Loading presentation...

Present Remotely

Send the link below via email or IM

Copy

Present to your audience

Start remote presentation

  • Invited audience members will follow you as you navigate and present
  • People invited to a presentation do not need a Prezi account
  • This link expires 10 minutes after you close the presentation
  • A maximum of 30 users can follow your presentation
  • Learn more about this feature in our knowledge base article

Do you really want to delete this prezi?

Neither you, nor the coeditors you shared it with will be able to recover it again.

DeleteCancel

Make your likes visible on Facebook?

Connect your Facebook account to Prezi and let your likes appear on your timeline.
You can change this under Settings & Account at any time.

No, thanks

Radnóti Miklós

No description
by

Bence Juhász

on 16 April 2012

Comments (0)

Please log in to add your comment.

Report abuse

Transcript of Radnóti Miklós

Radnóti Miklós Élete és kötetei 1909-1944 Eredeti neve Glatter Miklós. Születése anyjának és ikertestvérének az életébe került (Radnóti csak jóval később értesült erről); 11 éves volt, amikor apja meghalt. Nagybátyja, Grósz Dezső gondoskodott róla, az ő kívánságára szerzett kereskedelmi érettségit 1927-ben, a csehországi Reichenberg (ma Liberec) textilipari szakiskolájában. Gyermekkora Költői kibontakozása Szerepelt a Jóság (1929) című antológiában, és néhány rövid életű folyóirat szerkesztésében is részt vett (1928; Kortárs).
Két és fél évet nagybátyja vállalatánál dolgozott. 1930-ban megjelent első verseskötete (Pogány köszöntő). Ősszel a szegedi egyetemen magyar-francia szakra iratkozott be. Sík Sándor, „a nagy professzor”, fölfigyelt rá, meghívta tudósképző szemináriumába. 1931-ben elkobozták Újmódi pásztorok éneke című kötetét, és izgatás, vallásgyalázás címén nyolcnapi fogházra ítélték; ezt Sík Sándor közbelépésére felfüggesztették. Az érett költő Lírája két kötettel gazdagodott Szegeden (Lábadozó szél, 1933; Újhold, 1935). 1934-ben bölcsészdoktorrá avatták. Nevének Radnótira magyarítását, mivel ez védett név volt, megkérdezése nélkül Radnóczira módosították.

