Loading presentation...

Present Remotely

Send the link below via email or IM

Copy

Present to your audience

Start remote presentation

  • Invited audience members will follow you as you navigate and present
  • People invited to a presentation do not need a Prezi account
  • This link expires 10 minutes after you close the presentation
  • A maximum of 30 users can follow your presentation
  • Learn more about this feature in our knowledge base article

Do you really want to delete this prezi?

Neither you, nor the coeditors you shared it with will be able to recover it again.

DeleteCancel

Make your likes visible on Facebook?

Connect your Facebook account to Prezi and let your likes appear on your timeline.
You can change this under Settings & Account at any time.

No, thanks

Filmtörténet

No description
by

Mozgókép Média

on 15 May 2013

Comments (0)

Please log in to add your comment.

Report abuse

Transcript of Filmtörténet

FILMTÖRTÉNET 1895 1900


1902: Georges Méliès 'Utazás a holdra' 1910 1920 1930 Francia lírai realizmus
Jean Renoir, Marcel Carné

Atalanta, 1934,
Jean Vigo 1940 1950 1960 1970 Miloš Forman
Száll a kakukk fészkére, 1975 Steven Spielberg
Cápa, 1975 George Lucas
Star Wars, 1977 1980 2000 A 2012 2000-2013 1990 Ragyogás, 1980, Stanley Kubrick Szárnyas fejvadász, 1982, Ridley Scott ET, 1982, Steven Spielberg 'Scarface', 1983, de Brian de Palma Szakasz, 1986,
Oliver Stone A bárányok hallgatnak
1991, Jonathan Demme Ponyvaregény 1994,
Quentin Tarantino Léon, a profi
1994, Luc Besson Született gyilkosok
1994, Oliver Stone 'Trainspotting', 1996, Danny Boyle Harcosok klubja, 1999, David Fincher DOGMA 95 Idióták, 1998, Lars Von Trier Memento, 2000, Christopher Nolan Snatch, 2000, Guy Ritchie Isten városa, 2002, Fernando Meirelles Álmodozók, 2003, Bernardo Bertolucci Volver, 2006, Pedro Almodóvar Gettómilliomos
2008, Danny Boyle Nagyvárosi fények, 1931 "Rózsabimbó" - ez az utolsó szava a palotájában magányosan haldokló milliomosnak, s ezen a nyomon indul el egy újságíró, hogy megfejtse e páratlan karriert befutott ember titkát. A főszereplő Charles Foster Kane, aki arra született, hogy nagy ember legyen. Egyszerű emberként indult, de kis szerencsével mindig felismerte a környezetében lévő lehetőségeket és képes volt azt saját hasznára fordítani. Újságjai voltak, rádióállomásai, a közvélemény kiszolgálója és befolyásolója volt. Kane története, aki alulról kapaszkodott fel és ezt "elfelejtette", egy csapásra mindent elveszített. Magányosan halt meg - pedig halhatatlannak tűnt -, és vele együtt gazdagsága, hatalma és dicsősége is. Hátsó ablak "...nincs ember a világon, aki ne érezte volna a visszautasítás gyötrelmét. A mellőzés haragot szül és a harag valami bűnt a mellőzés megbosszulására, a bűn pedig bűntudattal jár." Kazan Steinbeck ezen gondolatára építi fel - sokak szerint legjobb - filmjét. Az 1952-ben íródott regény három generáció életét felölelő rengetegéből a befejező részt állítja a filmje középpontjába, mely az ősi bibliai történetet, Ábel és Káin tragikus végű vetélkedését helyezi át az első világháborúbeli Amerikába. A két ikertestvér Aron és Cal (nevük kezdőbetűje az ószövetségi időkre utal) a Jó és a Rossz szimbolikus megtestesítői, de Kazannál ezek a szélsőséges fogalmak elvesztik ijesztő egyértelműségüket: nemcsak Ábel az áldozat, de Káin talán még inkább az. Ennek szívszorítóan drámai kifejezője James Dean modern Káinja. Cal eredménytelenül küzd apja szeretetéért, aki másik fiát, a szelíd, alkalmazkodó, konfliktuskerülő Aront kedveli. Az érzékeny, bonyolult lelkű, nyugtalan természetű Cal fényt derít kitaszított anyja múltjára és jelenére... Édentől keletre Tizenkét dühös ember A tizenkét esküdtnek látszólag sima gyilkossági ügyben kell ítéletet hoznia. A vádlott bűnösségét annyi tökéletesen egybevágó tény bizonyítja, hogy az egyik esküdtben felmerül a gyanú: a dolog túlságosan is egyszerű, és nem ártana alaposabban megbeszélni a tárgyalóteremben hallottakat. Kezdetben tizenegyen vannak egy ellen, ám a helyzet fokozatosan változni kezd, és percek múlva már nem is egy gyilkossági ügyről szól ez a feszült és izgalmas, eredetileg tévéjátéknak szánt darab, hanem a bennünk lévő előítéletekről, félelmekről, szerepeinkről, vagy éppen rejtegetni kívánt gyöngeségeinkről, egyszóval az Emberről. A csinos szőke titkárnő, Marion meglép főnöke pénzével. A városon kívül új autót vásárol, s noha ideges viselkedése feltűnik a rendőröknek, mégis tovább engedik. Éjszakára betér egy mellékút mellett meredező motelbe, majd a szelíd, ám különös tulajdonossal megvacsoráznak.
