásokon osztozkodhassanak, egymásnak üzeneteket küldhessenek, illetve terhelésmegosztást vagy megbízhatóság növekedést érjenek el.
A számítógép hálózatok - a megvalósításuk bonyolultsága miatt - tehát rétegekre osztódnak. Felmerül a kérdés. Mik legyenek az egyes rétegek feladatai és azok határai hol legyenek?

Több világcég megalkotta a saját elképzelései alapján a saját hálózati architektúráját, de az eltérések miatt egységesíteni kellett, amit csak nemzetközi szinten lehetett megoldani. Ez a szerep az ISO-ra (International Standards Organization -Nemzetközi Szabványügyi Szervezet) hárult.

Ez a szervezet nem csak a számítástechnikában, hanem az élet más területein is igyekszik szabványokat teremteni, mint pl. a csavargyártásban. A hálózatokra vonatkozó rétegmodellt 1980-ban fogalmazta meg OSI (Open System Interconnection) néven. Ez viszont nem szabvány, hanem csak egy ajánlás. Mindössze csak azt mondja meg, hogy milyen rétegekre kell osztani egy hálózatot és ezen rétegeknek mi legyen a feladatuk. Nem kötelezõ betartani. A megvalósított rendszerekben egyes rétegei szinte teljesen üresek, másokat tovább kellett osztani zsúfoltságuk miatt. Sok hiányossága ellenére a mai napig alapnak tekintik a gyártók.
Az OSI referencia modell szerint egy hálózatot 7 rétegre osztunk.

Az OSI rétegek feladatai:

Az adatátvitellel foglalkozó rétegek:

A fizikai réteg (physical layer)
A bitek kommunikációs csatornára való kibocsátásáért felelôs. Biztosítania kell, hogy az adó által küldött jeleket a vevõ is azonosként értelmezze. Tipikus villamosmérnöki feladat a tervezése.
Az adatkapcsolati réteg (data link layer)
Alapvetõ feladata a hibamentes átvitel biztosítása a szomszéd gépek között, vagyis a hibás, zavart, tetszõlegesen kezdetleges átviteli vonalat hibamentessé transzformálja az összeköttetés fennállása alatt. Az adatokat adatkeretekké (data frame) tördeli, továbbítja, a nyugtát fogadja, hibajavítást és forgalomszabályozást végez.
A hálózati réteg (network layer)
A kommunikációs alhálózatok mûködését vezérli, feladata az útvonalválasztás forrás és célállomás között. Ha az útvonalban eltérõ hálózatok vannak, akkor fregmentálást, protokoll átalakítást is végez. Az utolsó olyan réteg, amely ismeri a hálózat topológiáját.
A szállítási réteg (transport layer)
Feladata a végpontok közötti hibamentes adatátvitel biztosítása. Már nem ismeri a topológiát, csak a két végpontban van rá szükség. Feladata az összeköttetések felépítése, bontása, csomagok sorrenbe állítása.

A logikai összeköttetéssel foglalkozó rétegek:

A viszonyréteg (session layer)
Lehetõvé teszi, hogy két számítógép felhasználói kapcsolatot létesítsenek egymással. Jellegzetes feladata a logikai kapcsolat felépítése és bontása, párbeszéd szervezése. Szinkronizációs feladatokat is ellát, ellenõrzési pontok beépítésével.
A megjelenítési réteg (presentation layer)
Az egyetlen olyan réteg, amely megváltoztathatja az üzenet tartalmát. Tömörít, rejtjelez (adatvédelem és adatbiztonság miatt), kódcserét (pl.: ASCII - EBCDIC) végez el.
Az alkalmazási réteg (application layer)
Széles körben igényelt szolgáltatásokat tartalmaz. Pl.: fájlok gépek közötti másolása.
Hálózat a hardver oldaláról
Nézzük a hálózatokat egy kicsit a hardver, ezen belül elõször a kábelezés szempontjából.
Milyen kábelfajtákat alkalmaznak a számítógép hálózatokban?