Írásait továbbra is Radnótiként írta alá, a ráerőszakolt névnek pusztán doktori értekezésének egyetemi változatán (Kaffka Margit művészi fejlődése) kellett szerepelnie. 1934-ben házasságot kötött a szerelmes verseit már kora ifjúságától ihlető Gyarmati Fannival.
1932 decemberében publikált először a Nyugatban. 1936-ban jelent meg pályájának a fordulópontjaként emlegetett verseskötete, a Járkálj csak, halálraítélt! 1937-ben ezerpengős Baumgarten-jutalomban részesült, majd a nyarat feleségével Párizsban töltötte. 1938-ban megjelent Meredek út című könyve. Hozzákezdett Guillaume Apollinaire verseinek fordításához. 1940-ben megjelent a Vas Istvánnal közösen fordított Guillaume Apollinaire válogatott versei. 1940. szeptember 9-én kezdte meg első munkaszolgálatát a IX. kolozsvári hadtestparancsnokság X. munkaszolgálatos zászlóaljában, a 209/16. munkásszázadban.
1942. július 1-jétől pedig Margittán, Királyhágón, Élesden (Bihar megye), majd a hatvani cukorgyárban, végül a fővárosban szolgált.
Nézeteit a zsidóságról Komlós Aladárnak, az Ararát című zsidó évkönyv szerkesztőjének címzett 1942. március 17-i keltezésű levelében eképpen írta le: „Zsidóságomat soha sem tagadtam meg, »zsidó felekezetű« vagyok ma is (…), de nem érzem zsidónak magam, a vallásra nem neveltek, nem szükségletem, nem gyakorlom, a fajt, a vérrögöt, a talajgyökért, az idegekben remegő ősi bánatot baromságnak tartom és nem »szellemiségem« és »lelkiségem« és »költőségem« meghatározójának.” A háborús cenzúra nem egy versének közlését törölte, így leginkább csak műfordításaival fordulhatott olvasóihoz; különösen La Fontaine meséin 1943 át.
Orpheus nyomában. Műfordítások kétezer év költőiből címmel láttak napvilágot válogatott versfordításai 1943 nyarán, a Pharos kiadónál. A kötetben szereplő nyomtatott dedikációja Ortutay Gyulának szól. Szabó Lőrinc mellett Radnótit tartják nemzedékének egyik legkiválóbb műfordítójának. Fordítási munkamódszere megfigyelhető munkáinak vázlatán. Ezekből kitűnik, hogy sokáig dolgozott rajtuk, folyamatosan csiszolgatta őket, akárcsak verseit. 1943. március 16-án megaláztatás áldozatává vált: egy villamosmegállóban belekötött egy önkéntes, s az Albrecht laktanyába vitte, ahol Radnóti haját kopaszra lenyírták és megalázó tornagyakorlatokat kellett végeznie. Munkaszolgálata során sárga karszalag viselésére kötelezték. A munkaszolgálat történéseit naplójában örökítette meg. 1943. május 2-án az izraelita vallást elhagyván, Gyarmati Fannival közösen a római katolikus hitre tért át: a budapesti Szent István Bazilikában Sík Sándor papköltő keresztelte meg. Versei és naplója kéziratát 1944. március 20-án elvitte az Országos Széchényi Könyvtárba, hogy biztonságban tudja őket. Halála 1944 májusától ismét munkaszolgálatos lett a szerbiai Bor melletti Lager Heidenauban. 1944. szeptember 17-én innen indították el utolsó útjára. A már járni sem tudó költőt a győri kórházba irányították. Az intézmény nem tudta fogadni, elküldték. Helyesebben: a beteg munkaszolgálatosokat egyetlen győri kórház se fogadta be, köztük Radnótit sem... 1944. november 4-én Abda község határában lőtték le a végsőkig kimerült Radnóti Miklóst, 21 társával együtt, és tömegsírba temették őket. A negyedik Razglednica sorai „Tarkólövés. – Így végzed hát te is…” az ő végzetét is előrevetítették. Melocco Miklós szobra Abda határában Holttestét, illetve annak (Szemenyei-Kiss Tamás szerint) feltételezett darabjait 1946. június 23-án exhumálták, ekkor találták meg zubbonya zsebében a noteszét (az ún. Bori noteszt), benne utolsó verseivel. Ki volt rá hatással?
Kaffka Margit
Belőle írta a doktori disszertációját Kaffka Margit művészi fejlődése címmel 1934-ben Sík Sándor egyetemi tanára volt, akit 1930-ban ismert meg. Ő a fiaként szerette Radnótit, s egyúttal nagy hatást is gyakorolt rá, gyakran tettek közös sétákat a Tisza-parton, s a költő későbbi katolizálásában is döntő szerepe volt. Radnóti egyetemi éveit követően is fennállt közöttük a kapcsolat, Sík több munkájába is bevonta a költőt. Pierre Robin francia költővel Párizsban ismerkedtek meg 1937-ban, barátságot kötöttek, és kölcsönösen lefordították egymás verseit. 1940-ben fordította le Guillaume Apollinaire verseit Vas Sándorral együtt. Babits Mihály fontos kritikusa volt, Radnóti több kötetéről is írt kritikát, később barátságot kötöttek.
Radnóti meglátogatta a halálos ágyán, majd verset írt halálára, Csak csont és bőr és fájdalom címmel Vergilius , a római aranykor költője hatására írta meg eklogáit. Költészete Eklogái Az ekloga a lírikoepikus (liroepikus) műfajok közé tartozik. A pásztori tematikájú bukolikus költészet megteremtője a görög Theokritosz (Kr. e. 3. sz.); dialogikus vagy monologikus formájú, hexameteres idilljeiben a pásztorok, a természeti közegben élő emberek az aranykori bőséget és békét idézik föl, az után áhítoznak. A római aranykor költője, Vergilius bukolikus költeményei közül tízet választott kiadásra, innen a műfaj elnevezése: ekloga, mely az ógörög eklogé 'szemelvény, válogatás' szóból származik. A pásztori környezet itt már csak díszlet, a megszólalók valójában költők, filozófusok. A reneszánsz idején Európa-szerte elterjedt a műfaj, amelyet a pásztori költészet, a bukolika, a bukolikus költészet, az idill fogalmaival is jelölnek, a rokokóval azonban véget ér a divatja. A magyar irodalomban a pásztori költészet komoly hatással volt Balassi Bálint, Zrínyi Miklós, Csokonai Vitéz Mihály műveire. Radnóti Miklós költészetében válik az ekloga az életmű reprezentatív műfajává, kifejezve a személyes sors, a költői feladat, a társadalmi-politikai helyzet legfontosabb problémáit. Hetedik ecloga
(TK 122.) 1. Ki a vers megszólítottja? 2. Milyennek ábrázolja magát és társait a lírai én? 3. Mi történik álmukban a rabokkal? 4. Milyen versformában íródott a költemény? Hogyan jelzi ezt a költő? Erőltetett menet
(TK 126.) A Bori notesz Radnóti Miklós 1944-ben íródott, utolsó verseit tartalmazó notesz másolata és ennek szedésnyomtatásban megjelenő kiadása. 1946. június 23-án az abdai exhumálásnál, a 22 kihantolt férfitest között megtalálták Radnóti Miklós holttestét, egy ceruzával teleírt notesszel a nadrágja zsebében. A jegyzetfüzet első oldalán, öt nyelven a következő sorok álltak:
"Ez a jegyzőkönyvecske Radnóti Miklós magyar költő verseit tartalmazza. Kéri a megtalálót, hogy juttassa el Magyarországra Ortutay Gyula dr. egyetemi magántanár címére, Budapest VII., Horánszky u. 1. I."[ Benne szereplő versek:
Hetedik ecloga
Levél a hitveshez
Gyökér
A la recherche...
Nyolcadik ecloga
Razglednica
Erőltetett menet
Razglednica (2)
Razglednica (3)
Razglednica (4) 1. Mitől különleges a szöveg elrendezése? 2. Hol található hangnemváltás a versben? 3. Keress a műben metaforákat megszemélyesítéseket! Razglednicák
(TK. 129.) Köszönjük a figyelmet
Ákos, Bence.
forrás:http://enciklopedia.fazekas.hu/palyakep/magyar/Radnoti.htm
Full transcript