A thriller középpontjában egy félreeső motel és annak titokzatos tulajdonosa, Norman Bates áll. Hitchcock talán legtökéletesebb és legklasszikusabb filmje Norman Bates története. Nem egyszerű krimit láthatunk, hanem fantasztikus, előre nem sejtett pszichológiai drámát és persze gyilkosságokat. Anthony Perkins így mesélte el a Psycho forgatásának megkezdése előtti első találkozását Hitchcockkal: "Hátborzongató volt. Egy tévéstúdióban álltam és egy százhatvan kilós kolosszus közeledett felém. Rám nézett és valami iszonyatos angolsággal azt mondta: - Én vagyok a rémlátomás rendezője..." 1978 A félelem bére Las Piedras - egy elfeledett város valahol Közép-Amerikában. Különböző okokból a bajkeverők a világ minden tájáról megtalálják ezt a helyet. Két francia, egy olasz és egy német, elvállalnak egy veszélyes küldetést, csakhogy egy kis pénzhez jussanak, és hogy eltűnhessenek ebből a porfészekből. Egy amerikai olajipari társaság megbízza őket, hogy vezessenek el két, folyékony nitroglicerinnel megtöltött teherautót egy ötszáz kilométerrel arrébb található fúrótoronyhoz. A hősök nem haboznak sokáig, és hamarosan nekiindulnak az öngyilkos küldetésnek, amely során a szállítmányuk bármikor felrobbanhat. Antonius Block a vitéz és fegyverhordozója, Jöns a keresztes háborúból térnek vissza. Lepusztult földeken, dühöngő járványok között vezet útjuk. Block a vándorlást úgy tekinti, mint a megismeréshez, tudáshoz vezető utat. Minden áron tudni akar. Ha Isten hallgat, kész megkérdezni a Sátánt. Jonsot nem foglalkoztatják túlságosan ura metafizikai kételyei. Úgy örül az életnek, ahogyan az van. Nem veszi észre a Halált, amely egyedül készséges elbeszélgetni Block-kal és sakkjátszmát folytatni vele. Utazásuk során a legszörnyűbb erőszaknak és önkorbácsoló menetnek szemtanúi. Találkoznak egy rémült fiatal lánnyal, akit boszorkányságért halára ítéltek és egy különös bűvészcsaláddal, akiket Block megment a halál elől. Az utolsó vacsora után, amelyet Block feleségének várában költ el, a Halál egy igazságkeresőt és saját megvilágosodását hozza magával. A hét szamuráj Egy ismétlődő rablótámadásoknak kitett falu gazdátlan szamurájokat (roninokat) fogad fel, hogy azok, mint a harc művészei, megvédjék a termésüket. Ez végül nem kis áldozat árán és a falusiak részvételével sikerül is. A rendkívül mozgalmas csatajelenetekben megjelenített harc ellenére sem egyszerű kosztümös kalandfilmet látunk, hiszen Kurosawa itt is az embereket, az emberi kapcsolatokat helyezte a középpontba: a parasztoknak mindenekelőtt magukat, vagyis számító önzésüket, gyanakvásukat kell legyőzniük. Ez a nagy kritikai és közönségsikert aratott, filozófikus mélységű szamurájfilm szolgált egy hasonlóképpen közkedvelt amerikai western, A hét mesterlövész alapjául. A vihar kapujában Akira Kurosawa Ez a velencei fesztiválon nagydíjjal kitüntetett, rendkívül szép és mozgalmas (420 vágást tartalmazó!) film hozta meg a világhírt Kurosawának, és keltette fel a nyugati közönség érdeklődését a japán film iránt. A XII. századi polgárháborúk sújtotta Kiotóban vagyunk. A címadó romos kapu alatt várja az eső elálltát egy buddhista pap, egy közember és egy szamurájgyilkosság tanújaként kihallgatott favágó. A szamuráj halálának s felesége megerőszakolásának esetét különbözőképpen adja elő a gyanúsított bandita, Tajomaru és a többi résztvevő. Mégsem az igazság viszonylagosságáról van itt szó, hanem az emberek viszonyáról saját hazugságaikhoz. "A különböző értelmezések mögött az a félelem bújik meg, hogy az események másnak mutatják az elbeszélőt, mint amilyennek látni szeretné magát, hogy megsemmisítik dicsekvése alapját." A kaland
