Loading presentation...

Present Remotely

Send the link below via email or IM

Copy

Present to your audience

Start remote presentation

  • Invited audience members will follow you as you navigate and present
  • People invited to a presentation do not need a Prezi account
  • This link expires 10 minutes after you close the presentation
  • A maximum of 30 users can follow your presentation
  • Learn more about this feature in our knowledge base article

Do you really want to delete this prezi?

Neither you, nor the coeditors you shared it with will be able to recover it again.

DeleteCancel

Make your likes visible on Facebook?

Connect your Facebook account to Prezi and let your likes appear on your timeline.
You can change this under Settings & Account at any time.

No, thanks

Móricz Zsigmond

No description
by

Anikó Géczy

on 9 February 2016

Comments (0)

Please log in to add your comment.

Report abuse

Transcript of Móricz Zsigmond

1936-ban megismerkedett egy lelenclánnyal, Csibével => Árvácska-regény + kb.20 novella.
Kapcsolat a falukutatókkal, a népi írókkal. Kelet népe folyóirat 39-től szerkeszti haláláig.
A gimnázium alsó osztályai
Debrecen - Református Kollégium
Rokonok (1932) nagyszabású úri panama kipattanása - Legjobban szerkesztett regénye: egységes sodrás, feszes, drámai kompozíció, minden háttérbe, ami nem a lényeget szolgálja. Saját jelenét ábrázolja, háttér: gazdasági világválság: felszínre a korrupció - devalválódik a vezetés. M. kiábrándul a dzsentriből.
tiltakozás a vérontás ellen Nagynovella.
Mélyebb lélekábrázolás, kevésbé feszes az előadás.
A hőst a háború teszi partikulárissá
Prügy
Apja feltörekvő kisparaszt, anyja papleány, 9 gyerek, szegénység, de iskola.
6 év - tündérsziget, csőd
Szülőháza Tiszacsécsén
Művei az eseményeket összesűrítő drámák
zárt kompozíció
szereplői magukkal és környezetükkel vívódnak
realizmus + naturalista vonások.
Móricz Zsigmond
(1879-1942)
A Nyugat első nemzedéke.
a 17.századi Erdély történetében kora nemzeti-társadalmi gondjairól. Archaizált nyelv.
amelynek ihletője az 1919-ben történt tragédia, mely szerint az ország elvesztette területének kétharmad részét.
Tündérkert (1922)
Tanácsköztársaság - remények, csalódás; utána meghurcolták.
Légy jó mindhalálig (1920) - a kommün alatti és utáni szenvedéseit írja egy gyermek sorsába.
Szereplőit tájnyelvükkel és fonetikus átírással is jellemzi, élőbeszéd átmentése.
olyan helyzetben ábrázolja hőseit, amelyekben moralitásuk megmutatkozik
átképzeléses előadásmód: belehelyezkedik a naiv népi szereplő tudatvilágába, az olvasó belelát pl. Kis János gondolataiba,
Turi Danit apjáról mintázta
drámai szerkesztés, tömörség, sok párbeszéd,
a kisnovellákban egyetlen nagy lendülettel a kezdőponttól a végpontig, egyszálú, egyenes vonalú cselekmény.
Sárarany
Az 1909-ben megjelent Tragédia című novella címe műfajt,
