Loading presentation...

Present Remotely

Send the link below via email or IM

Copy

Present to your audience

Start remote presentation

  • Invited audience members will follow you as you navigate and present
  • People invited to a presentation do not need a Prezi account
  • This link expires 10 minutes after you close the presentation
  • A maximum of 30 users can follow your presentation
  • Learn more about this feature in our knowledge base article

Do you really want to delete this prezi?

Neither you, nor the coeditors you shared it with will be able to recover it again.

DeleteCancel

Make your likes visible on Facebook?

Connect your Facebook account to Prezi and let your likes appear on your timeline.
You can change this under Settings & Account at any time.

No, thanks

Román, gótikus, reneszánsz építészeti stílusok

No description
by

Dalma Hegedüs

on 27 February 2013

Comments (0)

Please log in to add your comment.

Report abuse

Transcript of Román, gótikus, reneszánsz építészeti stílusok

Gótikus Reneszánsz Román kori Építészeti stílusok A román építészet jellemvonásai összefoglalva:
•fal: vastag, várszerű. Feladata: védelem is. Tart.
•félköríves boltív
•római keresztboltozat
•alaprajz: hajók, szentély, négyzet. Kötött boltozás.
•bélletes kapuzat
•ikerablakok fent, rózsaablak. Lent: lőrésszerű.•monumentális stílus
•templom a legfontosabb művészi feladat, egyházi rendeltetés szerint
•hosszanti és központos térelrendezések
•a falusi templomok egyhajósak
•katedrálisok három, öt hajósak Speyer Székesegyház Durhami katedrális Wormsi Dóm Pisai Dóm Jáki templom Római katolikus templom-Lébény Pécsi bazilika Forrás: http://www.verslista.hu/muveszetek/3stilus/03gotika/3bepit.htm
http://www.verslista.hu/muveszetek/3stilus/03roman/3aepitesz.htm