Michelangelo Antonioni Rettegett Iván Marcel Carné
Mire megvirrad Négyszáz csapás A tizenhárom éves Antoine Párizsban él a szüleivel. Nem elég, hogy szűkösen élnek, a szülei nem igazán törődnek vele. Az iskolában sem jobb a helyzet, a tanárai fásultak, közönyösek. Miután az anyját véletlenül rajtakapja a szeretőjével, Antoine a maga javára fordítja a helyzetet, engedményeket csikar ki tőle. Amikor gondjai támadnak a tanárával, nem megy többé iskolába. Ellopja az apja írógépét, hogy annak eladásából szerezzen pénzt, amivel leléphet otthonról. A dühös apa a rendőrökhöz fordul. Antoine végül nevelőintézetben köt ki. François Truffaut Hamu és gyémánt Andrzej Wajda A hetedik pecsét 1916
Türelmetlenség
D.W. Griffith 1919
Dr. Caligari
Robert Wiene 1922
Nospheratu
F.W. Murnau 1924
Strike
Sergei Eisenstein 1925
Aranyláz
Charles Chaplin 1925
Metropolis
Fritz Lang 1927
The General
Buster Keaton 1928
Luis Bunuel, Salvador Dali M - Egy város keresi a gyilkost 1931
M
Fritz Lang 1935
The 39 Steps
Alfred Hitchcock 1936
Modern Times
Charlie Chaplin 1937
A nagy ábránd
Jean Renoir 1941
Aranypolgár
Orson Welles 1946
Notorious
Alfred Hitchcock 1950
All About Eve
Joseph L. Mankiewicz 1952
Délidőben
Fred Zinneman 1953
Tokiói történet
Yasujiro Ozu 1957
Híd a Kwai folyón
David Lean A fényképész L. B. Jefferies törött lába miatt ágyhoz van kötve. A férfi egyetlen szórakozása a szomszédok életének megfigyelése. A fényképész különös figyelmet fordít a Thornwald házaspárra: Lars Thornwald házaló ügynök, aki munkája mellett beteg feleségét is ápolja. Egy nap a nő eltűnik. Jefferies arra gyanakszik, hogy a férj gyilkolta meg az asszonyt. Magánnyomozásába bevonja gyönyörű barátnőjét, detektív barátját és az ápolónőjét. A további fejlemények drámai befejezést hoznak. Alfred Hitchcock 1959
Kifulladásig
Jean-luc Godard 1959
Hiroshima mon Amour
Alain Resnais Éjféli cowboy (1969) Shlesinger Szelíd motorosok (1969), Dennis Hooper El Graduado (1967) Nichols Gépnarancs (1971) Kubrick Taxi Driver (1976) Scorsese 1972 Coppola (1976) Shelisenger Francia kapcsolat (1971) Friedkin 1980 Dühöngő bika MARTIN SCORSESE WARNER BROS PARAMOUNT MGM 20th CENTURY FOX UNIVERSAL PICTURES COLUMBIA PICTURES Hollywood - stúdiórendszer Új Hollywood szerzőiség Robert Rodriguez
Desperado Gus Van Sant Paul Thomas Anderson Steven Soderbergh Kevin Smith
Film noir
Humphrey Bogart, Burt Lancaster, Kirk Douglas,
Rita Hayworth, Veronica Lake (atores) 1949
The Third Man
Carol Reed Cabiria éjszakái
Federico Fellini klasszikus Hollywood hang
ipar
műfajok
stúdiók
fesztiválok Az 1900-as évek képzőművészetében, majd a tízes évek irodalmában jelent meg
(exprimere - latin: kifejezni).
erős érzelmi azonosulásra készteti közönségét
A színházból a filmi expresszionizmus hatás­elemei:
a naturális helyett szimbolikus színpadkép, különleges megvilágítás és fényhatások, stilizált mozgás. A német expresszionizmus a formák maximális kifejezőképessége
a végletesen intenzív, látomásos erejű fogalmazás
A művészi üzenet nyers, tolmácsolása brutálisan direkt. Jellemző a harsányság, a túlzás és a torzítás s különösen a filmben a felszíni valóságábrázolással szembeni bizalmatlanság, a tárgyi valóság közvetlen szerepének elutasítása. Az expresszionista
alkotásokban közös a háborúból vesztesként kikerülő Németországban születik az első világháború után. Sok német mentalitása csak keservesen heveri ki azt sokkot, hogy romba dőltek imperialista álmaik. + a nyomor, aggódás a bizonytalan holnaptól.
A szorongó lelkiállapotot jelzik: a díszlet, az erős árnyék-hatások, a döntött, aszimmetrikus képkivágatok. A filmi
expresszionizmus Gyakran totálkép:
az atmoszférateremtés
elsősorban a dekorációra hárul,
a tömegjelenetekből az erő
és a dinamizmus. Fritz Lang Metropolis (1927)
félelmetes és lenyűgöző képek Ám minden egyéb - a vonal, a fény, a színész és a cselekmény - zaklatott, mozgékony és dinamikus. Az expresszionista film jellegzetes egzaltáltságát a formaelemek végletes kiegyenlítetlensége okozza: a mozdulatlan kamera előtt viharzó (néma) színészek és a mozgó fényhatások a statikus képkivágatban. a kamera még
nem mozdul meg,
a jelenetek fix
beállításokból