Az átvivõ közeg elemei

Koaxiális kábel
Középen tömör rézhuzal, ezt egy szigetelõ réteg veszi körül, majd erre egy árnyékoló fémréteg jön, majd egy újabb szigetelõ. Jellemzõje a hullámimpedancia (lezárás ellenállása). Szabványos értékek: 50, 75, 93 Ohm. Lehet alapsávú és szélessávú átvitelre is használni. T csatlakozót (vékony koax esetén) vagy un. vámpír csatlakozót (vastag koax esetén) alkalmaznak a számítógép csatlakozásánál. Elõnye a nagy sávszélesség, nagy távolság, zajérzéketlenség. Viszont lehallgatható, rendkívül sérülékeny és nehézkesen szerelhetõ.
Sodrott érpár
Két szigetelt, egymással összecsavart rézhuzalból áll. Lehet árnyékolatlan (UTP, Unshielded Twisted Pair) illetve (STP, Shielded Twisted Pair) felépítésû. Könnyen szerelhetõ, strukturált, egyszerûen bõvíthetõ. Zajérzékeny, limitált a sávszélessége, valamint lehallgatható.
Optikai kábel
Az információt egy üvegszálban meglévõ vagy éppen hiányzó fénysugár hordozza. A fénysugár az üvegszál belsejének és külsejének eltérõ törésmutatója miatt nem tud a közegbõl kilépni. Egy üvegszálban egyszerre csak egy irányban mehet az információ, ezért a duplex összeköttetéshez két szálra van szükség. Elõnyei: érzéketlen az elektromágneses zavarokra, nagy sávszélességû, nagy távolság hidalható át, nem hallgatható le. Hátránya: drága, nehéz javítani és szerelni.
Infravörös, lézer, mikrohullámú, mûholdas átvitel.
Általában speciális igényeket elégítenek ki, mint pl.: földrajzi akadályok (folyó), távolságok (földrészek) áthidalása.

Hálózati kártya

A hálózati kártya teszi lehetõvé, hogy a hálózat fizikai közegéhez (legtöbbször kábelezés) kapcsoljuk a számítógépünket.
Magyarországon elsõsorban az Ethernet hálózatok terjedtek el kb. 90 %-ban, ezért itt ezen megvalósításhoz használt kártyával, azaz az Ethernet kártyával foglalkozunk.
Sok gyártója létezik, de a szabványosítás miatt bármelyik összekapcsolható egymással. Nincs viszont szabványosítva a számítógép - hálózati kártya felület, ezért gyártóspecifikus drivert (meghajtó program) kell használni a kártya mûködtetésére.
Fontosabb gyártók: 3COM, SMC (Standard Mocrosystem Corporation), Intel.
Hálózatok összekapcsolása
Manapság LAN-jainkat egy nagyobb hálózathoz, általában egy WAN-hoz kapcsoljuk, ezért szükségessé válik olyan eszközök használata, amelyek ezen kapcsolatokat magvalósítják.

Repeater
(jelismétlõ)
Egyszerû jelerõsítést végez, azaz a fizikai méretkorlátok átlépését oldja meg. A beérkezõ jeleket újra digitalizálja, így a jeltorzulást is kiküszöböli. Nem oldja meg viszont az idõkorlátok (távolságból adódó) és a forgalomtorlódás problémáját. Az OSI modell 1. szintjén dolgozik.
Bridge
(híd)
Egy tárolva továbbító eszköz. Beolvassa a teljes keretet, ellenõrzi, majd a célállomás hálózatába továbbítja és így nem terheli a többi hálózati részt. Feloldja az idõkorlát problémáját. Csak azonos típusú hálózatok köthetõk össze vele, mint pl.: Ethernet Ethernettel. Az OSI modell 2. szintjén dolgozik.
Router
(forgalomirányító)
Ellátja a bridge funkcióját, emellett azonban útvonalválasztást is végez. Emiatt képes eltérõ típusú hálózatokat is összekapcsolni. Az OSI modell 3. szintjén dolgozik.
Gateway
(átjáró)
A teljes OSI modellt átfogja és bármelyik szinten képes protokoll átalakítást végezni.
Hálózati architektúrák és operációs rendszerek
Ha szétnézünk a számítógépes hálózatok világában sokféle hálózati operációs rendszerrel találkozunk. A legfontosabb termékek manapság a Novell cég Netware, a Microsoft Windows termékei, és a különbözõ Unix rendszerek.
Csoportosíthatjuk a hálózati operációs rendszereket úgy is, hogy a hálózatba kötött gépek milyen feladatot látnak el.

Hoszt-terminál alapú hálózatok

A hálózat magját egy vagy több, egymással összeköttetésben lévõ központi számítógép (host) alkotja. Itt fut az operációs rendszer.
Ehhez kapcsolódnak hozzá az intelligencia nélküli (buta) terminálok, amelyek egy billentyûzetbõl és egy képernyõbõl állnak. Ne feledjük, hogy egy PC is lebutítható szoftver segítségével erre a szintre!
Ezen a hálózattípuson futnak a legbonyolultabb és legrégebben fejlesztett rendszerek. Jellemzõjük a nagy tudás, de bonyolultságuk miatt szakképzett munkatársakat igényelnek.
Tipikus képviselõje az IBM, DEC.

