Loading presentation...

Present Remotely

Send the link below via email or IM

Copy

Present to your audience

Start remote presentation

  • Invited audience members will follow you as you navigate and present
  • People invited to a presentation do not need a Prezi account
  • This link expires 10 minutes after you close the presentation
  • A maximum of 30 users can follow your presentation
  • Learn more about this feature in our knowledge base article

Do you really want to delete this prezi?

Neither you, nor the coeditors you shared it with will be able to recover it again.

DeleteCancel

BEVINFO 004 - 2017

Bevezetés az informatikába - Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2016-17 ősz
by

Tamas Tofalvy

on 14 October 2017

Comments (0)

Please log in to add your comment.

Report abuse

Transcript of BEVINFO 004 - 2017

Mi a tudás, az információ és az igazság az interneten?
Bevezetés az informatikába - 04
Tófalvy Tamás
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 2017-18 ősz
He described bloggers and tweeters as an "electronic version of pub gossip" and said they acted differently to established journalists who have "a powerful reputation for accuracy".
"egy internetes portál névtelen bloggere azzal vádolt, túl sokat idéztem mások műveiből".
Nem: első platformalapú médiaháború: rádió vs sajtó
ahol a digitális a haladó, a modern, az ösztönző, az innovatív, a demokratikus, az emancipáló, a kreatív, a menő
ahol a print az elmaradott, a régi, a korlátozó, a csökevényes, a kihalásra ítélt, az antidemokratikus, a szegregáló, a ciki
ahol a digitális a félelmetes, a válságkeltő, a kiszámíthatatlan, az elbutító, az amatőr, az antidemokratikus
ahol a print az értékmegőrző, a minőségi, a megbízható, a hiteles, a komoly, a szeriőz, a társadalmi nyilvánosság biztosítója
Print vs. digitális vs. közösségi média
- sztereotipizációra, általánosításra építő,
"rasszista" diskurzus
mennyiség + sebesség
technológiai
korlátok
minőség + komplexitás
technológiai
korlátok
mennyiség, sebesség
technológiai
korlátok
minőség
1. minél erősebbek a technológiai korlátok,
annál valószínűbb a kevesebb, és lassabban megszülető tartalom
3. minél erősebbek a technológiai korlátok,
annál valószínűbb a kevesebb és jobb minőségű tartalom
Játékelmélet: rászánt idő, energia és cél feladásának valószínűsége és az üzenet komolyságának összefüggései

Mire jó ez a tudás? Az interakciók, tartalmak értékelésére, jobb megértésére - és interakció-tervezésre egyaránt
2. minél gyengébbek a technológiai korlátok,
annál valószínűbb a több és gyorsabban elkészülő tartalom
4. minél gyengébbek a technológiai korlátok,
annál valószínűbb a több, és rosszabb minőségű tartalom
Világok harca: az első médiapánik?
- Nagyszerű apropó volt a már bejáratott vádak bizonyítására: a rádió megbízhatatlan média, túl rövid formában közöl információt, szenzációhajhász, amatőrök csinálják
két okból fontos ez ma:
ma is zajlik egy ilyen háború:
Web vs "hagyományos" médiatechnológiák:
avagy a "profi" vagy a "közösségi" média a hitelesebb/minőségibb?

- melyik a "jobb"? (figyelem: ugyanazok a főbb vitapontok: a webes információk "túl rövidek, szenzácionalisták, amatőrök csinálják, hírlopás)
- "profi" (pl. hírsite) vagy "felhasználói" (pl. blog, twitter) tartalmak?
- melyik nyújt megbízhatóbb információt?
- hol találni több minőségi tartalmat?

"Az egyesek által agyonimádott net"
Hitelesség: érdekek - ki állítja elő?
- felismerni az érdekeltségeket és azoknak megfelelően használni az információt
- érdekek: gazdasági (lásd print vagy online piaci érdekek), politikai, személyes, egyéb
- pártos lapok, más módon elfogult termékek, reklám, stb

Minőség: korlátok/lehetőségek - hogyan születik meg a tartalom?
- hogyan lehet megérteni és modellezni a minőség és az előállítás módjának kapcsolatát platformüggetlenül, de egyben figyelve az internet és a digitális világ trendjeire?

A tartalom- és interakciótervezés technológiája
motiváció
akadályok
produktivitás
Az Amazon nem véletlenül változtatta meg az értékelési rendszert: mennyiség vs minőség
"első"





"szarjon sünt"





"ősi román szokás"





"batz-papucs"






"sunáznám"
Sixtusi kápolna,
Michelangelo,
1508-1512
Belépési küszöbök, technolóiai korlátok/lehetőségek az (online) interakcióban és tartalomelőállításban
Ideális állapot: a metszéspont környékén


Minél több szűrő, annál valószínűbben jobb a tartalom, bárki csinálja bárhol. (l. sajtóhibák könyvekben, stb)

De: mindig szerkesztett, eredeti, hiteles tartalom az, ami annak mutatja magát, vagy annak tűnik?

Etikai és tartalomfogyasztási problémák (összefüggésben az online média jelenlegi anyagi válságával)
- Wikipédia: szerkesztett vagy nem szerkesztett? Szerkesztett: de egy speciális módon: crowdsourcing! (szerkesztés = kontroll, lásd még: peer review)

- Crowdsourcing: szolgáltatások, információk, ötletek, tartalmak gyűjtése és aggregálása egy nagy embertömegtől, jellemzően online, és jellemzően önkéntes és amatőr alapon

- Hogyan zajlik ez a Wikipédiánál? Hogyan és kik szerkeszthetnek, írhatnak?
- És hogyan megy ez például az Encyclopedia Britannicánál?