Fritz Lang őrült iramban kergeti színészeit Metropolis bonyolult tereiben: a felvevőgép követni nem tudja őket. Lépcsők -> függőleges mozgás -> mozgalmasabb kép. Amíg a felvevőgép mozdulatlan,
a látvány színpadias Az előtérbe állított komplexusokat optikai jelenségekkel kapcsolja össze, vissza tudja adni egy tárgy belső életét, lelkének kifejeződését. Erős drámai hatás mozgó fénycsóvákkal.
Az expresszionizmus műfajokban él tovább: sci-fi, horror, rémfilm. Murnau
Nosferatu (1922) A neorealista rendező természetes környezetben,
gyakran amatőr szereplők (natúr szereplő) dolgozik: sok improvizálás
a történet drámai mélységét a szereplők és a környezet hitelessége teremti meg: a tér mélységében komponálás. formailag minimalista, egyszerű stílus
elbeszélés gyakran epizodikus – hétköznapi élethez közel, sokszor éppen a dramaturgiailag fontos eseményeket hagyja ki
nincs mindig ok-okozatiság, csak valami időrend
nincs mindig drámai csúcspont => valami életfolyammá, tablószerűvé áll össze – mi fontos és mi nem, nem lehet eldönteni, keveri a különböző tónusú jeleneteket - elbeszélésrombolás
szociális problémák, szereplőkről kevés pszichológiai ábrázolás, viszont széles társadalmi közeg ábrázolás jellemző műfaja: társadalmi melodráma Általában igaz a neorealizmusra: alkotóit a film művészeti lehetőségei izgatják: mi a filmszerűség: csak a film tudja <-> többi művészet
René Clair Felvonásköz (1924) igazi burleszkjelenet: „megbokrosodott" temetői menet ront ki a városból a lejtőn egyre gyorsuló koporsó nyomában.
városfilm pl. Vigo Nizzáról jut eszembe (1929) dokumentumfilmje a nagyváros dinamikáját, mozgását szervezi mozgóképre. A FRANCIA AVANTGÁRD Lenin: „számunkra a legfontosabb művészet a film" 1919: államosítják a filmgyártást: propaganda
A film szinte hivatalos állami művészet, a húszas évek legnagyobb szovjet filmművészei vállalják az ideológiai közvetítő szerepét + művészi szándék
a kultúra irányítói és a közönség egyaránt valami új megalkotásának a lázában égtek – állami támogatás A SZOVJET AVANTGÁRD André Bazin írásai a Cahiers du Cinéma folyóiratban. Felfedezi az új hullám számára a neorealizmust és Orson Wellest, méltatja az újfajta, a néző számára sokkal nagyobb értelmezési szabadságot nyújtó világot, amit a mélységben komponálás tesz lehetővé.
a film jellegzetessége a fontos, a minősége nem túlságosan. -> szerzői film (hajlékonyság, szabadság, személyesség). Gyakran krimifordulatok, melodramatikus fordulatok elegánsan keverednek a legszemélyesebb tartalmakkal.
Mise-en-scene (színrevitel) – „kézjegy”
