Loading presentation...

Present Remotely

Send the link below via email or IM

Copy

Present to your audience

Start remote presentation

  • Invited audience members will follow you as you navigate and present
  • People invited to a presentation do not need a Prezi account
  • This link expires 10 minutes after you close the presentation
  • A maximum of 30 users can follow your presentation
  • Learn more about this feature in our knowledge base article

Do you really want to delete this prezi?

Neither you, nor the coeditors you shared it with will be able to recover it again.

DeleteCancel

Make your likes visible on Facebook?

Connect your Facebook account to Prezi and let your likes appear on your timeline.
You can change this under Settings & Account at any time.

No, thanks

A demokratikus lengyel politikai rendszer

No description
by

Barnabás Nagy

on 8 April 2016

Comments (0)

Please log in to add your comment.

Report abuse

Transcript of A demokratikus lengyel politikai rendszer

A demokratikus lengyel politikai rendszer
a közigazgatási szervezetrendszer központi testülete
a köztársasági elnök a Szejm első ülését, illetve a korábbi kormány lemondásának elfogadását követő tizennégy napon belül kinevezi a minisztertanács elnökét és annak többi tagját
a kinevezését követő tizennégy napon belül a kormányfő a Szejm elé terjeszti a kormány programját, egyúttal bizalmi szavazást kér (abszolút többség)
ha a minisztertanács kinevezése nem történik meg, illetve nem kap bizalmat, akkor a Szejm abszolút többséggel megválasztja a miniszterelnököt, s javaslatára a kormány tagjait, majd a köztársasági elnök kinevezi az így megválasztott minisztertanácsot
ha így sem sikerül, akkor újra az államfőnél a döntés joga, legvégső esetben pedig feloszlatja a törvényhozást, és kiírja a választásokat
bizalmatlansági indítvány az egyes miniszterekkel szemben, konstruktív bizalmatlansági indítvány a kormánnyal szemben
hárompólusú hatalmi rendszer:
független bíróságok
végrehajtó hatalom (Minisztertanács, köztársasági elnök)
Nemzetgyűlés (Szejm, Szenátus)
egyéb szervek:
alkotmánybíróság
Legfelsőbb Ellenőrző Kamara
állampolgári jogok biztosa
Területe: 312 679 km²
Népessége: 38 483 957 fő
Etnikai megoszlása: lengyel (96,74%), egyéb (főként sziléziai és német, 1,23%), nem nyilatkozott (2,03%)
Vallási megoszlása: római katolikus (87,5%), ortodox (0,7%), egyéb (főként evangélikus, 1%), nem hívő, nem tudja (10,8%)
GDP (PPP) per capita: 25 247 $ (2014)
Fővárosa: Varsó
Általános adatok Lengyelországról
Budapest
"A varsói expressz"
Előzmények
1988 tavaszán-nyarán újabb sztrájkmozgalom (kerekasztal-tárgyalások megindítása)
ezeken a tárgyalásokon alapozzák meg politikai és alkotmányjogi értelemben a lengyel rendszerváltást
tárgyalásos átmenet tehát („lengyel-magyar minta”)
népköztársaság helyett köztársaság
Szenátus, illetve köztársasági elnöki tisztség visszaállítása
Politikai rendszer
a rendszerváltást követő alkotmányozási folyamat 1989 és 1997 között megy végbe
1989. május, december- alkotmánymódosítások
1992. október 17.- „Kis Alkotmány”
1997. április 2.- új alkotmány
a folyamat végére parlamentáris köztársaság
Alkotmány
közvetlen választás öt évre (abszolút többségi rendszerben)
elnökjelölt az lehet, aki lengyel állampolgár, betöltötte a harmincötödik életévét, rendelkezik választójoggal, valamint megszerezte százezer választópolgár ajánlását
egyszer újraválasztható
„közepesen erős-erős” jogosítványok
kiemelt szerep a külpolitika és a nemzetbiztonság terén
parlament-feloszlatási jog