Egyenrangú (peer to peer) hálózatok

A hálózatba kötött számítógépek közül bármelyik lehet kiszolgálója a többinek, amelyek a felajánlott erõforrást beépíthetik a saját rendszerükbe.
Általában LAN-ok kialakításánál alkalmazzák, ahol viszonylag kevés a gép, a hálózati forgalom kicsi.
Elõnyei az olcsóság, egyszerûség. Hátránya a kis kapacitás, nagy feladatok elvégzéséhez nem vagy korlátozottan használhatók.
Tipikus képviselõje a Windows alapú rendszerek.

Szerver-kliens hálózatok

Ötvözik a peer to peer hálózatok olcsóságát, egyszerûségét a host-terminál hálózatok nagy teljesítõképességével.
Ebben a hálózatban találunk kiemelt számítógépet (szerver), amely csak a kérések kiszolgálásával van elfoglalva. Itt fut a hálózati operációs rendszer. Az alkalmazói programok futtatása a kliens gépek feladata. A felhasználó által megfogalmazott kérések az alkalmazói programon keresztül eljutnak a szerver operációs rendszeréhez, amely ezen kéréseket kiszolgálja.
Elõnye: nem kíván nagyon komoly hardvert, gyors a kiszolgálás sebessége. Üzemeltetése olcsó. Nagy a szoftver ellátottság.
Hátránya: Az alkalmazói program a kliens gépen fut, így nagy a hálózati forgalom.
Tipikus képviselõi: Novell Netware, Windows NT rendszerek.
Netware rendszer alapfogalmai
A Netware rendszer a Novell cég terméke. A cég USA-ban, Utah államban található. Felemelkedését a PC-k elterjedésének köszönhette. Elõször hozott ki igazán hatékony, az Intel processzorok védett üzemmódját is felhasználó LAN operációs rendszert. Évente jelenik meg újdonságokkal, mára a LAN hálózatok nagy többsége Netware alapú.
A legújabb terméke a Netware 4 hálózati operációs rendszer. Ennek megértéséhez viszont ismerni kell a korábbi verziók alapjait.
A Netware a szerver-kliens architektúrára épül, tehát minden hálózatban találunk legalább egy szervert és azokat a gépeket, amiket kiszolgál. A kiszolgált gép a workstation. A szerver védhetõ áramkimaradás esetén az un. UPS (Uninterruptible Power Supply-szünetmentes áramforrás) rendszerrel. A hálózat elemei a következõk:

Szerver (hálózati kiszolgáló)

A szerver a hálózat kiszolgálója. Három fõ feladatot lát el.

Fájlok tárolása és hozzáférések (egyedi, osztott( kezelése
Fájlok védelme az illetéktelen külsõ behatolóktól és a hálózat felhasználóitól.
Hálózati nyomtatás

A Netware rendszerekben a fõ funkciót végzõ feladat szerint nevezik a szervereket: fájl szerver, print szerver.
A szerverek többsége csak hálózati kiszolgálást végez, ezek az un. dedikált szerverek. Amennyiben tud alkalmazást is futtatni, akkor nem dedikált szervernek hívjuk. A szerveren fut a hálózati operációs rendszer.

Munkaállomás (workstation)

Itt fut az alkalmazás, ezek a gépek használják a hálózat erõforrásait. Operációs rendszerük sokféle lehet. Leggyakoribbak: DOS, Windows, Windows 95, OS/2, sõt Apple Macintosh is lehet. A munkaállomás a hálózati kártyán keresztül éri el a hálózatot.
Ha egy munkaállomás egy szerverre bejelentkezik, ott egy logikai azonosító számot kap, ez a connection number . Ezt egészen a kilépésig birtokolja, a rendszer ezen a számon azonosítja a gépet és a felhasználót.