Astruc filmkritikus-filmrendező - kamera-töltőtoll: az irodalmi nyelvvel egyenrangú, önálló filmnyelv. A mozgalom szellemi előzményei Az ötvenes években a szerzők megelégelték a „papa moziját", a sematikus filmeket. Karel Reisz, Tony Richardson és Lindsey Anderson a free cinema mozgalom rendezői Angliában, Andrzej Vajda Lengyelországban: indulatos és őszinte filmek sokszor tabu témákról (szexuális devianciák, nemzedéki és társadalmi ellentétek, a háborút követő hatalmi harc Lengyelországban). Követték őket az ötvenes évek végétől Franciaországban, Csehszlovákiában, Magyarországon. A korszak „dühös fiataljai” elkerülik a stúdiókat, egyszerű, olcsó eszközökkel, akár utcán, szabadon forgattak. A hatvanas években Amerikában, Európában társadalmi mozgások - a háború, majd a hidegháború utáni oldódás, a rock első generációjának megjelenése, a fogyasztói társadalomtól való elfordulás Nyugaton, az emberarcú szocializmus eszméi Keleten, az új baloldali politikai mozgalmak -,amelyek a filmes új hullám fontos bázisát, témáját jelentették. AZ EURÓPAI ÚJ HULLÁMOK 1941
John Huston A bűnügyi és gengszterfilmekből alakul ki a negyvenes években
A postás mindig kétszer csenget,
A hosszú álom
A jellegzetes, expresszionista világítás, a történetek sötét, nyomasztó légköre s a hagyományosan szoros ok-okozati összefüggésekre épülő filmelbeszélés felbontása jellemzi.
atmoszférája sajátos.
Majdnem mind fekete-fehér
kelléktár pl. a gonosz, kegyetlen, számító nőtípus, a sötétben felvett jelenetek, az eső. egyszerű tárgyak és epizódok ismeretlen arcukat mutatják. A kamera kiemeli a világ dolgait megszokott kapcsolatrendszerükből -> új jelentés
szürrealizmus: a tárgyak váratlan találkozásai a műben felszabadító erővel hatnak => A film találkozása a radikális, provokatív szürrealizmussal
A szabadság új határait kereső szürrealista fantasztikus képeket talál a civilizációs szabályok által lefojtott, betemetett ösztöntartományban. szokatlan beállítás, trükk, világítás -> a hatást a képekre és a montázsra bízzák, fontosabb a hangulat és a kompozíció, mint a szavakkal is elmesélhető történet.
fotogenitás: az objektív és a keret megváltoztatja a világ dolgainak képét. tiszta film
cselekménytelen -a film agitációs eszköz: közvetlenül befolyásolhatja
az emberek gondolkodását.
-elvont gondolatokat fogalmaznak meg a mozgóképpel
érvelnek, vitatkoznak: felkiáltások, kérdések, hasonlatok -> elsősorban a montázs meglepő és felkavaró képkapcsolataival.
szovjet montázs-iskola Eizenstein, Vertov, Kulesov Elbeszélőforma – nincs szükség a beszédre. A zenekíséret növeli a hatást – a tempót és a ritmust felhasználja -> aranykora a némafilm kora
Sok trükk: lassítás, gyorsítás, a mozgásirány megfordítása
Rögtönzés jelleg
Humora vad, abszurd