illetve esztétikai minőséget jelent.
A klasszikus tragédiában a magasztos hős
küzd a magasztos értékekért,
mely értékek a tragédiában általános emberi értékek.
a nyomor, az örökös éhezés tette partikulárissá Kis Jánost, egy részt lát a világból (evés), mindent ezen keresztül: emberi kapcsolatait is: apja, felesége, fia, Sarudy.
A nemzedékekben nincs fejlődés: apja étel miatt halt meg, szeplős, málészájú fia pedig ijesztően hasonlít jellegtelen apjára (két szeme volt meg egy orra, se kicsi, se nagy stb.) Értékrendje torz, küzdelme groteszk, halála értelmetlen.
Tragédia
Barbárok: a dialógusok uralkodnak, az író háttérbe, írói közlés alig, nincs korfestés. Nem éli bele magát a szereplők lelkivilágába, nem értelmez, szenvtelen, szűkszavú tényközlés. 3 rész - 3 drámai felvonás. Az asszony hűsége: nem szükségszerűen társul az elmaradottsághoz kannibál erkölcs - a 2. rész: népmesei stílusfordulatok. Vezérmotívum: szíj. E novellák más jellegűek, mint az elsők: balladisztikus tömörségű szerkezet, az írói elbeszélő közlés és a leírás háttérbe, a drámai párbeszédek jelentősége nő, szociográfikus és folklórisztikai motívumok; ritkábbak a naturalista elemek.
A 30-as években vissza pályakezdése témájához - a civilizációtól alig érintett népi-paraszti világ.
1929-33 Babitssal szerkesztik a Nyugatot.
A 20-as évek regényeiben új téma: dzsentri, 19. század: illúzió: a történelmi uralkodó osztály kiemelkedő tagjai legyenek az ország vezetői -> kilábalás a nemzeti katasztrófából. Hősei átlagon felüli, tehetséges emberek nagy tervekkel-> keserű kiábrándulás: a sorsuk törvényszerűen bukás
4 napig tartó mulatozás a környezetből kiemelkedni akaró, de elbukó Szakhmáry Zoltán felgyújtja tanyáját, öngyilkos.
haditudósítónak jelentkezik- döbbenet
Először megtisztító vérözönnek véli
Katonavonat indul a Ferencvárosi pályaudvarról 1914 augusztusában
Háború
(Lili, Gyöngyi, Virág - két fiuk meghalt)
Simonyi Mária
Holics Janka – harmincöt könyvem minden nőalakja ő – én Janka nélkül nem lettem volna az, aki lettem.
Janka öngyilkos lett 1925-ben
Bethlen: józan reálpolitikus, békés alkotómunka, reformok ->Trianon utáni Mo-on is.
Két történelmi út lehetősége: Báthory: merész, nagyratörő, de megalapozatlan tervek.
Báthory Gábor Bethlen figurája
Oh, hogy ragadott, milyen ellenállhatatlanul magával, s én hogy úsztam boldog sodrában.
Ady hatása
1. kötet címe is (1909) kedvező fogadtatás => írói termékenység
Hét krajcár
(1908 Nyugat)
Jól rendelték azt az istenek, hogy a szegény ember is tudjon kacagni.
1. korszaka 1908-19. Újszerű parasztábrázolás: A szegénységet, a nyomort realista, sőt naturalista (ösztönvilág, túlfűtött érzékiség) eszközökkel.
Azt kell megírni, ami fáj. Második kisfiuk halála után. +Ady Vér és Arany kötetének felszabadító hatása
A legsötétebb nyomorban is néha idill: pl. anya-gyerek kapcsolata a Hét krajcárban vagy az asszony hűsége a Barbárokban.
Tragédia