UPS (szünetmentes áramforrás)

A szerver tartalmazza a hálózat számára fontos adatokat és programokat. Egy pillanatnyi áramszünet is végzetes lehet egy munkanapon. Adatok veszhetnek el, a feldolgozást újra kell kezdeni, stb. A legtöbb munkahelyen a szerverek általában folyamatos üzemben mûködnek, tehát azokat nem kapcsolják ki. Így potenciálisan ki vannak téve az áramszünetnek. Ennek kivédésére alkalmazzák ezeket az eszközöket. Sok fajtájuk létezik az egyszerû kiépítéstõl a bonyolultig.
A mai modern UPS-ek terheléstõl függõen kb. 20-25 percig bírják az áramkimaradást. Áramszünet esetén hangjelzéssel is tudtára adják a rendszergazdának (hálózatfelügyelõ személy) vagy operátornak, esetleg a közelben tartózkodó személynek az áramszolgáltatás hiányát. A hangjelzésen kívül adatkapcsolatban is állhatnak a szerverrel, ami azt eredményezi, hogy a rendszergazda nélkül le tudja állítani a hálózati operációs rendszert, ha elfogyott a tápjuk.
A rendszer biztonsága így még nem mondható teljesnek. A megbízhatóság növelése érdekében születtek megoldások. Ezekbõl nézzük meg a legfontosabbakat.

SFT I. (System Fault Tolerance)

A merevlemezen a FAT-tábla és a könyvtár struktúra duplán van tárolva. Az SFT I. rendszer másik tulajdonsága, hogy a menet közben keletkezõ hibákat kiszûri és a merevlemezen egy általa fenntartott szabad helyre írja az adatokat. Ezt a területet hívjuk Hot Fix-nek

SFT II. Winchester tükrözés

A merevlemez mechanikai alkatrészei miatt sérülékeny. Az SFT II rendszer két diszket használ, mindkettõre ugyanazt írja fel és az egyik kiesése esetén a másikról visszanyerhetõk az adatok. Ennek a módszernek a neve: mirroring. Ilyenkor a diszkek egy közös vezérlõ kártyához kapcsolódnak. A másik megoldás esetén a vezérlõ kártyából is kettõt használnak, ezt hívjuk duplexing-nek.

SFT III. Szerver tükrözés

Amennyiben tökéletes biztonságot akarunk, akkor megduplázhatjuk a szervert magát. A két szerver között egy nagy sebességû kapcsolat van. Ennek neve: MSL (Mirrored Server Link). Ezen történik a két szerver kommunikációja. Ez a megoldás drága, hiszen a hardver elemeket duplán kell megvásárolni.

TTS (Transaction Tracking System) Tranzakció követés-mentés-hiba esetén visszaállítás

Adathibák megelõzésére használják. Adatbázisok esetén jelent problémát, hogy több egybefüggõ részt kell módosítanunk egyszerre. Ezt a mûveletet nevezzük tranzakciónak. Ha e közben fellép egy hiba, akkor a régi adatok elveszhetnek. a TTS a tranzakció elõtt készít egy másolatot az adatbázisról és azt csak akkor dobja el, ha a tranzakció sikeres volt.
Ajánlott irodalom
James Martin, Kathleen K. Chapman: Lokális hálózatok - Novotrade Kiadó Kft., 1992

Andrew S. Tanenbaum: Számítógép-hálózatok - Novotrade Kiadó Kft., 1992

Englert Tamás: Netware 4 hálózati operációs rendszer - LSI Oktatóközpont Alapítvány, 1997
Ellenõrzõ kérdések
Miért használjuk a számítógépeket hálózatba kötve?

Számítógép hálózat definíciója.

Csoportosítsa és röviden jellemezze a hálózatokat területi kiterjedtségük alapján!

Mit értünk zárt és nyílt rendszeren?

Csoportosítsa és röviden jellemezze a hálózatokat topológia alapján!

Csoportosítsa és röviden jellemezze a hálózatokat az átviteli sebesség alapján!

Csoportosítsa és röviden jellemezze a hálózatokat az átviteli módszer alapján!

Csoportosítsa és röviden jellemezze a hálózatokat a kommunikáció iránya alapján!

Csoportosítsa és röviden jellemezze a hálózatokat a kapcsolási technika alapján!

Csoportosítsa és röviden jellemezze a hálózatokat a közeghozzáférés alapján!

Jellemezze a hálózatok felépítését!

Az ISO-OSI modell rétegei, azok feladata!

Az ISO-OSI modell adatátvitellel foglalkozó rétegei és feladatuk!

Az ISO-OSI modell logikai összeköttetéssel kapcsolatos rétegei és feladatuk!

A LAN-ok szabványosítása!

Röviden jellemezze a LAN-okat!

Az újabb szabványosított LAN típusú hálózatok!

Az átvivõ közeg építõelemei!

Mivel kapcsolódnak a számítógépek a hálózathoz?

Milyen eszközökkel kapcsolhatók össze a hálózatok?

Az hálózati architektúrák és operációs rendszerek szempontjából milyen mûködõ rendszereket ismer?
Full transcript