Buster Keaton – a fapofa Már 1895-ben: A megöntözött öntöző – Lumiere-ék
Hőse: kedvesen együgyű, tragikomikus figura, cstlő-botló kisember, akinek köznapi megpróbáltatásait komikusan felnöveszti a műfaj
Pergő cselekmény:
Hajsza, verekedés,
Személycsere
Ideális filmes műfaj ->
vizuális humor Elbeszélésrombolás – a klasszikus neorealista elbeszélés szétzúzása
Szerzőiség
Önreflexió
Intertextualitás – reflexió a filmtörténetre
Irónia
A művészfilmek bekapcsolódnak a modern művészetekbe, átvesznek jegyeket a különböző művészeti ágakból.
1959-78 -> a modernista film nagy korszaka. Modern film Négyszáz csapás (1959, Cannes)
itt hangzik el először az új hullám kifejezés antiklasszikus jelentésben
a napló közvetlensége: Antoine önmaga szól saját boldogtalan gyerekkoráról, csínyeiről-> a rideg környezet javítóintézetbe
juttatta 13 éves korában - epizódokból építkezik, a filmstílusok széles skálája a burleszktől a tragédiáig. Stilisztikailag nincs különleges: néhány vágás gyors, friss, ironikus szemlélet –
közvetlen őszinteséggel a felnőttek világáról -> gátat szakít át. melodramatikus elemeket, sőt burleszkszerű gegeket használ fel Lőj a zongoristára! c. filmjében. Elegánsan, játékosan fűz össze egy több évtizedet átívelő különös, tragikus szerelmi­ háromszög-történetet a Jules és Jimben. Truffaut mindent felhasznál, amit a film addigi története során kitalált, s amihez ebből a hagyományból neki személy szerint kedve van. Francois Truffaut Thriller fordulatokat
Hollywood & film noir előtti tisztelet
Bogart
minden társadalmi előírásra fittyet hányó, teljes szabadságra törekvő antihős új típusa – veszélyesen élni! – gátlástalanul követ el bűnöket, megöl egy rendőrt, flegma, sem életét, sem halálát nem veszi komolyan -> polgárpukkasztás Michel Poicard 1958-64, személyesség, formanyelvi kísérletező kedv, játékosság, önreflexió, szabadság-szerelem tematika,
szerzői film, kézikamera, természetes megvilágítás,
Felrúgják a vágás szabályait: nincs folyamatvágás,
ugró vágás
eleganciával vegyítenek melodramatikus vagy krimifordulatokat a legszemélyesebb tartalmakkal, eredeti filmnyelvi megoldásokkal
Tömegfilm + szerzői film A francia új hullám az olasz ellenállás megelevenítése - főszereplővé az utca emberei. Egy pap és egy kommunista ugyanazért az ügyért harcol. Mögöttük lélegzik Róma egyik népi városnegyede, nyomorúságos háztömbjeivel, szennyes udvaraival, ahol közösek az egyén sorsok, a szenvedések, a remények és az örömök. Rossellini megteremti a dokumentarizmust és költészetet ötvöző stílust
Anna Magnani Róma, nyílt város (Rossellini,1945) Mussolini: kitüntetett fontosság a filmnek.
Felépült a filmváros (Cinecittá), 1942-ben 120 film: hagyományos filmgyártás a valóság elfeledtetésére irányul – a film legyen szebb, mint a valóság, fehér telefonos filmek: melodrámák, szalonvígjátékok - ezekkel szemben fogalmazódott meg a realista ábrázolás igénye. Az ellenállási mozgalom 1943-ban kezdődött Olaszországban. A filmművészek reagáltak a legérzékenyebben a válságra, ők tükrözték legelsőnek az olasz társadalom új állapotát.
De Sica: Fiúk a rács mögött.
A felnőttek romlottsága börtönbe juttatja a
Háború miatt utcára került gyerekeket,
fizikai és lelki kínok az