- Van-e különbség a két szerkesztési folyamat végeredménye között? Melyik a jobb?
Egy örökzöld: internet és plágium
- véletlenszerűen kiválasztott szócikkek, elküldve szakértőknek ellenőrzésre, forrásmegjelölés nélkül, ún. peer review
- 42 válasz, 42 területről, szakértőtől
- 8 komoly hiba: 4 Wikipedia, 4 Britannica
- kisebb hibák: 162 Wikipedia, 123 Britannica
- átlagos hibaszám: 3.86 Wikipedia, 2.92 Britannica

vs.
A Nature kutatása: Encyclopedia Britannica vs. Wikipedia (2005)
Kulturális háttér: tartalomlopás és technológia (szóbeliség, írásbeliség, digitális kor)
- A mai technológia megkönnyíti a plágiumot - az emberek is hajlamosak könnyedén kezelni
- De a felsőoktatás nem kezeli könnyedén (és: tilos)
- És már egy államfő is belebukott

Plágium az internet korában
- Ne feledjük: a technológiák mindig az ellentechnológiákkal együtt fejlődnek, tehát nagyon könnyű kideríteni (hacsak az alapszöveg nincs online)
- plágiumkereső szoftverek, google

- Ismeretek átalakuló természete - lexikális tudás háttérbe kerül, az adatokban való tájékozódás képessége pedig az előtérbe (lásd: big data!)
A bejövő információk szerkesztése a mindennapokban


- Régen: címlapolvasás, ami szórakoztató lehet (Index), de nem hatékony

- "az újságban azt kell megfizetni, ami nincs benne" mit jelent ez?
hogyan a legegyszerűbb válogatni?

- ma a legnagyobb előválogató a facebook (személyes körök, ismeretlen algoritmus) ez egyre nagyobb, de nem az igazi

- "daily me"- normális, de nem ideális, légy nyitott a nem csak az ismerősök által megosztott tartalomra

- próbáld ki a hírfeed-olvasókat (rss) pl netvibes
- az információ értéke, megalapozottsága, relevanciája nem platformfüggő
- még akkor sem, ha minden technológiának megvannak a saját szabályszerűségei
- az információ valószínűsíthető értékét, hitelességét, minőségét más faktorok határozzák meg
- Például: érdekek és korlátok/lehetőségek
"Ez egy komolytalan bulvárblog"
1938 október 30., CBS: "The Mercury Theatre on the Air": zenét megszakító szimulált hírblokkok
Rendező, producer: Orson Welles, 23 éves
H.G. Wells regénye alapján alapján: marslakók invázója New Jersey-ből New York felé
Lapbeszámolók az országos pánikról: milliók az utcán, rendőrségi bejelentések, pánik

- A lapkiadók a lapok tartalmába épített propagandával próbálták lejáratni az új, konkurens médiát, technológiát
- nincs semmilyen bizonyíték a tömeges pánikra: sem rendőrségi jelentések, sem fotók, és a műsor sem juthatott el annyi emberhez (max 6 millió hallgató)
- Sok lap az AP hírügynökség híréből dolgozott: az AP volt az egyik legnagyobb rádió-ellenes szószóló ("hírlopás" a rádióban)
nem törvény, valószínűség-alapú szabályszerűség
- értelmes ez a vita? Nem: tájékozatlanság, érzelmek, előítéletek
Hitelesség és minőség: Érdekek és korlátok/lehetőségek
informatikai tudás
- szükséges/nem szükséges

hozzászólási lehetőség
- van/nincs

regisztráció
- van/nincs, egyszerű/bonyolult
személyes identitás megadása
- nem szükséges/szükséges

"kapuőr"
- van/nincs

szerkesztési folyamat
- van/nincs
- egyszerű/bonyolult/többlépcsős


Alapvető emberi motivációk + technológia:
Wikipédia, enciklopédia, szerkesztés és tudás
Előny: gyorsabban frissül, up-to-date, több szócikk

Hátrány: ismeretlen, nem ellenőrizhető szócikkszerzők

A magyar verzió sokkal rosszabb, tematikailag és minőségileg
egyaránt (okok: más online kultúra, szerkesztői kultúra, kisebb nyelvi közeg, kevesebb kontroll, szűkebb közeg, stb)

Nem a hivatkozás ténye, hanem a módja fontos (mire, hol használod,
hogyan jelölöd)!
Konklúziók
Médiával kapcsolatos előítéletek vs valós információérték - fontos különbség

Internetes információ és valós érdekek: ki van az üzenet mögött?

Technológiai korlátok, interakciók és tartalom összefüggései: mennyiség és minőség

A szerkesztettség, ellenőrzés a legfontosabb minőségbiztosítás: még akkor is, ha maguk a szerkesztők ismeretlenek
Következik ebből, hogy a sajtó < internet?
Nem.
És az hogy "profi" > "felhasználói" tartalom?
Nem.

Más következik:
szerkesztett > szerkesztetlen tartalom mert:

- A szerkesztés is egy korlát, ami szabályoz
- Lehetőség, amit ad a minőségi javításra
- Érvényesíti a kontroll fékeit és egyensúlyait
Wikipédia-használat: előnyök és hátrányok
- felhasználói vagy szerkesztőségi tartalom
(Újságírók zaklatásában is hasonló mintázat...)
Natív hirdetések
Hoaxok, pletykák
Tartalommarketing
(x vagy nem x?)
Hogyan gondolkodnak a tartalmak minőségéről az emberek, és hogyan játszik közre a gondolkodásukban a Facebook?
Full transcript