alkotmányossági és politikai vétójog (utóbbi esetén háromötödös többség szükséges a Szejmben)
Minisztertanács
a Szejm 460 és a Szenátus 100 tagját négy évre választják
egyidejűleg senki sem lehet mindkét kamara tagja
a két testület általában egyszerű többséggel fogadja el a jogszabályokat
alkotmánymódosítást viszont a Szejm legalább kétharmados, a Szenátus pedig legalább abszolút többséggel fogad el
a Szejm feloszlathatja önmagát kétharmados többséggel
(ez egyben a Szenátus feloszlatását is jelenti)
aszimmetrikus bikameralizmus tehát
minden lengyel állampolgár, aki betöltötte a tizennyolcadik életévét rendelkezik választójoggal
a Szejmbe minden huszonegyedik, míg a Szenátusba minden harmincadik életévét betöltött lengyel állampolgár választható be, aki egyébként maga is rendelkezik választójoggal
a választásokat munkaszüneti napon tartják
a Szejm tagjait arányos választási rendszerrel választják negyvenegy többmandátumos (hét-húsz mandátum) választókerületben (a választópolgár az általa kiválasztott listán egy jelöltet támogathat)
az országos választási küszöb pártok esetében öt százalék, pártszövetségeknél viszont nyolc százalék (nemzeti kisebbségek szervezetei számára nincs küszöb)
a Szenátus tagjait relatív többségi rendszerben választják (egymandátumos választókerületekben)
a kétezres évek közepétől tulajdonképpen az említett két párt lesz meghatározó Lengyelországban
első megmérettetéseikből a PiS jön ki jobban, ugyanis 2005-ben ő lesz a kormánykoalíció legnagyobb pártja, valamint az elnökválasztást is megnyeri jelöltjük a PO-s indulóval szemben (Lech Kaczyński legyőzi Donald Tuskot)
2007-ben fordul kocka, az előrehozott választásokat a PO nyeri, amely koalícióra lép a Lengyel Néppárttal
2010-től az elnök is PO-s (Bronisław Komorowski), egy évvel később pedig újra nyernek a választásokon
Köztársasági elnök
Nemzetgyűlés
Választási rendszer
már 1989-ben tartanak törvényhozási választást, de az első valóban szabad parlamenti választásokat csak 1991-ben rendezik meg
Jarosław Kaczyński már ekkor feltűnik
ekkor még nem igazán stabil a pártrendszer, ezért a kormányzás is ingatag
több mint húsz szervezet jut a Szejmbe (pl.: Lengyel Sörbarátok Pártja- 16 mandátum)
viszont egy évvel korábban Lech Wałęsa (Szolidaritás) magabiztos győzelmet aratott az 1990-es elnökválasztáson
1993-ban megint választások, ezúttal a Demokratikus Baloldali Szövetség kapja a legtöbb mandátumot, majd pedig koalícióra lép a Lengyel Néppárttal
1995-ben Wałęsát Aleksander Kwaśniewski váltja az államfői székben
az 1997-es választásokra összeáll a "jobboldal" (Szolidaritás Választási Akció), így megnyeri a választásokat
ezt követően koalíciót köt a Szabadság Unió nevű párttal, miniszterelnökük Jerzy Buzek lesz
2000-ben Kwaśniewski újra győz az elnökválasztáson
2001-ben pedig megint visszatér a baloldal
a választáson feltűnik két új párt: a Polgári Platform, illetve a Jog és Igazságosság
Kardos József – Simándi Irén (szerk.) (2004): Európai politikai rendszerek. 2., átdolgozott kiadás. Budapest: Osiris Kiadó. 371-419.

Balogh László (2012): Kormányformák, választási rendszerek, választások Kelet- és Kelet-Közép-Európában. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó. 14-15., 49-54., 84-85., 112-116., 162-170.
Felhasznált irodalom
Köszönöm a figyelmet!
Lengyel választások I.
Lengyel választások III.
Lengyel választások II.
Lengyel választások IV.
a Polgári Platform fölénye 2015-ben megtörik
előbb a PiS-es Andrzej Duda győz az elnökválasztáson
később pedig a parlamenti választásokon a Jog és Igazságosság megszerzi az alsóházi mandátumok több mint felét
Full transcript