újrakezdés reménye nélkül AZ OLASZ NEOREALIZMUS - első darabja John Huston A máltai sólyom - Humphrey Bogart a főszereplő a film formai lehetőségeinek felmutatása. Hiszen amikor sokadjára pereg le a szemünk előtt ugyanaz vagy egy korábbihoz hasonló képsor, már nem a kép tartalmára figyelünk, hanem arra, hogy egy kép, képsor megismétlődött, visszatért. A jelentést elsősorban már nem a látnivaló, hanem a látnivaló elrendezése, megszerkesztettsége hordozza. Szeriális szerkesztés Ez löki előre a filmet, ez adja az erejét, dinamikáját. Összeütköznek a képtartalmak, látószögek, a fényirányok, a plánok, a felvételekben sűrűsödő időtartam. Ez nagyszerűen működik kollektív folyamatok, történelmi kataklizmák ábrázolásakor. a montázs: összeütközés, attrakció a képek konfliktusa, a montázs nemcsak a hatalom és a tömegek szembenállását fogalmazza meg, hanem az erőszak és a rettegés alapélményét is A Patyomkin páncélos lépcső jelenete A (néma) képekből fakasztott gondolat­teremtés eszköze a montázs: a gondolatok mozgását is képes ábrázolni. Nemcsak a szereplők konfliktusait, de az eszmékét is: a lemészárolt lázadó tömeg és a vagóhídra vitt állatok egymás mellé montírozott képei az elnyomás fogalmává stilizálódnak. (Sztrájk) 1924 Eizenstein: intellektuális film - hőse kisember, bohócfigura
- Sok trükk: gyorsított mozgás
- cirkuszi, pantomim elemek
- Küzdelem a tárgyakkal
- némafilmes műfaj
- geg: komikus mozgóképi ötlet
- gyermeki világlátás, felszabadultság
- pergő cselekmény, hajsza, verekedés, tortacsaták
- burleszkhősök Stan és Pan, Charlie, Hulot úr
- kedvesen együgyű, tragikomikus figurák A burleszk műfaji jegyei A hétköznapok kisemberének világát gyengéd humorral ábrázoló filmek - Milos Forman Fekete Péter (1963) Egy szöszi szerelme (1965) c. filmjei
egy másik törekvés elvontabb ábrázolásmóddal kísérletezett. Egy-egy alkotó pályáján is megfigyelhető a realizmusból a költőibb, allegorizáló vagy szimbolikus látásba való elmozdulás, például Véra Chytilová Százszorszépek /1966/ vagy Forman: Tűz van, babám filmjei (<-> magyar) szinte egyáltalán nem foglalkoznak politikával.
A kultúrpolitika elvárásaival (szocialista emberkép) szemben
igaz történetek, valódi emberek ezekben a ma is friss filmekben.
nem a film formaalkotó eszközei újszerűek
egy új filmkészítő generáció szemléleti azonossága, amelyre erősen hatott az olasz neorealizmus és a francia új hullám.
A cseh irodalom groteszk hagyománya az új hullám filmjeiben: megértő, az emberi esendőséget megbocsátó humorral ábrázolja
Menzel: Sörgyári capriccio Passer: Intim megvilágításban A csehszlovák új hullám rögtönöz, tréfálkozik utcán kószál; szereplői időnként kiszólnak a filmből a nézőkhöz, s eközben a hatvanas évek legégetőbb társadalmi, politikai és filozófiai kérdéseire keres választ. Mindenekelőtt arra, hogy mi a szabadság, s megvalósítható-e. Egyazon beállításba belevág - pl. valaki rágyújtani készül, de már ott is ég a cigaretta a szájában. S általában a mellékesnek tetsző beállításokba vág bele, ezzel furcsán felgyorsítja, feszültséggel tölti fel a jeleneteket. az irányzat egy évtized múltán kifárad, egyre sematikusabbá válik: a szegénységből díszlet és jelmez lesz. Az új rendező- generáció: Fellini, Pasolini, Antonioni - akik asszisztensként, forgatókönyvíróként a neorealista filmek születésénél - már nem utcán, hanem az emberi lélek rejtelmeiben kutakodnak kameráikkal. A neorealizmus meghaladására, az irányzat eredményeinek „továbbgondolására" példa
Pasolini: A csóró Kaland (Antonioni, 1959) az olasz neorealizmus hatása a modern filmművészetre a filmkép egylényegű a tudattalan, főként az álom képeivel. Szabad asszociáció. Bunuel: Andalúziai kutya 1929
Ember a felvevőgéppel