korai novella (első írói korszakból)
műfaja: novella
témája: a magyar falu életének újszerű, valósághű ábrázolása; szakít a parasztság idillikus, romantikus ábrázolásával, feltárja a falun belül megfigyelhető ellentéteket; a falusi szegénység és a gazdag parasztok szembenállását mut. be

cím: Tragédia - a szegénység tragédiája, ellehetelenítése; Kis János tragédiája (predesztináló/beszélő név)
szerkezet: expozíció, bonyodalom, fordulat (a meghívás), megoldás
szereplők: Kis János (és fia), Sarudy
konfliktus: szegény ember - gazdag ember
vágy: egyszer igazán jóllakni - gazdagság szimbizációja (az az enyém, amit megeszek)
megoldási kísérlet: kienni Sarudyt a vagyonából
tragédia: Kis János groteszk halála, a szegénység kilátástalansága
ábrázolás: drámai szerkesztésmód, másfél napnyi cselekmény; naturalista ábrázolás (Kis J. életének bemutatása, a környezet leírása, tájnyelvi kifejezések)

korai elbeszélés (első írói korszakból)
műfaja: elbeszélés ~ gyakorlatilag nagyobb terjedelmű novella
témája: az első világháború hatása a falusi emberek életére, értékrendjére

cím: Szegény emberek - mitől, milyen értelemben szegények?
ideje: fiktív ideje megegyezik a megírásának valóságos, történelmi idejével, ezért egyfajta korértelmezés (az első világháborút egyértelműsítik a helyszínek - Sabác, Oslava, Volhynia, Doberdo, Koltov, Lukovice, Zizim - és a német nyelvű harcászati kifejezések, katonai műszók)
szerkezet: expozíció, bonyodalom, fordulat (a lopás és a gyilkosságok), tetőpnt (a töltésen), megoldás
szereplők: a katona - NÉVTELEN!, felesége, az öreg (Sovánka), gyerekek
konfliktusok: emberség-embertelenség, háború-béke, szegénység-gazdagság, becsületesség-adósság, átadható-nem átadható élmények
vágy: megszabadulni az adósságtól (tehertől? a háború terhétől?)
megoldási kísérlet: Vargáék kirablása
tragédia: a gyermekgyilkosságok - a háború világából nem lehet akklimatizálódni a rendes, hétköznapi életbe! + a háborús élmények átadhatatléanok
ábrázolás: drámai szerkesztésmód, egy napi cselekmény; naturalista ábrázolás (harcjelenetek, gyikosság)

Szegény emberek
1. fejezetben expozíció, hogy megérkeznek a juhászok, bonyodalom: a veres juhász meg akarja kapni a szíjat, de Bodri juhász nem adja, tetőpont a gyilkosság, megoldás a temetés és a vacsora.

2. fejezetben expozíció, hogy az asszony elindul otthonról, bonyodalom az, amikor nem találja a férjét és a fiát, kibontakozás a keresés, tetőpont, hogy megtalálja a sírt, megoldás pedig, hogy a szíjat Szegedre viszik.

A 3. fejezet expozíciója a kihallgatás, a bonyodalom az, hogy a veres juhász nem ismeri be a tettét, pedig tudja, hogy fel fogják akasztani, tetőpont, amikor meglátja a szíjat, a megoldás pedig, hogy beismeri a tettét.

SZÍJ!!!

cím: Barbárok - nem csak a rablógyilkosok barbárok, hanem az egész pásztorélet; személyekre utal + olyan világba „viszi el” az olvasót, amely nem csak műveletlen, hanem kegyetlen, embertelen is (zárszó!)
szerkezet: különleges szerkesztés, ha úgy szeretnénk, a 3 rész 3 külön novellának felel meg
ideje: a pusztán néhány óra; a pusztán nagyobb távlatokba, kb. egy év és a bíróságon is néhány óra játszódik
tere: távol a civilizációtól, nem falvakban játszódik, hanem az időjárás viszontagságai között
szereplők: a katona - NÉVTELEN!, felesége, az öreg (Sovánka), gyerekek
konfliktusok: emberség-embertelenség, háború-béke, szegénység-gazdagság, becsületesség-adósság, átadható-nem átadható élmények
vágy: megszabadulni az adósságtól (tehertől? a háború terhétől?)
megoldási kísérlet: Vargáék kirablása
tragédia: a gyermekgyilkosságok - a háború világából nem lehet akklimatizálódni a rendes, hétköznapi életbe! + a háborús élmények átadhatatléanok
ábrázolás: drámai szerkesztésmód, egy napi cselekmény; naturalista ábrázolás (harcjelenetek, gyikosság)

Barbárok

harmadik írói korszak (’30-as évek)- visszatér a paraszti világ, a nép problémái
műfaja: elbeszélés ~ gyakorlatilag nagyobb terjedelmű novella
témája: a pusztai életről szól, mely már nem idilli, a puszta teljesen kihalt: nincs civilizáció, nincsenek emberi érzések
Full transcript