http://www.verslista.hu/muveszetek/3stilus/04renesans/4epitesz.htm Főbb jellemzői:
•XIII-XV. század
•fal: vékony, csak határol. Oszlop, pillér, borda, támpillér tart.
•csúcsíves boltív
•bordás keresztboltozat
•kötetlen boltozás
•bélletes kapuzat
•ikerablak, rózsaablak, nincs lőrés.
•fal helyett lehet üvegablak
•Párizsi Notre Dame, Velencei Doge palota, budai Mátyás-templom Párizsi Norte-Dame Reimsi Katedrális Az észak-francia reimsi katedrális a hagyomány szerint a francia királyok koronázási ünnepségének adott helyet. Az 5. és 9. századi alapokon 1280 és 1300 között épült templom páratlan szépségű rózsaablakairól nevezetes. A reimsi székesegyház mind belső terével, mind külsejével a francia gótika legharmonikusabb alkotása. Amiens Székesegyház Angliában a gótika a 12. század második felében jelenik meg, és a 16. század közepéig tart. Hosszú korszaka átmeneti, korai angol (1180-1250), érett vagy díszített (1250-1360) és késői vagy függélyes (1360-1550) stílus-szakaszokra oszlik. Ez utóbbinak 1480 utáni változata a Tudor-stílus. Németországban a gótika a 13. század közepétől kezdve terjed el, és a 14. század elejéig virágzik. Nem a helyi román stílusú építészetből fejlődik ki, hanem a már kiforrott francia gótikát veszi át, részben a burgundiai és ciszterci példaképeket, részben a nagy francia székesegyházak alaprajzát és felépítését követve. A 13. század végére kialakulnak a stílus sajátos helyi vonásai is. Itáliában a helyi adottságoktól és hagyományoktól, így főként az antik római építészettől idegen gótika nehezen honosodott meg. Részben a ciszterciek, majd a kolduló rendek, ferencesek és domonkosok építkezései révén a 13. század folyamán terjed el, jobbára Észak-Itáliában és a francia Anjouk nápolyi királyságában, majd a 15. század derekáig marad uralkodó, megőrizve a helyi sajátosságokat. Az itáliai gótikus építészet jellemző, jelentős egyházi emlékei közé tartozik a sienai székesegyház. A francia katedrális-gótikát a milánói dóm követi. A világi építészet egyik kiemelkedő emléke a velencei dózse-palota. Milánói Dóm Magyarországon a gótika a 13. század második felében kezd meghonosodni, és a 16. század elejéig virágzik. Meghonosodásában a ciszterciek, majd fokozódóan a kolduló rendek: ferencesek és domonkosok templom- és kolostorépítkezéseinek volt jelentős szerepe. Kezdetben francia, majd németországi mesterek munkájának a jellegzetességei mutatkoznak.
A hazai gótika korai szakasza a 13. század második felére és a 14. század elejére, virágkora Nagy Lajos és Zsigmond uralkodására, késő virágzása Mátyás és II. Ulászló korára esik. A magyarországi gótika alkotásai méreteikben és kiképzésükben szerények.
Gótikus várépítészetünk egyik jelentős emléke a diósgyőri királyi vár romjai. Diósgyőri vár A 15. század második felében a gótika helyét a reneszánsz kezdte felváltani, a német-francia hatást felváltotta az olasz. A változásokat politikai okok is segítették. Stílusváltozás először a budai székhelyen ment végbe Mátyásnak köszönhetően. A reneszánsz a nemesség és főpapság közvetítésével terjedt el. A magyar reneszánsz három stíluskorszakra osztható.
• kora reneszánsz (1460-1541)
• érett reneszánsz (1506-1570)
• késő reneszánsz (1570-1690 ill. 1750 között)
Jellemző, hogy helyi változatok alakultak ki, és egyes reneszánsz jelenségek párhuzamosan éltek egymás mellett. Összefoglalva a reneszánsz építészet fő jellemzői:
•arányosság, szimmetria
•erős vízszintes tagoltság - árkádokkal, ablaksorokkal, párkányokkal, oszlopokkal
•antik építészeti elemek alkalmazása - timpanon, oszloprend, lépcsősor, átriumos belső udvar (görög) és kupola (római)
•legkedveltebb épülettagozat: párkányok, oszlopfők, konzolok és korlátok (balusztrád-kőbábokból kialakított korlát)
•legkedveltebb díszítmények: akantuszlevelek, rozetták, gyöngysorok, bőségszaru, gyümölcs és virágfüzérek, valamint meztelen gyermekalakok, a puttók
•az épület belekomponálása a tájba Firenzei dóm San Andrea templom A főhomlokzat a reneszánsz egységteremtő szándékának érdekes példája.
A mantovai San Andreában a súlyos faltestekkel körülhatárolt tér egysége érvényesül.
Ez az építészeti alkotás az antik Róma monumentális épületeit idézi. Német területen a reneszánsz a 16. század elején kezdődött s a 17. század közepéig tartott. Az új stíluselemek feltűnése az első időszakban még eléggé véletlenszerű. Csak a 16. század második felében jut fokozottabb jelentőséghez. Akkor bővülnek régebbi kastélyok új reneszánsz szárnnyal, s akkor alakulnak ki az Itáliával szoros kapcsolatban álló gazdag kereskedővárosok - Augsburg, Nürnberg, München - patrícius lakóházain a stílus jellemző helyi vonásai. A német reneszánsz jelentős emlékei a heidelbergi várkastély és a nürnbergi Pellerhaus. Heidelberg: várkastély. - a középkori együttest a 16. század közepén Ottheinrich választófejedelem, fél évszázaddal később pedig IV. Frigyes választófejedelem bővíttette reneszánsz szárnyépületekkel. Franciaországban a reneszánsz a 16. század elején jelent meg s a 17. század első negyedéig tartott. Kialakulásában döntő szerepet játszottak azok a hadjáratok, amelyeket 1494-től kezdve két évtizeden át a francia királyok vezettek Itália ellen. A hadjáratok során kétszer is sikerült Milánót elfoglalniuk.Alkalmat adott arra, hogy a francia nemesek egy tekintélyes része megismerhesse az új stílust. Észak-Itáliában a reneszánsz középkorias, lombard változatával kerültek kapcsolatba. A gótikához szokott franciáknak ez megkönnyítette az új stílus befogadását.
Hazatérve a lombard emlékek mintájára kezdték kastélyaikat korszerűsíteni.
A francia kora reneszánsz legnevesebb emlékei a Tours-i tartományban, a Loire folyó mentén épült Blois-i, Chambord-i kastélyok; a fejlett reneszánsz időszakából a legfontosabb a párizsi Louvre. Chambordi kastély Angliában a reneszánsz a 16. század közepén kezdődött s a 17. század utolsó harmadáig tartott. A befejeződés időhatára azonban nehezen állapítható meg.
A 16. század első negyedéig terjedő korai időszakban a kastélyok sajátos típusa alakult ki. Jellemzője az erősen megbontott alaprajz s a tagolt tömegforma. Központja a több szint magasságot átfogó, tágas hall.
A 17. század második évtizedétől az angol építészetben Palladio stílusa kezdett egyre erősebben hatni.Az angol reneszánsz kastélyok korai típusának jellemző emléke a Wollaton Hall. Wollaton Hall Központja a tömegében erősen kiemelt, két szinttel az épület fölé magasodó hall: ennek sarkait fönt konzolosan kiugratott, hengeres formájú kis bástyák díszítik. BUDAI VÁR Bakócz kápolna Lázói kápolna Sárospatak- Rákóczi vár Nyírbátori harangtorony Báthory István adományából épült a 16. században. A budai Rudas fürdőt, a Király fürdőt és a Császár fürdőt Szokollu Musztafa pasa építtette a 16. század második felében, s török eredetű a budai Rác fürdő is. Rudas fürdő Király Fürdő A török fürdők kupolájának két megoldása ismert: az egyiknél a kupolát oszlopok tartják, erre a legszebb példa a Rudas fürdő. A másiknál a gömbkupola közvetlenül a fürdőcsarnok határfalain, illetőleg zömök pillérein nyugszik. Ide tartozik a Király fürdő centrális tere, a típus legszebb képviselője. Története a török fürdőké között talán a legérdekesebb. Önálló melegvíz-bázisa építésekor sem volt és ma sincs. Készítette: Hegedüs Dalma 11.H.
Full transcript