Dziga Vertov Ő is nagy jelentőséget tulajdonított a montázsnak, de ő a „valóság képeiből" építkezett, s a filmszerkezet, a képek összeszerelésének problémáit a dokumentumfilmezés felől gondolta végig. a játékfilmet elvetette. A „kino gláz", a filmszem az emberi szemnél tökéletesebb: a való világ lefotografálására való. Szakít a kronologikus szerkesztéssel, s képsorait egy-egy központi motívum vagy tematika köré szervezi, pl. a „hajnal", a „sport", a „munka” szériákba szervezett képsorai: szeriális montázs Dziga Vertov Ember a felvevőgéppel A csehszlovák új hullám realista és elvontabb vonulata saját költői világgá ötvöződik. Bohumil Hrabal írásaiból készítette Menzel a legszebb filmjeit. A Szigorúan ellenőrzött vonatokban (1966) a második világháború a megszálló német hadsereggel csak mintegy a háttérben viharzik át a félreeső vasútállomáson. Ez a csendes pátosz, az örök emberi dolgok kiemelése a történelem vagy a politika viharaiból a csehszlovák új hullám vonása Jirí Menzel filmjeiben Antoine Doinelt rajtakapja tanára órán, hogy egy fürdőruhás nő képét színezgeti. Megbünteti -> Antoine: egyre nagyobb ballépések (lóg, hazudik, lop, visszavinné, de elkapják -> nevelőintézetbe kerül – megszökik, a tengerig jut
Esszéket ír a kameratöltőtollával belegyömöszöl filmjeibe: plakátot, ponyvaregényt, tudományos értekezést (Bolond Pierrot /1965/). Filmjeiből árad a kísérletező kedv, a formával való játék öröme. Megoldásai újszerűek, provokatívak, hogy filmjeit sokan egy dilettáns zavaros megnyilvánulásainak tartják. JEAN-LUC GODARD: Kifulladásig munkanélküliség, mélypont külváros, zálogház - a főszereplőnek mindenét el kell zálogosítani, hogy vehessen egy biciklit, ami nélkül nem tud eljárni dolgozni. Ellopják tőle, megtalálja, de a tolvaj ugyanabban a helyzetben van, mint ő – végül ő is lopásra kényszerül egy kerékpáros versenyen, de elkapják és megalázzák a gyereke szeme láttára. Melodramatikus történet dokumentatív hűséggel feldolgozva. De Sica: Biciklitolvajok az irányzat nyitódarabja. A táj erőteljes drámai szerepet kap, szakadt ruhák, pusztító szenvedélyek, helyüket nem találó emberek, a végzetszerűséget kameramozgással, nyomasztó légkör -> botrány (újraforgatják: A postás mindig kétszer csenget) vidéki olasz kisemberek – a társadalom peremén élőket megmutatni: hétköznapi valóság, tárgyi realizmus, lepusztult <-> a korban a társadalomról idealizált kép a filmben- családi idillel. Stílusában még nem neorealista, de a téma és nézőpont igen. Az olasz táj már nem dekoráció, a táj fontossága a történet alakulásában Visconti Megszállottság (1943)
Filmjei gyakran irodalmi alapanyagból:
szereti a színvonalas amerikai bűnügyi
regényt, a másodvonalbeli irodalmat, de
minden szöveget a maga képére formál.
A formaelemek játékosan szabad használatával Truffaut is az emberi szabadság lehetőségét keresi.
A hősök nála sem találják meg a boldogságot.
Az új hullám filmjeiben csak a film szabad.
Az ember végtelenül kiszolgáltatott. hitelesen rajzolja meg az 1954-es olasz valóságot, de ez csak háttere a vándorkomédiások történetének. 50-es évek átmenet a neorealizmus és saját hangjuk között Fellini: Országúton A német expresszionizmus A SZOVJET AVANTGÁRD 1995. márciusában Lars von Trier és Thomas Vinterberg dán rendezők manifesztálják a Dogma-kiáltványt és a Tisztasági fogadalmat. Hullámtörés (Lars von Trier), Jean-Marc Barr: Olasz nyelv kezdőknek 1. A felvételeket valóságos helyszíneken kell készíteni. A helyszínt nem lehet kiegészíteni sem kellékkel, sem díszlettel.2. A hangot sohasem szabad a képtől függetlenül felvenni, és fordítva.3. Kötelező a kézi kamera használata.4. Színes filmre kell forgatni.5. Tilos mindenfajta optikai trükk és a különböző szűrők használata.6. A film nem tartalmazhat öncélú jeleneteket.7. Tilos mindenfajta eltávolodás a film tér-idejétől. 8. Kizárt minden műfaji film.9. 35-mm-es filmre kell forgatni. 10. A rendező neve nem szerepelhet a főcímlistán. Penélope Cruz Tarkovszij: Tükör AZ OLASZ NEOREALIZMUS Casablanca JAPÁN AZ EURÓPAI ÚJ HULLÁMOK
Full transcript